Benjamin Bloom: A nevelési célok taxonómiája

Az előadások a következő témára: "Benjamin Bloom: A nevelési célok taxonómiája"— Előadás másolata:

1 Benjamin Bloom: A nevelési célok taxonómiája
A gondolkodás szintjei A tanítás során arra kell törekedni, hogy a tanulók a tanulás folyamatában a gondolkodás egyre magasabb szintjére jussanak el. Az ismeretszerzést és a tanulást minden tanulónál a már meglévő gondolkodási szinten kell kezdeni, abból kiindulva,azt felhasználva kell a gondolkodási szintet egyre magasabbra emelni. A többszörös intelligencia elmélet és a Bloom-féle elmélet együttes alkalmazását nevezzük személyre szabott oktatásnak.

2 A tudás A gondolkodás legkevésbé összetettebb formája, az előzőleg megszerzett ismeretek felidézése. ( felsorolás, meghatározás,megnevezés stb.) A megértés Bemutatja a megszerzett ismeretek megértésének fokát, minőségét. (összefoglalás, magyarázat, leírás stb.)

3 Alkalmazás Az előzőleg megszerzett tudás alkalmazásának szintje, minősége. Elemzés Egy gondolat, jelenség, probléma részekre bontása,kritikus vizsgálata. (összehasonlítás, osztályozás, ellentétbe állítás,bírálat, kategorizálás stb.)

4 Értékelés Bizonyos ismertetőjegyek alapján valami értékének , jelentőségének meghatározása.(minősítés, ítéletalkotás) Szintézis Az ismeretek újszerű, vagy más módon való összeállítása, újragondolása. Kreatív gondolkodást kíván.

5 A differenciálás Azzal a céllal választjuk meg a tanítás sebességét, szintjét,jellegét, hogy az megfeleljen a diákok egyéni szükségleteinek, stílusának, érdeklődésének. A megfelelő vizsgálódással feltárjuk a tanulónak az adott tananyagban kialakult gondolkodási szintjét és a rá jellemző intelligenciatípusnak megfelelő feladattal látjuk el a fejlesztés érdekében.

6 A differenciálás jellemzői
Szigorú: Erőfeszítésre készteti a diákot. Az egyéni különbségeket figyelembe véve tűz ki célokat. Tárgyszerű: Nem több feladat kiadására törekszik hanem a lényegi tanulásra összpontosít. Rugalmas, változatos: A diákok és a tanár közösen határozzák meg a tanulás formáját,mikéntjét. Összetett: Gondolkodásra ösztönöz és a tanulók tevékeny bevonására törekszik.

7 A tananyagtartalom differenciálása
Eloszthatjuk képességek szerint. Növelhetjük a tanulás összetettségét. Felgyorsíthatjuk az ismeretszerzési folyamatot. Választási lehetőségek felkínálása az elmélyült tanulmányozásra.

8 A tanítás folyamatában történő differenciálás
A diákok tanulási stílusához igazított módszerek alkalmazása. Összetettebb, elvontabb feladat adásakor a részfeladatokat szétosztjuk a diákonként a megfelelő fejlettségi szinthez igazítva.

9 Az elvárt produktum differenciálása
A produktum a tanulás eredménye. Adjunk lehetőséget arra, hogy minden diák más-más módon tudja bemutatni a tudását. A tanulás környezetének differenciálása

10 A tanár szerepe a differenciált oktatásban
Facilitátor (serkentő): Gondoskodik a differenciált tanulás feltételeiről és lehetőséget teremt rá. Tanulócsoportokat szervez a közös tanulási szükségletek szerint. A tanítási-tanulási időt rugalmasan kezeli. Együttműködő társ: A kollégáival, családdal,tanulóval és tanulóközösségekkel.