A PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA RENDSZERE

Az előadások a következő témára: "A PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA RENDSZERE"— Előadás másolata:

1 A PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA RENDSZERE
1.A pedagógiai pszichológia tárgya 2.A pedagógiai pszichológia kutatási módszerei 3.A pedagógiai hatás törvényszerűségei 4.A pedagógiai folyamat személyi rendszere A tanuló személyisége Tanár személyisége 5.A nevelési és oktatási folyamat pszichológiai elemzése 6.Az átlagtól eltérő tanulókkal való bánásmód pszichológiai megközelítése Kiemelkedő képességű tanulók Tanulási-nevelhetőségi problémákkal küzdő gyerekek 7.A pedagógiai pszichológia kapcsolata társterületekkel Iskolapszichológus Szaktevékenységek …

2 Főbb kutatási módszerek:
Megfigyelés Kísérlet Exploráció Tesztmódszerek Pedagógiai helyzetteremtés Pedagógiai beszélgetés A tanuló tevékenységeinek értékelése Egyéb módszerek: pl. szociometria

3 Tesztek Személyiség vizsgálati eljárások:
Projektív eljárások: rajzvizsgálatok, bábteszt, meseteszt, világjáték, Rorschach teszt, CAT TAT stb. Személyiség kérdőív: pl. Eysenck-féle kérdőív Képességvizsgálatok: pl.: figyelemvizsgálat (Pieron teszt), emlékezetvizsgálat, részképesség vizsgálat, észlelési képesség mérése: Frostig teszt stb. Intelligencia vizsgálatok: pl.: Bp-i Binet teszt, MAWGYI, Raven nonverbális intelligenciateszt

4 Eysenck-féle gyerek személyiség-kérdőív dimenziói:
Pszichoticizmus Extraverzió Neuroticizmus Szociális konformitás

5 A „Big Five” kérdőív (BFQ) faktorai:

6 A PEDAGÓGIAI HATÁS PSZICHOLÓGIÁJA
I./ A pedagógiai hatás általános sajátosságai tervszerű és célirányos tevékenység : tanterv (ismeretbővítés, készségek, jártasságok, képességek, kompetenciák) bipoláris tevékenység II./ A pedagógiai hatás törvényei a nevelés társadalmilag meghatározott a nevelési módszerek kettős meghatározottsága a közösségi hatás fokozott hatékonysága III./A személyiségfejlesztés törvényei IV./A tanulóktól érkező visszajelzések: a tanulók viselkedése a tanulók teljesítménye a tanulók fejlődése

7 Ballér Endre (2003): a tantervi tartalom összetevői:
Ismeretek Képességek, kompetenciák, kulcskompetenciák Kulturális értékek Erkölcsi normák. A tantervi tartalomnak igazodnia kell a tanulók általános és egyéni fejlődési jellemzőihez, összhangban kell lennie a nevelés-oktatás céljaival, és figyelembe kell vennie a tantervi követelményeket.

8 A 2003-as NAT deklarált értékei:
demokratizmus humanizmus az egyéniség és fejlődésének tiszteletben tartása alapvető közösségek (család, haza, Európa, a világ) együttműködése nemi esélyegyenlőség szolidaritás tolerancia.

9 A NAT műveltségi területei:
Anyanyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret; történelem Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan Földünk és környezetünk Művészetek: ének-zene; tánc; dráma; vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció Testnevelés és sport.

10 A 2003-as NAT 8 kiemelt fejlesztési területet határoz meg:
Énkép, önismeret Nemzeti identitás Európai identitás és egyetemesség Környezettudatosság Kommunikációs kulturáltság Tanulási képesség Testi és lelki egészség Pályaorientáció.

11 Kompetencia fogalma A kompetencia fogalma Chomsky nyelvi kompetencia elméletéből ered, amely velünk született nyelvelsajátítási tudást jelent. Pedagógiai szempontból a kompetencia a tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. Hasonlóan ahhoz, ahogy az anyanyelvet megtanuljuk, majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk.

12 Nagy József kompetencia meghatározása:
A kompetenciák a döntés és kivitelezés megvalósulását szolgáló motívum-és képességrendszerek. Illetve: ”a személyiség hierarchikus, egymásba ágyazódó komponensei: a kompetenciák, a hozzájuk tartozó motívum-és tudásrendszerek, amelyeknek összetevői a motívumok, a képességek, az ismeretek, a készségek és a pillanat tört része alatt megvalósuló rutinok.”

13 A személyiség funkcionális modellje
Nagy József (2000)

14 A kompetenciákhoz tartozó motívum- és képességrendszerek:
A kognitív kompetencia összetevői: Gondolkodási motívumok és képességek Tudásszerző motívumok és képességek Kognitív kommunikációs motívumok és képességek Tanulási motívumok és képességek A szociális kompetencia összetevői: Proszociális viselkedés Szociális kommunikáció Csoportviselkedés Érdekérvényesítés A személyes kompetencia fontosabb motívumai és képességei: Önvédelmi motívumok és képességek Önellátási motívumok és képességek Speciális motívumok és képességek Önszabályozási motívumok és képességek Önfejlesztés motívumai és képességei

15 III./ A személyiségfejlesztés törvényei
Szerkezet és funkció egységének törvénye Belső alapok és külső hatások egységének törvénye Koegzisztencia törvénye Transzfer törvénye Aktivitás törvénye A rész és egész viszonyának törvénye A direkt és indirekt kölcsönhatásának törvénye A totalitás törvénye

16 A pedagógiai folyamat tevékenységei:
Oktatás 2. Nevelés: tervszerű, céltudatos személyiségalakítás az egész személyiséget áthatja az iskolai környezetre és az iskolán kívüli életre egyaránt hatással van tanár-diák együttműködésén alapul az egyéni különbségeket figyelembe veszi.

17 Nevelési folyamat célterületei:
Ismeretek elsajátítása a társadalmi élet szabályairól, normáiról. Formái: Tapasztalatszerzéssel: spontán módon vagy tervszerűen Cselekvéssel, aktivitással: utánzás révén Szokások kialakításával Fogalmak kialakításával Szabályozó normák interiorizálásával. Megfelelő magatartásformák kialakítása Értékes személyiségjegyek kialakítása

18 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI A NEVELÉSI FOLYAMATBAN
Értékorientáció Igényszint kialakítása Aktivitás Motivációs bázis kialakítása Közösségi jelleg Önállóságra nevelés Fegyelmezettség kialakítása Kreativitás Énkép, önértékelés, önismeret kialakítása.

19 Igényszint és teljesítménymotiváció
Igényszint: teljesítményvágy, teljesíteni akarás A siker után nő az igényszint: nehezebb feladat A kudarcot követően csökken: könnyebb feladat Sikerorientált tanulók jellemzői: közepes nehézségű feladat, belső okokra hivatkoznak. A kudarckerülő személyek: vagy nagyon magasra vagy nagyon alacsonyra teszik a mércét. Alacsony teljesítményigénnyel rendelkeznek. Külső okokra hivatkoznak. Az igényszint tantárgyanként, nemi hovatartozásként is változik: a lányok a reál tantárgyaktól tarthatnak míg a fiúk a humán tárgyaktól.

20 Motiváció A motiváció cselekvésre késztető belső mozgató erő. Motívumok, indítékok összessége. Formái: Belső indítékok: érdeklődés, kíváncsiság, problémafeszültség, megismerési vágy. A „miért” kérdésekben nyilvánulnak meg. Külső motiváció: jutalom, dicséret, versengési törekvés, önérvényesítési vágy, büntetéstől való félelem, mások elismerésének az igénye, azonosulási igény.

21 Belső motiváció: Maga a tevékenység végzése jutalmazó Kompetenciaérzés erősödik Kreativitás, kezdeményezés, együttműködő készség önjutalmazás Külső motiváció: Másoktól érkező megerősítés Kompetenciaérzés csökken Jutalomért, elismerésért végzett tevékenység

22 Maslow szükségletpiramisa

23 Értékelés formái: Explicit –kifejezett: szóbeli dicséret, elismerés, jutalom. Implicit – rejtett értékelés: nemverbális, metakommunikatív jelzések. Az értékelés irányulhat: A gyermek tevékenységére, teljesítményére Viselkedésére Konkrét értékelés. Ne értékeljük egy-egy cselekvésből, viselkedésből az egész személyiséget. Individuális fejlődési értékelés. Normatív értékelés. Kritériumorientált értékelés. Az énkép, önértékelés alakulásában meghatározó az értékelés.

24 A 6-9 éves tanulók legfontosabb jellemzői:
Testi jellemzők Nagyfokú mozgás- és pihenésigény, sérülékeny csont- és izomrendszer, alakuló finommotoros koordináció, a testi képességek túlbecsülése Társas jellemzők Csoportszerepek stabilizálódása, gyakori viták, a prekonvencionális erkölcs időszaka Érzelmi jellemzők Alacsony szintű kudarctűrés, nagyfokú elismerés és siker iránti igény Kognitív jellemzők Konkrét műveletek kezdete, erős intrinsic motiváció a tanulásra, kialakul az iskolával és a tantárgyakkal szembeni attitűd

25 A 9-12 évesek jellemzői Testi jellemzők
Testi növekedés, lányoknál gyakrabban a nemi érés kezdete, finommotoros koordináció kifejlődése Társas jellemzők A kortárscsoport referencia szerepe megnő Érzelmi jellemzők Gyakori konfliktusok és magatartási problémák Kognitív jellemzők Konkrét és kezdődő formális műveletek; a tanulási motiváció csökkenése; a tanulási, tudás- és képességbeli különbségek felerősödése

26 12-15évesek Testi jellemzők
Testi növekedés és nemi érés, a saját testtel való fokozottabb törődés, fáradékonyság Társas jellemzők Egyértelműen a kortárscsoport irányadó, elindul a másik nemhez közeledés, áttérés a konvencionális erkölcsre Érzelmi jellemzők Serdülőkori krízis, identitásválság Kognitív jellemzők Formális műveletek, absztrakt fogalmakban való gondolkodás

27 15-18 évesek Testi jellemzők
Testi és nemi érettség, szexuális késztetés Társas jellemzők A kortársak és a család együttes hatása, intimkapcsolatok Érzelmi jellemzők Identitáskrízis megoldása, hangulati labilitás Kognitív jellemzők Elvont fogalmakkal való gondolkodás, pálya- és jövőorientáció

28 Az iskolaérettség kritériumai
Testi fejlettség Idegrendszeri fejlettség Pszichikus fejlettség: Észlelés: alaklátás, forma-szín-térészlelés Figyelem, Emlékezet, Gondolkodási műveletek, Tájékozódási képesség Motoros fejlettség Szociális érettség Feladattudat, kitartás, teljesítményigény, helyzetmegértés, viselkedési stabilitás

29 ISKOLAÉRETTSÉGI VIZSGÁLAT
Anamnézis Csoportban megfigyelés Egyéni vizsgálat Kiegészítő vizsgálatok Konzultáció a szülővel Pedagógiai szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság A rugalmas beiskolázás fogalma

30 Személyiség megismerési területek (Harsányi István):
Testi (szomatikus) terület: testi fejlettség, egészségi állapot Megismerési (intellektuális) terület Érzelmi (affektív) terület Akarati (konatív) terület Társadalmi (szociatív) élet Eszménykép (ideatív terület)

31 A PEDAGÓGIAI JELLEMZÉS
Személyi adatok Kinek készül a jellemzés és miért? Problémacentrikus, célirányos jellemzés készüljön a gyermek jelenlegi szociális környezete a gyermek mostani fejlettségi szintje: testi fejlettsége, egészségi állapota, érzelmi állapota, viselkedése. pszichikus fejlettsége: szubjektív érdeklődése; mentális képessége, erőfeszítése, kitartása, kreativitása; eredményei; szabadidős tevékenysége; önértékelése; társas helyzete; személyiségvonásai. iskolai teljesítménye

32 Nevelési módszerek Követelés: utasítás, parancs, tiltás Meggyőzés
Gyakorlás (szoktatás) Példaadás Büntetés-jutalmazás

33 Jutalmazás-büntetés formái
Indirekt: nemverbális kommunikáció Direkt: verbális kommunikáció: dicséret-szidás Szimbolikus Tárgyi Érdemjegyek Szöveges értékelés Ajándékozás – jutalmazás, büntetés

34 Hatékony büntetési módszerek
a pozitív alternatív válasz jutalmazása a nem kívánatos viselkedés büntetésével párhuzamosan jutalom és a büntetés kombinálása konzisztens büntetés fokozatossági elv azonnali büntetés megfelelő mértékű büntetés magyarázat

35 Gondok a büntetéssel kapcsolatban:
Az erős büntetés agressziót vált ki A büntetés önmagában nem szilárdít meg egy új kívánatos viselkedést. A gyerek a felnőttet utánozva agresszíven viselkedik. A túlzottan szorongó gyerekek esetében inadekvát a túl erős büntetés.

36 Viselkedésformáló technikák iskolai alkalmazása:
Tervszerű megerősítések Örömmel végzett tevékenységgel való jutalmazás „Nagymama szabály”: előbb edd meg a spenótot, utána kapsz süteményt! Szerződés a tanulóval Figyelmen kívül hagyás Negatív megerősítés: több feladat kijelölése, megfelelő viselkedést követően a tanár enged belőle.

37 A zaklatás és a pszichoterror fogalma:
A zaklatás (bullying): olyan agresszív megnyilvánulásra utal, amely gyenge, sérülékeny egyénre irányul, aki nem tudja saját magát megvédeni (iskolai zaklatás, munkahelyi zaklatás) pszichoterror (mobbing): olyan lelki agressziót jelent, amely során a csoport valamelyik gyengébb tagját a többiek rendszeresen megaláznak, megszégyenítenek stb.

38 A bántalmazók és az áldozatok százalékos aránya az egyes országok 7-18 éves korosztályában (Aszmann, 2002; Figula, 2004.) Országok Támadók Áldozatok Összesen Norvégia Svédország 7% 9% 16% USA 20% 23% 43% Anglia 15% 26% 41% Olaszország 30% 45% Írország 28% 34% 62% Kanada 21% 12% 33% Magyarország 11% 27%

39 4-féle szülői-nevelő magatartást azonosítottak
Maccoby és Martin 4-féle szülői-nevelő magatartást azonosítottak Érzelmi odafordulás Meleg, érzékeny, gyerekközpontú Hideg, elutasító, szülőközpontú Kontroll: Kontrolláló, követelő IRÁNYÍTÓ TEKINTÉLYELVŰ Engedékeny, Nem kontrolláló MEGENGEDŐ ELHANYAGOLÓ

40 Irányító (megkívánó) stílus jellemzői:
követelés érzelmi melegség gyerekek véleményének és érzéseinek figyelembevétele kevés büntetés. Magas mércét állítanak a gyerekek elé, és az egyéniségük kifejlesztésére ösztönzik őket. A gyerekek jellemzői: barátságosság együttműködés nagyfokú önállóság jó önkontroll önérvényesítés erős teljesítménymotiváció.

41 Tekintélyelvű (megkövetelő) stílus
szabályközpontúság engedelmességre nevelés a rend, a munka és a hagyomány tisztelete saját elvárás, tekintély fontosabb, mint a gyerek igényei nincs alkudozás gyakori büntetés. A gyerekek jellemzői: kezdeményezés hiánya kreativitás hiánya visszahúzódás alacsony teljesítménymotiváció agresszivitás bűntudat.

42 Engedékeny (megengedő) stílus:
gyerekcentrikus nevelői attitűd kevés korlátozás nagy szabadságot adnak a gyerekeknek nem nagyon fegyelmeznek túlzottan engedékenyek. A gyerekek jellemzői: Éretlenség Önállótlanság Felelőtlenség Gyakran indulatosak.

43 Elhanyagoló stílus Közönyösség Elutasítás A gyerekek jellemzői:
Impulzivitás Agresszivitás Gyakran kapcsolódnak antiszociális csoportokhoz Hedonizmus.

44 Adelson 3-féle tanári modellt különböztetett meg:
Sámán típusú pedagógus: nárcisztikus karizmatikus nagy tudású tanárok akik csodálatra vágynak. Lelkész típusú tanár: küldetéstudat pasztorálás kiválasztottság. Misztikus gyógyító: Gyerekközpontúság Gyerekek fejlesztése Altruizmus.

45 Kelemen László: A pedagógus kívánatos pszichológiai jellemzői:
társadalmi hivatástudat: értékek továbbadása magabiztos világnézet legyen fejlettebb mint növendékei tudás átadásának képessége, érzelmek és akarat kifejezésének képessége legyen humánus, megértő, szeresse a gyerekeket.

46 Vekerdy Tamás szerint:
meleg, biztonságot nyújtó érzelmi légkör szeresse a gyerekeket gyerekközpontúság jellemezze gyerek szükségleteinek megfelelő tevékenységekkel tudjon kapcsolatot teremteni a gyerekekkel

47 Carl Rogers szerint: A pedagógus kedvező személyiségjegyei a következők: kongruencia feltétel nélküli elfogadás empátia bizalom

48 Sallai Éva szerint: kommunikációs eredményesség rugalmas viselkedés
gyors helyzet felismerési képesség konstruktív helyzetalakítási képesség erőszakmentesség kreativitás együttműködési képesség mentális egészség

49 A pedagógusok pályaszocializációja
Pályaorientáció Szakmai képzés Pályakezdés Pályavitel

50 A mentálhigiénés tevékenység lényege
Egészség- mentálhigiéné fogalma Hiányos önismeret kiegészítése Pszichés készséghiányok pótlása Társkapcsolati konfliktusok kezelése Neurózis, öngyilkosság, pszichoszomatikus betegségek megelőzése. Minden korosztályra kiterjed: kisgyermekkortól-időskorig. Prevenciós szinteken valósul meg

51 Mentálhigiénés tevékenység
Az egészségkultúrát, az egészségnevelést, az egészséggondozást, az egészség megőrzést foglalja magába. A szocializáció folyamatának segítését. Beletartozik: viselkedési minták nyújtása, erkölcsi értékek kínálata, énerősítő-tűrő-alkalmazkodó-kűzdő készségek fejlesztése, kompromisszumkészség javítása. Szinterei: család-rokonsági rendszer, bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügy, munkahelyek, egyház, klubok. Módszerei: szűrés, tanácsadás, készségfejlesztés, szemléletformálás. Szakemberek, professzionális szakemberek

52 Mentálhigiénés prevenciós szintek:
A prevenció megelőzést jelent. Primer prevenció: a károsító hatások felismerése, kiküszöbölése, a személyiség alakításával. A betegség, tünetek kialakulásának megelőzése. Szekunder prevenció: a rizikó személyiség = a valamilyen betegség iránti hajlamosságot mutató személy kiszűrésével, a tünetek kialakulásának megelőzése. Egyes betegségek esetén a korai beavatkozással a későbbi következmények megelőzése. Tercier prevenció: rehabilitáció, tartósan elveszített egészség esetén egy viszonylagos egyensúly megteremtésével, a visszaesés megakadályozása, a társadalomba való eredményes visszatérésben, alkalmazkodásban való megsegítés.

53 Burnout fogalma Freudenberger:
Krónikus emocionális igénybevétel hatására, tartós stresszek nyomán kialakult érzelmi kimerülés állapota, amely a reményvesztés állapotával párosul, célok, ideálok elvesztésével jár, és amely során a személyt negatív attitűdök jellemzik mind önmagára nézve mind a munkára vonatkozva.

54 A kiégés fő tünetei: Érzelmi kimerülés Teljesítmény csökkenés
Deperszonalizáció Súlyosabb esetben megjelennek már a testi tünetek, tartós betegség, stressz betegségek is kialakulhatnak.

55 Brodsky: a kiégéshez vezető út:
Lelkesedés, idealizmus Stagnálás Frusztráció Kimerülés, apátia

56 A burnout megelőzése Egyéni beavatkozások Intézményi beavatkozások
Társadalmi változások

57 Konkrét javaslatok a burnout prevenciójában:
Önképzés, szakmai továbbképzések Pihenés, relaxáció, feltöltődés… Boldog, kiegyensúlyozott magánélet Szabadidő Tréningek Szupervízió, szakemberhez fordulás Esetmegbeszélések Az intézmény mentálhigiénés szempontú átvilágítása Segítő szakember alkalmazása a munkahelyen

58 Stressz fogalma Selye János meghatározása
Stressz – eustressz – distressz Stresszorok GAS: „alarm-reakció” Rezisztencia szakasza Kimerülés, halál

59 Általános adaptációs szindróma (GAS)
Alarm- reakció: fight or flight: vegetatív idegrendszeri változások, fiziológiai változások, mellékvese velő: adrenalin, noradrenalin következményei Rezisztencia szakasza: mellékvesekéreg: cortisol hormonok szekréciója és következménye Kimerülés, halál

60 Kognitív kiértékelés szerepe a stresszben
Lazarus-Folkman: az értelmezés fontos Elsődleges kiértékelés: mit jelent az egyén számára az a helyzet: veszélyes vagy sem? Másodlagos kiértékelés: mit tehet az egyén? Milyen megküzdési módokkal rendelkezik?

61 Konkrét javaslatok a burnout prevenciójában:
Önképzés, szakmai továbbképzések Pihenés, relaxáció, feltöltődés… Boldog, kiegyensúlyozott magánélet Szabadidő Tréningek Szupervízió, szakemberhez fordulás Esetmegbeszélések Az intézmény mentálhigiénés szempontú átvilágítása Segítő szakember alkalmazása a munkahelyen

62 Copingok Bagdy Emőke szerint
Negatív coping: Passzivitás Kivárás Halogatás Fantáziába menekülés Problémaelkerülés Elfojtás Önvádlás Mások hibáztatása Pozitív coping: Problémaközpontú megküzdés Cselekvési lehetőségek számbavétele Támogatás keresés Segítség kérés

63 Binet: az intelligencia lényeges jegyei:
A gondolkodásnak irányt szabó és irányt tartó tendenciája Az elgondolt célok magvalósításának képessége Kritikai gondolkodás. Mentális kor fogalma MK / ÉK x 100= IQ

64 Wechsler : A globális intelligencia fogalma:
Az egyén összetett vagy globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy racionálisan gondolkodjon, célszerűen cselekedjen és eredményesen bánjon a környezetével. IQ, VQ és PQ MAWI, MAWGYI - R

65 A többszörös intelligencia-modell
Gardner: Egyenrangú képességek rendszere az intelligencia. 1. nyelvi intelligencia, 2. logikai-matematikai intelligencia, 3. vizuális-térbeli intelligencia, 4. zenei intelligencia, 5. testi-kinesztéziás intelligencia, 6. személyes intelligencia: interperszonális- és intraperszonális intelligencia.

66 Salovey szerint az érzelmi intelligencia összetevői:
Saját érzelmei állapotunknak az azonosítása Saját érzelmeinkkel való bánni tudás Önmotiválás Mások érzelmi állapotának felismerése Kapcsolatkezelési képesség.

67 Érzelmi és szociális intelligencia
Goleman: Személyes kompetencia részterületei: éntudatosság, önszabályozás, motiváció. Szociális kompetencia komponensei: empátia, társas készségek (befolyásolás, kommunikáció, konfliktuskezelés, vezetés, változások kezelése, kapcsolatépítés, együttműködés, csapatszellem).

68 Az IQ és a genetikus kapcsolat
Kapcsolat: Korreláció: Együtt nevelt egypetéjű ikrek Külön nevelt egypetéjű ikrek Kétpetéjű ikrek (együtt nevelt) Testvérek (együtt nevelt) Testvérek (külön nevelt) Szülő – gyerek Nevelőszülő – gyerek Unokatestvér

69 Kreativitás Fogalma: alkotóképesség, eredeti látásmód, eredeti problémamegoldás A divergens gondolkodás értelmezése Torrance: a kreativitás jegyei: 1. Fluencia, 2. Flexibilitás, 3. Originalitás

70 A kreativitást elősegítő nevelői tulajdonságok:
a gyermek gondolkodására koncentrálás önállóság hangsúlyozása új ötletek támogatása a gyerekek döntéseinek elfogadása segítő attitűd nyitott kérdések használata – problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a kreatív ötletek értékelése Játékosság támogatása valódi érdeklődés

71 AZ ELTÉRŐ BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYEREKEK CSOPORTJAI (Tóth László szerint):
Lassú tanulók Tehetséges tanulók Hátrányos helyzetű tanulók Tanulási zavarral küzdő tanulók Alulteljesítő tanulók Nehezen nevelhető tanulók Gyógypedagógiai ellátásra szoruló gyerekek.

72 A lassú tanulók jellemzői:
Alacsonyabb IQ (70-85) Éretlenebbek, lassabban fejlődnek Alacsony frusztrációs tolerancia Alulértékelés Figyelmi problémák Intellektuális képességeik gyengébbek Terápiák: kompenzáló oktatás, korrekciós oktatás

73 Renzulli tehetség definíciója:

74 Mönks: tehetséget támogató színterek:

75 A tehetségfejlesztés stratégiái.
Gyorsítás, léptetés Gazdagítás, dúsítás Elkülönítés

76 Hátrányos helyzetű tanulók
Alacsony szocioökonómia státusz Kedvezőtlen a család életvitele Ingerszegény környezet A tudás nem érték Rossz tanulmányi előmenetel Igénytelen pályaválasztás Lehetőségek: sztereotipizálás mellőzése, társadalmi támogatás, orvosi ellátás, étkezés biztosítása, speciális motiválási eljárások kipróbálása.

77 Tanulási zavarral küzdő tanulók csoportjai:
Diszlexia Diszgráfia Diszkalkulia

78 Általános jegyei a tanulási zavaroknak:
Az alapvető pszichikai folyamatok rendellenessége Tanulási nehézség Normál intellektussal rendelkeznek Ok: a központi idegrendszer működésének zavara (Genetikai okok, Agysérülés, MCD, ingerszegény környezet, alultápláltság) Terápia: individualizált oktatási terv

79 Alulteljesítő tanulók legfontosabb jegyei:
Lényege: képességei alatt teljesít tartósan a gyerek Nincs organikus és funkcionális probléma Valamennyi tantárgyra kiterjed Nem található egyetlen ok a háttérben Általában érzelmi és szociális okok miatt alakul ki. Terápia: pszichodinamikai beavatkozás, tanulási-iskolai környezet megváltoztatása, készségfejlesztés, szűrés és prevenció

80 Nehezen nevelhető tanulók jellemzői:
Eltérő magatartás Alkalmazkodási-beilleszkedési nehézség Általános nevelési módszerek eredménytelenek Speciális intézeti elhelyezés nem szükséges Normál IQ

81 Nehezen nevelhetőség tünetei és okai
Agresszív-támadó magatartás Regresszív-védekező magatartás Erkölcsi magatartás zavarai: hazudozás, lopás, szökés-csavargás. Ok: környezeti-pszichoszociális tényezők: kedvezőtlen családi légkör, helytelen nevelési eljárások Terápia: prevenció, korrekció, külső szakember.

82 Gyógypedagógiai problémák, SNI:
Hallásukban akadályozottak Mozgásukban akadályozottak Beszédben akadályozottak Tanulásban akadályozottak Látásukban akadályozottak Ellátásuk: integráció, szegregált gyógypedagógiai iskolák

83 Integráció fogalma Személyi és tárgyi feltételek: szakemberek, épület berendezése, eszközök, speciális taneszközök, tantervi változások Az integráció formái: Teljes integráció Részleges integráció Szociális integráció „hideg” vagy spontán integráció

84 Pedagógiai Szakszolgálat:
Feladata: 3-18 éves korú gyerekek és szüleik ellátása. Korai fejlesztő központok. Korrekció-prevenció. Rehabilitáció. Tevékenységi köre: Pszichodiagnosztika, pszichoterápia, pszichológiai-pedagógiai gondozás, családgondozás. Beiskolázási vizsgálat. Felmentés adása tanulmányi értékelés követelmények teljesítése alól, fejlesztési javaslat. Szakemberek: Pszichológus, pedagógus, családgondozó, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyermekpszichiáter, logopédus.

85 A pedagógiai szakszolgálati központ
Kapcsolatai: Iskola, óvoda, iskola-óvodapszichológus, pedagógusok. Gyermek és családvédelmi intézmények szakemberei. Gyámhivatal. Tanulási képességet vizsgáló Szakértői és rehabilitációs bizottság. Gyermekterápiás intézmények. Családsegítő intézmények. Stb. Jelentkezés önkéntesen történik, szülő kérheti vagy pedagógus irányíthatja a gyereket a nevelési tanácsadásra. A gyermekvédelmi törvény a gyermekek érdekeit helyezi előtérbe.

86 Iskolapszichológus tevékenységköre
Pszichológiai tárgyú felmérések, vizsgálatok végzése. Óralátogatások. Tanulókkal történő közvetlen foglalkozás: egyéni esetek ellátása, közösségekkel foglalkozás. Tehetséggondozás. Pedagógusokkal munkakapcsolat. Iskolában a mentálhigiénés szemlélet érvényesítése. Szülőkkel való együttműködés. Szülői értekezlet, fogadónap, konzultációs lehetőség biztosítása. Egyéb feladatok a helyi igények alapján