A tárgyalás a polgári perben

Az előadások a következő témára: "A tárgyalás a polgári perben"— Előadás másolata:

1 A tárgyalás a polgári perben

2 tárgyalási rendszerek Rendfenntartás
a tárgyalás fogalma tárgyalási rendszerek Rendfenntartás Rendreutasítás Pénzbírság kiutasítás, kivezettetés őrizetbevétel fegyelmi vagy büntető eljárás megindítása

3 A tárgyalás menete a tárgyalás megnyitása számbavétel
Az első tárgyalás elmulasztása Felperes Alperes A bírósági meghagyás kibocsátásának feltételei ellentmondás Joghatása A folytatólagos tárgyalás elmulasztása Megtartja Elhalasztja Szünetel az eljárás

4 Érdemi tárgyalás, bizonyítás Tárgyalás berekesztése
Szóváltás Keresetlevél Alperesi ellenkérelem az alaki védekezés az érdemi védekezés Érdemi tárgyalás, bizonyítás Tárgyalás berekesztése

5 Akadályok a tárgyalás menetében
tárgyalás elhalasztása tárgyalás előtt Tárgyaláson Kérelemre vagy hivatalból Az eljárás félbeszakadása fél halála Cselekvőképesség elvesztése törvényes képviseleti jog megszűnése, vagy halála a bíróság működésének akadálya a félbeszakadás jogkövetkezményei

6 A tárgyalás felfüggesztése
Kötelező Ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, illetőleg gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ kötelező közvetítői eljárás Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése Az AB vagy a Kúria eljárásának kezdeményezése Mérlegelhető büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van felfüggesztés joghatásai

7 Az eljárás szünetelése
a szünetelés okai A törvény erejénél fogva következik be nem érinti a határidők folyását Lehet eljárási cselekményt tenni a per megszűnéséhez vezethet

8 A bizonyítás Fogalma Szakaszai
Bizonyítás nélkül valónak elfogadható tények Beismerés felek egyező előadása a félnek az ellenfél által kétségbe nem vont előadása a köztudomású tények bíróság hivatalos tudomása Vélelmek fikciók

9 A bizonyítási kötelezettség
A bizonyítási teher Bizonyítási eszközök és bizonyítékok Szabad bizonyítás

10 A tanúbizonyítás Tanú fogalma Tanúzási akadályok
Tanúzási kötelezettség megjelenés Vallomástétel Okirat bemutatás Tanúvallomás megtagadása a) a felek bármelyikének hozzátartozója; b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben; c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette;423 d)424 a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő; e)425 az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg; f)426 a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal kapcsolatos kérdésben. A megtagadás jogkövetkezménye

11 Kényszerítő eszközök a tanúval szemben
az okozott költségek megtérítésére kötelezés Pénzbírság tanú elővezetése - a bíróság a szankciót kiszabó végzéséhez nincsen kötve  utóbb hatályon kívül helyezheti - hatályon kívül kell helyezni: ha a tanú az elmaradását utólag alapos okkal kimenti - hatályon kívül lehet helyezni: ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz - a szankciókról hozott határozat ellen, továbbá az olyan határozat ellen, amely a határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, a tanú fellebbezéssel élhet

12 A szakértői bizonyítás
A perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik Kit lehet kirendelni: Általában egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak különböző szakkérdések esetén A fél erre irányuló indítványa alapján A névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki

13 Eljárása Előzetes munkaterv megtagadhatja a szakvélemény adást
főszabály: 180. § (1) A bíróság a szakértőt a vélemény írásbeli előterjesztésére utasíthatja. Ha a bíróság szükségesnek tartja, a szakértőt megidézheti. A bíróság az írásbeli kirendelésben, illetve a tárgyaláson ismerteti a szakértő előtt azokat a kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania. A szakértővel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése végett szüksége van. Evégből a szakértő a per iratait megtekintheti; a tárgyaláson, ideértve a bizonyítási eljárást is, jelen lehet, a felekhez, a tanúkhoz és a többi szakértőhöz közvetlenül kérdéseket intézhet, végül egyéb bizonyítást is indítványozhat.

14 a bíróság a vélemény előterjesztésére határnapot tűz ki, vagy a szakértőt arra utasítja, hogy véleményét meghatározott idő alatt írásban terjessze a bíróság elé. A bíróság a szakértőt írásbeli véleményének kiegészítése vagy részletesebb kifejtése végett személyes megjelenésre is kötelezheti. A szakértőhöz a véleményre vonatkozólag ennek előterjesztése után kérdéseket lehet intézni. Ha homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni.

15 Szankciók: a) szakértőt, ha szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott, b) , aki a véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja, c) azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, illetve a véleménynyilvánításának várható késedelméről a részére nyitva álló határidő lejártát megelőzően a bíróságot nem értesíti, az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent szakértő elővezetését is. (2) Az eljáró bíróság annak a szakértőnek aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik és a nyitva álló határidő alatt a határidő meghosszabbítását nem kéri, illetve a meghosszabbított határidő alatt sem nyilvánít véleményt, a munkadíját, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti.

16 A tényállás megállapítása
A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Ezután: tárgyalás berekesztése Határozathozatal Határozat kihirdetése 218. § (1)A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéletet a tárgyalás napján ki kell hirdetni. -ítélet:- legfeljebb tizenöt napra - a bíróság elhalaszthatja azzal, hogy a kihirdetés határnapját nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. A határozatot - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni és az írásba foglalást követő nyolc napon belül kézbesíteni kell. Ha az ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig nyolc napon belül kézbesíti.  (2) A határozat rendelkező részét a határozat kihirdetése előtt írásba kell foglalni és azt a tanács tagjainak alá kell írniuk. (3)A határozatok kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll; az utóbbi elmarad, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni. 219. § (1) Kézbesítés útján kell közölni: a) az ítéletet a felekkel; b) a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve; c) a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta (135. §); d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel; e) az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet az eljárást megindította.

17