Adótörvények változásai 2015 Kökényesiné Pintér Ilona Saldo Zrt.

Az előadások a következő témára: "Adótörvények változásai 2015 Kökényesiné Pintér Ilona Saldo Zrt."— Előadás másolata:

1 Adótörvények változásai 2015 Kökényesiné Pintér Ilona Saldo Zrt.

2 Személyi jövedelemadó változásai 2015

3 Összevont jövedelem kedvezményei
3 fázisú kedvezmény Adóalap kedvezmény - Családi kedvezmény - Első házasok kedvezménye 2015-től Adókedvezmény - Súlyosan fogyatékosok kedvezménye - Mezőgazdasági őstermelő kedvezménye Rendelkezés az adóról - Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári - Nyugdíj-előtakarékossági számla - Nyugdíjbiztosítás 2014-től

4 CSALÁDI KEDVEZMÉNY 2015 Arra a jogosultsági hónapra, amelyre a jogosult vagy házastársa, élettársa az egyedülállók családi pótlékát veszi igénybe, arra a hónapra a családi kedvezmény nem osztható meg. 2015. január 1-jétől már nem csak az adóelőleget megállapító munkáltató részére tehető nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítésére, hanem a rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek is. Ez utóbbi rendelkezés a családi járulékkedvezményre is alkalmazható.

5 CSALÁDI KEDVEZMÉNY 2016. JANUÁR 1-JÉTŐL
2015-ben a családi kedvezmény mértéke nem változik (62 500, Ft)! Két eltartott esetén a családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és havonta 2016-ban forint 2017-ben forint 2018-ban forint 2019-től forint lesz. A családi kedvezmény egy, illetve három vagy több eltartott esetén nem változik. Az adóelőleg-nyilatkozatokon az eltartottak adóazonosító jelét kötelezően csak a december 31-ét követően megtett nyilatkozatokon kell feltüntetni.

6 ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE 1
2015. január 1-jétől azok, akik 2014. december 31-ét követően kötöttek házasságot és legalább egyikük az első házasságát kötötte, a házasságkötést követő hónaptól (első jogosultsági hónap) jogosultsági hónaponként együttesen forinttal csökkenthetik az összevont adóalapjukat. A kedvezményt 24 hónapon keresztül vehetik igénybe. Ezen időtartamon belül utolsó jogosultsági hónap az a hónap, amelyet követően magzatra vagy gyermekre tekintettel nyílik meg a családi kedvezményre való jogosultságuk. Az első házasok kedvezménye sorrendben megelőzi a családi kedvezményt. A házasságba hozott gyermek nem zárja ki az első házasok kedvezményének az érvényesítését.

7 ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE 2
A kedvezmény érvényesítésének feltétele az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban tett nyilatkozat, amely tartalmazza egymás adóazonosító jelét; a a kedvezményt melyikük veszi igénybe vagy a megosztás tényét. A kedvezményt az adóelőlegnél a magánszemély nyilatkozata alapján a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttató kifizető veheti figyelembe. A nyilatkozaton egymás nevét, adóazonosító jelét, a munkáltató, kifizető elnevezését és adószámát, valamint az érvényesíteni kívánt kedvezmény összegét is szerepeltetni kell.

8 Nyugdíjbiztosításra fizetett díj kedvezménye
A rendelkezés alapja a szerződő és/vagy más magánszemély által befizetett biztosítási díj. Belföldi vagy más EGT-tagállamban letelepedett biztosítóval kötött szerződés (utóbbi esetben szigorú feltételekkel) A rendelhető összeg a befizetett díj 20%-a, de max. 130 ezer Ft évente. A rendelkezési jogosultság a magánszemélyt az első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítésig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig fizetett díj alapján illeti meg. A rendelkezés csak a december 31-e után megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések után fizetett díjra lehet alkalmazni.

9 Nyugdíjbiztosítás kedvezménye
Biztosítási események: A biztosított halála Öregségi nyugdíjkorhatár elérése Nyugdíjba vonulás 40 % mértékű egészségkárosodás

10 Egyéb kedvezmények Adókedvezmény
- Súlyosan fogyatékosok kedvezménye min. bér 5 %-a (335/2009. Korm. r., 49/2009. Eüm. r., rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülő) Őstermelő adókedvezménye (max. 100 ezer/év) Rendelkezés az adóról Nem jövedelemkorlátos kedvezmények Kedvezményre jogosult Kedvezmény Önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetés, adomány jóváírás 20%, de max Ft/év Nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetés 20%, de max Ft/év (vagy Ft/év) Nyugdíjbiztosításra fizetett díj 20%, de max Ft/év Összesen Legfeljebb Ft/év

11 Egyes meghatározott és béren kívüli juttatások
2015. január 1-jétől is az egyes meghatározott, valamint a béren kívüli juttatások esetén az adó alapja a juttatás értékének az 1, 19-szerese. A személyi jövedelemadó mértéke 16 %. Az EHO alapja azonos az adóalappal, mértéke egyes meghatározott juttatások után 27 %, béren kívüli juttatások után pedig 14 %. Nem változik azon juttatások köre, amely az Szja tv. 71. §-a alapján béren kívüli juttatásnak minősül. Az egyes béren kívüli juttatásoknál meghatározott értékhatár feletti rész továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül. Amennyiben a magánszemély munkaviszonya az adóévnek csak egy részében áll fenn, akkor a rá vonatkozó keretösszeg az éves keretösszeg jogviszonyban töltött napokkal arányos része lesz. Az éves keretösszeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.

12 Béren kívüli juttatások
2015. Január 1-jétől a béren kívüli juttatásnál két keretösszeg 200 ezer forint (valamennyi 71. § szerinti juttatás adható) 450 ezer forint (rekreációs keretösszeg) Amennyiben a magánszemély az éves keretösszeget meg nem haladó juttatása és a SZÉP kártya értékhatárt meg nem haladó juttatása együttesen meghaladja a rekreációs keretösszeget, akkor a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. A keretösszegek számításánál a munkavállaló juttatásaként kell számításba venni a rá tekintettel más magánszemélynek juttatott értéket is. A célzott szolgáltatásra utalt összeget figyelmen kívül kell hagyni. Példa: Ha a magánszemély béren kívüli juttatása 200 ezer forint, és e mellett még kap 450 ezer forint értékű SZÉP kártya juttatást is, akkor a 450 ezer forintot meghaladó 200 ezer forint egyes meghatározott juttatásnak minősül.

13 Béren kívüli juttatás 2015 Két keretösszeg együttes figyelése!
Ft/év keretösszegbe tartozik: Üdülési szolgáltatás min. bérig Étkezés Ft/fő/hó Erzsébet-utalvány Ft/fő/hó Iskolakezdési támogatás min. bér 30 %-áig Ft/fő/év Helyi utazási bérlet Iskolarendszerű képzés min. bér 250 %-áig Ft/fő/év ÖKNYP munkáltatói hozzájárulás min. bér 50 %-áig Ft/fő/hó ÖKEP, v ÖKÖP munkáltatói hozzájárulás min. bér 30 %-áig Ft/fő/hó Szövetkezeti közös alapból történő juttatás min. bér 50 %-áig Ft/fő/év

14 Béren kívüli juttatás 2015 Két keretösszeg együttes figyelése!
Ft/év keretösszegbe tartozik (rekreációs keretösszeg): Széchenyi Pihenő Kártya Ft/fő/év Szálláshely alszámlára Ft/fő/év Vendéglátás alszámlára Ft/fő/év Szabadidő alszámlára Ft/fő/év - az 1. pontban található valamennyi juttatás Keretösszegeket meghaladó juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül! 2015-től a jogviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell bevallani, ha a jogviszony megszűnéskor a magánszemély juttatásai a keretösszegek arányos részét meghaladják.

15 Biztosítások adókötelezettsége
Adómentes Kockázati biztosítás havonta a minimálbér 30 %-áig Határozatlan idejű, halál esetére szóló életbiztosítás rendszeres díja Felelősségbiztosítás Adóköteles Megtakarítási célú (adóköteles személybiztosítás)

16 Felelősségbiztosítás
Szja tv. 4. § (2a) bekezdés: „a  díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a  díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a  díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.” A március 15-től hatályos Ptk. 6:541. §-a szerint a jogi személy vezető tisztségviselője az e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a jogi személlyel egyetemlegesen felel. A rendelkezés bármely korábbi évre is alkalmazható!

17 Társasági adó változásai 2015

18 Jövedelem minimum A jövedelem-(nyereség-)minimum a korrigált összes bevétel 2 %-a. 2015. január 1-jével a korrigált összes bevétel tartalma változik Hatályon kívül helyezésre került a Tao. tv. 6. § (8) bekezdés a) pontja, amely tulajdonképpen a jövedelem-(nyereség-)minimum alapjának szélesítését jelenti Ennek következtében az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke nem csökkenti a korrigált bevételt, így a jövedelem-(nyereség-)minimum alapját.

19 Jövedelem-(nyereség-)minimum
Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevétele Rendkívüli bevétel Összes bevétel Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd tagjánál a megszűnt részesedésre elszámolt bevétel Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átadónál az átadott eszköz alapján elszámolt bevétel Kedvezményezett részesedéscsere esetén a kivezetett részesedésre jutó árfolyamnyereség + Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere esetén a tagnál, a megszerzett részesedés csökkenéseként, illetve kivezetésekor – a korábban levont – összeg + Átvevő kedvezményezett eszközátruházás esetén + Tagi kölcsön növekmény 50%-a ± Korrigált összes bevétel A számviteli elszámolásokban másként jelenik meg a termékvásárlás, ha azt saját tevékenységéhez használja a gazdálkodó (akkor anyag), vagy ha változatlan formában értékesíti azt (akkor áru). Ugyanígy indokolt különbséget tenni a vásárolt szolgáltatásnál is, ha azt saját tevékenységéhez veszi igénybe a gazdálkodó, vagy ha azt változatlan formában - mint szolgáltatásnyújtást - értékesíti, azaz közvetíti a szolgáltatást a megrendelő felé. Ezért fogalmazza meg a törvény a közvetített szolgáltatás követelményeit, amely megfogalmazás tartalmában megegyezik az általános forgalmi adóról szóló törvény hasonló előírásával: közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó igénybe vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt (a saját nevében más javára megrendelt) szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti a megrendelő felé úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége kitűnik, a számlából pedig egyértelműen megállapítható a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron. A közvetített szolgáltatás kritériumainak a Polgári Törvénykönyvben szabályozott esetben az alvállalkozói teljesítmény is megfelelhet. A számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja szerint közvetített szolgáltatásnak a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás minősül. Közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó a szolgáltatást veszi is és kínálja is. A gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés tényének - vagyis annak, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron - egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. Ha a kérdésben említett konstrukció megfelel ezeknek a feltételeknek - azaz, ha a bérbeadó és a bérlő közötti szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából pedig annak ténye megállapítható -, akkor az ügylet a számviteli törvény szerint közvetített szolgáltatásnak tekinthető. A közvetített szolgáltatás fogalmából a számlázással kapcsolatosan a következőkre is fel kell hívni a figyelmet: - a fővállalkozónak a megrendelővel kötött szerződéséből a közvetítés lehetőségének, - a számlából pedig a közvetítés tényének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. (A két követelményt nem lehet egymástól elválasztani!) A számlából tehát ki kell tűnnie a közvetítés tényének. Ennek a követelménynek a számla akkor felel meg, ha szolgáltatásonként tartalmazza - az adott esetben - a fővállalkozó saját, továbbá az általa közvetített szolgáltatásokat, megnevezve azok műszaki tartalmát (például építőmesteri, festő-mázoló, villanyszerelői stb. munka) és ellenértékét, szolgáltatásonként az általános forgalmi adóját. A közvetített szolgáltatás és az alvállalkozói teljesítmény nem ugyanaz. A közvetített szolgáltatás, ha az adózó saját nevében más javára rendeli meg a szolgáltatást és változatlan formában adja tovább, és a közvetés lehetősége a szerződésből, a közvetítés ténye a számlábólegyértelműen megállapítható. Ennek a Ptk-ban szabályozott esetben az alvállalkozói teljesítmény is megfelelhet. Alvállalkozói szerződést azonban csak vállalkozó köthet, valamely részfeladat elvégzésére. Tao. tv. 4. § 29., 6. § (5)-(10) 19

20 Korrekciós tételek Kedvezményre jogosító támogatások
az adomány 20%-a közhasznú szervezet támogatása esetén (tartós adományozás esetén 40%), az adomány 50%-a a Magyar Kárment Alap, vagy a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén támogatás 50 %-a felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatásakor DE együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege! Elismert költségnek minősül, a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke Felsőoktatási támogatási megállapodás: a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás [Tao. tv. 4. § 16/c. pont]. Az új kedvezményt már a évi adókötelezettségre is alkalmazni lehet a adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodások alapján.

21 Elhatárolt veszteség Az elhatárolt veszteség felhasználása időbeli korlátozás alá esik. Az új szabályok alapján először a 2015-ben keletkezett, elhatárolt veszteséggel, a keletkezését követő 5 adóévben csökkenthető a pozitív adóalap, Továbbra is: legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell felhasználni Átmeneti szabály vonatkozik a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett veszteségre, az ezen időpontig felhalmozott veszteséget legkésőbb a december 31. napját magában foglaló adóévben lehet leírni a december 31-én hatályos szabályok szerint.

22 Veszteségleírás jogutódnál
A jogutód csak akkor jogosult az átalakulás, egyesülés, szétválás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására, ha a) az átalakulás során benne közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett és b) ha a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő 2 adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Tao. tv. 17. § (8)

23 Veszteségleírás többségi tulajdonos személyének változása esetén
Ha változik a többségi tulajdonos adózó személye, a társaság akkor jogosult – az adóévi veszteség elhatárolására, továbbá – a korábbi évek veszteségének felhasználására,        ha benne olyan adózó szerez többségi befolyást, amely e befolyása megszerzését megelőző 2 adóévben folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban állt vele vagy jogelődjével. Nincs feltétel akkor sem, ha olyan adózó szerez a társaságban többségi befolyást, amely nem állt kapcsolt vállalkozási viszonyban a társasággal a megelőző 2 adóévben, de a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző adózó által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás-szerzést követő 2 adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás-szerzést megelőzően végzett tevékenységtől, és a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. Tao. tv. 17. § (9)

24 Veszteségleírás jogutódnál
Szigorításként kerül bevezetésre 2015-től , hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve a cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségnek legfeljebb csak azon hányada kerülhet adóévenként felhasználásra, amelyet a „továbbfolytatott” tevékenységből származó adóévi árbevétel, bevétel összege az átalakulást, felvásárlást megelőző három adóév árbevételében, bevételének átlaga összegében képvisel. (Jogutódlás esetén nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.) Példa: a jogutód az átalakulást követő adóévben 100 egység árbevételt ér el egy a jogelőd által is folytatott tevékenységből, amely tekintetében a jogelőd utolsó három adóévének adatai 480, 130, és 290 egység (azaz mindösszesen 900 egység, átlagosan adóévente 300 egység), akkor a jogutód az adóévben csak az átvett veszteség 1/3 (100/300 egység) részét használhatja fel. Tao. tv. 17. § (8)

25 Kapcsolt vállalkozás fogalma
Kapcsolt vállalkozási viszonyban áll az adózó és az a személy, amelyben az adózó többségi befolyással bír; az adózó és az a személy, amely az adózóban többségi befolyással bír: az adózó és a más személy, ha harmadik személy mindkettőjükben többségi befolyással bír, azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; a külföldi vállalkozó és annak belföldi (magyar) telephelye; a (magyar) adózó és külföldi telephelye (2010-től) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg (2015-től). Többségi befolyás: ha egy társaságban az adott személy - a szavazatok több mint 50%-ával bír, vagy - meghatározó befolyással rendelkezik. Közeli hozzátartozók [Ptk. 8:1.§]: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

26 Rendelkezés az adóról Az adózó az őt terhelő adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről valamely kedvezményezett célra felajánlást tehet, Amelyet – bizonyos feltételek fennállása esetén – az adóhatóság utal át a kedvezményezett részére. Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként. Az adózó adóelőleg-fizetési, adóelőleg-kiegészítési és adófizetési kötelezettségének teljesítését az új jogintézmény nem érinti.

27 A kedvezményezett célok
Az adózó filmalkotás támogatására, előadó-művészeti szervezet támogatására, valamint látvány-csapatsport támogatására, mint kedvezményezett célra tehet ilyen felajánlást. Felajánlás történhet bármely kedvezményezett célra, továbbá a támogatási jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni. Az adózó a kedvezményezett célra történő felajánlásáért a kedvezményezett szervezet részéről – fő szabály szerint – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

28 Az igazolás Az adóhatóság átutalásához szükséges, hogy az adózó rendelkezzen a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolással, és annak egy példányát az adóhatóságnak megküldje. Az igazolást filmalkotás támogatása esetén az NMHH, előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a NKA Igazgatósága, látvány-csapatsport támogatása esetén, ha a támogatás kedvezményezettje az országos sportági szakszövetség, vagy a MOB, akkor a sportpolitikáért felelős miniszter, ha a támogatás kedvezményezettje amatőr sportszervezet (ideértve a sportiskolát is), vagy hivatásos sportszervezet, vagy közhasznú alapítvány, akkor az országos sportági szakszövetség állítja ki. Az Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. külön számlája javára való felajánlás esetén igazolás kiállítására nem kerül sor.

29 Felajánlás az adóelőleg terhére
Az adózó rendelkezhet az egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége legfeljebb 50 %-áig. A rendelkező nyilatkozat kizárólag elektronikus úton, az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon (15RENDNY) tehető meg az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig. A nyomtatványon fel kell tüntetni a kedvezményezett szervezet nevét, adószámát, bankszámlaszámát, az egyes adóelőlegek terhére felajánlott összeget, az igazolást kiállító szervezet elnevezését, az igazolás keltét és azonosítóját. A rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak az adóelőleg-nyilatkozat időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű, a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása.

30 Speciális szabályok 1. A látvány-csapatsport támogatása esetében a rendelkező nyilatkozat(ok)ban felajánlott összeg 12,5 %-a kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, Ezen összegről az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet támogatási, vagy szponzori szerződést köt. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja – az adózó döntése szerint – vagy a felajánlásban részesített országos sportági szakszövetség, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány, vagy a MOB.

31 Speciális szabályok 2. Amennyiben a felek a kiegészítő sportfejlesztési támogatásról támogatási szerződést kötnek, úgy az adózó a kedvezményezett szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult. szponzori szerződést kötnek, úgy az adózó ellenszolgáltatásra jogosult. Ebben az esetben a 12,5 %-nak megfelelő összegű kiegészítő sportfejlesztési támogatás – általános forgalmi adó-köteles ügylet esetén – az áfa nélküli (nettó) értéket jelöli.

32 Az átutalás Az átutalás abban az esetben teljesíthető, ha
az igazolásokat az adóelőleg-nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlások esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig, vagy az éves adóbevallás benyújtásáig kézhez kapja, és az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutaláskor nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adózó a bevallását határidőben benyújtotta, és az adózó a bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, és az adózónak az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlása együttesen nem haladja meg a 80 %-os korlátot.

33 A jóváírás A kedvezményezettnek átutalt összegre tekintettel az adózót jóváírás illeti meg. A jóváírás összege az adóelőleg-felajánlás és adóelőleg-kiegészítésből átutalt felajánlás összegének 7,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint az éves adó terhére tett felajánlás átutalt összegének 2,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka. A jóváírás napja az éves adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napja, azaz első ízben július 1-je. A jóváírásra akként kerül sor, hogy annak összegét az adóhatóság az adózó társasági adófolyószámláján külön csökkentő tételként kimutatja. Egyéb bevételként kell elszámolni, ami AEE csökkentő tétel 33

34 Adó-felajánlás és adókedvezmény
Ugyanazon adóév tekintetében a Tao. tv. 22. § (1) bekezdésben és a 22/C. § (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a felajánlásra és a jóváírásra vonatkozó szabályokkal. Ennek megfelelően az adózó eldöntheti, hogy a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet, vagy a látvány-csapatsport (a felsoroltak bármelyikének) támogatása alapján (a bevallásában) adókedvezményt kíván érvényesíteni, vagy az említett kedvezményezett célokra (azok bármelyikére) – jóváírásra jogosító felajánlást tesz.

35 Általános forgalmi adó változásai 2015

36 Elszámolási időszakhoz kapcsolódó ügyletek teljesítési időpontja
2015. július 1-jétől Fő szabály szerint: az ellenérték megtérítés időpontja (fizetési határidő) 3 tevékenység esetén: az elszámolási időszak utolsó napja Könyvviteli, könyvvizsgálói, adótanácsadói szolgáltatás Kivétel: ha az ellenérték esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját Megelőzi, akkor a számla kibocsátás időpontja, Követi, akkor fizetési határidő, de legkésőbb az elszámolási időszakot követő 30. nap Alkalmazása: július 1-jét követő Elszámolási időszakra és fizetés esedékessége

37 Példa a könyvvelői szolgáltatás teljesítés időpontjára
2015. június havi könyvelési díj, ha a fizetési határidő 2015. június 15. 2015. július 15. 2015. július havi könyvelési díj, ha a fizetési határidő 2015. június 25. 2015. július 10. 2015. augusztus 10. 2015. szeptember 10. Teljesítési időpont 2015. Június 25. számla kibocsátás napja 2015. augusztus 30.

38 Elszámolási időszakhoz kapcsolódó ügyletek teljesítési időpontja
2016. január 1-jétől Fő szabály szerint (58.§): az elszámolási időszak utolsó napja Kivétel: ha az ellenérték esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját Megelőzi, akkor a számla kibocsátás időpontja, Követi, akkor fizetési határidő, de legkésőbb az elszámolási időszakot követő 30. nap Alkalmazása: 2016 január 1-jét követő Elszámolási időszakra és fizetés esedékessége Hatályát veszti január 1-jével az 58/A.§

39 Egyéb változások 2015. január 1-jétől
Számlán fel kell tüntetni : Vevő adószámát, ha a számlában áthárított áfa összege meghaladja az Ft-ot (169.§ dc) pont) Eddig Ft-ot meghaladó esetén kellett! Előleg fogalmának változása, kibővítése (59. § (1) bek.): „ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak”….

40 Adózás rendjének változásai 2015

41 Egészségügyi szolgáltatási járulék bejelentésének változása
Az Art. 20. § (6) bekezdése alapján (15 napon belül) bejelentési kötelezettség terheli a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezetteket mind a kötelezettség keletkezése, mind annak megszűnése esetén. Lehetővé válik a járulékfizetési kötelezettség törlése abban az esetben is, ha a kötelezettség megszűnését nem a magánszemély jelenti be, hanem az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és Tbj. alapján nem minősül belföldinek (a kötelezettséget a megszűnés napjával törli), elhalálozott (a magánszemély halálának napjával törli). Ha ezen esetekről nem az egészségbiztosítási szervtől értesült az adóhatóság, akkor 10 napon belül adatot szolgáltat felé. [Art. 20. § (7a)-(7b) bekezdés]

42 Egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség törlése
A NAV kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély eü. szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészség-biztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll . Az ilyen időszakban történt jogszerűtlenül igénybe vett eü. ellátás visszafizetésére az Eb.tv. 66. § (9) bekezdése az irányadó 2015-től, Art 20. § (7c) bekezdése

43 Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)
Főbb rendelkezések az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvényben (Art.) A bejelentési szabályoknál (22/E. §) Az ellenőrzési szabályoknál (88. §) A szankcióknál: Mulasztási bírság [172. § (19a) bekezdés] Intézkedések [173. § (1) bekezdés] A fogalommagyarázatoknál (178. §) Egyes rendelkezések mellékletben (11. sz. melléklet) Részletszabályok miniszteri rendeletben EKAER szám megállapításának rendje Bejelentés, változásbejelentés, kockázati biztosíték mértéke Kockázatos termékek köre 51/2014 (XII.31.) NGM rendelet

44 Néhány fogalom az EKAER-hez
Mi az az EKAER? NAV által működtetett rendszer, mely a termékek közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja Mi az az EKAER szám? Bejelentés alapján képzett azonosító szám, mely egy adott termék egységet azonosít Mi az a kockázatos termék? Miniszteri rendelet határozza meg Mi minősül gépjárműnek? Az útdíjköteles (teher)gépjárművön kívül minden más (kisebb össztömegű) gépjármű is

45 Az EKAER szabályozás felépítése I. Bejelentési kötelezettség általában
Bejelentési kötelezettség terheli az útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt (1), Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt (2), valamint belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést (3). Az áru típusától, értékétől és mennyiségétől függetlenül minden olyan fenti tevékenységhez tartozó árumozgást kötelező bejelenteni, amely útdíjköteles (3,5 tonna megengedett össztömeg feletti) járművel történik.

46 Az EKAER szabályozás felépítése I. Bejelentési kötelezettség általában
A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles (3,5 tonnánál kisebb össztömegű), de az egy szállítás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege kockázatos élelmiszerek a 200 kg-ot, vagy az adó nélküli ellenértéke a forintot meghaladja (4), egyéb kockázatos termékek esetében az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja (5) A kockázatos termékek, élelmiszerek körét NGM rendelet határozza (majd) meg.

47 Az EKAER szám A bejelentési kötelezettséggel járó közúti szállítások január 1-jét követően kizárólag EKAER szám birtokában végezhetők. EKAER szám: az előzetes bejelentés alapján képzett azonosító szám, amely egy adott termékegységet azonosít ugyanazon megrendelő részére, egy gépjárművel szállítanak (a gépjármű egyszeri mozgása során) egy átvételi helyre. FONTOS! Az EKAER-szám egy bejelentést azonosít, amely többféle terméket is jelenthet, és 15 napig érvényes.

48 Eljárási szabályok A bejelentés módja, a bejelentésre jogosultak köre
Kétszintű regisztrációt követően az adózó törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel; az előbbi adatok birtokában az EKAER elektronikus felületére belépve hozzáférést igényel azon személyek részére, akik bejelentést rögzíthetnek, illetve módosíthatnak.

49 Bejelentésre kötelezett adatok
A bejelentendő/módosítható adatok köre: feladó adatai (név, adóazonosító szám) felrakodás címe, címzett adatai (név, adóazonosító szám), kirakodás (átvétel) címe + jogszerű használó adatai termékek adatai (név, VTSZ, bruttó tömeg) a fuvarozás indoka (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél) a termék ára: adó nélküli ellenérték (termékértékesítés, termékbeszerzés esetén) adó nélküli beszerzési ár, ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, illetve az adó nélküli előállítási érték (egyéb cél esetén) gépjármű forgalmi rendszáma Az adatokat a termék felrakodásának megkezdéséig kell bejelenteni!

50 Szankció Mulasztási bírság:
amennyiben a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem teljesült a bejelentési kötelezettség, úgy a be nem jelentett termék vagy annak része igazolatlan eredetű árunak minősül, és az áru értékének 40%-ig terjedő mértékben mulasztási bírság szabható ki az adózó terhére. A bírság biztosítékaként az áru lefoglalható, zár alá vehető vagy adózó költségére megőrzésre elszállíttatható.

51 Kockázati biztosíték Biztosítékot köteles adni: EU beszerzést, illetve az első belföldi értékesítést megvalósító adózó Mértéke: Folyamatosan el kell érni a megelőző 60 nap EKAER-es termékek értékének 15%-át. A mérték változás az EKAER felületen folyamatosan nyomon követhető. Ha több jogcímen köteles biztosítékot adni: a magasabb az irányadó. Ha nincs megfelelő mértékű biztosíték, nincs EKAER szám Teljesíthető: Letéti számlára fizetéssel, illetve adóhatóság által nyilvántartásba vett "bankgarancia" útján. Nem kötelező kockázati bitosíték: Minősített adózó 2 éve működő köztartozásmentes adózó, nincs adószáma felfüggesztve Biztosíték összegét az adóhatóság az adótartozásba beszámíthatja.

52 Áfa bevallás-gyakoriság változása
évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek (első két évben) az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult.

53 További változások Munkáltatói adómegállapítás határidői az adóhatósághoz való továbbítás tekintetében változnak. Már 2015-ben (2014-re vonatkozóan is!) alkalmazni kell. Május 20-a helyett április 30. Június 10-e helyett május 20 Fokozott adóhatósági felügyelet esetén megszűnik a bevallások ellenjegyzési kötelezettsége,

54 Köszönöm a figyelmüket!