ODK Túra- „Bakony 10” 2015. Március 28..

Az előadások a következő témára: "ODK Túra- „Bakony 10” 2015. Március 28.."— Előadás másolata:

1 ODK Túra- „Bakony 10” 2015. Március 28.

2 Túrakiírás Gyülekező: 8:00 Veszprém- buszpályaudvar
Indulás:8:20 busszal Városlődre; Útvonal: Városlőd, sportpálya  Falumúzeum  Templom tér  gyaloghíd, aluljáró  ezután sárga sávon jelzett úton: Iglauer park   Üveghuta   Fokhagyma-tető  Kálvária  Majolikagyár   sportpálya (Európai Kultúra Útvonala tanösvény) Ruházat: könnyű, réteges sportruházat, hátizsák, zárt cipő!!! Hátizsákba: élelem egész napra, min. 1 l víz újratölthető palackban, szőlőcukor/gyümölcs Visszaindulás Városlődről: 13:18 Eső esetén a túra elmarad!

3 Német Nemzetiségi Tájház
1982-ben került kialakításra a városlődi Német Nemzetiségi Tájház a Kossuth u. 1. szám alatt, amely a 19. század jellegzetes bakonyi építkezési stílusát őrzi. Ebben a stílusban épült ház ma már csak elvétve látható. A tájház jelenleg a városlődi Általános Művelődési Központ intézményegységeként működik, amelynek alapító és fenntartó szerve: Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

4 A tájház két épülete egy szalagtelken áll
A tájház két épülete egy szalagtelken áll. A helyi domborzati viszonyokat előnyösen kihasználandó az ilyen szalagtelkekre általában több házat építettek egymás mellé (ma sorházaknak neveznénk őket), amelyekben kezdetben a családtagok, rokonok éltek. Később azonban különböző okok miatt már teljesen idegen emberek is laktak közös udvarban, az egymás mellé épített házakban. A tájház kiállítási anyagának bővítése folyamatos.

5 Az épület első lakásrészében egy konyha és két szoba található
Az épület első lakásrészében egy konyha és két szoba található. A konyha ún. füstös konyha, hagyományos kemencével és konyhai eszközökkel. A nagyobbik szobában a századfordulóra jellemző bútorok láthatók a hagyományos vertikális elrendezésben. A főhelyet a kenyértartóval ellátott asztal és a sarokpad együttese alkotja (a jobb első sarokban). Az utcára nyíló két ablak között áll a sublót, tetején egyszerűbb dísztárgyakkal. A bal hátsó sarkot a nagyméretű cserépkályha foglalja el, amelyet a sütővel és főzőlappal is elláttak. A nagyobb bútorok (ágyak, szekrények, ládák) a hosszanti falak mellett kaptak helyet. A szekrényben korabeli ruhadarabok, ágyneműk, törülközők, kendők, stb. láthatók.

6 A kisebb szobában - amely annak idején a nagyszülők hálóhelye volt- tekinthető meg a népviseleti kiállítás. Mivel a díszesebb ruhákat lányok, asszonyok viselték, az ő öltözékükből látható több. Itt kaptak helyet egy régi hagyomány, a Christkindl-járás alkalmával használt nagyon díszes ruhák is. A falakat korabeli fotókról készített nagyítások díszítik, amelyek azokat az alkalmakat ábrázolják, amikor a kiállított viseleteket használták az itt élők. Valamennyi helyiség agyagpadlós, a mennyezetet hosszában egy tölgyfából faragott mestergerenda tartja. Az épület második lakásrészében a tájház megnyitása óta eltelt időszakban összegyűjtött, a különböző helyi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat mutatunk be a kiállítás keretében.

7

8 Az első helyiségben a férfiasabb tevékenységek eszközei láthatók
Az első helyiségben a férfiasabb tevékenységek eszközei láthatók. Az ügyes kezű férfiak nemcsak mesterségszerűen űzték az asztalos szakmát, hanem sokan értettek a fa különféle megmunkálásához, a hétköznapi élethez szükséges mezőgazdasági szerszámok és egyéb használati tárgyak készítéséhez. A kosárfonás is hasznos elfoglaltságaik közé tartozott, mivel a kosár nélkülözhetetlen volt minden háztartásban. A legkisebb helyiségben bemutatott tárgyak a régi kamrák hangulatát idézik. A következő helyiségben a lányok, asszonyok mindennapos tevékenységeihez kapcsolódó használati tárgyakat mutatjuk be. A tájház felújított, parkettázott szobájában vitrinekben a régi városlődi kerámiagyárak tárgyi emlékei láthatók. Az önellátó családi élethez elengedhetetlen volt az alapvető szükségletek kielégítése, ezért a nőknek meg kellett tanulniuk szőni, fonni, varrni, kukoricacsuhéból táskát, papucsot, lábtörlőt készíteni. Az itt bemutatott szövőszék a Felvidékről származik. A lakásokhoz tartozó gazdasági épületek, istállók, pajták és ólak sajnos nem maradtak meg. A gyűjtés következtében nagyszámúnak mondható mezőgazdasági eszköz és gép egy utólag épített fészerben kapott helyet.

9

10 Iglauer Park Csodálatos villa az Üveg-hegy oldalában. Körülötte park, hatalmas platánokkal, ősi kínai páfrány- és égig nyúló amerikai duglászfenyőkkel. Talán egy meséből felejtették itt ezt a parkot? Ha nem is meséből, de egy olyan letűnt korból, amelynek utolsó hírmondója az Iglauer Park és a közepén álló villa. És hogy került ide a kastély a parkkal? Az 1920-as években a cég történetének legsikeresebb tulajdonosa, a budapesti szék- és faáru gyáros, Iglauer István építteti a gyár közvetlen szomszédságában, az Üveg-hegy oldalában. Ezt a nagyrészt fából készült villát Svájcban előre gyártott kitűnő fa alkatrészekből állították össze. A faáru gyáros Iglauer a fenyőfák tisztelőjeként a villa körül parkot is létesített, melyben az összes Magyarországon telepíthető nyitvatermőt honosíttatta. Az államosítást követően a park majd 30 évig úttörőtáborként működött, gyerekek generációinak vidám zsivajától volt hangos nyaranta az Üveg-hegy. A rendszerváltás után jelentős németországi támogatással született újjá az Iglauer Park. Az építtető iránti tiszteletből kereszteltük e csodálatos helyet a benne található épületekkel Iglauer Parkká 2001-ben.

11

12 Üveghuta A török kiűzését követően a gazdag erdőségek, az agyag és érc előfordulások, a mészégetési lehetőségek, üveghuta, vashámor, deszkametsző, hamuzsírfőző, mészégető üzemek alapítását tették lehetővé. A 18. század erdőgazdálkodása a Bakonyban az üveghuták működéséhez kapcsolódik. A pillei, németbányai és csehbányai üveghuta, valamint a közigazgatásilag Városlődhöz tartozó, de a Kislődi határban álló vashámor működése mind a városlődi erdők faállományára épült. Az alsókolostor helyén, Pillén 1715-ben már üveghuta (a Bakonyban az első) működött.

13 Az első hutamester Rubner Péter János volt, aki Linztől északra, a mai osztrák-cseh határvidékről érkezett családjával és néhány hutamunkással. 1735–1757-ig Michael Gasteiger bérelte a hutát. A Gasteiger család Németországból, felső-bajor vidékről származott ben került Pillére a Morvaországban híres üvegkészítő dinasztiából, mint új hutabérlő Ferdinand Adler édesapjával (utóbbi 1758-ban itt halt meg), Ferenc Xaver és József fivéreivel, valamint leánytestvéreivel, a hajadon Johannával, valamint Antóniával és annak férjével. Ferdinand Adler 24, név szerint ismert munkatársat hozott magával. Az Adler család átvette a lődi huta működtetését, de azonnal nekilátott egy új huta építésének ben elkészült az új huta, mely a „Huta Bohemica” azaz Csehhuta – Csehbánya - Böhmischhütte nevet viselte. Lődön-Pilén az üvegkészítés leállt. Az üvegkészítők elmentek dolgozni az új hutákba. Az 1760-as évek végén az addig önálló, saját kápolnával és temetővel rendelkező Pillét Városlődhöz csatolták. Ekkor kezdődött a frankok által lakott Városlőd, és a zömében bajorok lakta Pille közös története.

14 Kálvária Az 1836-os kolerajárvány  után 1859-ben épült az első 6 stáció - Krisztus szenvedését ábrázoló képekkel. Később újabb stációk (8) készültek a település híveinek adományából, illetve közreműködésével. A kálváriát augusztus 12-én avatták fel. Az eredeti domborművek tönkremenetele után először festett képek kerültek a stációfülkékbe. Különlegessége a kálváriának, hogy a domb aljában, egy fülkében az utolsó vacsora ábrázolása látható. A jelenlegi dombormű-stációjelenetek Farkas Tibor alkotásai, és ben kerültek az akkori plébános megrendelésére a korábban itt lévő képek helyére.

15

16 Majolika- gyár A Bakony-széli község — Városlőd — a reformkor esztendeiben, amikor a kőedénykészítés meghonosodott, lélekszámban nagyobb, mint Herend. Egy 1847-ben készült statisztikai kimutatás szerint a lakosság száma 1892, döntő többségük német. Az összeíró mindössze 292 lakóházról tesz említést, ami a korabeli viszonyokhoz mérten elég zsúfoltságot árul el. — Nem egészen egy évszázad múltával sem változott nagyot a község szociográfiai képe. Emelkedett ugyan a lakosság száma, de még az 1920-as időkben is döntő többségük németnek vallotta magát és általános volt a kétnyelvűség. A közeli Kislőd, Csehbánya lakosai is kapcsolatban voltak a gyárral, de azok népességi statisztikája sem mutat különösebb eltérést a városlőditől.

17