dr. Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

Az előadások a következő témára: "dr. Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke"— Előadás másolata:

1 Sérelemdíj az ügyvédi felelősségbiztosítások szemszögéből Magyarországon
dr. Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke AIDA Budapest Kollokvium 2014. november 28.

2 Sérelemdíj (Ptk.2:52) Ptk. miniszteri indokolás „a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése” Változás: Egyszerűsödik a bizonyítás (korábban: lásd Pf.III /1999., összegszerűségre: BDT ) Előzmény a bírói gyakorlatban Ügyvédi mulasztás: már csak a mulasztás tényét kellett bizonyítani: „sérült a károsultnak az az alkotmányos joga, hogy igényét bírósági úton tudja érvényesíteni” (BH , BH A mai előadás témájául választott intézmény rendszertani , bizonyítási sajátosságaival már foglalkoztak és még foglalkoznak más előadók. egy 1999-es Legfelsőbb Bíróságí ítélet ( Pf.III /1999.) szerint az összegszerűség megállapításánál a károsult életkorát is figyelembe kell venni, valamint azokat a fizikai és pszichikai hátrányokat, amelyeket elszenvedett, továbbá azokat a maradandó hátrányokat is, amelyek a jövőben fennmaradnak és megakadályozzák a munkavállalásban, mindennapi élettevékenységében. Ezeket hosszan elhúzódó bizonyítási eljárás keretében kellett a károsultnak bizonyítania. ( összegszerűségre : BDT )  Ha azonban egy orvosi kártérítésben a kezelő orvos mulasztása miatt szenvedett kárt a károsult, az ebből eredő pszichikai és fizikai hátrányait nagyon konkrétan kellett bizonyítania. Pl. Pszichológus szakértő vizsgálta az anyát, hogy milyen mértékű változás következett be a károsult életmódjában ( pl. kerüli a barátokat, nyilvános eseményeket stb.) , és az így keletkezett szakvélemény alapján mérlegelt a bíró az összegszerűség vonatkozásában. Ha pl ügyvéd mulasztott, és ezáltal elévült a követelés, mivel nem indította meg időben az eljárást,vagy nem adta be a fellebbezést a fellebbezési határidőn belül, már csak a mulasztás tényét kellett bizonyítani. A bíróság ezt a mulasztást akként értékelte, hogy sérült a károsultnak az az alkotmányos joga, hogy igényét bírósági úton tudja érvényesíteni, ezért megítélt általában Ft összegű nem vagyoni kárt. (BH , BH

3 Sérelemdíj (Ptk.2:52) Kérdés: lesz-e egyáltalán ilyen ügyvédi felelősségbiztosítási ügy?

4 Mi a személyiségi jog sérelme?
Ptk. 251: „A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jó hírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.” + Ptk. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how] + Ptk. 2:50. § [Kegyeleti jog]

5 A MÜBSE által 2013-ban kifizetett kárügyek típusai
Ingatlan adás-vétel 30 % Jogi képviselet ellátása 23 % Végintézkedések 17 % Határidő mulasztás 13 % Kölcsönügyletek 4 % Cégeljárás Ingatlan illeték Minden más 5 % Jogi képviselet ellátását kifogásoló bejelentések főbb típusai bírói felhívás ellenére nem terjeszt elő a megbízó javára szolgáló bizonyítékokat, a szakértői díj lerovása késedelmesen történt, késedelmes járadék előterjesztés: csak 6 hónapra ítéltek meg, késedelmes igényérvényesítése miatti elévülés, nem nyújtott be másodfokú eljárásban csatlakozó fellebbezést, rossz alperest jelölt meg –perköltség következmény, jogorvoslati kérelem késedelmes benyújtása, szünetelés folytán a per megszűnt (illeték kár), rossz fórumhoz benyújtott fellebbezés (a határidő letelt), ügyfele jogerős ítélettel megállapított követelését felszámolási eljárásban nem jelentette be.

6 A jogi képviselettel összefüggő kifogások: ritka, általában nvk keretében ítélték meg – ez most változhat. Következtetés: a tipikus ügyvédi műhibák ritkán okoznak személyiségi jogi sérelmet. Tapasztalat: eddig még nincs is bírói gyakorlat

7 Szabályozástörténet Új Ptk. 6:470. § (1) = régi Ptk § (1) bekezdés: „a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős” a különböző tárgyú felelősségbiztosítási törvények mind a Ptk. szerinti kárfogalomra alapítottak > a sérelemdíj (a jogkövetkezmény) nem esett volna a kárfogalom alá > kimaradt volna a felelősségbiztosítási fedezet alól is

8 Szabályozási korrekciók
Emiatt már 2013-ban módosították az ügyvédi törvényt: Üt. 10.§ (1)-(2) bekezdés majd – hatálybalépés előtt – az új Ptk.-t: 6:470. § (1) bekezdés ezzel általánossá vált a sérelemdíj hatályának kiterjesztése a felelősségbiztosításokra

9 Tisztességtelen reklámok
A sérelemdíjjal kapcsolatos tisztességtelen reklámgyakorlatok az ügyvédi felelősségbiztosítások körében (a piacvezető MÜBSÉ-vel szemben): a sérelemdíjra történő, törvényi kötelezettségen túlmenő, extra szolgáltatáskénti hivatkozás; az átmeneti szabályokra történő megtévesztő hivatkozás

10 Átmeneti szabály: Ptké. 55. § (2)
Az átmeneti időre (az új Ptk. előtti szerződések esetében) csak olyan mértékben és feltételekkel ír elő biztosítói helytállási kötelezettséget, amilyen mértékben és feltételekkel az a nem vagyoni károk megtérítésére a Ptk. hatálybalépését megelőzően köteles lett volna; Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy bár a Ptké. 55. § (2) bekezdése szűk körben az átmeneti időre (a Ptk. hatálybalépését megelőzően létrejött felelősségbiztosítási szerződések esetében) kétségtelenül csak olyan mértékben és feltételekkel írja elő a biztosító sérelemdíj címén fennálló helytállási kötelezettséget, amilyen mértékben és feltételekkel a nem vagyoni károk megtérítésére a Ptk. hatálybalépését megelőzően köteles lett volna,

11 Reklámozási kérdések 4. Ezzel szemben:
nem, vagy alig mutatkozik különbség,  a most piacra lépő biztosítóknak nincs régi Ptk-s portfóliójuk, a MÜBSE április 28-án a biztosítottakra kedvezően módosította biztosítási feltételeit attól függetlenül, hogy a szerződéskötés az új vagy a régi Ptk. hatályának fennállása ideje alatt történt: 1. de egyrészt az ügyvédi műhibából eredő kárigények érvényesítése során a nem vagyoni kárért korábban fennállt helytállási kötelezettség, és a Ptk. alapján a sérelemdíjért fennálló helytállási kötelezettség érvényesülési körében gyakorlatilag nem, vagy alig mutatkozik különbség,  2. a most piacra lépő biztosítók esetén ennek a „többletvállalásnak” nincs, nem is lehet szerepe, hiszen piacra lépésük időpontjára tekintettel esetükben fogalmilag kizárt, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítási szerződést az évi Ptk. hatálya alatt kötötte volna meg biztosítottjuk. 3.a MÜBSE április 28-án biztosítási feltételeibe a következő rendelkezést iktatta és ezzel a biztosítottakra kedvezően módosította biztosítási feltételeit attól függetlenül, hogy a szerződéskötés az új vagy a régi Ptk. hatályának fennállása ideje alatt történt: „II.b/. Az a/. pontban meghatározottakkal összefüggésben más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem okozása, amelyért a biztosított vagy alkalmazottja, vagy mint kirendelt védő, pártfogó ügyvéd, gyám, gondnok, ügygondnok, hagyaték gondozója, végrendeleti végrehajtó, végrendeleti, hagyatéki felszámoló, ügyvédi letét kezelője (pénz, - érték őrzésének kivételével) a magyar jog szabályai szerint (Ptk. 2:52 §) sérelemdíj megfizetésére köteles.”

12 Zárszó A sérelemdíj olyan új jogintézmény, amely jelentős változásokat hozhat a személyiségi jogok védelme körében. Az ügyvéd – ügyfél viszonylatban a sérelemdíj megtérítésével kapcsolatos problematika ugyanakkor - az eddigi műhiba tapasztalatok alapján - nem tűnik súlyponti kérdésnek. Nyitott kérdés: a nem személyiségi jogi nvk-k újrapozícionálása

13 Köszönöm figyelmüket!