SZVÓ szakmai igazgatóhelyettes

Az előadások a következő témára: "SZVÓ szakmai igazgatóhelyettes"— Előadás másolata:

1 SZVÓ szakmai igazgatóhelyettes
Vezetői feladatok a szakmai munka irányításában, fejlesztésében, valamint a szakmai munka aktuális tartalmi kérdései Sáriné Papp Erzsébet SZVÓ szakmai igazgatóhelyettes 2014.Június

2 FELHÍVOM A SZÍVES FIGYELMET ARRA, HOGY A DIÁKON MEGJELENŐ
INFORMÁCIÓK AZ ELŐADÁS SZÓBELI KIEGÉSZÍTÉSEIVEL EGYÜTT ÉRTELMEZHETŐEK!

3 A vezető feladata A jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett. Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a gyümölcsökért, amelyek majd később fognak megérni. Nelson Mandela

4 A vezetés legfontosabb funkciói
Tervezés, szervezés Rendelkezés – utasítások Koordinálás, ellenőrzés

5 Alapvető vezetési feladatok(Gy.m)
1. Szervezet menedzsment 2. Emberi erőforrás menedzsment 3. Folyamat menedzsment 1.1. Szervezeti struktúra kialakítása 2.1. Motiváció 3.1 . Stratégia 1 .2. Szervezetfejlesztés 2.2. Konfliktus 3.2. Tervezés 1.3. Szervezeti kommunikáció 2.3. Emberi erőforrás tervezés, szervezés 3.3. Döntés 1.4. Információ 2.4. Munkaerő kiválasztás, toborzás 3.4. Végrehajtás, rendelkezés 1.5. Szervezeti kultúra 2.5. Munkakör kialakítás elemzés 3.5. Szervezés 1.6. Csoport 2.6. Teljesítményértékelés 3.6. Logisztikai - 1.7. Vezetési struktúra és hierarchia kialakítása 2.7. Emb eri erőforrás fejlesztés 3.7. Ellenőrzés 1.8. Változás 2.8. Karrier 3.8. Minőség

6 1. A vezető feladatai a szakmai munka vonatkozásában.
A törvényes működés feltételeinek folyamatos biztosítása Pedagógiai munka Tanügy-igazgatás Hatékony költségvetési gazdálkodás Munkáltatói jogkör gyakorlása

7 Pedagógiai, szakmai munka
A helyi pedagógiai program és vezetői program következetes végrehajtása Szakmai feladatok irányítása Gyermekvédelmi munka irányítása Szervezeti kultúra fejlesztése Értékteremtő tevékenységek biztosítása

8 Kiindulópont Törvényi megfelelés
2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről Törvényi megfelelés Az Óvodai nevelés országos alapprogramja

9 helyi pedagógiai program
vezetői program Munkaterv Csoportdokumentáció Ellenőrzés, értékelés A gyermek fejlődésének nyomon követése Teljesítmény értékelés , pedagógus előmenetele (minősítővizsga, minősítési eljárás) A következő tervezési feladatok megfogalmazás Nevelési terv készítés Projekt/tématerv készítés

10 Mire kell nagy hangsúlyt fektetni a szakmai munka minőségének növelése érdekében 1.?
„okos” terv Tervezés célkitűzés Specifikus, tehát konkrét, pontosan körülírt Mérhető Attraktív (vonzó), tehát megvalósítható, elérhető Reális, tehát témába vágó, releváns Tervezett időtartamra szól, tehát időkerethez köthető A sikeres célkitűzés titka: SMART célok!

11 SMART terv készítése „Megmondanád kérlek, merre kell mennem? – kérdezte Alice a Macskától. Ez attól függ, hogy hová akarsz eljutni – válaszolta a Macska. Tulajdonképpen mindegy, hova érkezem – mondta Alice. Akkor mindegy, merre indulsz – válaszolta a Macska.” (Carroll, L.: Alice Csodaországban) Helyzetelemzés ( SWOT analízis) Cél meghatározás A cél mérési mutatói A cél egyeztetésének jellemzői (kikkel, milyen módon) Megvalósíthatóság Időkeret Kacsolódás: Akcióterv ( Részcél,Intézkedés,Felelős,Határidő,Indikátor) Ellenőrzési terv Kapcsolódó munkacsoportok terve

12 Mire kell nagy hangsúlyt fektetni a szakmai munka minőségének növelése érdekében 2 ?
A pedagógus kompetenciák fejlesztésére 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

13 2.Szakmai továbbképzések formájában
Hogyan? 1. A hálózati, horizontális tanulás keretében (egyenrangú felek közötti tudásmegosztás) Legfontosabb céljai: a bevált gyakorlatok megismerése,saját rendszerünk jobbítása, - az együttműködés lehetőségeinek felkutatása 2.Szakmai továbbképzések formájában (továbbképzés, szakirányú továbbképzési szak) Megyei Pedagógiai Intézetképzései;Főiskolák) Legfontosabb céljai: a megszerzett szakmai, szaktudományos ismeretek frissítése, az egyes tudományterületeken megszületett tudományos eredmények megismerése - új ismeretek és készségek elsajátítása

14 Miért fontos? Az egyén kompetenciának erősödése A továbbképzéseken megszerzett ismeretek beépülése, hasznosulása, elterjesztése, tudásmegosztás megvalósulása Illeszkedés az életpályamodellhez

15 Változások, elvárások, hangsúlyok a teljesség lehetősége nélkül
Gondolatok a szakmai munkáról Ismeretek felelevenítése az Alapprogram módosítással kapcsolatban Változások, elvárások, hangsúlyok a teljesség lehetősége nélkül Hangsúlyozottabbá vált elvek: 1.Az óvodával szembeni elvárások 2.A társadalmi, illetve a közoktatási rendszer új kihívásai 3.A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, továbbá az inkluzív az integrált a migráns (multikulturális,vagy ahogy Európában nevezik interkulturális) gyermekek nevelését és a kompetencia alapú nevelést támogató szemlélet változásait meghatározó elvek. 4.A tanulás fogalmának átértékelésé 5.Az egészséges életmódra nevelés, a testi nevelés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítására a környezettudatos magatartáshoz a környezetvédelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítását meghatározó elvek Fontos változások: 1. az anyanyelvi nevelést valamennyi óvodai tevékenységforma keretében megvalósítandó feladatként határozza meg 2.az óvoda teljes nyitva tartási idejében, a gyermekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét kizárólag óvodapedagógus irányíthatja 3.„Játék” alcímtartalmában: a szabad játékra helyeződött a figyelem 4.„Mozgás” alcím alatt: a játékos mozgás az óvodai nevelés minden napjaiban nagyobb hangsúlyt kaptak

16 Gondolatok a szakmai munkáról Ismeretek felelevenítése az Alapprogram módosítással kapcsolatban
Szervezésbeli változások: a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével A címbeli változások: Verselés, mesélés: Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás: elméleti indoklások, …képességfejlesztés, irányított mozgásfejlesztés… Környező világ tevékeny megismerésében …fenntartható fejlődés.. környezettudatos magatartás…

17 A Játék és a Tanulás értelmezése az óvodában Játék: szabadjáték
ELSŐDLEGES (meghatározó) tevékenység örömteli vágykielégítő tevékenység önként vállalt szabad PSZICHÉS, MOTOROS ÉS SZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ

18 A Játék és a Tanulás értelmezése az óvodában „A tanulás fogalmának átértékelése”(4) A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás: Folyamatos, jelentős részben utánzásos,spontán tevékenység Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

19 A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás

20 Óvodai élet képekben Szabadjáték

21 Óvodai élet képekben Tevékenység szervezés Napindítás .

22 „A vezető dolga, hogy jövőképet adjon,
és tettekre tudja sarkallni a vele együttműködőket" Kemény Dénes Köszönöm a figyelmet!