A Facebook szociálpszichológiája

Az előadások a következő témára: "A Facebook szociálpszichológiája"— Előadás másolata:

1 A Facebook szociálpszichológiája
A XXI. század fiatalja

2

3 Jellemzők Koraérettség
Mozaikszerű kép a személyiség értelmi és érzelmi fejlettségében Korai éveiktől kis fogyasztók már A kommunikációjuk “félnőttes” A családi rendszerben sokszor kilógnak a megszokott keretekből Figyelmet és hitelességet igényelnek

4 Néhány következmény Hozzászoknak az érzelmi inkontinenciához
Az internet addiktív a gyorsaság szempontjából Nincs példa előttük az erőfeszítések értékére A kitartáshoz szükséges türelem és céltudatosság átformálódott Akik sokat teljesítenek, gyakran depresszív kifáradást éreznek Multitasking működés – figyelem - érzelmek

5 Közösségi portál és normaképzés
A 13 év alatti magyar gyermekek egynegyede már facebookozik A 8-13 évesek 81%-a használja a közösségi médiát 75%-uk átlagosan 60 textet küld naponta Amerikai kutatók azt mondják, ez már nem nárcizmus, mert számukra a Facebook az új individualista társadalom egyetemleges és kulturális normájává vált.

6 Mit ad a közösségi média?
Facebook használatot főként két alapvető társadalmi szükséglet motiválja: 1. a valahova tartozás szükséglete: a másokkal való társulás vágya és a társadalmi elfogadottság igénye 2. az önmegjelenítés szükséglete: jó benyomás keltésére való folyamatos törekvés A kétmotivációs tényező létezhet egyszerre, de külön külön, önmagában is lehet az FB használat indítéka. (Ashwini Nadkarn, Stefan G. Hofmann, 2011)

7 Az új kiskamaszkor David le Breton: az életkor többé már nem fokmérője az érettségnek, a gyerekek korán kis fogyasztók már, Egy olyan világban, ahol csak az eredményekre figyelnek Trendkövetők, a lemaradás félelme igazgatja ízlésüket és választásaikat, és szinte válogatás nélkül kapják az ingereket

8 Az online tér következménye
Az online tér egy projektív felület Kognitív képességek előreszaladhatnak Az érzelmi apparátus normális sebességen fejlődik Ingerelárasztásos állapot Érzelmileg túlstimulált helyzetek Aminek következtében koraérettség jelentkezik: olykor megdöbbentő tudatosságot árulnak el

9 A netspeak Eltűnik a lassúság és a precizitás,
A gyorsaság addiktív és futószalag effektust okoz Multitasking - szerzett figyelemhiányos állapot Az online kommunikáció, netspeak - a stílus és a szintaxis rovására megy, nincs nyelvhelyesség, a kommunikáció át nem gondolt, gyors, a "pillanat megosztása"

10 Az új szokások Az érzelmekre szolgáló szavak lassan kikopnak megváltoztatva bizonyos kognitív folyamatokat Az érzelmi közlések gyakran tartalom nélküliek Hiányzik a metakommunikáció, A tanárok már látják, hogy a diákok nem tesznek erőfeszítéseket az írásképesség fejlesztése irányába Ma már 6 mp-es videókat tesznek fel!!

11 Hannah Arendt szerint:
ha egy társadalom eltünteti a különbséget a magánjellegű és a nyilvános között, mert megjelenik egy közeg, melyben a magánjellegű is nyilvánossá válik, annál inkább megszűnik az a tér, ami az "árnyékot" biztosítaná egy háborítatlan kiskamasz/kamaszkorhoz

12 Mit látnak a gyerekek/Fiatalok?
Nárcisztikus világot önmaguk körül, Ahol oldódnak az intimitáshatárok, Eltűnnek a valódi státuszkülönbségek Grandiozitás, regresszió, Infantilis munkamódok, Impulzivitás Mimetikus vágyak közege Ez a selfiek világa

13 A legfőbb érzelmi szükséglet
Jean Twenge pszichológus szerint: az ÖNBECSÜLÉS Az önbecsülés szorosan összefonódik a valahová tartozás szükségletével. A közösség általi elfogadhatóság mutatója. Az önbecsülés csökkenése a közösségből való lehetséges kizárásra utaló jelzés és arra motiválja az egyént, hogy lépéseket tegyen az elutasítás elkerülésére és a társadalmi hierarchiában való pozíciója javítására.

14 Társadalmi nárcizmus Twenge ezt négy tényezővel magyarázza:
a nevelési módszerek változásával, a "hírességek" - közkeletű kifejezéssel élve - a celebek kultuszával, az internettel és a könnyen szerzett érdemekkel. "Mindezek együtt vezetnek el egy felnagyított önészleléshez, amiben a teljesítmény látszata sokkal fontosabb, mint a valós teljesítmény".

15 Miért alakul így? A közösségi média felületei többszörözik a nárcisztikus igényeket A You Tube olyan “láttatást” biztosít, amely felerősíti a “Te is lehetsz sztár 15 percre” (Andy Warhol) vágyakat A kamaszok a transzparencia és az intimitáshatárok eltolódását már nem is érzékelik, számukra ez a normális

16 Nárcisztikus késztetések
Az intelligens gondolkozás, A racionalitás, az önző késztetések korlátozása, az agresszió visszafogása Az önfeláldozó társas viselkedés mind a selfnek azt a képességét mutatja, hogy: Lemondjon az azonnali kielégülésről – írja Leary. Elméletileg a kisgyerekkorban kellene fejlődnie

17 Ma azonban Az állandó megosztással (oversharing, selfiek) valójában mindenki állandóan irritáltan azt vizsgálja: Eléggé fontos-e a másiknak, és valójában folyamatos érzelmi kielégülést keres Ez a késztetés, a saját szorongások csökkentését szolgáló motiváció, ami nem a csoportról, hanem az egyénről szól, és a sürgető azonnali kielégítésről

18 A legriasztóbb A szeparációtól való félelem
A csend és az “önmagunkban levés” már nem népszerű A folyamatos nárcisztikus én megjelenítés addiktívan erősíti a láttatás és megosztás utáni vágyat Értékítéleteikben és döntéseikben a gyorsaság elsőrendű

19 A vizuális örömök világa
A kommunikáció a vizuális szcénán keresztül történik – én megjelenítések, a pillanat varázsa A legnépszerűbb jelenleg a Snapchat, ami biztosítja a tartalom törlődését, hacsak: Valaki nem csinál screenshot-ot, vagy egy másik okostelefonnal fotót Az online és az offline tér komoly eltérést mutat az örömszerzésben: gamification

20 Intimitás és önbecsülés
A digitális önmegjelenítés módosíthatja az önbecsülést. Már pár perc elég ahhoz, hogy módosuljon az önkontroll. A FB lehetővé teszi a társadalmi kapcsolatok vizualizálását, megerősíti és fokozza a felhasználók önbecsülését. FB-on szereplő Én-ek olyan társadalmilag kívánatos identitások, amelyeket a vizsgált személyek a számítógépen kívüli világban is szeretnének megtestesíteni, de valamilyen okból erre még nem képesek. Az intimitáshatárok oldódhatnak az ideális Én-nél

21 Az online tér kognitív hatása
Keresőmotorok – asszociatív gondolkodás a lineáris helyett Lájkok – az értelmi eszközök alkalmazása helyett döntően impulzivitás Fotók, selfik – vizuális szcéna ereje A pillanatot megosztani- elmélyülés hiánya Csoporthoz tartozás – az elutasítástól való szorongás miatt sokkal szorongáskeltőb

22 Köszönöm a figyelmet!