Vedd ki a részed! Hazai intézmények és civil szervezetek közvetlen kapcsolódási lehetőségei EU-val kapcsolatos témákban Alexa Noémi, Ph.D Transparency.

Az előadások a következő témára: "Vedd ki a részed! Hazai intézmények és civil szervezetek közvetlen kapcsolódási lehetőségei EU-val kapcsolatos témákban Alexa Noémi, Ph.D Transparency."— Előadás másolata:

1 Vedd ki a részed! Hazai intézmények és civil szervezetek közvetlen kapcsolódási lehetőségei EU-val kapcsolatos témákban Alexa Noémi, Ph.D Transparency International Transparency International kutatásának részeredményei az NFT tervezés átláthatóságáról

2 Előzmények Transparency International „Transparency Through Awareness” című projektje az ex-szocialista, új EU tagállamokban vizsgálta a Strukturális Alapok felhasználásának átláthatóságát 2005 tavaszán A magyarországi helyzetelemzést egy, a hiányosságok megoldására javaslatot tevő akcióterv követte, melyet az NFH támogatásával hajtottunk végre Az akcióterv részeként elkészült egy javaslatcsomag, mely a stratégiai dokumentumok tervezése során a társadalmi részvétel és nyilvánosság fejlesztésére tesz ajánlásokat

3 Helyzetelemzés általános megállapításai Az átlátható rendszer működéséhez szükséges alapvető szabályok és gyakorlatok léteznek Magyarországon Ennek következtében a „klasszikus korrupció” nem szignifikáns jelenség Ugyanakkor a Strukturális Alapok felhasználásában vannak még hibák az alábbi témakörök tekintetében Partnerség, Információhoz való hozzáférés, Adminisztratív kapacitások és kompetenciák Összeférhetetlenségi szabályok, Pályázók jogbiztonsága Kedvezményezettekkel való szerződéses jogviszony. Forrás: Kósa

4 Javaslatcsomag a társadalmi egyeztetésről Eddigi tapasztalatok összefoglalása Tervezés és egyeztetési folyamat problémáinak azonosítása –Alapelvek Javaslatok –Előkészítési szakasz –Egyeztetési szakasz Civil partnerek kiválasztásának eljárásrendje Eszközök

5 Partnerség fő problémái - Tervezés Tervezési menetrend –nem átlátható, nem folyamatos –nem tartják be, a határidők folyamatosan változnak –nem egyeztették a civil szervezetekkel Intézményrendszer –munkacsoportok rendszere nem átlátható –munkacsoportok tagjainak elérhetősége nem nyilvános –civil tagok kiválasztási rendje nem legitim Részvétel –Nem valósul meg, általában csak véleményezési joguk van a civileknek, nem vesznek részt a dokumentumok kialakításában Nyilvánosság –Tervezési dokumentumok nem hozzáférhetőek (titkosítás) –Honlapok frissítése nem rendszeres –Munkacsoport ülések jegyzőkönyvei nem elérhetőek Forrás: CNNY

6 Partnerség fő problémái - Egyeztetés Társadalmi Egyeztetési Terv (TET) NSRK-hoz még mindig nem készült el! Állandó csúszás, folyamatosan változó véleményezési határidők Nagyon rövid véleményezési határidő Visszacsatolás hiánya (OFK esetében megvolt) Korai részvétel elve sérül: Csak a kormány által elfogadott dokumentumok kerülnek véleményezésre Tervezési dokumentumoknak nincs nyilvános vitája Forrás: CNNY

7 Partnerség - Alapvetés A társadalom egészének, és a kormányzatnak is érdeke, hogy a különböző időtávú, fejlesztéspolitikai célokat meghatározó stratégiák társadalmi konszenzuson alapuljanak, amihez elengedhetetlen – a nyilvánosság biztosítása és –a széles körű, folyamatos egyeztetések feltételeinek megteremtése. Forrás: Márkus-Nizák

8 Partnerség – Alapelvek I. Nyitottság, nyilvánosság –Tervezés minden anyagát nyilvánossá kell tenni, kivéve, ha az személyiségi jogokat sért, vagy hátráltatná a tervezés folyamatát –A tervezéshez kapcsolódó egyeztetések ténye, a megtárgyalt napirendek, a találkozó főbb pontjai minden esetben nyilvánosságra hozhatók –A szakvéleményt készítő civil szervezeteknek hozzáférést kell adni a nem nyilvános adatokhoz is –Aktív tájékoztatás gyakorlatának fejlesztése, különösen a tervezési folyamat elején Átláthatóság, befolyásolhatóság –A terv elkészítésének folyamata, felelősei ismertek –Reális véleményezési határidők Részvételi elv, partnerség –Civil szervezetek a célok és prioritások kialakításában is részt vesznek Forrás: CNNY

9 Partnerség – Alapelvek II. Visszacsatolás, értékelés –Társadalmi egyeztetés, partnerség hatékonyságának vizsgálata, ellenőrzése Korai részvétel elve –Már a prioritások meghatározásának vonják be a civil partnereket a dokumentumok elkészítésébe, később nehezebb a kész anyagokat egy- egy új, horizontális szempont szerint átdolgozni Tervezhetőség, strukturáltság –Társadalmi egyeztetést a civil partnerek bevonásával előre meg kell tervezni és megfelelő erőforrásokat biztosítani hozzá Folyamatosság –A civil szervezetek részvétele nem kampányszerű, hanem a TET-et követve folyamatos Forrás: CNNY

10 Javaslatok – Előkészítési szakasz Államigazgatási struktúra átalakítása –Tervezési intézményrendszer hatékonnyá tétele a civil partnerek bevonásával –Társadalmi egyeztetés és civil partnerek fontosságának tudatosítása a tervezésben részt vevő intézményekben Átlátható tervezési menetrend kialakítása –Dokumentumok nevei egységesek, nem változnak a tervezés során –Betartható határidők –Részletes, munkacsoportokra lebontott munkabeosztás Társadalmi Egyeztetési Terv kialakítása –Azonnal!, a civil partnerek bevonásával Tudatosság növelése –Tervezési folyamat promóciója, társadalom mozgósítása a minél szélesebb körű érdeklődés és részvétel érdekében Forrás: Márkus-Nizák

11 Javaslatok – Tervezési Szakasz Tervezés fázisaTársadalmi egyeztetésEgyéb CéljaCélcsoportjaEszközökeiIdőtartama KoncepcióalkotásinputgyűjtésNem limitált  Információs és Sajtókampány  Nyilvános fórumok  Szakértői ötletbörzék  Internetes honlap 3 hónapLegfontosabb rész, elengedhetetlen a széleskörű marketing Tervezési munkacsoport okban folyó munka a terv első változatának elkészítése a társadalmi partnerek bevonásával szűkebb partneri kör  Munkacsoportonként külön információs honlap üzemeltetése  Periodikusan megtartott nyilvános fórumok a közvélemény, érdekcsoportok tájékoztatására 6 hónapJegyzőkönyvek, dokumentumok nyilvánosak Konzultációs napok újabb inputgyűjtést szolgának Terv első változatának társadalmi vitája vélemények gyűjtése a terv első változatához Nem limitált  Információs és Sajtókampány  Nyilvános fórumok országszerte  Internetes honlap  Kérdőíves felmérés  Szakmai konzultációs fórumok 3 hónapAlapkövetelmény a vélemények beépítése, és a visszacsatolás TOB ülésen GSZT tagok megfigyelőként részt vehetnek Operatív Programok tervezése Operatív programok elkészítése a társadalmi partnerek bevonásával szűkebb partneri kör  Munkacsoportonként külön információs honlap üzemeltetése  Periodikusan megtartott nyilvános fórumok a közvélemény, érdekcsoportok tájékoztatására 3 hónapJegyzőkönyvek, dokumentumok nyilvánosak Különösen fontos a horizontális elvek érvényesülése Operatív programok társadalmi vitája vélemények gyűjtése, beépítése az operatív programok végső változatához tág, de célzott partneri kör  Kérdőíves felmérés  Szakmai konzultációs fórumok 2 hónapAlapkövetelmény a vélemények beépítése, és a visszacsatolás Forrás: Márkus-Nizák

12 Civil partnerek kiválasztási rendje Inputgyűjtéskor, koncepcióalkotáshoz –Széleskörű, nem limitált –Egyes szakmai csúcs- vagy ernyőszervezetek átvállalhatják az információtovábbítás feladatát a szektorban –Egyes szakmai csúcs- vagy ernyőszervezeteket fel lehet kérni közvetlenül is véleménynyilvánításra, de ez nem zárja ki a többi fél részvételét Tervezői munkacsoportok esetében –Szűk, szakmai kör –Kiválasztási módszerek (1)Delegálás: az adott szakterület csúcs- vagy ernyőszervezetével, illetve szakmailag elismert nagyobb szervezetével közösen határozza meg a Hivatal a kiválasztás módját, a delegálást a civilek végzik (2)Elektori rendszer: bizonyos, a Hivatal által meghatározott kritériumok szerint bejelentkező civil szervezetek közül maguk a civilek választanak képviselőt Horizontális szempontokat is érvényesíteni kell, ezért egy munkacsoportban egy civil elve nem járható TOB ülésein a GSZT egy-két tagja megfigyelőként vegyen részt Forrás: Márkus-Nizák

13 Eszközök Nyilvánosság –Sajtó, nyilvános fórumok (nem az egyoldalú kommunikációt biztosító roadshow) –Szakértői találkozók –Jól strukturált, folyamatosan frissített honlapok –Kérdőíves megkeresések Kapcsolattartás –Társadalmi egyeztetési képességek fejlesztése (képzések, tájékoztatók) –Bizalomépítés (korrekt tájékoztatás, kompromisszumkészség) Jogszabályi változtatások a dokumentumok nyilvánossága biztosítása érdekében Társadalmi Egyeztetés Etikai Kódexének létrehozása Programozási és Partnerségi Kézikönyvek kiegészítése a TET- ben megfogalmazott feladatokkal Forrás: Márkus-Nizák

14 Felhasznált források –TI Helyzetelemzés - Magyarország, Dr. Kósa Eszter –A társadalmi részvétel és a nyilvánosság fejlesztése a Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése során, Márkus Eszter – Nizák Péter –Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért Munkacsoport anyagai 2006. április 5.