Szabályozás és megvalósítások Beiskolázással és továbbhaladással összefüggő szabályozás megvalósítási útjai a gyakorlatban Imre Anna Országos Neveléstudományi.

Az előadások a következő témára: "Szabályozás és megvalósítások Beiskolázással és továbbhaladással összefüggő szabályozás megvalósítási útjai a gyakorlatban Imre Anna Országos Neveléstudományi."— Előadás másolata:

1 Szabályozás és megvalósítások Beiskolázással és továbbhaladással összefüggő szabályozás megvalósítási útjai a gyakorlatban Imre Anna Országos Neveléstudományi Konferencia 2011 november A TÁMOP 7.3.5. sz. projekt szerzői: Abonyi Nóra, Bajomi Iván, Ceglédi Tímea, Híves Tamás, Hordósy Rita, Kasza Georgina, Kállai Gabriella, Qualitas Kft., Szabó Fanni, Vég Zoltán Ákos

2 1.A tanulást segítő változások implementációja Új kihívások Változási folyamatok az új paradigmában 2. A kutatás keretei Jogszabályi változások Kérdések Módszerek Terepek 3. Néhány eredmény A vizsgált beavatkozási területek közti különbségek A vizsgált terepek közti különbségek A vizsgált iskolák közti különbségek

3 1. A tanulást segítő változások megvalósítása Új kihívások Az oktatási sikeresség növekvő fontossága, a tudás és technológiai változások növekedése és felgyorsulása, minden tanuló felkészítése komplex tudás alkalmazására, konstruktivista tanulásfelfogás, stb. Új oktatáspolitikai paradigma (L.Darling-Hammond 1998, Halász Gábor 2009). A változási folyamatok megvalósítása az új paradigmában - Reformteóriák: ‘Top-down’ vs. ‘Bottom-up’ -A ‘top-down’ és a ‘bottom-up’ megközelítés egyensúlya -A központi szint szerepe: politikai konszenzus kialakítása, források biztosítása, standardok meghatározása, kapacitásépítés és támogatás -A helyi és az intézményi szint szerepe: helyi standardok, helyi részvétel, tanári kompetenciák kialakítása, együttműködések támogatása

4 2. A kutatás keretei A kiválasztott jogszabályok Általános iskolai beiskolázás, szöveges értékelés, évismétlés megszigorítása, SNI / HHH integráció, nem szakrendszerű oktatás bevezetése A változások megvalósításával kapcsolatos kérdések -A gyakorlati megvalósítás különböző kontextusokban -A helyi és az intézményi szintek szerepe, szintek közti kommunikáció és kapcsolat - Az egyes szereplők elkötelezettsége, szerepe a változási folyamatokban Módszerek -Irodalom-feldolgozás -Dokumentumok tartalomelemzése és összehasonlító elemzése -Esettanulmányok készítése és összehasonlító elemzése A vizsgálat időpontja: 2010. április-május

5 A vizsgált változási területek BeiskolázásSNI/HHHÉvismétlésSzöveges értékelés Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamokon Fenntartó Közvetíti az elvárásokat és helyi szabályt alkot Közvetíti az elvárásokat és helyi szabályt alkot. Az utazó szakember hátteret biztosítja Legfeljebb ellenőrzi a végrehajtást Iskolavezetés Szabályt végrehajt, tárgyal a kiskaput keresőkkel Szabályt végrehajt, Végrehajtatja a feladatot Csak végrehajtatja a feladatot Óraszám elosztás, a struktúra kialakítása érinti Pedagógus Elfogadja az adottakat SNI diákkal eszköztelen. Magas HHH esetén szintén eszköztelen. Jó végrehajtása gyökeres pedagógiai személet-váltást feltételez Jó végrehajtása gyökeres pedagógiai szemléletváltást feltételez. Veszélyforrási is jelenthet. Szülők Esetleges érdeksérelem esetén kiskaput keres Ha a gyereke osztályába kerül ilyen diák, csak akkor tekinti magát érintettnek Örül neki, de nem érzelem-mentesen viszonyul a kérdéshez, ha nincs az iskola – szülő közt partneri viszony Szokatlan a számára, könnyű rá hivatkozni, mint a legfőbb ellenállóra

6 A kutatás terepei 1. Fővárosi kerület: -Önkormányzat -két általános iskola ‘A’ iskola: kerületi átlagnál jobb helyzetű általános iskola ‘B’ iskola: kerületi átlagnál rosszabb helyzetű általános iskola 2. Kisváros: -Önkormányzat -két általános iskola ‘A’ iskola: nem önkormányzati fenntartású gyakorló iskola, városi átlagnál jobb helyzetben ‘B’ iskola: önkormányzati fenntartású általános iskola, átlagos helyzet 3. Község: -Többcélú kistérségi társulás -egy tagiskola: ‘C’ iskola: többcélú kistérségi fenntartásban működő községi iskola, környezetében az átlagosnál jobb helyzetben

7 3. Néhány eredmény

8 A vizsgált terepek közti különbségek -1 Tervezés Fővárosi helyszín -Az önkormányzati dokumentumokban jellemző koherencia, részletes kidolgozottság, a kötelező elemeken túlmenően is. Célok explicit módon való megfogalmazása, megvalósítás nyomon követése. Jogszabályi változások megjelennek. -Intézményi dokumentumokban, kapcsolat létezik a fenntartói és intézményi dokumentumok közt. Jogszabályok megjelennek. Kisvárosi helyszín -Az önkormányzati szinten: koherencia, részletes kidolgozottság egy dokumentumban (Esélyegyenlőségi terv), ebben a célok explicit, megfogalmazása, a megvalósítás nyomon követhetősége. Jogszabályi változások megjelennek. A másik két dokumentumban a kötelező elemeket tartalmazza, a célok megfogalmazása általános, a megvalósítás nem követhető nyomon. -Intézményi szinten kapcsolat hiánya az önkormányzati dokumentumokkal, nagy különbségek. Jogszabályok megjelennek.

9 A vizsgált terepek közti különbségek -2 Megvalósítás Főváros Önkormányzati döntések az érintettekkel történő egyeztetést követően, a megvalósításban sokrétű támogatás, Intézmények között (jelentős) különbségek. Kapcsolat: közvetítés (tájékoztatás, ‘fordítás’), célzott támogatás, horizontális együttműködések kialakítása Kisváros Önkormányzati szinten a kötelező támogatási struktúrák biztosítása (EGYMI), a tényleges megvalósításba nincs beavatkozás. Intézmények között jelentős különbségek. Kapcsolat: közvetítés, támogatás biztosítása a kötelező mértékben. Község: A fenntartó részéről intézményi szinten szakmai munkát általában segítő struktúrák kialakítása (munkaközösségek, gyógypedagógusi segítség biztosítása), a tényleges megvalósításba nincs beavatkozás. Kapcsolat: közvetítés, együttműködések támogatása.

10 . Megvalósításhoz kapcsolódó feltételek: eszközök és struktúrák Nyitottság +- + Fővárosi ‘B’ iskola Kisvárosi ‘A’ iskola Fővárosi ‘A’ iskola, Kisvárosi ‘A’ iskola - Községi ‘C’ iskolaKisvárosi ‘B’ iskola Községi ‘C’ iskola A vizsgált iskolák közti különbségek a megvalósításban (a szöveges értékelés megvalósítása alapján készített tipológia)

11 A kedvezőtlen fogadtatás aránya a pedagógusok körében, %

12 A változások eredményesség szempontjából történő megítélése a pedagógusok körében, %

13 Köszönöm a figyelmet!