A szabályozó állam a kodifikációban .

Az előadások a következő témára: "A szabályozó állam a kodifikációban ."— Előadás másolata:

1 A szabályozó állam a kodifikációban .
dr. Jeney Orsolya helyettes államtitkár KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS MAGÁNJOGI JOGALKOTÁSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

2 A szabályozás fogalma Szűk értelemben a szabályozás módja lehet
Az állami cselekvés egyben szabályozást is feltételez. Tág értelemben a szabályozás minden olyan állami cselekvés, amely a társadalomra érdemi hatással bír. pl. : állami támogatások, stratégiai dokumentumok Szűk értelemben a szabályozás módja lehet állami szabályozás, társszabályozás, önszabályozás

3 Az önszabályozás az önszabályozás rugalmasan képes követni a piaci viszonyok és a technikai fejlődés alakulását lényege a szabályokat a civil vagy szakmai szervezetek állapítják meg, és ők gondoskodnak az érvényesítésükről példák szabványalkotás agrár területen a terméktanácsok termelési, feldolgozási és forgalmazási tevékenysége Reklámetikai Kódex megalkotása, érvényesítése előnyök/lehetőségek rugalmas rendszer a megalkotott szabályok eleve elfogadottak a kötelezettségek alanyai számára, ezáltal nő a normakövetési hajlandóság hátrányok/veszélyek általánosan elfogadott önszabályozó szervezetek hiányában nem működőképes esetenként nem átlátható a normaalkotás és -érvényesítés a meghatározó piaci erejű szereplők a szabályalkotásban is visszaélhetnek erőfölényükkel a rendszer alanyai könnyen kivonhatják magukat a normarendszer érvényesülése alól hiányoznak a közigazgatási eljárásban meglévő garanciák

4 A társszabályozás lényege példák előnyök/lehetőségek
Az állam a szabályok megalkotását és betartásuk ellenőrzését a szakmai szövetségekre delegálja. Az állam szerepe a továbbiakban a rendszer felügyelete, a működéssel szembeni elvárások megfogalmazása, értékelése. Elégtelen eredmények esetén az állam fenntartja a lehetőséget a közvetlen beavatkozásra. példák Magyar Ügyvédi Kamara működése Magyar Lapkiadók Egyesületének működése előnyök/lehetőségek az állami szabályozás valamennyi előnye érvényesül nő a szabályok elfogadottsága, hiszen maguk az érintett szereplők alkotják meg a normákat a szabályozás költségeit jelentős részben az „iparág”, és nem az adófizetők viselik hátrányok/veszélyek bonyolult rendszer, különösen figyelmes jogalkotást igényel

5 Az állami szabályozás lényege példák előnyök/lehetőségek
a szabályokat az állam alkotja meg, betartásukat – intézményein keresztül – saját maga ellenőrzi példák jogalkotás előnyök/lehetőségek megfelelő szankcióalkalmazási eszköztár a szabályozás alanyai/tárgyai nem vonhatják ki magukat a szabályrendszer hatálya alól demokratikus, átlátató (alkotmányos garanciák) hátrányok/veszélyek erőforrás igényes a gyakorlatban nem minden esetben kivitelezhető az érintettekkel történő elfogadtatása időnként külön erőfeszítéseket követel rugalmatlan, nehezen módosítható

6 Az állami szabályozás során figyelembe veendő szempontok
A szabályozási szükséglet felmérése; honnan hová tartunk ? (stratégia, viszonyítási pontok)

7 A beavatkozás szintjének, mélységének meghatározása (rendszerszerű gondolkodás!)
Az adósságkritérium eléréséhez szükséges strukturális egyenlegcél

8 Az érdekek asszimilálása, egyeztetési folyamat
Társadalmi egyeztetés: ÁLTALÁNOS EGYEZTETÉS – kötelező KÖZVETLEN EGYEZTETÉS – elsősorban a stratégiai partnerekkel Közigazgatási egyeztetés

9

10 4. Megfelelő szabályozási alternatívák a tarsolyban

11 Az állami szabályozás során figyelembe veendő alapelvek
a normaszöveg elkészítése előtt előzetes hatásvizsgálat készítése kellően absztrakt megfogalmazás pontos, precíz normaszöveg, amely nehézségek nélkül alkalmazható és minden szükséges életviszonyt rendez cél: időtálló szabályozás a jogszabály elfogadása után a jogalkalmazási gyakorlat figyelemmel kísérése meghatározott idő után a jogszabály alkalmazásának teljes körű vizsgálata (utólagos hatásvizsgálat)

12 Az igazságügyi tárca fokozott felelőssége
ellátja a jogalkotás során a társadalmi, gazdasági konzultációs feladatokat, felelős a jogalkotás minőségének fejlesztéséért, a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében véleményt nyilvánít a miniszteri rendeletek tervezetéről, koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket.

13 A kodifikáció folyamata
I. A szabályozási igény felmerülése (gyakran állásfoglalás kérések formájában, vagy a jogszabály átfogó felülvizsgálata során) jellemzően jogalkalmazói oldalról (hatósági jogalkalmazók vagy az érintettek részéről) Példa: egyéni vállalkozó halála esetén a jogszabály megengedte, de nem rendezte a pontos eljárási szabályait az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának (a bejelentés módja, határideje nem került rögzítésre) A probléma a nyilvántartást vezető szervnél jelentkezett, aki állásfoglalást kért a minisztériumtól az eljárási szabályokra vonatkozóan a jogalkotás előkészítéséért felelős minisztérium értesül a problémáról

14 A kodifikáció folyamata II.
II. A szabályozási igény vizsgálata a jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium megvizsgálja, hogy szükséges-e jogszabály módosítás? (szükség esetén közvetlen egyeztetést kezdeményezhet a területet képviselő stratégiai partnerekkel, civil, társadalmi szervezetekkel véleményük kikérése érdekében) Példa: a minisztérium megkereste a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az Ipartestületek Országos Szövetségét, a Magyar Iparszövetséget, annak érdekében, hogy mutatkozik-e az igény egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatására, ezért szükségesnek tartják-e a jogintézmény fenntartását, valamint megfelelő-e a minisztérium által készített szabályozási koncepció?

15 Az érdekképviseleti szervekkel, valamint egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervvel történt konzultációt követően világossá vált, hogy évente legfeljebb egy-két igénybejelentés érkezik az egyéni vállalkozó halálát követően arra vonatkozóan, hogy az özvegy vagy más örökös folytatni kívánja az elhunyt vállalkozói tevékenységét, ennek ellenére azonban igény van arra, hogy a jogszabály megengedje a tevékenység továbbfolytatását. Az egyéni vállalkozó halála esetén nincs elkülönült vállalkozói vagyon, a vállalkozói tevékenységgel felhalmozott vagyon külön nem örökölhető, az a hagyaték részét képezi. A vállalkozói tevékenység továbbfolytatása kizárólag a szerződéses viszonyokban jelent folytonosságot, mégis a kisvállalkozó vállalkozói kapcsolatainak, „hírnevének” fenntartása érdekében jogos igény mutatkozik arra, hogy a tevékenységet örököse továbbfolytathassa, és ne kelljen új vállalkozóként tevékenykednie. felmerül a szabályozási szükséglet, a szabályozási irány tisztázott

16 A kodifikáció folyamata III.
III. Normaszöveg előkészítése a jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium a rendelkezésére álló ismeretek birtokában elkészíti egy átfogó törvénymódosítás keretében a jogszabálytervezet szövegét, a normaszövegről előterjesztés készül, amely tartalmazza a szabályozási szükséglettel kapcsolatos információkat a meghatározott sablon szerint Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény átfogó felülvizsgálatával egyidejűleg az egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatására vonatkozó pontos eljárási szabályok megszövegezése megtörtént rendelkezésre áll a normaszöveg első változata

17 A kodifikáció folyamata IV.
IV. A normaszöveg előzetes egyeztetése elsődlegesen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hét államtitkárságán belül kerül egyeztetésre a jogszabályszöveg, a vélemények beérkezése után az első helyen felelős szervezeti egység szükség esetén átdolgozza a jogszabálytervezet szövegét Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény ún. „belső egyeztetése” során nem érkezett érdemi észrevétel az érintett szövegre vonatkozóan, így annak módosítására nem került sor a normaszöveg készen áll a közigazgatási egyeztetésre

18 A kodifikáció folyamata V.
V. A normaszöveg széles körű, ún. közigazgatási egyeztetése a normaszöveget is tartalmazó előterjesztés megküldésre kerül valamennyi minisztérium, és egyéb közigazgatási, állami szerv (pl. bíróságok, állami adóhatóság) számára az előterjesztés megküldésre kerül a területet képviselő társadalmi szervezeteknek, a normaszöveg felkerül a Kormány honlapjára ( ahol en keresztül bárki eljuttathatja véleményét a normaszöveggel kapcsolatban Példa: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztés az ún. „közigazgatási egyeztetés” során közel húsz szervezetnek került megküldésre

19 A kodifikáció folyamata VI.
VI. A normaszöveg korrekciója a beérkezett észrevételek alapján a normaszöveget korrigálja a tárca a beérkezett észrevételek a szabályozási iránnyal, a jogszabály tartalmával, kodifikációs hiányosságokkal (jogszabály-szerkezeti problémák, elírások, pontatlan fogalmazás) kapcsolatosak. Szükség esetén a beérkezett észrevételek függvényében az érintett szervezetekkel egyeztetésre kerül sor, ahol megvitatásra kerülnek a fontosabb észrevételek, ütköztetni lehet az eltérő álláspontokat.

20 A kodifikáció folyamata VII.
VII. Elkészül a normaszöveg egyeztetett változata VIII. A Kormányülést megelőzően az előterjesztést a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet megtárgyalja Ha a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet az előterjesztést megfelelőnek tartja, úgy azt a Kormány következő ülésén megtárgyalja IX. A Kormányülésen a miniszterek döntenek a jogszabály-tervezet Parlamenthez történő benyújtásáról

21 A kodifikáció folyamata VIII.
X. A Parlament megtárgyalja, majd elfogadja a jogszabályt XI. A jogalkalmazási probléma elhárult

22 A kodifikációs munka Kihívásokkal teli, izgalmas feladat, amely
átfogó tudást, kreativitást és kitartást igényel, és amelynek során szükséges az eltérő nézetek és az állami érdekek megfelelő ütköztetése. Kiemelten fontos a precizitás. „Ne törődjetek azzal, amit a kritika mond, egy kritikusnak sem emeltek még szobrot.” (Jan Sibelius, finn zeneszerző)

23 Köszönöm a figyelmet!