Kompetencia mérések elemzések

Az előadások a következő témára: "Kompetencia mérések elemzések"— Előadás másolata:

1 Kompetencia mérések elemzések
Kern Zoltán ,

2 AZ ADATFELDOLGOZÁS ÉS ÉRTELMEZÉS
Az egymást követő évek mérési eredményei tanulói szinten követhetők . A tanulói mérési azonosítója változatlan marad. A közös, évfolyamfüggetlen skála kialakításának feltétele az is, hogy az egyes évfolyamok tesztjei közös feladatokat is tartalmazzanak. A évi 6. évfolyamos tanulók átlageredményét 1500, szórását pedig 200 pontra állították be. Minden más évfolyam és minden későbbi mérés eredményét ugyanerre a skálára helyezték, így a tanulók, tanulócsoportok eredménye egyszerűen összehasonlítható, valamint a fejlődés mértéke is akár egy-egy tanulóra, akár tanulócsoportokra egyszerűen kivonással kiszámítható.

3 Kompetenciakomponensek
készségek számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás gondolkodási képességek kommunikációsképességek rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés, valószínűségi következtetés, érvelés, bizonyítás relációszókincs, térlátás, térbeli viszonyok ábrázolása, prezentáció, szövegértés, szövegértelmezés a matematikai kompetencia tudásszerző képességek tanulási képességek problémaérzékenység, probléma-reprezentáció, eredetiség, kreativitás, problémamegoldás, metakogníció figyelem, rész-egész észlelés, emlékezet, feladattartás, feladat-megoldási sebesség

4

5 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! FOGALMAK
Eszköztudás – Képesség jellegű tudás; a tudásnak az a formája, amely más ismeretek elsajátítását, további tanulását teszi lehetővé. Eszköztudásnak minősül lényegében minden olyan, különböző helyzetekben aktiválható képesség, mint az olvasni tudás, számolni tudás, problémamegoldás. Index – Több változó aggregálásával keletkező változó, összevont mutató. Olyan számadat, amelynek segítségével egyszerűen és összesítve jellemezhetők az összegyűjtött adatok. Képességskála –Számegyenes, amelyen a tanulók és az itemek elhelyezhetők a teszt itemeire adott válaszok alapján.

6 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! FOGALMAK
Percentilis – A változó eloszlásának jellemzésére szolgáló mutatók. A k. ~ az az érték, amelynél a változó által felvett értékek k %-a kisebb, (100-k)%-a pedig nagyobb; k 0 és 100 közötti egész szám. Szignifikáns – Statisztikailag jelentős mértékű eltérés vagy hatás, amely nagy valószínűséggel nem a véletlen ingadozásnak tudható be. Hozzáadott pedagógiai érték – A tanulók teljesítményének eltérése a szocioökonómiai hátterük alapján becsült értéktől. Konfidencia-intervallum -Becslési intervallum, amely az ismeretlen paraméter értékét előre megadott valószínűséggel (konfidenciaszint) tartalmazza. A leggyakrabban alkalmazott konfidenciaszint-értékek a 90%, 95% vagy 99%. Az OKM 2006 FIT- jelentésben 90%- os ~-ot alkalmaztak, tehát például az átlaghoz tartozó ~ 90%-os valószínűséggel tartalmazza az adott diákcsoport ismeretlen, átlagos képességét. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

7 Képességszintek - matematika
1. szint →Ismerős, főként matematikai szituációban, gyakran kontextus nélküli helyzetben feltett matematikai kérdések megválaszolása → Egyértelmű, jól körülírt és minden szükséges információt tartalmazó feladatok megoldása → Közvetlen utasításokat követve rutinszerű eljárások végrehajtása 2.szint → A legalapvetőbb, közismert matematikai fogalmak és eljárások ismerete → Egyetlen információforrásból a szükséges információk megszerzése → Egyszerű, jól begyakorolt algoritmusok, képletek, eljárások és megoldási technikák alkalmazása 3.szint → Egyszerű problémamegoldási stratégiák kiválasztása és alkalmazása → Egyértelműen leírt matematikai eljárások elvégzése

8 Képességszintek - matematika
4. szint →Összetettebb vagy kevésbé ismerős, újszerű szituációjú, több lépéses feladatok megoldása →Értelmezés és gondolatmenet röviden leírása 5.szint → újszerű szituációban megjelenő többlépéses, önálló stratégia kidolgozását igénylő, különböző módon megjelenített összefüggéseket tartalmazó feladatok megoldása →Értelmezés és gondolatmenet megalkotása és megfogalmazása 6.szint →Újszerű, komolyabb értelmezést igénylő többlépéses feladatok megoldása →Széles körű és jó színvonalú gondolkodási és érvelési képességek, készségek 7.szint →Többszörösen összetett szituációban →Új megoldási módok és stratégiák megalkotása

9 Képességszintek - szövegértés
1. szint →A szövegben kiemelt vagy többször előforduló információ visszakeresése →A szövegben explicite megfogalmazott fő gondolatmenet vagy téma felismerése, alkalmi szókapcsolat jelentésének felismerése 2.szint → A szöveg információi és a mindennapi élet közötti egyszerű kapcsolat felismerése → Egy szövegrész témájának, a hagyományos történetmesélési eszközöknek és a meggyőzés szándékának felismerése 3.szint → A szövegben explicite megfogalmazott, több feltételnek megfelelő információk visszakeresése → A szereplők közötti viszony magyarázata, a szereplők motivációinak felismerése; egyszerű következtetés levonása

10 Képességszintek - szövegértés
4. szint →A szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; félrevezető információ kiszűrése →A szereplők szándékai közötti különbség felismerése, a szereplők motivációinak magyarázata 5.szint → A szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; félrevezető információ kiszűrése adott szempont alapján →Egy szereplő szándékaira vagy állapotára utaló nyelvi és tartalmi jelek azonosítása 6.szint →A szövegben mélyen beágyazott információk azonosítása és összekapcsolása →A szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése 7.szint →a szöveg típusától, témájától, terjedelmétől függetlenül; közvélekedéssel ellentétes, az elvárttal szembehelyezkedő információk visszakeresése

11 Publikus adatok

12 Publikus adatok – telephelyi összefoglaló

13 Publikus adatok – alapszintet el nem érő tanulók
A másodelemzésből lehet azonosítani a tanulókat, illetve egyéb tartalmi területeket.

14 Átlag és konfidencia

15 Percentilis

16 Képességeloszlás Osztályonkénti képességeloszlás is a publikus adatok közt, illetve a 6. évfolyamhoz viszonyított képességpont és különbség szerint is lehetséges.

17 Képességpontok összehasonlítása - fejlődés

18 Tanulók egyéni fejlődése
* A komplex fejlődési modellben a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredményei mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszünk. Ilyenek pl. a szociális, gazdasági és kulturális hátterét mérő jellemzők, a tanuló neme, az osztály és a telephely tanulóinak két évvel korábbi átlageredménye, valamint a telephely alapvető jellemzői, mint a képzési forma és a település típusa. A becsült érték tehát azt jelképezi, hogy a hasonló családi hátterű, ugyanolyan nemű tanulók, akiknek két évvel korábbi eredménye hasonló volt, emellett 2013-ban hasonló osztályba és telephelyre jártak, átlagosan milyen eredményt értek el a évi felmérésben

19 Viszonyítás

20 FELADAT Adott intézményre vonatkozó globális megállapítások, és elsődleges elemzést követő kijelentések megfogalmazása.

21 A HOZZÁADOTT ÉRTÉK ÖSSZETEVŐI AZ ISKOLÁBAN
A magasabb szociokulturális szintű rétegből érkező tanulók többet hasznosítanak az iskola oktatási és nevelési adottságaiból.  a tanuló szociokulturális helyzete.  a társadalmi helyzettől nem teljesen független tanulói életút, attitűd.  tanári reagálás az előbbiekre. tanári testület szervezeti kohéziója.

22 Hozott Érték Index (HÉI)
Az iskola tanulóinak tanulási teljesítményét leginkább befolyásoló szocio-kulturális és szocio-ökonomiai tényezőkből képzett index. Összetevői (súlyarányaikkal): Szülők iskolai végzettsége (45%) Tanulást segítő eszközök: otthoni könyvek száma (30%) saját könyvek száma (10%) Otthon felszereltsége: számítógép (10%) gépkocsi ( 5%)

23 HOZZÁADOTT PEDAGÓGIAI ÉRTÉK SZÁMÍTÁSA (HPÉ)
HPÉ=HÉI alapján várt és becsült eredmény közti különbség. A várt teljesítménytől való eltérés azt jelenti, hogy az iskola diákjai jobb vagy rosszabb eredményt értek el a teszten, mint azt az ország egy „tipikus” iskolája tette volna hasonló háttérrel rendelkező diákok esetében.

24 A Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ)
Definíciója: Az iskola tanulói által képviselt un. hozott érték alapján becsült teljesítmény (Tb) és az iskola tanulói által ténylegesen elért teljesítmény(Tt) különbsége (Vári Péter, 2004). Számítása: HOZZÁADOTT PEDAGÓGIAI ÉRTÉK HPÉ= Tt - Tb

25 Hozzáadott érték

26 FELADAT Tegyenek megállapításokat a hozzáadott pedagógiai értékre vonatkozóan a publikus elemzési adatok felhasználásával!

27 INTÉZKEDÉSI TERVEK FORMAI KÖVETELMÉNYEI
A cél eléréséhez vezető cselekvéssor Szükséges erőforrások Időtartam Felelősök Elvárt eredmény Eredmények mérésének, értékelésének módja

28 A folyamatos fejlesztés lépései és eszközei
Leírás Eszköz Pareto diagram, hisztogram, 1 A probléma megkeresése szabályozási görbe 2 Az okok feltárása Ok-okozati diagram A legfontosabb tényezők Pareto diagram, 3 megkeresése pontdiagram Javító lépések 4 kidolgozása 5W2H Javítási lépések 5 végrehajtása Pareto diagram, hisztogram, 6 Eredmények ellenőrzése szabályozási görbe Ugyanazon probléma felmerülésének 7 megelőzése

29 Pareto-elv és -elemzés
Okok arányai: 80% - 20% 100 200 25 50 75 100 a b c d e f g okok

30 Ok-okozatdiagram i (halszálka diagram, Ishikawa diagram)
Módszer Anyag Eszköz Személy Hatás, probléma

31 5W + 1H MIÉRT?HOGYAN? 5W + 1H 5. MIÉRT? 4. MIÉRT? 3. MIÉRT? 2. MIÉRT?
OKOZAT 4. MIÉRT? 2. MIÉRT? 5. MIÉRT? 3. MIÉRT? 1. MIÉRT? 5W + 1H

32 Fejlesztési sablonok

33 Azonnali intézkedések listája. Hosszabb távú fejlesztés irányai.
Feladat Azonnali intézkedések listája. Hosszabb távú fejlesztés irányai.

34 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!