Erfurt, München, 1920 Marx és Durkheim mellett a modern szociológia alapító atyja Az „Objektivitás” 1913-ban jelent meg.

Az előadások a következő témára: "Erfurt, München, 1920 Marx és Durkheim mellett a modern szociológia alapító atyja Az „Objektivitás” 1913-ban jelent meg."— Előadás másolata:

1 Max Weber: A társadalomtudományi és társadalompolitikai megismerés objektivitása

2 Erfurt, München, 1920 Marx és Durkheim mellett a modern szociológia alapító atyja Az „Objektivitás” 1913-ban jelent meg

3 Rövid bevezetés, majd I. és II. rész
I. rész: kikérte az Archiv szerkesztőinek véleményét II. rész: csak ő viseli a felelősséget a leírtakért

4 Archiv – Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik :
társadalomtudományi és szociálpolitikai folyóirat, Weber 1903-ban lett a társszerkesztője között működött

5 Célja: bővíteni a társadalmakkal kapcsolatos ismereteinket, kritikát nyújtania a szociálpolitikáról – tudományos eszközökkel De: lehet –e egy munka tényleg tudományos, ha értékítéletet tartalmaz Léteznek- e a társadalomtudományokban objektíve érvényes igazságok? →I. rész

6 Tudományunk célja eredetileg: értékítéletet alkotni az állam gazdaságpolitikai intézkedéseiről – ez megváltozott Egy empirikus tudomány nem taníthat meg arra, mit kell tennünk,csak arra, mit tehetünk, és adott esetben mit akarunk! Tudományos érvelésünkben mindig ott van személyes világnézetünk – ez nem baj (értékek → személyiség méltósága) pl. a gazdaság-és szociálpolitika szabályozó értékmércéit vitatni kell és lehet

7 Lássuk meg a tények igazságát, és álljunk
ki értékeink mellett! A kulturális élet értelmét kereshetjük tudományos eszközökkel – de mikor kifejezzük értékeinket, tudatosítsuk magunkban és az olvasóban, mik a mércéink A politikai vita nem tudomány! – Az Archiv sem foglal állást poltikailag → a munkatársak összetétele ne legyen politikailag egyoldalú ! Mi az objektivitás, az igazság objektív érvényessége a mi tudományunkban? → II. rész

8 Az Archiv társadalmi - gazdasági megközelítésben foglalkozik tárgyaival
Társadalmi – gazdasági problémák: gazdasági jelenségek – normák, folyamatok, intézmények, melyek kulturális jelentősége gazdasági oldalukból fakad Gazdaságilag releváns jelenségek – nem gazdasági jelentőségük miatt érdekesek, de vannak gazdasági szempontból érdekes hatásaik Gazdaságilag meghatározott jelenségek – hatnak rájuk gazdasági jellegű motívumok

9 Az Archiv munkaterülete: érdekkonstellációk, érdekkonfliktusok jelentőségének, történeti kialakulásának vizsgálata, melyeket a tőke hívott szerepe hívott létre a modern gazdaságokban Történetileg és elméletileg foglalkozik a problémákkal, melyekre a szociálpolitika próbál megoldást találni →elnevezés (társadalomtudományi archívum) A társadalomtudomány a kultúratudományok közé tartozik A kulturális élet társadalmi – gazdasági oldalát emeljük ki →témáink korlátozása

10 Fontos tudományos elv, hogy a társadalmi, kulturális jelenségek gazdasági okait keressük – de ez ne legyen dogmatikus → a materialista történelemfelfogás és a Kommunista kiáltvány kritikája (kizárólag a gazdasági okokat keresi) Objektivitás kérdése: a kulturális, társadalmi életnek nem létezik tökéletesen objektív tudományos elemzése Az élet, a valóság összetett, az emberi értelem véges→ a végtelen valóság csak egy kis részét tudjuk vizsgálni, megismerni

11 DE: Mit érdemes vizsgálni?
Amire a tudományos törvények érvényesek? A társadalomtudományokban az általános törvények nem működnek olyan módon, mint a természettudományokban Természettudományok – főleg kvantitatív Társadalomtudományok – főleg kvalitatív

12 Értékeszmék jelentősége – kultúrához a valóság azon jelenségei tartoznak, melyek számunkra értékesek, fontosak→ jelentőség – értékeszmék A nagyon általános törvények itt tartalmatlanok A tudományos munkában fontos a kutató hite→a kultúratudományos fejlődésnek szubjektív feltételei vannak

13 Bár az értékeszmék szubjektívek, a kultúratudományos megismerés eredményei nem kizárólag azok
(a kutató és a korszak eszméi határozzák meg, milyen lesz a kutatás)

14 A társadalomtudomány is fogalmakkal dolgozik =>Mi a jelentősége az elméleti fogalomalkotásnak a kulturális valóság megismerésében? – Ideáltipikus fogalmak Ideáltípus: gondolati kép, a valóságban sehol sem lelhető fel, de ezekhez viszonyíthatjuk a valóságban fellelt dolgokat, pl. városgazdaság, kézművesség, kapitalizmus

15 Segítségükkel összefüggéseket állapíthatunk meg – de kialakításuk csak eszköz, nem cél
Egy korszak uralkodó eszméit is ideáltípusok segítségével ragadhatjuk meg De ne mossuk össze őket az értékelő megítéléssel – az ideáltípusok közömbösek!

16 Az ideáltípusok nem jelentik azt, hogy a társadalomtudományokban visszavezethetjük a valóságot általános törvényekre ! – így az ideáltípust és a valóságot csak egymásba csúsztatnánk A marxista törvények is ideáltipikus jellegűek A kultúra állandóan változik → az ideáltipikus konstrukciók mulandóak (újakat alkotunk, a régieket elvetjük)

17 A tudományt szerinte nem illeszthetjük fogalmak rendszerébe – ez lehetetlen (a fogalmak alkotása csak eszköz) – nem ért egyet a történeti iskolával De: a pontos fogalomalkotás nagyon fontos – főleg társadalom – és gazdaságpolitikai fejtegetéseknél Pl. érték fogalma! – csak ideáltipikusan ragadható meg

18 Visszatér az objektivitás kérdéséhez: a tudományos megismerés objektivitása azon múlik, hogy – bár a megismerést értékkel kapcsoljuk össze – nem emelünk piedesztált az eszményekből, hogy empirikusan bizonyítsuk őket (a bizonyítás lehetetlen) Az értékvonatkoztatás változékony Nem mondhatjuk meg az embereknek, mit tegyenek, de vállaljuk fel az értékeinket!

19 A tudományos megismerés folyton változik – új módszerek, problémák egyfolytában
„... támad már új szenvedély, Örök fényét habzsolni hogy rohannék, Előttem a Nap, mögöttem az éj, Felettem a menny, alattam a tenger - ” (Goethe: Faust) A tudomány is ilyen...

20 Köszönöm a figyelmet!