BSD Az eredeti UNIX™ forráskódjának a Berkley Egyetemen történő továbfejlesztéséből származik. 1989-ig AT&T forráskódot is tartalmazott, a NET/1 vátozatban(

Az előadások a következő témára: "BSD Az eredeti UNIX™ forráskódjának a Berkley Egyetemen történő továbfejlesztéséből származik. 1989-ig AT&T forráskódot is tartalmazott, a NET/1 vátozatban("— Előadás másolata:

1 BSD Az eredeti UNIX™ forráskódjának a Berkley Egyetemen történő továbfejlesztéséből származik. 1989-ig AT&T forráskódot is tartalmazott, a NET/1 vátozatban( 4.3BSD Networking Release 1 ) lecserélték az eredeti UNIX-ból származó hálózatkezelési kódsorokat. 1991- NET/2 –a kernel-ben maradt eredeti kód cseréje. 1992- USL BSD per. 1994- az átvizsgált 18,000 fájlból 3-at kell törölni és 70-et kiegészíteni a USL copyright megjegyzéseivel. Az USL nem indít további peresket a BSD felhasználói és disztribútorai ellen. 1994, 4.4BSD – már nem tartalmaz Unix kódot. Unix szerű operációs rendszer. Ma több ága létezik, pl.: FreeBSD, NETBSD, OpenBSD, a MAC- OS is BSD-klónnak tekinthető. Forrás: http://wikipedia.org

2 MAC-OS Klasszikus (1984–2001) Eredetileg tisztán grafikus OS (nem volt parancs-sor) Kooperatív multitaszk Egyszerű használat Nehézkes memóriakezelés Mac OS X (2000-től) BSD+MACH kernel (NEXSTEP) alapú PowerPc-processzoron képes a régi MAC-OS alá írt programok futtatásával (MAC-OS-9.1-et futtat) Preemptív mutitaszk Linux és BSD-re írt programok egy része újrafordítás után futtatható rajta 2005-től az Apple Intel processzorokat (is) használ kompatibilitás a klasszikus verziókkal a 10.5-ben megszűnt. ( módosított verzióját sikerült a normál pc-re is telepíteni, ) Forrás: http://wikipedia.org

3 Segédprogramok ( utilities, tools ) Az operációs rendszert többletszolgáltatásokkal kiegészítő szoftverek, például: tömörítők, beállítások módosítását lehetővé tevő szoftverek, fájlkezelők, tesztprogramok, stb.

4 Alkalmazói (felhasználói) programok ( application software ) Elsődleges céljuk a felhasználó által meghatározott feladatok végrehajtása az operációs rendszer szolgáltatásait kiegészítve. Ilyenek például a: szövegszerkesztők, táblázatkezelők, levelező programok, adatbázis-kezelő programok, prezentáció-készítő programok, szótárprogramok.

5 Az operációs rendszer (OS) megválasztása Az operációs rendszer nem CÉL, hanem ESZKÖZ. Mindig a feladathoz legjobban igazítható OS-t célszerű választani Választást befolyásoló tényezők: ellátandó feladat, a feladathoz alkalmazni kívánt megoldás rendszerkövetelményei, a megoldás teljes bekerülési költsége (TCO), illeszkedés a meglevő eszközökhöz, integrálhatóság, egyéni preferencia. Fontos: napjainkban a programok nagy részét úgy írják, hogy több, különböző operációs rendszeren fussanak. Ennek következtében az OS egyre inkább visszaszorul eredeti (5. dia) funkciójának betöltésére. Az operációs rendszert egyre kevésbé határozzák meg a futtatni kívánt programok, mivel azok több OS-re érhetők el.

6 Licenszek Minden szoftver felhasználási feltételeit egyedileg kell kezelni, mert bár vannak általános kondíciók, a felhasználási feltételek tartalmazhatnak olyan egyedi elemeket, melyek érdemben befolyásolják a felhasználó jogait és kötelezettségeit. A forráskód hozzáférhetősége önmagában nem dönti el, hogy a szoftver milyen feltételekkel használható. A felsorolt kategóriák között átfedés van, vagyis egy-egy termék egyszerre több kategóriába is tartozhat.

7 Fontosabb licenszelési típusok Kereskedelmi szoftverek Teljes verzió Teljes verzió ingyenes próbaidővel Próbaverzió Csökkentett verzió A licensz-szerződés meghatározza/korlátozhatja a felhasználás módját, feltételeit, darabszámát stb., például: a felhasználás idejét (időbeni korlátozottságát), gépében található processzormagok számát, a processzor(ok) sebességét, géphez jogszerűen csatlakozó más felhasználók számát, a felhasználó jogi státuszát, bármit, amit az adott (a szoftver telepítési helyén érvényes) jogszabályok nem tiltanak.

8 Egyedi szoftverek Egyedi fejlesztésű szoftverek A szoftver a megrendelő igényei szerint kerül kialakításra. Kereskedelemben nem kapható (nem tartozik ide, a különböző termékek testre-szabása, mert ez esetben egy gyakorlatilag kész termék beállításainak módosításáról van szó). A felhasználási feltételeket, a termékhez kapcsolódó jogokat és azok tulajdoni viszonyait külön szerződésben szabályozzák.

9 Ingyenesen felhasználható szoftverek (freeware) A termék bizonyos feltételek teljesülése alapján térítésmentesen felhasználható, a forráskód általában nem érhető el. Kereskedelmi szoftver, ahol a szerző (jogtulajdonos) lemond a felhasználás jogának pénzbeli ellentételezéséről, de fenntartja a termékhez kapcsolódó jogokat. Korlátozhatja az ingyenes felhasználás alanyát (pl.: csak magánszemély), helyét (földrajzi), célját (pl.: csak oktatás) stb.

10 Nyílt forráskódú szoftverek Általános értelemben véve: a szoftver forráskódja hozzáférhető Az Open Source Initiative meghatározása alapján: 1. Szabad terjeszthetőség. 2. A forráskód hozzáférhetősége, módosíthatósága. 3. A módosított és származtatott termékek azonos feltételek melletti terjeszthetősége. 4. Az eredeti forráskód integritása ( a licensznek kifejezetten engedélyeznie kell a módosított forrásból származó szoftver terjesztését, de megkövetelheti, hogy azokat csak ún patch (folt) formában lehet terjeszteni, illetve tilthatja a módosított kódra épülő szoftver azonos néven történő terjesztését ). 5. A diszkrimináció tiltása ( személyek, vagy személyek csoportja tekintetében ). 6. A diszkrimináció tiltása ( felhasználás területe vagy célja tekintetében ). 7. A licensz általánossága. 8. A licensz nem lehet termék specifikus. 9. A licensz nem korlátozhatja más szoftverek használatát. 10. A licensz nem lehet technológia specifikus. Forrás: http://opensource.org/docs/osdhttp://opensource.org/docs/osd

11 Nyílt forráskódú programok gyakori licensztípusai Szabadon felhasználható (Public domain) Nincs jogi megkötés (a szerző kifejezetten lemond a jogairól és hozzájárul a szabad felhasználáshoz). A jogvédettség időszaka letelt (ez ma még elméletileg is lehetetlen). Védettség hiányában szabadon felhasználható bármilyen célra.

12 Nyílt forráskódú programok gyakori licensztípusai Engedékeny licenszek (pl.: BSD) A szoftver és/vagy a kód bármilyen célra felhasználható, a megfelelő jelölések betartásával. A végtermék lehet zárt és/vagy nyílt forráskódú. A végtermék kereskedelmi szoftver (része) is lehet (pl.: BSD-ből származó hálózati kód a Windows rendszerekben).

13 Nyílt forráskódú programok gyakori licensztípusai Tiltó (Copyleft) típusú licenszek Átmenetet képez a kereskedelmi és a szabad felhasználás között. A szerző (jogtulajdonos) bizonyos – a szerzői jog által biztosított – lehetőségekkel nem él. Ismertebb példái a GPL (General Public License), illetve a megengedőbb LGPL (Lesser GPL). GPL Szabadon terjeszthető, felhasználható módosítható, mindaddig, míg a keletkezett termék GPL hatálya alatt marad

14 Community (Közösségi) licenszek Probléma: Public domain, BSD  Túl engedékeny GPL (esetleg LGPL)  Túl szigorú Egy-egy szervezet/közösség által nyílt forráskód alatt terjeszteni kívánt programok esetében a fentiek nem felelnek meg, így saját feltételeket fogalmaztak meg. Ezek bizonyos tekintetben lehetnek szigorúbban, más szempontból megengedőbbek. OSI vagy FSF által minősített licensztípusok. Lásd:http://opensource.org/licenses/

15 Multiple Licensing (Többszörös licenszelés) Jellemzőn a copyleft típusú licenszek esetében terjedt el. Filozófiája „Ne kényszerítsük a fizetőképes, és fizetni hajlandó fogyasztót a Copyleft keretei közé”. A terméknek legalább 2 verziója létezik, hagyományos kereskedelmi, és nyílt forráskódú. A nyílt verzió használata esetén érvényben van a Copyleft (GPL esetén a forráskód nyílt kell maradjon). Ha az ügyfélnek ez nem felel meg, megvásárolhatja a terméket más feltételekkel (lásd kereskedelmi programok). Több ilyen termék létezik, pl.: XEN, Virtualbox, MySQL, stb.