A tehetségtantervek készítésének módszertana

Az előadások a következő témára: "A tehetségtantervek készítésének módszertana"— Előadás másolata:

1 A tehetségtantervek készítésének módszertana
Debrecen, Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke

2 A tehetségfejlesztő programok tervezése
A tehetségfejlesztő programokat befolyásoló tényezők A tehetséggondozó tantervekkel szembeni követelmények A differenciált tehetségtanterv készítésének alapelvei

3 A tanterv formai követelményei
A tehetséggondozó kerettantervek felépítése Követelmények a tantervben Ellenőrzés, értékelés Módszertani problémák

4 I. A tehetségfejlesztő programok tervezése
A programtervezés alapelvei: A tehetségesek nevelése, oktatása szilárd filozófiai, pszichológiai és pedagógiai alapokra épüljön. A tehetségesek nevelését, oktatását úgy kell megtervezni, hogy érzékenyen reagáljon a globális igényekre, a nemzeti igényekre és a helyi igényekre.

5 A tehetségesek nevelése, oktatása inkább befogadó, semmint kizáró attitűdöt képviseljen.
A tehetségesek nevelése, oktatása az iskolarendszer szerves részét képezze. A tehetségesek nevelése, oktatása a teljes személyiségre irányuljon és a tanulót a maga egyedi mivoltában fejlessze.

6 A tehetségesek nevelése, oktatása folyamatos erőfeszítés legyen az iskolarendszer, az iskola részéről.

7 II. Tehetségfejlesztő programokat befolyásoló tényezők
Tantervmodellek A tartalmi modell: gyors tempójú, előrehaladásra alapozó, D-P (diagnosztikus-előíró) orientáltságú, az intellektuális tartalom szervezi, a tanár, mint facilitátor.

8 A folyamat/eredmény modell:
a kiválasztott témákban elmélyülő, produktumra alapozó, forrás orientáltságú, természettudomány vagy más modell köré szervezett, kollaboratív.

9 Az ismeretelméleti modell:
ismeretelméleti indíttatású, esztétikára alapozó, megbeszélés orientáltságú, a témák és eszmék szervezik, szókratészi módszer.

10 III. A tehetséggondozó tantervekkel szembeni követelmények
A kognitív és affektív folyamatok a normál tantervet meghaladó módon fejlesszen; Az oktatás stratégiái a tehetségesek sajátos tanulási stílusához igazodjanak; tananyag sűrítése; kutatáshoz szükséges képességek alakítása; idővel való gazdálkodás; figyelem fejlesztése; kérdezési technikák fejlesztése;

11 Rugalmas szervezési megoldások
problémamegoldás; szimuláció, stb. Rugalmas szervezési megoldások speciális iskolák, speciális csoportok, speciális foglalkozásokat segítő termek, tehetség központok, önálló kutatások, mentori kapcsolatok, stb.

12 IV. Differenciált tehetségtanterv készítésének alapelvei
A témakörök átfogóak legyenek. A témakörök minél több tudományterületet integráljanak. A témakörön belül a tanulási tevékenységek egymással összefüggőek legyenek. Adjon lehetőséget egy résztéma elmélyült tanulmányozására. Fejlessze az önálló tanulás képességét. Fejlessze a produktív, absztrakt, komplex gondolkodási képességet.

13 Koncentráljon a többféle választ lehetővé tevő feladatokra.
Fejlessze a kutatáshoz szükséges képességeket. Integrálja az alapképességeket és a magasabb szintű gondolkodási képességeket. Késztesse a tanulókat produktumok létrehozására. Késztesse a tanulókat olyan produktumok létrehozására, amelyekhez új módszereket, anyagokat, formákat használnak. Ösztönözze a tanulókat az önismeretük fejlesztésére. Értékelje a tanulói eredményeket megfelelő és speciális kritériumok segítségével.

14 V. Tanterv formai követelményei
A tanterv sajátosságai A tanterv kiemelt céljai és feladatai Általános fejlesztési követelmények Belépő tevékenységek Tartalom Követelmények

15 Ellenőrzés, értékelés Feltételek (személyi, tárgyi) Tanterv minőségbiztosítása Javasolt tankönyvek, taneszközök, tanári kézikönyvek

16 VI. A tehetséggondozó kerettantervek felépítése
Tantárgy neve (éves óraszám) Célok feladatok Fejlesztési követelmények Tartalom kifejtés Témakör Téma Tartalom Tevékenység TKT (Tudás- és képességterületek) Fejlesztendő kulcskompetencia Kapcsolódó műveltségi terület

17 Szempontok a tanulók teljesítményértékeléséhez Feltételek:
Személyi feltételek Tárgyi feltételek, segédeszközök A kerettanterv minőségbiztosítása

18 VII. Követelmények a tantervben
Az alapozó követelményrendszer: tények, fogalmak, összefüggések, törvények: (tartalmi összetevő) tevékenységeknek, műveletek sikeres végzésének, az önálló ismeretszerzésnek, gondolkodásnak, kreativitásnak a képességei; (képesség összetevő) tartós személyiségjegyek fejlesztésének követelményei: beállítódás, magatartás, értékrendszer; (személyiség összetevő)

19 Általános tantervi követelmények (konkrétabbak, differenciáltabbak)
Pontosan meghatározott és operacionalizált követelmények (előzetes követelmények, kapcsolódó követelmények, folyamatzáró követelmények)

20 Tanterv-előkészítő mátrix
Személyiség tulajdon- ságok Ált. fejlesztési követelmények Értelmi képesség (tények, összefüggések, fogalmak, stb.) Érdeklődés Motiváció Attitűdök, érzelmek Magatartás, viselkedés Szociális érzékenység Ismeretszerzési, feldolgozási, alkalmazási képesség Tájékozottság az anyagról Tájékozottság az időben Tájékozottság a térben

21 Problémamegoldó mátrix a követelmények meghatározásához
A kreatív probléma-megoldási eljárás elemeire bontásával Tantárgyak Probléma-megoldó képességek Probléma-meghatározás Felkészítés Ötletkeresés A kritériumok kiválasztása Értékelés Megvalósítás Társadalom-ismeret Anyanyelv Rajz Matematika Irodalom

22 VIII. Ellenőrzés, értékelés
Tanulói teljesítményértékelés a tanuló 8. évfolyamon a kompetencia-mérésben nyújtott eredményének megismerése; felvételi eredmények értékelése; bemeneti pszichológia mérések eredményeinek felhasználása; 10. évfolyam kompetencia-mérés eredményeinek használata; individuális profil, kompetencia-térkép készítés.

23 IX. Módszertani problémák
Pedagógiai, pszichológiai problémák beválogatás megszervezése, módszerek bővítése, értékelési szempontok végiggondolása; individuális profil elkészítése; egyéni fejlesztési tervek elkészítése, a fejlesztés végzése; bemenetkor személyes és szociális kompetencia fejlettségének mérése;

24 kompetencia-térkép elkészítése;
kompetencia-deficit megfogalmazása a tanulói/osztály/évfolyam/iskolai szintekre; a válogatás eredményének, a bemeneti mérés eredményének, a 10. évfolyam országos kompetencia mérési eredmények, az érettségi eredmények egységes tanuló teljesítményértékelési rendszerbe foglalása.

25 Módszertani problémák
tanárok megismertetése az új módszerekkel; info-kommunikációs eszközök alkalmazása a tanítási órán; (szervezett felkészítés) új értékelési rendszer kialakítása.