KÖTELMI JOG Általános rész

KÖTELMI JOG Általános rész
2009/2010-es tanév, I. félév

A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Rendszertani alapok A kötelemkeletkeztető tényállások Csonka kötelmek A kötelmi jogviszony

I. RENDSZERTANI ALAPOK A kötelmi jog helye a jogrendszerben
Polgári jog Személyi viszonyok Vagyoni viszonyok Dologi jog Kötelmi jog Öröklési jog

I. RENDSZERTANI ALAPOK A dologi jog és kötelmi jog összehasonlítása
abszolút szerkezetű jogviszonyok a jogosulttal szemben álló meghatározatlan jogalanyok KÖTELMI JOG relatív szerkezetű jogviszonyok A relatív szerkezet relevanciájának csökkenése: közérdekű kereset (popularis actio) (1996. évi LVII. versenytörvény 92.§) termékfelelősség (1993. évi X. törvény) egyes speciális tárgyú szerződések mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott jogalanyok

I. RENDSZERTANI ALAPOK A dologi jog és kötelmi jog összehasonlítása
negatív tartalmú magatartásának kógens jellegű normákkal való előírásával a javak elsajátításának rendjét, azaz az állandóságot (statika) szabályozza. kölcsönös és egyenértékű követelései és tartozásai egységének pozitív tartalmú, diszpozitív jellegű szabályanyaga, amely a dologi viszonyok szándékolt változtatását (árucsereviszonyok) vagy a jogosult által nem kívánt változásának reparációját (kártérítés) (dinamika), a kötelezettet terhelő vagyoni felelősség alapján , igényként biztosítja.

I. RENDSZERTANI ALAPOK A kötelem fogalma, elemei
A kötelem két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére. Elemei: - alany = természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok, - tárgy = közvetett tárgy (dolog), közvetlen tárgy (szolgáltatás), - tartalom = a teljesítési kényszer és a kielégítés mikéntje

II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK
KÖZHATALMI AKTUSOK EGYOLDALÚ JOGÜGYLET JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS SZERZŐDÉS JOGELLENES (KIVÉTELESEN JOGSZERŰ) KÁROKOZÁS EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Csoportosításuk lehetséges: szándékolt cél, akaratlagosság szempontjából.

II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Közhatalmi aktusok
A közhatalmi aktus kivételes és feltételhez kötött kötelemalapító tényállás. (Ptk § (3) bekezdés) Feltételek: jogszabály vagy törvényes jogkörében eljáró állami vagy önkormányzati hatóság írja elő és a szolgáltatás alanyai, valamint a szolgáltatás kellőképpen meghatározott.

Jogszabály Közvetlenül vagy közvetve keletkeztet kötelmet. Közvetlenül pl.: jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztathatja (Ptk. 226.§ (2) bekezdés) Közvetve pl.: meghatározott hivatások (orvos, ügyvéd, stb.) gyakorlása felelősségbiztosítás meglétéhez kötött

2. Hatósági határozatok Közvetlenül vagy kivételesen, közvetve keletkeztet kötelmet. pl.: kisajátítás, (szakértő)kirendelő határozatok 3. Bírósági határozatok Csak a konstitutív határozatok keletkeztetnek kötelmet. pl.: közhitelű cégbejegyzés bírói alakító jog (Ptk. 6. §) ítéletek: szerződés létrehozása (Ptk §) módosítás tartós jogviszonyokban (Ptk §) nyilatkozattétel ítélettel való pótlása (Ptk. 5. § (3) bekezdés)

II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Az egyoldalú jognyilatkozat
Főszabály: egyoldalú nyilatkozat más terhére kötelezettséget nem állapíthat meg, kivéve, ha a másik fél, vagy a jogszabály erre a nyilatkozattevőt fel nem jogosítja. (alakító jog) Ebből következően az egyoldalú kötelemalapítás ingyenes. Esetei: alapítványrendelés (Ptk. 74/A. §), díjkitűzés (Ptk §), kötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk §), végrendelet (Ptk §), hagyományrendelés (Ptk §), meghagyás (Ptk §), egyszemélyes társaság-alapítás (Gt §) Az egyoldalú jogügyletre általában a szerződésekre vonatkozó szabályok az irányadók.

II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A díjtűzés (Ptk. 592. §)
Csak korlátozottan visszavonható, nyilvános és egyoldalú kötelezettségvállalás valamely teljesítmény vagy eredmény létrehozásáért adandó anyagi juttatásról. létrehozása visszavonása eredmény meghatározása több jogosult igényhelyzete elhatárolási kérdések (» pályázat, felhívás ajánlattételre)

II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Kötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk. 593.§)
a kötelmi jog sajátos, hézagpótló intézménye célhoz kötött felajánlás, amelynek kifejezetten közérdekűnek kell lennie (» a közérdekű cél mint feltétel) kötelező írásbeli forma ingyenesség visszavonás lehetősége (» ld. clausula rebus sic stantibus szabály alkalmazása) a jogviszony megszűnése

II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A tartozáselismerés (Ptk. 242.§)
A jogosulthoz intézett (címzett), írásbeliséghez kötött egyoldalú akaratnyilatkozat, amelyben a kötelezett elismeri, hogy a címzettel szemben kötelezettsége áll fenn. Jogkövetkezmények: megfordul a bizonyítási teher a tartozáselismerés megszakítja az elévülést

II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás (361-364.§§)
Cél: a megbomlott vagyoni egyensúly helyreállítása. Fogalma (törvényi tényállása): Ptk. 361.§ (1) bekezdés » „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” Konjunktív feltételek(!): vagyoni előny, vagyoni hátrány (tényleges vagyoncsökkenés, vagyonszaporulat elmaradása), okozati összefüggés az előny és hátrány között, jogalap hiánya » nincs a gazdagodást indokoló jogcím!

II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK A jogalap nélküli gazdagodás
Alaptalan gazdagodásra vezető főbb esetek tartozatlan fizetés (pl. helytelen átutalás) okafogyott szolgáltatás (jogalap megszűnte vagy eredmény meghiúsulása folytán) törvénybe vagy jó erkölcsbe ütköző szolgáltatás valaki más dolgával jogellenesen rendelkezik térítési igények (túl-, ráépítés, bitorlási helyzetek) elszámolási helyzetek

A visszatérítési kötelezettség alakulása főszabály: „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” (361.§(1) bekezdés) kivétel: „Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett (…)” alkivétel: „(…) kivéve, ha számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.” (361.§ (2) bekezdés)

DE: kivétel az alkivétel alól: „Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.” (Ptk §) Állam javára marasztalás jogalap nélküli gazdagodásnál » „Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti meg.” (Ptk § (3) bekezdés)

A visszatérítés módja és mértéke surrogatio elve » elsődlegesen a dolog, már meg nem lévő dolog helyett annak értéke, vagy a helyébe lépő más dolog szolgál a visszatérítésre esedékesség alakulása költségek visszatérítése, hasznok kiadása kártérítési felelősség » különbség a jóhiszemű és a rosszhiszemű gazdagodó felelőssége között! másodlagos helytállás » a „megajándékozott” harmadik személy is helytállással tartozik! igényérvényesítés, bizonyítási teher

III. CSONKA KÖTELMEK „Vannak olyan kötelemszerű helyzetek is, amelyekből hiányzik a kötelem fogalmának egyik eleme: az alany, a szolgáltatási kötelezettség vagy a bírói érvényesíthetőség.” (Szászy I.) Általános jellemzők Olyan kötelmek, ahol a jogviszony valamely eleme, így: az alanya, a szolgáltatási kötelezettség, vagy a kikényszeríthetőség hiányzik.

III. CSONKA KÖTELMEK Alanytalan kötelmek
Valamely alany hiányzik a kötelemből. Tipikus esete: alvagyonok közötti elszámolási helyzetek. Pl.: fedezetlekötés bankszámlán; különvagyon és szerzeményi vagyon, ill. örökhagyó szerzeményi és ági vagyona közötti elszámolási viszony.

III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya
Naturalis obligatio fajtái: szűk értelemben vett természetes kötelmek (A) elévült követelések (B) egyéb, igényállapotot nélkülöző helyzetek (C) A. NATURALIS OBLIGATIO (Ptk. 204.§) Játékból és fogadásból eredő követelések Kivételek: ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le  igényérvényesítés lehetséges; tiltott szerencsejátékok következménye a semmisség  in integrum restitutio

III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya – naturalis obligatio
kifejezetten játék vagy fogadás céljára adott (reálügylet) vagy ígért (konszenzuál ügylet) kölcsönből eredő követelések azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja (kocsmai hitel, ld évi II. törvény [uzsoratörvény]) Joghatás: bírósági úton nem érvényesíthetők, ezt a jellegét hivatalból kell figyelembe venni biztosításukra kötött szerződés semmis az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni jogalap nélküli gazdagodás címén

III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés
B. ELÉVÜLT KÖVETELÉSEK (Ptk §) Az elévülés fogalma Az elévülés jogviszony módosítására alkalmas jogi tény, amely egy negatív alakító jog, az elévülési kifogás révén érvényesül. Az elévült követelések keletkezésükkor még érvényesíthetőek voltak, időmúlás következtében azonban az igényhelyzet megszűnt.

Az időmúlás kettős hatása: elévülés: az alanyi jog igényállapota megszűnik; jogvesztés: maga az alanyi jog szűnik meg. Az elévülés intézményének jogpolitikai indokai: jogbiztonság adós védelme bíróságok mentesítése N.B.: A tulajdonjogi igények nem évülnek el!!! (Ptk § (1) bekezdés)

4. Az elévülés joghatása: a követelés elévülésére a bíróságok előtt hivatkozni kell  elévülési kifogás; a követelés elévülése a kézizálogból való kielégítést nem akadályozza; óvadékkal biztosítható; beszámításra alkalmas lehet.

Az elévülési idő Általános » 5 év Speciális elévülési idők: Jogszabály vagy a Felek megállapodása szerint: Rövidebb elévülési határidőben megállapodhatnak írásban. Korlát: Ptk. 308.§ (4) bekezdés: fogyasztói szerződésben a 2 éves szavatossági igényekre vonatkozó elévülési határidő megrövidítése semmis, kivéve használt dolog esetében (ekkor min. 1 év) Hosszabb: 1 évnél rövidebb határidőt a felek legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatnak, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.

Az elévülés kezdete: az esedékesség időpontja. Pl.: Jogalap nélküli gazdagodás: ha jóhiszemű: a visszakövetelés időpontja Ha rosszhiszemű: a gazdagodás időpontja Szerződés lejárta – teljesítés időpontja Kártérítési követelés: károkozás bekövetkezte.

Az elévülés nyugvása (Ptk. 326.§ (2) bekezdés) „Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 1 éven belül – 1 éves, vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél, illetőleg 3 hónapnál kevesebb van hátra.” hosszan tartó öntudatlan állapot; cselekvőképtelen és nincs törvényes képviselője; rejtett hiba (Ptk. 308.§ (2) bekezdés).

Az elévülés megszakadása (Ptk. 327.§) Ha egyes jogi tények, a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás; a követelés bírósági úton való érvényesítése; megegyezéssel való módosítása (ideértve az egyezséget is); a tartozásnak a kötelezett általi – akár szóbeli – elismerése; a kötelezettnek az engedményezésről való értesítése megszakítják az elévülést, akkor az elévülés újból kezdődik.

III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya
C. EGYÉB, IGÉNYÁLLAPOTOT NÉLKÜLÖZŐ HELYZETEK jóhiszemű jogalap nélkül gazdagodó, ha a gazdagodástól még azelőtt elesett, mielőtt a dolgot tőle visszakövetelték; szokásos mértékű ajándék nem követelhető vissza (Ptk § (5) bekezdés)

III. CSONKA KÖTELMEK Szolgáltatási kötelezettség hiánya: beszámítás (compensatio)
A beszámítás jogszüntető magánjogi kifogás – alakító jog. 1. Beszámítás feltételei: a jogosulttal szemben fennálló (kölcsönösség) egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámítja. További feltételek: jogszabály kivételt ne tegyen; azonos jogalapból származzanak a követelések.

III. CSONKA KÖTELMEK Szolgáltatási kötelezettség hiánya: beszámítás
A beszámítás korlátai: céljellegű (alimentációs) szolgáltatások; tartási, életjáradéki és baleseti járadékkövetelések (PK 34.) szándékosan okozott kárköveteléssel szemben; bírósági úton nem érvényesíthető követelések – kivéve: elévült követelések bizonyos köre; felek megállapodása is kizárhatja a beszámítást.

III. CSONKA KÖTELMEK Kényszerkötelmek
IV. Kényszerkötelmek Közhatalmi aktus hatására előálló kötelmi helyzetek Pl. jogszabályi parancsra: szerződéskötési kötelezettség (Ptk §) kényszeregyezség (ld Évi XLIX. törvény a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról)

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A kötelem alanya, mint az akaratnyilatkozat kifejezője
Személyhez tapadó, ill. képviseletet tűrő nyilatkozatok Főszabályszerűen bármely akaratnyilatkozat tételében, illetve elfogadásában helye van képviseletnek. Ptk § akaratnyilatkozat tételére csak ember képes, jogi személy csak képviselő útján tehet nyilatkozatot, természetes személy képviselőt igénybe vehet, a kizárólag személyesen tehető nyilatkozatok kivételével: pl. végrendelkezés, házasságkötés, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai (Ptk. 219-221. §)
Fogalma: helyettesítés akaratnyilatkozat tételében, illetve elfogadásában. Az akaratnyilatkozatot a képviselt nevében, annak javára illetve terhére a képviselő teszi meg. A képviselő a képviselt személy érdekeinek hordozója, ezért az érdekellentét összeférhetetlenséget keletkeztet. Képviselő bárki lehet, aki az ehhez szükséges belátási képességgel rendelkezik. A képviselet lehet: általános, különös. Képviselet több személy is elláthat együttesen vagy önállóan.

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai
A képviselet alapja, fajai A) Ügyleti képviselet Meghatalmazással jön létre, amely • egyoldalú, (mert nem függ az elfogadástól) • címzett, (mert a képviselőhöz szól) • ingyenes akaratnyilatkozat. Érvényességéhez ugyanolyan forma szükséges, amilyen a meghatalmazott által teendő akaratnyilatkozathoz is kell. A meghatalmazás megszűnik: • visszavonással ( közölni kell a meghatalmazottal és a harmadik személlyel ). • akaratnyilatkozat megtételével v. elfogadásával • bármelyik fél halálával.

A képviselet alapja, fajai B) Szervezeti képviselet Szükségszerű képviselet, ahol az akaratnyilatkozat joghatása arra feljogosított személyhez kötött. Jogalapja: társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály, jogi norma. Jogi személy állandósított részképviseleti jogot adhat meghatározott beosztást betöltő személyeknek. Vélelmezett képviselet a jóhiszemű vevő védelmében (Ptk 220. § ).

A képviselet alapja, fajai C) Törvényi képviselet A belátási képesség hiánya, csökkent volta cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokság alá helyezéshez vezethet (Ptk §) vagy életkor okán. Ügyei vitelében akadályozott, távollévő személy számára történő gondnokrendelés (Ptk §), aki ismeretlen helyen tartózkodik vagy ismert helyen tartózkodik, de visszatérésében gátolva van Hivatalból vagy valamely érdekelt fél ill. hatóság kérelmére a gyámhatóság rendeli el. Cselekvőképességet nem érintő gondnokság. A gondnok általános hatáskörű vagyonkezelő.

A képviselet alapja, fajai Eseti gondnokság (Ptk. 225.§ ) meghatározott ügyben ha a szülő, gyám, gondnok nem járhat el; sürgős esetben, ha cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője; vagy ha távollevő személy jogainak megóvása érdekében szükséges.

Összeférhetetlenség, álképviselet Összeférhetetlenség a képviselet körében A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat. (Ptk § (3) bekezdés) Az álképviselet és jogkövetkezményei Amennyiben valaki jogalap hiányában, vagy a terjedelmét átlépve lát el képviseletet álképviseletről beszélünk. Jogkövetkezmények: - érvénytelenség, - kártérítési felelősség (jó- vagy rosszhiszemű álképviselő). A képviselt utólagos jóváhagyása megszünteti az álképviseletet.

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI Az akaratnyilatkozat értelmezése
Az alanyok jognyilatkozata tartalmi vitájának feloldását szolgálja. nyilatkozati elv elsődlegessége „A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.” (Ptk § (1) bekezdés) akarati elv » a nyilatkozó fél szándékát tekinti elsődlegesnek; főként ingyenes ügyletek esetén alkalmazandó ászf kidolgozójával szerződő fél érdekét védő értelmezés (Ptk. 207.§ (2) bekezdés) fogyasztó védelmét szolgáló értelmezés

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI Az akaratnyilatkozat értelmezése
joglemondás értelmezése „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.” (Ptk § (2) bekezdés) a rejtett indok jogi sorsa „A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös.” (Ptk § (5) bekezdés) színlelt ügylet jogi sorsa. „A színlelt szerződés semmis; ha pedig más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.” (Ptk § (5) bekezdés)

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI TÖBB ALANY A KÖTELEMBEN egyidejű többalanyúság
egyidejű többalanyúság = ha akár a jogosulti, akár a kötelezetti pozícióban azonos időpontban több személy áll 1) OSZTOTT KÖTELEM (Ptk § (1) bekezdés) Osztott kötelem keletkezik akkor, ha osztható szolgáltatással többen tartoznak, illetőleg osztható szolgáltatást többen követelnek egyszerre, úgy, hogy mind a kötelezettségek, mind a tartozások egymástól elválaszthatók.

(JOGOSULTI) EGYÜTTESSÉG (Ptk § (3) bekezdés) Együttesség esetén a nem osztható szolgáltatást az egyszerre jelenlévő jogosultaknak kell teljesíteni. Pl. pénzkövetelésre létesített zálogjog (a zálogjogosult és az elzálogosított követelés jogosultja) A késedelmes teljesítést bírói letétbe helyezéssel lehet elkerülni, ha az a jogosult személyében bizonytalanság van. Pl. bizonytalan a jogosult kiléte, fellelhetősége. Bármelyik jogosult követelheti a bírói letétbe helyezéssel való teljesítést valamennyiük javára. Bírói letét tárgya csak pénz, értékpapír vagy okirat lehet. (Ptk. 287.§)

EGYETEMLEGESSÉG (Ptk §) A) Jogosulti egyetemlegesség Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy a szolgáltatás egészét bármelyikük követelheti. (Ptk. 335.§) Külső jogviszony: bármelyik jogosult követelheti a teljesítést, bármelyik jogosult kezéhez való teljesítés objektíve kötelezettségszüntető hatályú, objektív hatályú, ha a követelés érvényesítésére bármelyik jogosult nyilatkozatot tesz (teljesítésre való felszólítás, választási jog gyakorlása, szavatossági igény érvényesítése)

Objektív hatályú a jogosult késedelme és a szolgáltatás lehetetlenné válása A jogosulti igény csak akkor évül el, ha az elévülés minden jogosult vonatkozásában beállt. Bármelyi jogosult perindítása esetén a kötelezett annak jogerős befejezéséig a többivel szemben is megtagadhatja a teljesítést. Belső jogviszony: elszámolási helyzet: egyenlő arányban illeti őket a szolgáltatás főszabályként

B) Kötelezetti egyetemlegesség Minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik mindaddig, amíg a jogosult nem kapott teljes kielégítést. (Ptk §) Fontos hitelezővédelmi eszköz! Alapja: jogszabály készfizető kezesség (Ptk. 272.§ (2) bekezdés) többek általi károkozás (Ptk. 344.§ (1) bekezdés) örököstársak felelőssége a hagyatéki osztály előtt és után a közös hagyatéki tartozásokért (Ptk § (1) bekezdés) jognyilatkozat.

Külső jogviszony Objektív hatályú tények: kifogások (bármelyik kötelezett hivatkozhat rá) szerződésszegés (bármelyik kötelezett teljesítését el kell fogadnia a jogosultnak) teljesítés beszámítás (csak a saját követelését) jogosulti késedelem Szubjektív hatályú tények: tartozás elengedése a jogosult által, halasztás engedélyezése, egyezségkötés.

Belső jogviszony: „számadási kötelem” (ld. Grosschmid) Az alapjogviszony dönti el: az egyes kötelezettek szolgáltatási mértékét (nincs egyetemlegesség!) és A kötelezettek egymással szemben fennálló megtérítési igényét. törvényi engedmény!

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI EGYIDEJŰ TÖBBALANYÚSÁG nem azonos kötelmi pozícióban
1) Polarizálatlan többalanyúság gazdaságszervező jellegű konszenzus » gazdasági társaságok, polgári jogi társaságok 2) Harmadik személy javára vagy terhére kötött ügyletek harmadik személy terhére csak az érintett személy beleegyezésével köthető. 3) Járulékos többalanyúság, amikor a jogviszony kötelezettje mellett más személy is szerepel anélkül, hogy önálló jogállása volna. Fő esete: kezesség (Ptk §)

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A JOGUTÓDLÁS ENGEDMÉNYEZÉS (Ptk
engedményezés = valamely követelésnek más személyre való átruházása DE: nem engedményezhető a személyhez kötött szolgáltatás, forgalomképes szolgáltatás, ha azt a felek kizárták. Törvény által előírt engedményezési helyzetek: kezes javára (Ptk. 276.§ (1) bekezdés), tartozáselvállaló és teljesítő személy javára (Ptk. 286.§), a biztosító javára (vagyonbiztosítás [Ptk §], felelősségbiztosítás [Ptk § (3) bekezdés]). Absztrakt (jogcímtől független) juttatás.

Létrejötte: - szerződéssel, törvényi rendelkezéssel létrejön, DE: a kötelezettel szemben csak az eredeti jogosult általi értesítés után lesz hatályos, - egyoldalú nyilatkozattal vissza nem vonható. ha a kötelezett nem kap értesítést » csak az eredeti jogosult irányában teljesíthet; engedményestől érkező értesítés » kétszeri teljesítés veszélye!

Joghatása: a) az engedményes és a kötelezett viszonyában engedményesre száll át a követelés, a biztosítékok ( zálogjog, kezesség) átszállnak, kötelezett nem hozhatja fel azokat a kifogásokat, amelyek az engedményező és az engedményes közötti szerződés jogcíméből erednek. kötelezett érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket, amelyek az engedményezővel szemben már az értesítéskor fennállt jogalapon keletkeztek

b) az engedményező és az engedményes jogviszonyában: törvény engedmény esetén eredeti jogosult nem felel a követelésért, visszterhes ügyleti engedmény esetén az engedményező a kapott ellenérték erejéig kezesként felel a követelésért, Kivéve: eleve bizonytalan követelésként ruházta át felelősségét egyébként kizárta ingyenes engedményezés esetén az ajándékozás szabályai érvényesülnek.

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A JOGUTÓDLÁS A TARTOZÁSÁTSZÁLLÁS (Ptk. 333.§)
A) A tartozásátszállás Jogszabály vagy hatóság rendelkezése alapján bekövetkező kötelezetti jogutódlás. Pl.: halál (Ptk. 679.§); a tulajdon átruházásával a szolgáltatás tárgyához fűződő kötelezettségek is; jogi személyek átalakulása esetén a jogosultságok, illetve kötelezettségek átszállása.

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A JOGUTÓDLÁS A TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS (Ptk. 332. §)
B) A tartozásátvállalás A kötelezetti pozícióban ügyleti úton áll be a jogutódlás, ezért a jogosult hozzájáruló nyilatkozata nélkül nem kerülhet rá sor. Az eredeti kötelezett és a tőle kötelezetti pozíciót átvállaló személy szerződése. Joghatása: a) átvállaló és a jogosult viszonylatában átvállaló a teljesítésre kötelezett személy, kifogások biztosítékok b) átvállaló és az eredeti kötelezett viszonylatában

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A SZERZŐDÉS (KÖZVETLEN) TÁRGYA: A SZOLGÁLTATÁS
A szerződés közvetlen tárgya: az a magatartás, amelyet a kötelem jogosultja a kötelezettől követelhet, ill. amit a kötelezett a jogosulttal szemben tanúsítani köteles. 1) A szolgáltatás, mint magatartás a) Fő- és mellékszolgáltatás. b) Tevőleges (dare, facere, non facere, praestare) és nem tevőleges (tartózkodás, tűrés) szolgáltatás. c) Egyszeri, tartás, időszakonként visszatérő szolgáltatás. d) Osztható és oszthatatlan szolgáltatás. (A jogosult szerződéskötéskor fennálló és szerződési érdeke határozza meg.)

e) Személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatás. Főszabály: forgalmi jelleg. Kivétel: a személyhez kötöttség. pl.: kötelezett oldaláról a tevékenységben álló szolgáltatások, jogosult oldaláról az eltartásra irányuló szolgáltatások, mindkét oldalról a bizalmi jellegű szolgáltatások. f) Visszterhesség és ingyenesség. g) Feltételtől és időhatárolástól függő szolgáltatások (Ptk §) Feltétel: a felek egy bizonytalan jövőbeli eseménytől teszik függővé a szerződés hatályosságát.

2) A szolgáltatások csoportosítása a szolgáltatott dolog jellege szerint a) -Egyedi: a felek konkrétan megjelölték azokat a dolgokat, amelyekkel teljesíteni kell. -Fajlagos: a szolgáltatás tárgyát fajta és mennyiség (szám, súly, hosszmérték) szerint határozták meg. „Genus perire non potest.” -Zártfajú: ha a szolgáltatás meghatározása fajtán belül valamiféle korlátozást vagy szűkítést tartalmaz.

b) Vagylagos szolgáltatás (alternativ obligatio) Ptk §: ha a felek két vagy több szolgáltatást úgy jelölnek meg, hogy ezek közül valamelyik fél (vagy harmadik személy) határozhatja meg, hogy melyik legyen a teljesítendő szolgáltatás Vagylagos felhatalmazottság (facultas alternativa): eredetileg csupán egy szolgáltatásra irányul a szerződés, és ezt lehet utóbb egy járulékos szolgáltatással felváltani. c) A pénzbeli szolgáltatás.

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A PÉNZSZOLGÁLTATÁS
A pénzszolgáltatást a legfajlagosabb szolgáltatássá - általános értékmérő funkciója, - korlátlan oszthatósága, - helyettesítő jellege és bármikori beszerezhetősége teszi. Értékben a pénznem és összeg meghatározásával lehet megjelölni. A pénztartozás megfizetésének módja (Ptk. 231.§, §) - A pénztartozás helyén érvényben lévő pénznemben kell teljesíteni. - A késedelmes adós bármikor jogosult részteljesítésre, azt a jogosult nem utasíthatja vissza. - Teljesítés helye: jogosult lakhelye, székhelye. - Teljesítés történhet készpénzzel, számlák közötti elszámolással, egyéb pénzhelyettesítő eszközökkel.

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A PÉNZSZOLGÁLTATÁS
Több fennálló tartozás esetén: a kötelezett dönt a kielégítési sorrendről, ennek hiányában a teljesítést: a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb, egyenlő mértékben terhes tartozások közül a kevésbé biztosított követelés fedezésre kell fordítani, egyenlő mértékben biztosított követeléseket a teljesítés azonos arányban csökkenti. Egy adott tartozás esetében a sorrend: költség - kamat - tőke (a kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan)

IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A KAMAT, A PÉNZBELI TARTOZÁS OBJEKTÍV JOGKÖVETKEZMÉNYE
kamat = valamely tőke (pénz vagy más helyettesíthető dolog) használatáért a tőkeösszeg meghatározott százalékában kifejezett, és a használat idejéhez igazodó ellenérték. Fajtái: 1) ügyleti 2) törvényi A kamat mértéke: a kamatláb, amely egy évre vonatkozik és a használat idejéhez igazodik, reálkamatláb: az inflációt, azaz a vásárlóérték romlását meghaladó mértékű kamatláb.

Ügyleti kamat: a pénzkölcsön ellenértéke. „ A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közötti szerződéses kapcsolatában kamat csak kikötés esetében jár.” (Ptk § (1) bekezdés) Mértéke: jegybanki alapkamathoz igazodik! Új rendelkezés! → a Ptk §-a új (2) bekezdéssel egészült ki az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt, vagy az alrendszereket egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan.

2) Törvényi kamat: késedelmi helyzetet szankcionál vagy kompenzál, objektív és minimál kárátalány jelleggel. a) Késedelmi kamat (Ptk. 301.§): a fizetési kötelezettségével késedelemben lévő szerződésszegő adóst terheli. minimál-kárátalány jellegű. b) Kárkamat (Ptk. 360.§): a károkozó fizetési kötelezettsége késedelmes teljesítésének szankciója (károkozástól). c) Egyenértéki kamatot kell fizetni minden olyan esetben, amikor hiányzik a pénzhasználat ingyenességének jogcíme (pl.: megbízás nélküli ügyvitel, ügylettől való elállásnál visszajáró összeg)

A kamatszabályok változásai (1996. január 1-től) 1996. január szeptember 1. között keletkezett jogviszonyokban: Eltérő kikötés hiányában 20 %-os ügyleti kamat, törvényi kamat 20% ill. késedelmi kamat: +8%-kal növelt összegű ügyleti kamat, de legalább 20% 2000. szeptember 1. – április 30. között keletkezett jogviszonyokban: az ügyleti kamatmérték szabad megállapodás tárgya (A költségvetési törvény alapján évben) - évi 11 %, ha a felek nem kötöttek ki magánszemélyek viszonylatában a kölcsön ingyenes jogügylet (ellenkező és kifejezett megállapodás hiányában)

2000. szeptember 1. – április 30. között keletkezett jogviszonyokban (folyt.): a bíróság a túlzott mértékű kamatot mérsékelheti. törvényi kamat: jogi lehetőség van késedelem beálltára kamatmértéket meghatározni (11 %); megszűnt az alanyok közti különbségtétel; ha a felek késedelmi kamatot nem kötöttek ki, mértéke: +4%, de minimum 11%. 2000. szeptember 1-je előtt keletkezett jogviszonyokban csak a január 1-je után esedékessé váló kamatot érintette a módosítás !

2004. május 1. után keletkezett jogviszonyokban ügyleti kamat mértéke = (az érvényes) jegybanki alapkamat (lásd köv. pontnál) Ptk § a késedelmi kamat mértéke: a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat, ha volt ügyleti kamat, akkor +1/3 jegybanki alapkamat, de minimum a jegybanki alapkamat Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok: Ptk. 301/A. § alapján a késedelmi kamat: a jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege A késedelmi kamat esedékességének időpontját a túlzottan alacsony kamat mértékét a bíróság megváltoztathatja.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI
SZERZŐDÉSTANI ALAPTEVÉS A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI ÉS FŐ JELLEMZŐI A SZERZŐDÉS LÉTSZAKAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA, MÓDOSÍTÁSA A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL A TELJESÍTÉS A SZERZŐDÉSSZEGÉS

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSTANI ALAPVETÉS
Kötelem = követelés és tartozás egysége, amelyben a mellérendelt jogalanyok,relatív szerkezetű és(általában) pozitív tartalmú viszonyban állnak egymással, és vagyoni értékű szolgáltatásaik teljesítését vagyoni szankciók biztosítják Szerződés = két vagy több személy joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata. (lényege: a konszenzus)

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSTANI ALAPVETÉS A SZERZŐDÉS ELEMEI
1. A szerződés alanyai A szerződés két vagy több alanyú jogügylet, amelynek bárki alanya lehet. Az alanyok jogi értelemben szabadok, azaz mellérendeltek. Egybehangzó akaratnyilatkozat tételére csak belátási képességgel rendelkező természetes személy képes. 2. A konszenzus Az akaratnyilatkozatoknak teljes mértékben egybehangzóknak kell lennie ahhoz, hogy a szerződés (contractus) létrejöhessen.

3. A szerződés gazdasági tartalma A jogrend által előírt diszpozitív kívánalom: a visszterhesség (a szolgáltatással vele egyenértékű szolgáltatás álljon szemben), kivétel az ingyenesség. 4. A szerződés jogi tartalma A szolgáltatás, mint a szerződés jogi tartalma megmutatja, hogy az adósnak hogyan kell cselekednie ahhoz, hogy szerződésszerűen teljesítsen. 5. A szerződés tárgya A kötelezetti szolgáltatás a jogosult szerződéssel létrehozott érdekét elégíti ki.

6. A szerződések joghatása (az állami elismertség) Az állam viszonya szerződésekhez: támogatja, eltűri (naturalis obligatio), tiltja (érvénytelenség). A hibátlan szerződéseket az állam elismeri, oly módon, hogy hozzá a perelhetőség és végrehajthatóság állami eszközrendszerét biztosítja. A jogi hibában szenvedő szerződéseket az állam érvénytelennek tekinti, így nem fűződhet hozzá joghatás. Ha időközben mégis fűződött, akkor in integrum restitutio következik be.

A szerződések jogának hatályos jogforrásai a Ptk. negyedik fejezete. külön jogszabályok pl.: 1991. évi XVI. tv. a koncesszióról, 1997. évi CLX. tv. a fogyasztóvédelemről, 151/2003 (IX. 22.) Korm. rend. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról.

A szerződések jogának fejlődési tendenciái a) Relatív szerkezet lazulása (szerződés, szerződésszegésből fakadó kártérítés) b) Fogyasztóvédelmi normák előtérbe kerülése (protekcionális illetve támogató célú fogyasztóvédelem) c) Szabványosodás d) Szerződési típusok oldódása e) Gazdaságszervező jelleg erősödése f) Jogharmonizációs törekvések

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI ÉS FŐ JELLEMZŐI
A polgári jog általános alapelveinek szerződési relevanciája 1. értelmezési alapelv Ptk. 1. § (2) 2. a jóhiszeműség, tisztesség, valamint Ptk. 4. § (1) 3. az elvárhatóság követelménye Ptk. 4. § (4) 4. együttműködési kötelezettség Ptk. 4.§ (2) 5. rendeltetésszerű joggyakorlás elve és Ptk. 2. § (2) a joggal való visszaélés tilalma

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jog speciális alapelvei
1. A szerződési szabadság elve Főszabály: jogi értelemben a szerződés alanyainak akarata – a szerződés megkötésére vonatkozóan – nincs megkötve. A) Szerződéskötési szabadság → korlátja: a szerződéskötési kötelezettség (Ptk § (7), Ptk § (1)-(2) bekezdés) Pl.: előszerződés (Ptk §), rendhagyó előszerződés (Ptk §), opciós szerződés (Ptk §) Indoka lehet: minősített közérdek (jogszabályi) válságjogi helyzet (jogszabályi) felek korábbi akarata ( szerződési)

B) Partnerválasztás szabadsága Korlátozására kivételesen kerül sor. Pl.: közforgalmú tömegközlekedési szolgáltatást üzemeltető cég az utazásból önkényesen nem zárhat ki senkit, de pl.: fertőző betegeket igen. C) Szerződési típusszabadság Korlátozására kivételesen és csak közérdekből kerül sor. Pl.: évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

A szerződések lehetséges csoportosításai A minősítés szempontjából legjelentősebb rendező elv a szerződés tartalma szerinti tipizálás: szolgáltatás jellege szerint: dare – facere – non facere – praestare értékviszonyok alapján:, ingyenes – visszterhes érdekpozíciók szemszögéből: polarizált alanyú – egypólusú jogcímen alapulóak, absztraktak a kötelemalapító szerződés, a kötelembonyolító (pl.: módosító) szerződés tömeg- és egyedi ügyletek az akaratnyilatkozat módja alapján szóban, írásban illetve ráutaló magatartással létrejövő szerződés a szerződés funkciója szerint lehet előzetes, végleges. időtényező alapján: egyszeri, illetve tartós szolgáltatásokat tartalmazó tartós jogviszonyokban a szolgáltatás lehet: folyamatos, ismétlődő, szakaszos.

A szerződések lehetséges csoportosításai A szerződések létrejöttéhez fűződő jogi hatás szempontjából: - konszenzuál szerződések - reálszerződések Formai szempontból: a Ptk.-ban nevesített szerződések, egyéb jogszabályban nevesített szerződések (licencia, kiadói szerződés) jogszabályban szereplő, de nevesítetlen, azaz innominát szerződések, jogszabály által nem rendezett, atipikus szerződések

D) A tartalom szabadsága „Ptk § (1): Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek.” Korlátozása: a) jogszabályi tilalmakkal (negatív módon) Ptk § és az egyoldalú kógencia Ptk § (1) b) engedélyhez kötéssel vagy kötelező tartalmú elemek előírásával 8pozitív módon)

2. Az egyenértékűség főszabályszerű követelménye A) A visszterhesség, mint főszabály Megdönthető vélelem, hogy a szolgáltatással szemben – értékét tekintve – vele arányban álló szolgáltatásnak kell állnia. Ingyenesség vélelme csak a Ptk § (1) bekezdés » ügyleti kamat a magánszemélyek egymás közötti pénzkölcsön-szerződése esetén B) Jogszerűen egyensúlyhiányos szerződések - ingyenes szerződések (ajándékozás) - kockázati elemeket hordozó szerződések (tartási sz.) - szerencseszerződések

C) Jogellenesen egyensúlyhiányos szerződések → érvénytelen szerződések, amelyekhez joghatás nem fűződik. feltűnő értékaránytalanság Ptk § (2) másik fél által okozott értékbeli tévedés Ptk § (1) megtévesztés Ptk § (4) gazdasági erőfölény Ptk § uzsora szerződés Ptk § Tartós jogviszony esetén az egyenértékűség az értékállandóság igényeként jelenik meg. Valorizáció: a pénzbeni tartozás nominális átértékelését jelenti

3. A pacta sunt servanda és a clausula rebus sic stantibus A) Pacta sunt servanda (főszabály) „A szerződéseknek a felek között törvény ereje van.” (Code Civil) a felek kötelesek jóhiszeműen eljárni 3. személyre – annak beleegyezése nélkül – a szerződésből jogok és kötelezettségek nem háramolhatnak a szerződést úgy kell teljesíteni, ahogy azt a felek a szerződésben rögzítették. B) Clausula rebus sic stantibus (kivétel) Olyan esetekben alkalmazható, amikor azt az időmúlás során beálló lényeges körülménybeli változás indokolja. Jogkövetkezmény: módosítás vagy elállás pl.: Ptk § és a 226. § (2)

4. Együttműködés a szerződés megkötése és teljesítése körében Ptk. 4 (1) bekezdés Ptk § (3) bekezdés: culpa in contrahendo A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Ptk § (4) bekezdés A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést.

A SZERZŐDÉS LÉTSZAKAI 1.) A létrehozás folyamata, amely a szerződés megkötéséig tart. DE: előfordulhat, hogy a folyamatot nem követi szerződéskötés! 2.) A szerződés létrejöttétől a szerződés teljesítéséig terjedő időszak. 3.) Teljesítés (→ szerződésszegés) 4.) Teljesítést követő szakasz → helytállási (praestare) intervallum, hibás teljesítési jogkövetkezmények érvényesítése

A szerződés létszakai – a szerződés létrehozása 1. A szerződés létrejöttének mechanizmusa a) Az ajánlat ≠ felhívás ajánlattételre b) Ajánlati kötöttség (Ptk §) → függő jogi helyzet Az ajánlattevő kizárhatja ajánlati kötöttségét vagy megjelölheti annak maximális időtartamát. Ajánlati kötöttség kezdete: amikor az ajánlat a címzettel szemben hatályossá válik (tudomásra jutás, megérkezés) Az ajánlati kötöttség megszűnik, ha az elvárható gyorsasággal válasz nem érkezik (objektív). Az ajánlatra érkező eltérő tartalmú válasz új ajánlatnak minősül.

A szerződés létszakai – a szerződés létrehozása c) A szerződés létrejövetele (Ptk §) A szerződés létrejön, ha az ajánlat és az elfogadó nyilatkozat lényeges elemeiben egybecseng. A hallgatás önmagában nem beleegyezés! Rejtett disszenzus: a felek között nincs valóságos akarategység, ugyanakkor abban a hiszemben vannak, hogy közöttük szerződés áll fenn. Következménye: - nincs szerződés, - a létrejött szerződés érvénytelen, - a szerződés az értelmezés útján megállapított tartalommal létezik.

A szerződés létrejöttének speciális módozatai a) Reálaktus Mindkét fél ráutaló magatartása hozza létre a szerződést. b) Széleskörű nyilvános ajánlat elfogadásával létrejövő szerződés - A tájékoztatásnak nyilvánosnak, hitelesnek és friss adatokat tartalmazónak kell lennie. (értékpapírok) c) Versenytárgyalás Specialitása, hogy a kiíró nyilvánosan tesz ajánlatot vagy felhívást. Törvény kötelezően előírhatja versenytárgyalás kiírását, pl: évi CXXIX. tv. a közbeszerzésekről, évi XVL. tv a koncesszióról.

A szerződés létrejöttének speciális módozatai VERSENYTÁRGYALÁS Árverés (Licit) Az ajánlattevő széles körben meghirdetett feltételes ajánlata indítja el a szerződéskötési folyamatot. Értékesítési jellegű. Pályázat (tender) Megrendelési jellegű. A pályázat kiírója (nem minősül ajánlattevőnek, hanem ajánlatot kérő) a pályázóra bízza a feltételrendszer kidolgozását. Bánatpénz kikötése.

A szerződés létrejöttének speciális módozatai f) Általános szerződési feltételek (Ptk. 205/A.§ - 209/D.§) Fogalma: az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködés nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. (Ptk. 205/A § (4) bekezdés) A feltételt használó félnek kell bizonyítania, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közreműködött, azaz a feltételt egyedileg megtárgyalták. (azaz nem ászf)

A szerződés létrejöttének speciális módozatai Az ÁSZF csak akkor válik a szerződés részévé, ha a másik fél számára megismerhető és azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. (Ptk § (3) bekezdés) szokásostól eltérő feltételt a másik fél – külön figyelemfelhívó tájékoztatás után - kifejezetten elfogadta.

A szerződés létrejöttének speciális módozatai Tisztességtelen az ÁSZF vagy a fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megszegésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. A jogszabály által meghatározott feltétel sosem minősülhet tisztességtelennek.

Az előszerződés (pactum de contrahendo) (Ptk §) előszerződés = egy jövőben megkötendő szerződés létrehozatalára vonatkozó kölcsönös kötelezettségvállalás Kötelező tartalmi elemei: kik, milyen határidővel vagy feltétellel, mire vonatkozóan kívánnak szerződést kötni. Alaki feltétel: az előszerződésre ugyanazon formai megkötések vonatkoznak, mint a létrehozni kívánt szerződésre. Jogkövetkezménye: kétoldalú szerződéskötési kötelezettség. Nagy jelentőséggel bír a clausula rebus sic stantibus elve. Nem azonos a keretszerződéssel, amelyből nem következik szerződéskötési kötelezettség.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződés hatályosulása
Hatályosulás: a szerződés jogi hatásának beállása Kivételek: a) Feltétel vagy időtűzés → felfüggesztő („még nem”), illetve bontó feltétel („már nem”). b) Relatív hatálytalanság → pl.: Actio Pauliana (Ptk §), elővásárlásra jogosultat megillető jogvédelem (Ptk §) . c) Szankciós hatálvosság; Ptk § (2). Harmadik személy hozzájárulásának kérdése A) Az akaratnyilatkozat érvénye és hatálya B) A szerződés hatálya (pl.: önkormányzati lakások cseréje)

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A szerződési jogkövetkezmények
A felek kölcsönösen követelhetik a másik fél szolgáltatásának szerződésszerű teljesítését, és annak felróható elmaradása esetén kártérítési igényt is támaszthatnak. a) Ajánlattételre felhíváshoz jogkövetkezmény nem fűződik , de a Ptk. 6. §-a alkalmazható. b) Ajánlati kötöttség megszegéséhez a Ptk § szerinti kártérítési jogkövetkezmény kapcsolódik. (pozitív interesse) c) Ajánlatának visszavonása jogkövetkezménye a gazdasági szervezetek estében negatív interesse. (Ptk § (3) bekezdés) (de lege ferenda). d) Culpa in contrahendo esetén pozitív interesse. e) Actio Pauliana esetén relatív hatálytalanság a hitelezőkkel szemben.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA
Az érvénytelenség és hatálytalanság mibenléte a) A szerződési akarat hiánya, a disszenzus Ha a felek nyilatkozata a disszenzus állapotában van (egybehangzó akarata hiányos vagy teljességgel hiányzik), a szerződés nem jön létre. b) Érvénytelenség Érvénytelen a szerződés, ha a törvényben meghatározott valamilyen oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére. Az oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA
c) Hatálytalanság A felek között létrejött, érvényes szerződéshez valamilyen oknál fogva (pl.: bontó vagy felfüggesztő feltétel miatt) nem fűződik joghatás. Relatív hatálytalanság: az érvényes szerződés meghatározott személyek viszonylatában nem hatályosul. Szankciós hatályosság, mint rendhagyó megoldás (Ptk § (2) és 223. § (2) bekezdés).

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Az érvénytelenségi okok rendszere
SEMMISSÉG MEGTÁMADHATÓSÁG 1. akarathibák cselekvőképesség színlelt szerződés fizikai kényszer álképviselet tévedés megtévesztés fenyegetés 2. akaratnyilatkozat hibái alakszerűségi hibák 3. célzott joghatás hibái tilos, jogszabályba ütköző, jogszabályt megkerülő, jóerkölcsbe ütköző, lehetetlen uzsorás szerződések fogyasztói szerződés tisztességtelen kikötése, ászf-e a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága tisztességtelen ászf.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Megtámadhatóság, megtámadás
A megtámadhatóság és a megtámadás Az érvénytelenség relatív (feltételes) formája, a szerződés a sikeres megtámadás hatására válik érvénytelenné. A megtámadás egyoldalú, címzett jognyilatkozat, • amelyet a megtámadási határidő megnyíltától számított egy éven belül kell • írásban a másik féllel közölni, • majd a közlés eredménytelensége esetén haladéktalanul bírósághoz kell fordulni.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Megtámadhatóság, megtámadás
Megtámadásra jogosult személyek - sérelmet szenvedett fél, - az, akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik. Megtámadási idő: kezdete: Ptk § (2) bekezdés, anyagi jogi jellegű, de elévülési természetű (vonatkoznak rá az elévülés nyugvása és megszakadása szabályai), általában 1 év.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE A megtámadási okok
A) Az akaratban fellelhető megtámadási okok a) Tévedés (Ptk § (1) bekezdés) Feltételei: lényeges körülményben történt tévedés, és a tévedést a másik fél okozta, vagy azt felismerte. (kivéve: ingyenes szerződések) Tévedés történhet : a szerződés alanyában, tárgyában, tartalmában vagy indokában.

Jogi tévedés (Ptk § (2) bekezdés) ha a jogszabály tartalmában való lényeges tévedés, a munkakörében eljáró jogi szakértő (ügyvéd, közjegyző, jogtanácsos), a felek együttes jelenlétében adott nyilvánvalóan téves felvilágosításának eredményeképpen következett be. Közös téves feltevés (Ptk § (3) bekezdés), ha a felek ugyanabban a téves feltevésben voltak.

b) Megtévesztés, jogellenes fenyegetés (Ptk § (4) bekezdés) Megtévesztés: tudatos, szándékos tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás. Fenyegetés: személyi vagy vagyoni jogellenes hátrány kilátásba helyezése abból a célból, hogy ezáltal a szerződő felet nyilatkozat tételében befolyásolja.

B) A célzott joghatás hibájában rejlő okok a) Az objektív értékaránytalanság (Ptk § (2) bekezdés) Konjunktív feltételei: az értékaránytalanságnak a szerződés megkötésekor kell fennállnia, az értékaránytalanságnak feltűnőnek kell lennie (alkusáv), egyik felet sem vezette az ajándékozás szándéka. b) Tisztességtelen általános szerződési feltételek megtámadása (Ptk. 209/A. § (1) bekezdés)

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE A semmisség és a relatív semmisség
semmisség = érvénytelenség abszolút megjelenési formája. A szerződést nem kell külön megtámadni, az önmagában véve ex tunc hatállyal érvénytelen. Bárki határidő nélkül hivatkozhat rá. A bíróság hivatalból köteles figyelembe venni. Relatív semmisség: csak meghatározott személy érdekében lehet rá hivatkozni; Ptk. 16/A. § Ptk. 209/A. § (2) bekezdés

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Semmisségi okok
A) Az akarat hibái a) A cselekvőképesség korlátozottsága és hiánya (Ptk §) b) A színlelt szerződés (Ptk § (4) bekezdés) A felek nyilatkozata látszólagosan megfelel egy szerződés alaki és tartalmi kellékeinek, de a felek vagy egyáltalán nem akarnak szerződést kötni (a hitelezők kielégítési alapjának elvonása érdekében kötött adásvételi szerződés), vagy a külvilág felé egy másik szerződést lepleznek (jogszabályi rendelkezések kijátszása érdekében kötött szerződések). Elvileg lehetséges egyoldalú nyilatkozat színlelése is.

c) Fizikai kényszer d) Az álképviselet nem a képviselt akaratát tükrözi, nincs valós szerződési akarat.

B) A szerződési nyilatkozat hibái A megszabott alakszerűség hiánya 1. A jogszabály által megkívánt alakszerűség megsértésével létrejött szerződés semmis. Pl.: kezesség csak írásban vállalható érvényesen elővásárlási, visszavásárlási, és vételi jog, kötbér stb. szintén csak írásban köthető ki. 2. Felek kifejezetten megállapodhatnak később megkötendő szerződésük alakszerűségében, e kikötés megsértése ellenére is érvényes lesz a szerződés, ha a jogosult a teljesítést elfogadja.

C) A célzott joghatás hibájában rejlő semmisség (Ptk § (2) bekezdés) a) Tilos szerződések: jogszabályba ütköző szerződések pl.: cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis Ptk. 12/C.§ zálogjogi rendelkezések, Ptk § (2) bekezdés b) Jogszabály megkerülésével kötött szerződések c) A jóerkölcsbe ütköző szerződések d) Az uzsorás szerződések Ptk 202. § Szubjektív elem: a „kihasznált” fél helyzete. e) Lehetetlen szerződések Ptk § (2) bekezdés (fizikai, jogi) f) Fogyasztói szerződés tisztességtelen kikötése ill. tisztességtelen általános szerződési feltétele

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE Az érvénytelenség jogkövetkezményei
A) Az érvénytelenség orvoslása A hibát maguk a felek küszöbölik ki (pl.: alakszerűségi hiba esetén) Az érvénytelen szerződést a bíróság érvényessé nyilvánítja (Ptk § (2) bekezdés 2. mondata) pl.: feltűnő értékaránytalanság esetén (Ptk § (1) bekezdés), ex tunc hatállyal

B) Az eredeti állapot helyreállítása (Ptk § (1) bekezdés) Nincs jelentősége a jó-, vagy rosszhiszemnek. Főszabály: a szolgáltatást természetben kell visszaszolgáltatni C) Az érvénytelen szerződés hatályosítása (Ptk § (2) bekezdés 1. Mondata) Akkor kerül rá sor, ha a hiba nem orvosolható és az eredeti állapot nem állítható helyre. Ha ez nem lehetséges, akkor a pénzbeli érték megfizetésére kerül sor. (Ezzel párhuzamosak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai)

D) Az állam javára marasztalás » 21. sz. Irányelv Feltételei: - visszatérítésre kerüljön sor, - tiltott, jóerkölcsbe ütköző szerződés, - megtévesztő, jogtalanul fenyegető, csalárd módon eljáró félnek visszajáró szolgáltatás esetén ítélhető meg. Kötelezően alkalmazandó az uzsorás szerződésekre.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MÓDOSULÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA
módosulás = a felek szándékán kívül álló jogi tény eredményez módosulást a szerződésben, vagy a felek szándéka nem közvetlenül irányul a szerződés módosítására. módosítás = a felek akaratából változik a szerződés. A) A szerződés módosulása 1.) Módosulás az alanyi kör tekintetében Elsősorban a felek közös akarata eredményezheti: pl.: - engedményezés esetén a jogosult változik, - társasági szerződésben következik be változás a tagok be- és kilépésével, - kezesi szerződés.

2.) Módosulás a szerződés tárgyában Alternativ obligatio: Ptk § 3.) Módosulás a szerződés tartalmában - A felek a szerződés bármelyik tartalmi elemét egységes akarattal megváltoztathatják. - Bíróság kivételesen módosíthatja a szerződés tartalmát, pl.: Ptk § (2) tartási szerződés. - Jogszabály módosíthatja a szerződést, pl: amikor hatósági ára(ka)t határoz meg. 4.) Módosítás a szerződés jogcímében

B) Módosítás a felek akaratnyilatkozata alapján 1.) Szerződésmódosítás – szerződés útján Ptk § (1) bekezdés A kötelemalapító szerződés szabályai vonatkoznak rá: Feltétele: a felek akarategysége és a módosítandó szerződéssel egyező alakiság. Akadályközlés nem tekinthető szerződésmódosításnak.

2.) Az egyezség a) Anyagi jogi egyezség Ptk § (3) bekezdés Fogalmi elemei: már fennálló szerződés vitatható elemei tekintetében, a felek konszenzusban, olyan új közös álláspontot hoznak létre, melyben a felek mindegyike engedett.

b) Egyezség a csőd- és felszámolási eljárás során (1991. évi IL. törvény) A felszámolás során az adós és a hitelezők állapodnak meg a tartozások kielégítésének mértékéről, sorrendjéről. c) Az eljárásjogi egyezség A felek akaratából, de a bíróság jóváhagyásával rendeződik a jogvita (a kölcsönös engedés nem fogalmi elem!). 3.) Az egyoldalú nyilatkozat. mint alakító jog Az alakító jog gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával jogviszonyt létesíthet, módosíthat, illetve szüntethet meg.

C) A bíróságok szerződésmódosító jogköre A) Tartós jogviszonyban Ptk § Konjunktív feltételei: - a felek közötti tartós jogviszonyban - a szerződéskötést követően beálló, - jelentős változás, mely - valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti. Követendő alapelvek: - clausula rebus sic stantibus - culpa in contrahendo

B) Az érvénytelenség körében Érvénytelenség orvoslása. C) A szerződéskötési kötelezettség körében - Ptk § (2) bekezdés: a gazdálkodó szervezetek szerződéskötési kötelezettségének körében, - Ptk § (4) bekezdés: az előszerződés körében. D) A jogszabállyal módosított szerződések körében Ptk § (2) bekezdés: ha jogszabály a szerződést úgy módosítja, hogy az valamelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását. E) Részletfizetés engedélyezése és bírói mérlegelés F) Túlzott mértékű kamatot, kötbért a bíróság leszállíthatja.

D) Jogszabályi módosulás lehetőségei a Ptk-ban és más törvényekben A Ptk § (2) bekezdés értelmében jogszabály szerződést csak kivételesen változtathat meg. E) Az emberi és társadalmi körülmények módosító hatása Pl. valamelyik fél halála

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Kétoldalú nyilatkozat alapján
A szerződés – rendszerint – a tartalmának megfelelő (szerződésszerű) teljesítéssel szűnik meg. 1. A szerződés megszűnése kétoldalú nyilatkozat alapján (Ptk § (1) bekezdés) megszüntető szerződés felbontó szerződés

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Kétoldalú nyilatkozat alapján
A) A megszüntető szerződés A felek olyan kétoldalú jognyilatkozata, amely a szerződést a jövőre nézve (ex nunc) hatállyal szünteti meg. Alakisága!! Főként irreverzibilis szerződéseknél, mint - bérleti szerződés, - megbízási szerződés, stb. érvényesül. B) A felbontó szerződés Olyan kétoldalú nyilatkozat, amelyben a felek szerződésüket annak keletkezésének idejére (ex tunc) hatállyal számolják fel. Alakisága!! PK. 32. – elszámolás!

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
Egyoldalú jognyilatkozat alapján (Ptk §) - azonos alakiság mellett. Oka szerint (jellege) a) hatalmasság (nincs indoklási kötelezettség), b) szankció ( súlyos szerződésszegéseknél). A) A felmondás (Ptk § (1)-(2) bekezdés) A másik félhez intézett egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést a jövőre nézve szünteti meg: - a már teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, - az ellenszolgáltatással nem fedezett szolgáltatás visszakövetelhető.

Egyoldalú jognyilatkozat alapján (Ptk §) FELMONDÁS A) Rendes felmondás Jellemzői: - kivételesen határozott idejű szerződések esetén is alkalmazható, - indoklása nem kötelező, - felmondási időközzel, pl.: megbízás, bérlet, letét, stb. B) Rendkívüli (szankciós) felmondás Jellemzői: - határozott és határozatlan szerződéseknél egyaránt , - súlyos szerződésszegés esetén, - indoklási kötelezettséggel alkalmazható, - azonnali hatály.

Egyoldalú jognyilatkozat alapján (Ptk §) B) Az elállás (Ptk § (1)-(3) bekezdés) - A másik félhez címzett egyoldalú jognyilatkozat, amely visszaható hatállyal számolja fel a szerződést. - Eredményeként a szerződés előtti állapotot kell helyreállítani. a) Hatalmasságként alapulhat jogszabályon és a felek megállapodásán. aa) Jogszabályon alapul: - Objektív elállás Indoklási kötelezettség nincs, de az ellenérdekű félnek kártalanítás jár. pl. a szállítási, a vállalkozási és fuvarozási szerződéseknél a megrendelőt, feladót illeti meg.

Egyoldalú jognyilatkozat alapján (Ptk §) - A körülmények változása (clausula rebus sic stantibus) pl.: - kölcsönösszeg átadásának megtagadása Ptk. 524.§ (1) bekezdés - jogszabály által módosított szerződéseknél Ptk § (2) bekezdés ab) Szerződésen alapuló elállási jog: - Indoklást nem igényel, ám okszerűen valamelyik fél, nem bizonyítandó érdekmúlásához kapcsolódik. Bánatpénz: • abszolút kárátalány jellegű. • az elállási jogosultság megszerzésének ellenértéke,

Egyoldalú jognyilatkozat alapján (Ptk §) - Nem gyakorolhatja elállási jogát az a fél, aki a kapott szolgáltatás ellenértékét nem, vagy csak csökkentett mértékben tudja visszaszolgáltatni. b) Szankciós elállás jogosultságként mindig jogszabályon alapul. a szerződő felet a másik fél súlyos szerződésszegő magatartása esetén illeti meg ez a jog. érdekmúlás bizonyításához kötött pl.: - kötelezetti késedelem (Ptk § (1) bekezdés), hibás teljesítés (Ptk § (3) bekezdés)

A közhatalmi aktusok szerződésszüntető ereje Jogszabályon alapuló egyes szerződésszüntető tények pl.: - Megbízási szerződésnél a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válása (Ptk §) - A polgári jogi társaság megszűnik, ha tagjainak száma egy főre csökkent (Ptk § f. pont). B) Közhatalmi aktusok a) Bíróság jogviszony-alakító jogosultsága pl.: tartási és életjáradéki szerződés (Ptk § (2) bekezdés) b) Közigazgatási határozat pl.: kisajátítás miatt megszűnő bérleti szerződés

A confusio „Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett.” (Ptk §) pl.: öröklés → a kötelezett a jogosult örökösévé válik gazdálkodó szervezetek egyesülése A szerződés megszűnése harmadik személy jogát, illetve kötelezettségét nem érintheti.

A halál mint szerződésszüntető körülmény A halál ténye főszabályként nem szünteti meg a szerződést. (jogutódlás) pl. az örökös (mint egyetemes jogutód) köteles helytállni az örökhagyó tartozásaiért a) A kötelezett halála megszünteti a szerződést, ha a szolgáltatás csak személyesen volt teljesíthető, pl.: ingyenes tartási szerződés. b) Más okból (pl. a megbízásnál a bizalmi jelleg) a jogosult halála megszünteti a (tartási) szerződést. c) A jogi személy jogutód nélküli megszűnése.

A lehetetlenülés Ha a szerződés a megkötése utáni okból nem teljesíthető, akkor lehetetlenülésről beszélünk (≠ lehetetlen szerződés!) a) Jogi lehetetlenülés: a szerződés jogszerű teljesítése jogi akadály miatt nem lehetséges. b) Fizikai lehetetlenülés: ha a szolgáltatás tárgya megsemmisült vagy egyéb okból nem hozzáférhető. de: „genus perire non potest” = „a fajta nem pusztulhat el” c) Érdekbeni (gazdasági) lehetetlenülés: ha csak aránytalan áldozatok árán lehetne csak a szerződést teljesíteni.

A lehetetlenülés Lehetetlenülés jogkövetkezményei: a) Objektív: az egyik félnek sem felróható lehetetlenülés miatt a szerződés megszűnik (Ptk § (1) bekezdés) A szerződés ex tunc hatállyal szűnik meg → elszámolási kötelezettség! b) Szubjektív: ha valamely fél felróható magatartása miatt lehetetlenül a szerződés, akkor lehetséges jogkövetkezmény a kártérítés.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés elvei (Ptk
Reális teljesítés „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.” 2. Együttműködés „A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek.”, DE: elvárhatóság! 3. Tájékoztatás „A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni.”

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés joghatásai
1. A szerződés megszűnik, ha a teljesítés szerződésszerű és mindkét fél teljesített. 2. Az ellenérték esedékessé válik. 3. A kárveszély a másik, szerző félre száll. Kötelmi igény - dologi igény

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A szerződésszerűség
A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy rendeltetésszerűen és a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni. (Ptk. 277.§) a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, és c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés helye (Ptk
Diszpozitív szabályok! Főszabály: a teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetve székhelye. Kivétel: ha jogszabály eltérően rendelkezik, ha a szolgáltatás tárgyából, rendeltetéséből más következik, a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. fuvarozó közbejöttével történő teljesítés gazdálkodó szervezetek közti ügyleteknél jogosult székhelye

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés ideje, előteljesítés
A teljesítés idejét a felek meghatározhatják: határnappal vagy határidővel (teljesítési időszak vagy véghatáridő) Lehívás: a szerződés feljogosítja az egyik felet arra, hogy egyoldalú nyilatkozatával tegye esedékessé a másik fél teljesítését (pl.: beszedési megbízás). Főszabály (a felek eltérő rendelkezése hiányában): a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyidejűsége. A jogosult ingyenes szerződések esetén bármikor; visszterhes szerződések esetén a saját szolgáltatása egyidejű felajánlásával felszólíthatja a kötelezettet a teljesítésre. A kötelezett azonban csak a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés ideje, előteljesítés
A Ptk. meghatározott esetekben – biztosítékok hiányában – megadja a szolgáltatás megtagadásának lehetőségét a teljesítéssel elöljáró személy számára (Ptk § (2)-(4) bekezdés), sőt elállási jogot is biztosít számára. Előteljesítés A kötelezett a határnapot megelőzően, illetve a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet (KIVÉVE: pénzszolgáltatás) A jogosult beleegyezése nélküli előteljesítés esetére a felelős őrzés szabályai lesznek az irányadóak.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A teljesítés módja
Ha a felek a szolgáltatás minőségét nem határozták meg, akkor a forgalomban szokásos, jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni. A jogosultnak a lehető legrövidebb időn belül meg kell győződnie a teljesítés megfelelőségéről, nem kell megvizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét (bizonyítvánnyal) tanúsítják, illetve amelyekre a jótállás vonatkozik. Osztható szolgáltatás esetén a jogosult a részteljesítést is köteles elfogadni.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS A pénztartozások, kielégítési sorrend. A nyugta
1. A pénztartozás kiegyenlítésének speciális szabályai: A teljesítés helye: a jogosult lakóhelye, illetve székhelye. A jogosult köteles az előteljesítést elfogadni. 2. Kielégítési sorrend (Ptk §): költségek – kamat – főtartozás (pénztartozás elszámolása több fennálló tartozásra) 3. A nyugta: a teljesítés megtörténtét igazolja. A jogosult késedelembe esik, ha nem állít ki nyugtát.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A TELJESÍTÉS Teljesítés harmadik személy részéről
1. Harmadik személy általi teljesítésre csak a kötelezett hozzájárulásával kerülhet sor, kivéve: ha a harmadik személynek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjen ( törvényi engedmény: a követelés a teljesítő harmadik személyre átszáll.) 2. A jogosult nem köteles elfogadni a harmadik személy által felajánlott teljesítést, ha az különleges szakértelmet, képességet igényel, vagy ha a szolgáltatás személyhez kötött.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS (Ptk. 298-313
V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS (Ptk §) A szerződésszegésről általában szerződésszegés = minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogát. Objektív szerződésszegés az a körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, tekintet nélkül arra, hogy a felek mennyiben működnek közre ennek előidézésében. Szankciói: pl. a teljesítés kikényszerítésére, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értékegyensúlyának biztosítására, a jogviszony megszüntetésére irányulnak.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS (Ptk. 298-313
V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS (Ptk §) A szerződésszegésről általában b) Szubjektív szerződésszegés ha valamelyik vagy mindkét fél a szerződésszegést felróhatóan követte el, vagy a teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a szerződésben vállalt kötelezettsége alapján elvárható lett volna. Szankciói: pl. - kártérítési felelősség, - kárveszély átszállása.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A késedelem (Ptk
késedelem = a szolgáltatás időleges nem teljesítése. A) A kötelezetti késedelem (Ptk §) A kötelezett késedelembe esik, ha 1. a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési határidő eredménytelenül telt el, 2. kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.

Nem állhat fenn kötelezetti késedelem, ha a jogosult késedelembe esik (Ptk § (3) bekezdés), ha a felek a teljesítési határidőt, annak lejárta előtt közös akarattal módosítják. Megszűnik a kötelezetti késedelem, ha a kötelezett a lejárat után teljesít, ha a kötelezett fizetési vagy teljesítési halasztást kapott.

1.Objektív jogkövetkezmények 1. A jogosult változatlanul követelheti a teljesítést. 2. A jogosultat megilleti az elállás joga, ha a szolgáltatás teljesítése többé már nem áll érdekében. Az érdekmúlást bizonyítani kell, kivéve: ha a szolgáltatás rendeltetéséből nyilvánvalóan kitűnik, ha a felek a teljesítésre szigorú határidőt szabtak, és a jogosult által szabott póthatáridő is eredménytelenül telt el. 3. Késedelmi kamat, amely minimál kárátalány jellegű

2. Szubjektív szankciók: 1. Kártérítési kötelezettség (Ptk § (1) bekezdés): teljes kártérítés, a kár mértékét a jogosultnak kell bizonyítani. 2. Felelősség a dologban beállott károkért és a kárveszély viselése (Ptk § (2) bekezdés) A kötelezett csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a károsodás a késedelem nélkül is bekövetkezett volna.

B) A jogosulti késedelem (Ptk §) A jogosult késedelembe esik, ha a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el (kivéve, ha alapos indokkal); b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza.

Jogkövetkezményei (Ptk §): Kizárja vagy megszünteti a kötelezett egyidejű késedelmét.(!) 2. A pénztartozás adósa a jogosult késedelme alatt nem köteles kamatot fizetni. (még előteljesítés esetében sem) Dologszolgáltatás esetén a kötelezett az át nem vett dolgot a jogosult költségére és veszélyére felelős őrzésbe veszi. A jogosult - késedelme miatt - éppúgy viseli a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkat, mintha a teljesítést elfogadta volna. A kötelezettnek a késedelemből eredő kárát köteles

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság
szavatosság = a hibás teljesítés objektív, azaz kimentést nem tűrő jogkövetkezménye. Hibás a teljesítés, ha a szolgáltatás tárgya a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, szerződésben kikötött vagy egyébként a kötelezett által ismert célnak nem felel meg. a dolog szakszerűtlen összeszerelése is hibás teljesítésnek minősül! a szolgáltatásnak a teljesítéskor kell megfelelnie a törvényi, illetve egyéb feltételeknek.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság – szavatossági igények
1. Kijavítás » a hiba kijavítása a lehető legrövidebb időn belül, a kötelezett saját költségén. A jogosult a kötelezett költségén maga is kijavíthatja, illetve kijavíttathatja a dolgot (» kijavítási költségigény!) 2. Hibás dolog kicserélése, ha a dolog fajta és mennyiség szerint meghatározott, és a hiba rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül nem javítható ki, vagy a jogosult érdekeit sérti a kijavítás.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság – szavatossági igények
3. Megfelelő árleszállítás, amelyet a vételárhoz kell igazítani. 4. Elállás joga: ha a jogosult teljesítési érdeke megszűnt. Igények sorrendje: A jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet. Fogyasztói szerződésben e sorrendtől a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet!

ius retentionis = a jogosult visszatartási joga az ellenszolgáltatás arányos részének tekintetében. ius variandi = a jogosult lehetősége arra, hogy az egyik szavatossági jogról a másikra térjen át. (kártalanítás bizonyos esetekben) facultas alternativa activa = a szavatossági igények közül elsősorban a jogosult választhat facultas alternativa passiva = ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, a kötelezett a kijavítás vagy árleszállítás helyett a dolgot kicserélheti.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság – érvényesítési határidők
A SZAVATOSSÁGI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK HATÁRIDEJE: A jogosult a szolgáltatás hibájának észlelése után haladéktalanul köteles a kötelezettet (fogyasztói szerződés esetén 2 hónapon belül) a hibáról és szavatossági igényeiről értesíteni. Kettős igényérvényesítési határidő: Elévülési határidők (Ptk. 308.§) Főszabályként 6 hónapos elévülési jellegű határidő Fogyasztói szerződés esetén: 2 év (használt dolog: 1 évre lecsökkenthetik) Állatszavatosság 60 nap Ha a kötelező alkalmassági idő 6 hónapnál kevesebb, az elévülési jellegű határidő lesz

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szavatosság – érvényesítési határidők
Jogvesztő határidő: főszabályként: 1 év, fogyasztói szerződés esetén 3 év tartós fogyasztási cikkeknél 3 év kötelező alkalmassági idő, ha az 3 évnél hosszabb A szavatosság a jogvesztő határidő előtt megszűnik, ha az elévülési határidő eredménytelenül telik el. A szavatossági jogokat ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíteni lehet.

A hibás teljesítés szubjektív szankciója: KÁRTÉRÍTÉS A jogosult az általános, elévülési határidőn (5 év) belül kártérítést követelhet, ha a hibás teljesítésből kára keletkezett.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A jótállás
jótállás = valamely szerződési kötelezettség maradéktalan teljesítésére irányuló, visszterhesen vállalt (kivételesen jogszabályon alapuló) helytállási kötelezettség. A. A szavatosság és a jótállás A jótállás tartalmilag a szavatossági igényeket jelenti főszabályként, DE: - a kötelezett köteles bizonyítani (mentesülése érdekében), hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. (kivéve: fogyasztói szerződésnél 6 hónapon belül felismert hiba esetén),

időtartama általában hosszabb, határideje jogvesztő jellegű, a jogosult rövid időn (3 nap) belül feltétel nélkül kérheti a dolog kicserélését, a jótállás kötelezettje a helytállást feltételhez kötheti. A kötelező jótállás Pl. 249/2004. (VIII. 27.) Kormányrendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról 181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

A vásárló a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. Jótállási igényeit jótállási jeggyel érvényesítheti, a jótállási jegy hiányossága, hiánya a jótállási kötelezettség – vállalás érvényességét nem érinti.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A jogszavatosság
jogszavatosság = a kötelezettet helytállási kötelezettség terheli azért, hogy a szolgáltatás tárgyán harmadik személynek ne álljon fenn olyan joga, amely a jogosult érdekeit sértené, jogai gyakorlásában akadályozza vagy korlátozza. Jogszavatosságból fakadó igények: a) Ha a jogosult a szerződésben rögzített jogot egyáltalán nem szerezheti meg; 1. határidőt tűz az akadály elhárítására, illetve biztosíték adását kérheti, ha ez eredménytelen, 2. megilleti az elállás joga és kártérítést követelhet.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A jogszavatosság
b) Ha a jogosult a szerződés alapján csak korlátozott jogot szerezhet, akkor 1. tehermentesítést követel, a jogosultat megilleti a tehermentesítés lehetősége a kötelezett költségére (visszatartás joga), 2. árleszállítást kérhet, 3. elállhat a szerződéstől, 4. kártérítést követelhet.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A felróható lehetetlenülés (Ptk. 312. §)
Felróható a lehetetlenülés, ha a lehetetlenülés a kötelezettnek felróható okból következett be, a jogosult kártérítési követeléssel léphet fel a lehetetlenülés a jogosult hibájából következik be, a kötelezett szabadul a kötelemből és kártérítési igénnyel is felléphet.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A felróható lehetetlenülés (Ptk. 312. §)
Vagylagos szolgáltatás esetén: Objektív lehetetlenülés esetében, ha a választásra jogosult félnek felróható a lehetetlenülés, a szerződés a fennmaradó szolgáltatásra korlátozódik. Ha nem a választásra jogosult fél hibájából lehetetlenül a szerződés, akkor a választásra jogosult dönthet a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenülés jogkövetkezményei között.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS A teljesítés megtagadása (Ptk. 313. §)
A teljesítés megtagadása esetén a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés jogkövetkezményei között.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI A SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI (Ptk. 314 - 318. §)
1. Szerződésszegésért való felelősség korlátozása: A kötelezett a jogosulttal való megállapodás alapján a szerződésszegésért való felelősségét előre kizárhatja, illetve korlátozhatja. (diszpozitivitás elve) Kivételek: A szerződésszegésért való felelősség csak akkor zárható ki vagy korlátozható, ha azt jogszabály lehetővé teszi, vagy a korlátozással okozott hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkenetése vagy valamilyen más előnnyel kiegyenlíti.

A szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni. 2. A közreműködőért való felelősség: Az igénybevevő a közreműködő szerződésszegésért helytállni tartozik úgy, mintha ő maga járt volna el. 3. Teljesítés elfogadása nyílt hiba esetében: Ha a jogosult a dolgot a hibáról tudva jogfenntartó nyilatkozat nélkül átveszi, elfogadja, úgy a szerződésszegésért utóbb igényt nem érvényesíthet.

4. Az oszthatatlanság hatása a szerződésszegés mértékére: Ha a szerződésszegés az osztható szolgáltatás egy részére áll be, akkor a jogkövetkezményeket is csak e rész tekintetében kell alkalmazni. 5. A szerződéses és a szerződésen kívüli kárfelelősség kapcsolata: A szerződéssel okozott károk tekintetében a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazni.

6. A kötelező igényérvényesítés szerződésszegés esetén: Az igényérvényesítés kötelező, ha a kikötött ellenszolgáltatás teljesítése az állami költségvetésből történik, kivéve: - ha a jogosult meggyőződött arról, hogy a kötelezett a szerződésszegésért nem felel, - a szerződés jelentéktelen

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK
A teljesítési készséget fokozó biztosítékok: foglaló kötbér jogvesztés kikötése tartozás elismerése A teljesítési képességet fokozó biztosítékok: óvadék zálogjog jogok átruházása engedmény fedezet lekötése és igazolása bankgarancia kezesség

A foglaló (Ptk §) A foglaló olyan pénzösszeg vagy más dolog, amely a szerződés megkötésekor, a szerződéskötés jeléül, foglalónak nevezve átadásra kerül. Foglalókénti rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnjön (egyébként csak előleg). Korábban átadott pénzösszeget is minősíthetnek a felek szerződéskötéskor foglalónak. Előszerződést is biztosíthat.

A foglaló (Ptk §) Sorsa: Ha a szerződés teljesítése meghiúsult és az a foglalót adónak felróható » akkor a foglalót elveszíti, ha az a foglalót kapó félnek felróható » a kapott foglaló kétszeresét kell visszafizetnie. A foglalót a szerződés teljesítése esetén a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani (előlegként viselkedik). A foglaló visszajár: - ha nem lehet beszámítani, - a szerződés meghiúsulása mindkét félnek vagy egyik félnek sem felróható.

A foglaló (Ptk §) Rendhagyó kárátalány jelleg: A foglaló teljes összege jár akkor is, ha a foglalóra jogosult személy kára a foglaló összegénél kisebb. Ha a jogosult felmerült kára nagyobb a foglaló összegénél, akkor a foglalót meghaladó mértékben a kártérítés szabályai szerint érvényesítheti kárigényét. A foglaló járulékos jellegű, azaz az alapügylethez kapcsolódik, annak érvénytelensége esetén vissza kell adni.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A kötbér (Ptk
kötbér = a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére, írásban kikötött pénzösszeg; a „kötelem bére”.  Csak pénzösszeg, amely a szerződés megkötésekor nem kerül átadásra.  A felek ilyen irányú, kifejezett, írásbeli nyilatkozatával köthető ki.  A kötbér a kötelezett felróhatóan szerződésszegő magatartásához kapcsolódik (nem objektív).  Fajtái: meghiúsulási, késedelmi, hibás teljesítési.  Funkciója: a kötelezettet a szerződés teljesítésére ösztönözze.  Megfizetése nem mentesít a teljesítés alól, kivéve meghiúsulási kötbér esete.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A kötbér (Ptk
 Alapja: a szerződésszegéssel érintett rész (osztható szolgáltatás) illetve a teljes szerződési érték – annak meghatározott %-ában kifejezett – összeg. Mértéke: a felek állapítják meg, túlzottan magas kötbérkikötést a bíróság mérsékelheti. Minimum kárátalány jellegű. A pénztartozás késedelmi kötbérére a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. (objektív jogkövetkezmény) Járulékos jellegű. Naturalis obligatio-t biztosíthat. Kötbérkövetelés, mint kötelmi igény 5 év alatt évül el. Kötbér után kamat kikötése semmis, de a kötbérfizetés késedelme esetén késedelmi kamat fizetendő.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A jogvesztés kikötése (Ptk. 250. §)
A felek megállapodása alapján az, aki felróható magatartást követett el, elveszít valamilyen korábban fennálló jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. Csak a felek írásbeli megállapodása alapján jöhet létre. Jogvesztés hatálya: - automatikusan hatályosul vagy - a jogosult egyoldalú nyilatkozata hatályosítja

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A tartozáselismerés (Ptk. 242.§)
A másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozatával a kötelezett elismeri, hogy tartozása áll fenn. A bizonyítási terhet a jogosult javára, a kötelezett terhére fordítja meg. A kötelezett csak akkor mentesül, ha bizonyítja hogy tartozása nem áll fenn, az ügylet érvénytelen, a követelés bírói úton nem érvényesíthető.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK Az óvadék (Ptk. 270-271.§)
Az óvadék pénz, értékpapír átadása a jogosultnak valamely jogviszonyból eredő követelés biztosítása végett. Alapítható ezen kívül: bankszámla-követelésen vagy egyéb pénzügyi eszközön. Nem kárátalány természetű. Járulékos jellegű, az alapszerződés megszűnésekor visszajár. Az óvadék (általában) átkerül a jogosult birtokába. Megállapodás alapján használhatja és rendelkezhet vele.  egyenértékű fedezettel helyettesítse. Közvetlen kielégítési jog.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK A zálogjog (Ptk.251-269.§)
Zálogjog = a jogosultnak az erre a célra lekötött, biztosítékként szolgáló dolgon, jogon, követelésen, abszolút hatállyal és más jogosultakat megelőzően kielégítési jogot biztosít arra az esetre, ha a kötelezett nem teljesítene. Keletkezése: jogszabály által, bírósági vagy más hatósági határozattal, szerződéssel. Általános alakszerűségi feltétel: írásbeliség, további feltételek az egyes zálogfajtáknál

Kézizálogjog Keletkezéséhez a dolog átadása szükséges. Tárgya ingó dolog lehet, kivéve, ha jogszabály kizárja. (A Ptk § (1) alapján ingatlant csak jelzálog alapítása útján lehet elzálogosítani.) A zálogtárgyat nem használhatja és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni.

Jelzálog (Ptk §) Ingatlan esetén írásba foglalás és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges. Ingó esetén közjegyzői okiratba foglalás és a MOKK által vezetett nyilvántartásba vétel szükséges. Keretbiztosítéki zálogjog (Ptk § (1) bekezdés) Olyan követelések biztosítására szolgál, amely a felek között fennálló jogviszonyból keletkeznek vagy a jövőben keletkezhetnek.

Vagyont terhelő (lebegő) zálogjog (Ptk § (1) bekezdés) A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül - vagyont terhelő zálogjog alapítható. Alapítása közjegyzői okiratba foglalással és a MOKK által vezetett nyilvántartásba vétellel történik. A kielégítési jog megnyíltával a zálogjogosult a kötelezetthez intézett nyilatkozatával konkretizálja a zálog tárgyát.

Átruházható jogokon és követeléseken fennálló zálogjog szerződéssel alapítható; jövőben keletkező jogokra és követelésekre is kiterjedhet, ezek körülírással is meghatározhatók; jogosulti együttesség, ha a követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt válik esedékessé.

A lex comissoria tilalma Semmis a kielégítési jog előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezett teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. Önálló zálogjog Nincs járulékos jellege (absztrakt). A zálogjog jogosultja kizárólag a zálogtárgyból kereshet kielégítést, a szerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig.

A zálogjog érvényesítése 1. Főszabályként bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. 2. A felek a kielégítési jog megnyílta előtt is, írásban megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében. (Eladási ár ill. értékesítési határidő meghatározásával: ha a határidő alatt az értékesítés eredménytelen, a megállapodás hatályát veszti.)

3. A felek megállapodhatnak abban is: a) Ha a jogosult vagy megbízottja záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezet vagy ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, a zálogtárgyat a jogosult a bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti vagy b) A zálogtárgy értékesítésével, árveréssel hivatalból foglalkozó személyek részére megbízást adhat a zálogjogosult. Elszámolási kötelezettség.

V. A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK Jogok átruházása, engedmény
Tipikusan pénzintézetek által nyújtott kölcsönök fedezetét szolgálja. Az adós egy harmadik személlyel szemben fennálló követelését a kölcsönadóra engedményezi.

Fedezet lekötése és ennek igazolása A fedezetlekötés egy nyilatkozat és annak banki igazolása arról, hogy a kötelezett bankszámláján a szerződés ellenértékeként lekötött, elkülönített pénzösszeg a rendelkezésre áll.

A bankgarancia (Ptk. 249.§) A bank egyoldalú nyilatkozatával kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.

A kezesség (Ptk §) Személyi biztosíték, melyben az adós kötelezettségének teljesítésére más is kötelezettséget vállal. Az alapügylet hitelezője és a kezes közötti ingyenes szerződés, amely csak írásban köthető. Járulékos jelleg: a kezes kötelezettsége a főkötelemhez igazodik, kötelezettsége nem válhat terhesebbé. Fajtái: készfizető kezesség sortartó kezesség

A kezesség (Ptk §) a) Egyszerű (sortartó) kezesség: az egyszerű kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől, illetve az őt megelőzően és rá tekintet nélkül kezességet vállalóktól behajtható. b) Készfizető kezes: A készfizető kezessel szemben a jogosult a kötelezettől, illetve más kezesektől függetlenül, elsődlegesen is felléphet. Megtérítési igény: A teljesítő kezes a jogosult helyébe lép, annak törvényi engedményese lesz.

KÖTELMI JOG Általános rész

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "KÖTELMI JOG Általános rész"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

KÖTELMI JOG Általános rész

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "KÖTELMI JOG Általános rész"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés