Képesítési keretrendszerek az európai felsőoktatásban

Az előadások a következő témára: "Képesítési keretrendszerek az európai felsőoktatásban"— Előadás másolata:

1 Képesítési keretrendszerek az európai felsőoktatásban
Gönczi Éva 2013 május 23.

2 Képesítések az Európai Felsőoktatási Térségben
Két (később három) ciklusú képzési szerkezet (1999, 2003) Az első ciklusú képzés szerepe a munkaerő piacon (1999) Elismerés (1998 és később)- Lisbon Recognition Convention Mobilitás Foglalkoztathatóság De a képesítési keretrendszerek említése először Bologna konferencia Koppenhága 2003 március Berlini Nyilatkozat 2003 Bergeni Nyilatkozat 2005

3 A Képesítési Keretrendszerek általában leírják…
Hogy a képesítések hogyan illeszkednek egymáshoz egy adott rendszerben vagy rendszerek között Valamennyi képesítést egy adott (felsőoktatási) rendszerben A képesítések egymáshoz való viszonyát Hogyan mozoghatnak a tanulók a képesítések között egy adott rendszerben A tanulási eredményeket - így az is mérhetővé válhat, mennyiben felel meg a képesítés a kitűzött céljainak. És mindezt érthetővé teszik a külföld számára is A KKR: eszköz a sokféleség értelmezésére és összerendezésére

4 Képesítési keretrendszerek a Bolognai Folyamatban
A képesítések a nemzeti képesítési (keret) rendszer részei A 45 nemzeti keretrendszer egy meghatározott kapcsolódási mechanizmus útján csatlakozik az Európai Felsőoktatási Térség Keretrendszeréhez Az EFT keretrendszer a Bolognai Folyamat összegzése, hamar az EFT fő jellemzője lett Kapcsolódás más kontinensekhez

5 Keretek és keret Nemzeti keret
Az adott ország működési realitásokhoz igazodik a nemzeti rendszerek része meghatározza milyen képesítések szerezhetők Leírja az adott oktatási rendszer képesítéseit és azok kapcsolódásait EFT keret megkönnyíti a rendszerek közötti mozgást „megjeleníti” a Bologna képesítéseket a világ számára meghatározza az új típusú nemzeti képesítési keretek általános szerkezetét (a sokféleség határait)

6 Mire jó a képesítési keretrendszer a felsőoktatásban?
Mire jó a képesítési keretrendszer a felsőoktatásban? Segít az (új Bologna) képesítések tartalmának elemzésében, megértésében, megjelenítésében. A hangsúlyt az eljárásokról a tartalomra helyezi (tanulási eredmények). Logikus következménye a tömeges felsőoktatásnak, a tudás gyors fejlődésének és elévülésének, a nemzetköziesedésnek, az EFT megalakulásának Megkönnyíti a képesítések többféle módon történő megszerzését (LLL). Az átláthatóság és kölcsönös elismerés eszköze, elősegíti a mobilitást. Kifejezi és rendszerezi a felsőoktatás céljait – ajánlás: a KKR-eknek a felsőoktatás valamennyi küldetését tükrözniük kell! De: mindez csak eszköz, hogy javítsunk a felsőoktatási rendszeren! Magyarországon megkezdődött a felsőoktatási képesítési keretrendszer kialakítása: végzettségi szintek általános jellemzői, illetve az egyes képzési területekre, szakokra vonatkozó képzési és kimeneti követelmények (miniszteri rendelet) 6

7 EFT Keretrendszer jellemzői
EFT Keretrendszer jellemzői Tükrözi a Bolognai folyamatot, és három cikluson alapszik. Csak általános útmutatást ad a felsőoktatásban megszerezhető képesítések természetéről, az elvárásokról és az általuk kínált lehetőségekről. Komponensei: ciklusok, tanulási eredményekben kifejezett ciklusjellemzők, kapcsolódó ECTS-kreditek A komponensek leírása kevésbé részletes, mint a nemzeti keretrendszerekben. A koncepció / a leírás egésze fontosabb, mint az egyes terminusok külön-külön. Az egyes Bologna-ciklusok tartalmi meghatározása a kontinentális Európa számára – szemináriumok (Mi a képesítés? Erre leginkább a tanulási eredmények adnak választ) 7

8 Ciklusok A három ciklus: Első ciklus (180 – 240 ECTS kredit)
+ Néhány nemzeti keretrendszerben további szintek az egyes ciklusokon belül Második Ciklus (90 – 120 ECTS kredit minimum 60 kredit), Harmadik ciklus - ? Rövid ciklus? az első cikluson belüli vagy ahhoz kapcsolódó köztes képesítések lehetősége Segítenek a nemzeti keretek képesítési szintjeinek értelmezésében, külső referencia pontok Legfontosabb: a képesítések és így a nemzeti keretrendszerek egymáshoz illesztésében Nemzeti keretek: számos további elem, tanulási eredmények széles skálája, részletesebb, specifikus funkcióknak is megfelel az adott ország céljainak megfelelően

9 Nem képvisel küszöböt/minimum elvárásokat;
Dublin Descriptors Ciklusok jellemzői Az EFT képesítési keretrendszerében „Az egyes Bologna ciklusok végét reprezentáló képesítésekhez kapcsolódó tipikus elvárások általános megfogalmazása”; Nem előíró; Nem képvisel küszöböt/minimum elvárásokat; Nem tantárgy/képzési terület specifikus; Nem korlátozódik bizonyos orientációra (akadémiai, professzionális vagy szakképzési). Quality Assurance Agency Framework for higher education qualifications [i] Irish National Framework of Qualifications [ii] Danish Qualifications Framework [iii] [i] [ii] [iii]

10 Képesítések és ciklusok jellemzői az EFT keretrendszerben
tudás és megértés tudás és megértés alkalmazása ítéletalkotás kommunikáció tanulási képességek

11 EFT KKR első ciklus Első ciklusú képesítés
Az első ciklus sikeres befejezését tanúsító képesítést azoknak a hallgatóknak lehet odaítélni, akik • valamely tanulmányi területen olyan tudásról és megértésről tettek tanúbizonyságot, amely az általános középfokú oktatásra épül, amelynek a szintje tipikusan a magas szintű tankönyvek alkalmazásával jellemezhető, és megjelennek benne a kérdéses szakterület élvonalából származó tudás bizonyos aspektusaira is; • képesek az elsajátított tudás és megértés alkalmazására olyan módon, ami a munkájuk illetve szakmájuk professzionális megközelítését jelzi, és olyan kompetenciával rendelkeznek, amit tipikusan a szakterületükön belüli érvelés és problémamegoldás képessége bizonyít; • képesek azoknak a releváns adatoknak az összegyűjtésére és értelmezésére (többnyire a szakterületükön belül), amelyek alapján ítéletet tudnak alkotni társadalmi, tudományos vagy etikai kérdésekről; • képesek az információk, gondolatok, problémák és megoldások kommunikálására, szakmai és nem szakmai közönség felé egyaránt; • rendelkeznek azokkal a tanulási képességekkel, amelyek a nagyfokú autonómiával végzendő további tanulmányok folytatásához szükségesek. Tipikusan ECTS-kredit

12 A keret csak váz Egymással szorosan összefüggő gerincek rendszere, szükség van a megtámogatásukra: Diszciplínához kötődő elvárások a kompetenciák /jellemzők tekintetében („subject benchmark statements”, minőségbiztosítási elvárások) ‘Dublin Descriptors’: az első, második és harmadik ciklusú programok főbb jellemzőinek általános leírása, egy ‘hangolási’ folyamat eredményei Ezt egészítik ki európai szinten a Tuning projekt tanulási eredményei, amelyek a diszciplínák szintjére koncentráltak A Tuning projekt tanulási eredményei sem előíróak és nem határoznak meg tanterveket Komplementaritás: általános elemek (‘Dublin Descriptors’) és specifikus elemek (Tuning projekt).

13 A vállalás Nemzeti képesítési keretrendszerek megalkotása és hozzákapcsolása az EFT keretrendszerhez KKR-ek a Bucharesti Nyilatkozatban (2012) A NKK-k befejezése, további erőfeszítések szükségesek és támaszkodni kell mások tapasztalataira Ki kell alakítani a szintek közös értelmezését A középfokú oktatás végét jelző képesítések meghatározása nagy kihívás A rövid ciklusú képzések az EFT-ben (sok üres EKKR 5. szint, gyakran módosították – Litvánia, Csehország) A tanulási eredmények átültetése a gyakorlatba A különböző strukturális reformok összekapcsolása Eredmények az EFT szemszögéből: 2012 elejére 21 ország NKKR-je elkészült és közel jár a megfeleltetéshez. További 16 ország a folyamat közepén tart.

14 The European Higher Education Area in 2012: Bologna Process Implementation Report April 2012

15 Európai Képesítési Keretrendszer az egész életen át tartó tanulásért
Európai Képesítési Keretrendszer az egész életen át tartó tanulásért 8 szintű európai keretrendszer a képesítések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának növelése érdekében egész Európában. Célja: A mobilitás elősegítése a tanulásban és foglalkoztatásban Az egész életen át tartó tanulás valódi realitás legyen minden állampolgár számára a csatlakozás önkéntes 32 ország kötelezte el magát tanulási eredményekre épülő nemzeti képesítési keretrendszer kifejlesztése mellet és vállalta, hogy azt az EKKR-hez kapcsolja. A tagállamok nemzeti keretrendszereiket az EKKR-hez kapcsolják - Biztosítják, hogy a megfelelő hatóságok által kiadott képesítések a nemzeti keretrendszeren keresztül kapcsolódjanak az EKKR megfelelő szintjéhez – 2012 Nemzeti Koordinációs Pontokat jelölnek ki, amelyek az illesztési folyamatot koordinálják, biztosítják az ehhez szükséges átlátható módszertant, és a folyamatba valamennyi érdekelt szereplőt bevonják Magyarországon megkezdődött a felsőoktatási képesítési keretrendszer kialakítása: végzettségi szintek általános jellemzői, illetve az egyes képzési területekre, szakokra vonatkozó képzési és kimeneti követelmények (miniszteri rendelet) 15

16 Az EKKR Felső szintjei Tudás Készségek Kompetencia
5 (*) szint; Az 5. szintre vonatkozó tanulási eredmények átfogó, specializált tárgyi és elméleti tudás, valamely munka- vagy tanulmányi területen, illetve e tudás határainak ismerete Egy sor olyan átfogó kognitív és gyakorlati készség, amely elvont problémák kreatív megoldásának kidolgozásához szükséges Vezetés és felügyelet gyakorlása olyan munka vagy tanulmányi tevékenységek kontextusában, ahol előre nem látható változások lépnek fel Önmaga és mások teljesítményének értékelése és fejlesztése 6 (**) szint A 6. szintre vonatkozó tanulási eredmények Valamely munka vagy tanulmányi terület magas szintű ismerete elméletek és elvek kritikai megértésével Szakmai magabiztosságot és az innovációt bizonyító magas szintű készségek, amelyek egy specializálódótt munka vagy tanulmányi területen összetett és előre nem látható problémák megoldásához szükségesek Összetett technikai vagy szakmai tevékenységek vagy projektek vezetése, felelősség vállalása a döntéshozatalért előre nem látható munka vagy tanulmányi helyzetekben Felelősség vállalása egyének vagy csoportok szakmai fejlődésének irányításáért 7 (***) szint A 7. szintre vonatkozó tanulási eredmények Kiemelten szakosodott tudás, részben valamely munka- vagy tanulmányi terület legfrissebb fejleményeinek ismeretével, amely eredeti megközelítések és/vagy kutatások alapjául szolgálhat Kritikus tudatosság a tudáshoz kapcsolódó kérdésekben valamely munka- vagy tanulmányi területen, valamint különböző területek kapcsolódásainál A kutatásban és/vagy az innovációban új tudás és eljárások kifejlesztéséhez, valamint a különböző területekhez tartozó tudás integrálásához szükséges, szakosodott probléma megoldási készségek Összetett, előre nem látható s új stratégiai megközelítéseket igénylő munka- vagy tanulási kontextusok vezetése és átalakítása Felelősség vállalása a csoport szakmai tudásához vagy gyakorlatához való hozzájárulásért és/vagy stratégiai teljesítményének értékeléséért 8 (****) szint A 8. szintre vonatkozó tanulási eredmények a tudás jelenlegi határait feszegető ismeretek valamely munka-vagy tanulmányi területen és a területek kapcsolódásainál A kutatás és/vagy az innováció kritikus problémáinak megoldásához, valamint a létező tudás vagy szakmai gyakorlat kiterjesztéséhez és újradefiniálásához szükséges legmagasabb szintű és legspecializáltabb készségek és technikák, többek között a szintetizálás és az értékelés képessége A munka vagy tanulmányi kontextus – beleértve a kutatást – élvonalában új elképzelések és folyamatok kifejlesztésénél mutatott kiemelkedő tekintély , innovációs képesség, autonómia, tudományos és szakmai fedhetetlenség és folyamatos elkötelezettség

17 Az EKKR és a Bolognai Folyamat
Más-más, de egymást kiegészítő célok Az EFT keretrendszer: a keret fogalmának a Bolognai folyamatban történő alkalmazását jelenti, A képesítések „összehasonlíthatóságának” az EFT-ben már létező elvére épít és az elfogadott kredit fogalomra. Ciklusokat és ECTS krediteket tartalmaz A felsőoktatásra korlátozódik, de az EU határain túlra EKKR: szorosan kapcsolódik a Lisszaboni folyamathoz A Bolognai (felsőoktatás) és a Koppenhágai (szakképzés) folyamatok összekapcsolása Fordító eszköz, avagy közös nyelv a tagállamok sokszínű oktatási és képzési rendszerében megszerezhető képesítések leírására és összehasonlítására Az egész oktatási-képzési rendszert felöleli, de az EU-ra korlátozódik Az EKKR magában foglalja a felsőoktatásban megszerezhető képesítéseket is (felső 5-8 szint) de ezek a szintek nem kizárólag a felsőoktatásban megszerezhető képesítéseket tartalmaznak!

18 A két keretrendszer EKKR szintek EFT szintek 8 Harmadik ciklus 7
EKKR szintek EFT szintek 8 Harmadik ciklus 7 Második ciklus 6 Első ciklus 5 Az első ciklushoz kapcsolódó rövid ciklus 4 3 2 1 18

19 Átfogó európai keretek
Bologna (EFT) 2005-ben fogadták el 47 ország Csak felsőoktatás 3 szint - a nemzeti keretekben köztes képesítések lehetőségével A BFUG és a képesítési keret munkacsoport gondozza, az Európa Tanács koordinálja nemzeti szakértők Self-certification (besorolás) EKKR az egész életen át tartó tanulásért 2008-ban fogadták el 32 ország valamennyi képzési szint LLL szempontjából 8 szintű AZ EKKR Tanácsadó Testület és az EB felügyeli Nemzeti Koordinációs Pontok Referencing (megfeleltetés)

20 The UK Frameworks and the EQF
20

21 Jó Hír!! A három ciklus leírása az EFT KKR-ben megfeleltethető az EKKR 6., 7. és 8. szint szint jellemzőinek. Szoros az együttműködés a két keretrendszer megvalósításáért felelős testületek között (Európa Tanács az EFT-ért és az Európai Bizottság az EKKR-ért). A legfontosabb: ki lehet dolgozni olyan nemzeti keretrendszert, amely mindkét európai keretrendszerrel kompatibilis! Malta – az első ország, amely keretrendszerét egyetlen folyamat keretében kapcsolta hozzá mindkét európai keretrendszerhez. (Horvátország, Észtország, Lettország, Litvánia, Ausztria, Luxemburg, Románia követte). De pl. Franciaország: EKKR-hez illesztés megtörtént a felsőoktatás nélkül. Módszertani szinergia: tanulási eredmények mindkét keretrendszer alappillérei

22 Lehetséges hatások Óriási lendület a nemzeti keretrendszerek megalkotására Közös európai kezdeményezések az egyes diszciplínákban A felsőoktatásban segíthet eldönteni milyen sikeres volt a két ciklus kialakítása, vannak-e hasonló tanulási eredmények a különböző programokban, lehet-e fejleszteni a moduláris rendszert, elég rugalmas-e a rendszer, biztosítja-e a továbblépést, lehet-e több szintet beiktatni a ciklusok közé, stb. Növelheti az egész életen át tartó tanulás iránti érdeklődést. Tantervi reformok felgyorsulása A vállalkozói szektorral, a munkaerő-piaci szereplőkkel való szorosabb együttműködés, beleértve a képesítések meghatározását is Ahhoz, hogy a híd szerepet a metakeretek betöltsék, az a legfontosabb, hogy a nemzeti keretek „valódiak” legyenek, vagyis átlátható, a képesítéseket megfelelő szintekbe soroló, minőségbiztosítással és fejlesztéssel alátámasztott keretrendszert hozunk létre. 22

23 Néhány kihívás Hogyan válnak az eléggé általános európai keretrendszerek konkrét nemzeti keretekké? (47 ország !) A tanulási eredmények meghatározása képzési területek, szakok szintjén (ECTS kreditek hozzákapcsolása) –megírni is nehéz de hogy lesznek az oktatási gyakorlat integráns részei? - A felsőoktatás hagyományos erőssége: az elsajátítandó tudás, ismeretek, ugyanakkor gyengébb a készségek, kompetenciák terén (foglalkoztathatóság kérdései) Kommunikáció az érintettekkel és a nagyközönséggel Koherencia elérése az az oktatási rendszer egyes részei között (felsőoktatás, szakképzés) A partner országok várakozása növekszik – a keretrendszereket meg kell alkotni megfelelő minőségbiztosítással és tanulási eredményekkel alátámasztva, és hozzá kell kapcsolni az európai szintű képesítési keretrendszerekhez És főként: egy új struktúra bevezetése nehezebb, mint a megalkotása…A KKR-ek megvalósítása mindenek előtt attól függ mi történik az egyes felsőoktatási intézményekben!!!

24 Magyarázd el és elfelejtem; mutasd meg és talán emlékszem; vonj be és meg fogom érteni! kínai közmondás Köszönöm!

25 Honlapok EFT KKR EKKR Európa Tanács Felsőoktatás Tuning Educational Structures in Europe