A TANÍTÁS NEM BETANÍTOTT MUNKA

Az előadások a következő témára: "A TANÍTÁS NEM BETANÍTOTT MUNKA"— Előadás másolata:

1 A TANÍTÁS NEM BETANÍTOTT MUNKA
„Educatio (Sulinova) kompetencia alapú programcsomag” Szövegértés-szövegalkotás 1-4. évfolyam Fejér Zsolt, ©

2 Miért nem tanítunk sokkal kevesebbet, de azt a keveset gyerekre szabottan és számára felhasználhatóan?

3 Például, mert nem sikerül félretenni önkorlátozó előfeltevéseinket.

4 Az egy évfolyamra járó gyerekek nagyobbik része hasonló fejlettségű.
Az 1. évfolyamra lépő gyerekek túlnyomó többségénél az olvasás-írás tanításához szükséges részképességek fejlettsége megfelelő szintű. Az iskolai teljesítményt legerősebben befolyásoló tényező a családi háttér. Nincs mit tenni… A gyerekek többsége 4. évfolyam végére megtanul olvasni. Ha a tananyaggal haladni akarok, nem érünk rá „játszadozni”. …

5 ● „Ha mindenki a fejlettség szintjének leginkább megfelelő osztályba járna, akkor száz gyerek közül adataink szerint 26 volna negyedikes, a többi 74 az 1-3. és az 5-8. osztályba járna.” Varga Tamás: A kivételesek vannak többen ● „A 8. évfolyamról kilépők mintegy 40 százalékában még a szóolvasó készség sem alakult ki használható szinten.” Nagy József: A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése

6 Az iskolát kezdő gyerekek közötti különbségek radikális növekedése
Nagy József: XXI. század és nevelés

7 Az intellektuális adottságoktól független különbségek eredete
Lakóhelyi infrastruktúra Szülők iskolai végzettsége Szülők anyagi helyzete Szülők kommunikációs kultúrája

8 Szóbeli közlés és bemutatás Szóbeli közlés, bemutatás és tevékenység
Felidézés 3 hét elteltével 70% 72% 85% Felidézés 3 hónap elteltével 10% 32% 65% „Drámai módon romlik az emlékezet, ha olyasmit kell felidézni, amit csak hallottak, láttak.” John Whitmore: Coaching a csúcsteljesítményért

9 AZ OLVASÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE
Országos átlag 51% Iskolai átlag 58% Optimális szint % AZ ÍRÁSKÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE Országos átlag 49% Iskolai átlag 52% Optimális szint % AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG GYAKORLOTTSÁGÁNAK F. Országos átlag 76% Iskolai átlag 76% Optimális szint % Forrás: Telephelyi jelentés a 4. évfolyamos országos készség- és képességmérés eredményeirõl, 2008.

10 Mi befolyásolja erősebben az iskolai teljesítményt; a családi háttér vagy a pedagógiai munka minősége? „A pedagógiai munka minősége nagyjából ugyanolyan mértékben képes a tanulók teljesítményét befolyásolni, mint amekkora hatást a családi-társadalmi háttere magyarázhat.” Harold Wenglinsky [2001] „Egy tíz évvel ezelőtt lefolytatott vizsgálat kimutatta, hogy ha két átlagos nyolcéves más tanárhoz kerül (egyikük egy jól, a másik egy gyengén oktató pedagógushoz), teljesítményük három éven belül több mint 50 százalékponttal eltérhet egymástól.” McKinsey [2007]

11 Módszertani alapelvek
Adaptivitás - differenciált tanulásszervezés Páros és csoportmunka, kooperatív technikák alkalmazása Tevékenység-központúság Motiváló tanulási környezet kialakítása Fejlesztő értékelés alkalmazása A pedagógus mint a tanulási folyamat szervezője, irányítója, támogatója

12 Súlypontok a szemlélet lényegének megértéséhez
Az egyéni fejlődés támogatásában, ezért nem évfolyamokban való gondolkodás. Tanulói tevékenységben, ezért nem taneszközben való gondolkodás. Adaptivitás (kinek?), ezért folyamatos tervezés és visszacsatolás (miért, mit, hogyan?) max. 3-4 hétre.

13 Alapozás „Hatalmunkba csak az az ismeret kerül, amit mozgáshoz kötöttünk, és ezzel izomzatunkba költöztettünk.” Dienes Valéria „Azt a feltevést, amely szerint bizonyos olvasástanítási módszerek alkalmatlansága okozná a fiatalabb tanulók visszafogottabb teljesítményeit, későbbi vizsgálatainkban nem sikerült igazolnunk.” Cs. Czachesz Erzsébet: Olvasás és pedagógia

14 Hosszú gyakorlási idő szükséges ahhoz, hogy pl
Hosszú gyakorlási idő szükséges ahhoz, hogy pl. a tapintás, a nagymozgások, az egyensúly, a szemmozgások, a finommotorika fejlődése eljusson arra a szintre, amelyen már nem igényel minden pillanatban tudatos irányítást . Az olvasás/írás tanítást akkor kezdjük el, amikor az érzékelő és mozgásrendszer (szenzo-motorium) fejlődésében az alapozás várható eredményei az osztály tanulóinak túlnyomó többségénél megjelentek. Az ehhez szükséges idő meghatározása az adott gyerekcsoport szükségleteinek ismeretében csak a tanító és a munkáját segítő külső szakemberek mérlegelésén múlhat.

15 Módszertani leírások az olvasás, írás tanításának alapozására
• A testtudat fejlesztése • Nagymozgásfejlesztés modulleírás - DVD • Tájékozódási gyakorlatok • Ritmus és mozgás • Finommotorika-fejlesztő gyakorlatok • A vizuális észlelés fejlesztése • A vizuális emlékezet fejlesztése • Auditív készségeket fejlesztő feladatok • Napi mesehallgatás

16 Beszéd „A frontális órák 80 százalékában a tanárok beszélnek. Az egy „szálon futó módszerrel” tanóránként 18 másodperc jut egy diákra egy 30 fős osztályban.” John Goodland 1984. „A diák átlagosan háromnaponként intézhet kérdést a tanárhoz, ezzel szemben a tanár ez alatt az idő alatt az osztályt kb. 800 kérdéssel állítja szembe.” Rainer Winkel: Pedagógiai pszichiátria

17 A beszédképességek fejlődésének kiemelt támogatása – eszközrendszer: modulleírások + képsorozat + hangok, zörejek, zenék, mesék gyűjteménye. Kommunikációs helyzetek teremtése - beszélgetőkör, páros, csoportmunka, kooperatív technikák.

18 Módszertani leírások a beszédkészség fejlesztésére
Légzőgyakorlatok mozgással Mondókák, nyelvtörők  – ritmus, tempó Mesehallgatás Beszélgetőkör Versek, hangerő- és hangszínváltásra Szókincsfejlesztés: szógyűjtés, mondatbővítés Szövegalkotás: a beszédre késztetés játékai, mondatalkotás, mondatfűzés, meseszövés, analógiás szövegalkotás Dráma: a nyelvi kifejezések megtalálása és erősítése, jelek, jelzések, kifejezések jelentése

19 Olvasás „A dekódolás elsajátítása mellett már a kezdő olvasók tanításánál is folyamatosan fejleszteni kell a gyerekek szókincsét, és problémamegoldó, következtető műveleteket kell végeztetni a szövegekkel.” Cs. Czachesz Erzsébet: Az olvasásmegértés és tanítása „A tanulók teljesítménye szempontjából az érdekesség az érthetőséggel egyenrangú szerepet játszik a tankönyvi szövegekkel végzett tanulás eredményességében.” Kojanitz László: A pedagógiai szövegek analitikus vizsgálata

20 Olvasásra ösztönző légkör, igazi, szerethető könyvek nem olvasó/tankönyvek.
A szövegválasztással el kell érnünk, hogy az információ motiválja az olvasást. A szöveg témája és olvasástechnikai nehézsége, szerkesztése legyen szinkronban a befogadó szükségleteivel! A kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása.

21 Írás „Szakítani kell a nyelvi rendszernek azzal a felfogásával, ami a nyelvi szabályszerűségeket a KRESZ-hez vagy a helyesírási szabályzathoz hasonló, megtanulandó szabálykészletnek próbálja tekinteni. Ha így közelítjük meg a nyelvet, akkor semmit se értünk meg belőle.” Kálmán László: Nyelv és haza

22 A kézírás megtanulása nem önmagáért való cél, hanem egy írásbeli kommunikációs eszköz elsajátítása gondolataink közvetítésére. Funkcionális írás az első naptól kezdve nyomtatott nagybetűkkel is.

23 Nyelvtan Középpontban a különböző típusú szövegeken és kommunikációs helyzeteken keresztül való tapasztalatszerzés áll, nem a nyelvtani szabályok megismerése és megtanulása. A kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgáljuk a nyelv alkotó elemeit, tervezzük a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát.

24 A mindennapok gyakorlatába nem pillanthattunk volna be kollégáink; Komaság Margó Mihályi Gáborné Petik Ágota Ruzsa Ágnes áldozatos munkája nélkül. Köszönöm a figyelmüket!