Fogalmak tisztázása Távoltartás –Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanúja esetén, akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatása.

Az előadások a következő témára: "Fogalmak tisztázása Távoltartás –Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanúja esetén, akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatása."— Előadás másolata:

1 Fogalmak tisztázása Távoltartás –Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanúja esetén, akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatása nem szükséges, de megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetében hagyása esetén a sértett tanú befolyásolásával, megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Szükséges az ügyész v. a sértett kezdeményezése. IMT (ideiglenes megelőző távoltartás)‏ helyszínen a rendőr hozza, nem kell bcs. vagy szabs. sem, de hozzátartozóknak kell lenni, és súlyosan, közvetlenül veszélyeztető magatartás v. mulasztás, nem kell eredmény MT (megelőző távoltartás) bíróság hozza, (nem büntető, hanem polgári) a rendőrség kezdeményezésére, 30 napra

2 A rendőrség IMT eljárása hivatalos észlelés, vagy bejelentés alapján jár el a CSBE helyszínén hoz határozatot → bejelentésre kötelező kiszállni a helyszínre mérlegeléssel hoz határozatot – időtartama 72 óra ha a rendőrség IMT-t rendel el, azonnal, mérlegelés nélkül köteles MT eljárást kezdeményezni a bíróságnál A bíróság nem peres eljárásban – iratok alapján – dönt a távoltartásról, aminek az időtartama 30 nap (polgári és nem büntető)‏

3 Hozzátartozók közötti erőszak esetén alkalmazható távoltartás (IMT)‏ 2009. évi LXXII törvény 6.§ (3) bekezdés –A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazott és bántalmazó által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

4 Hozzátartozók közötti erőszak A méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, mulasztás. A két feltételnek együtt kell fennállnia, nincs lehetőség a távoltartás alkalmazására preventív célzattal, azaz egy esetleges jövőbeni veszélyeztetés bekövetkezésének megelőzésére. Nem feltétel az eredmény, azaz a sérelem bekövetkezése. Ami vizsgálandó, az a veszélyeztetés ténye, illetve annak súlyos, közvetlen volta.

5 Mit kell feltétlenül vizsgálni? Hozzátartozók-e? házastárs, bejegyzett élettárs (egyneműek), egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha, nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha, nevelőszülő, testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, házastárs és a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona, testvére, testvér házastársa, bejegyzett élettársa, volt házastárs, volt bejegyzett élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám, gyámolt. Nem számít ebben az értelemben hozzátartozónak, tehát nem lehet IMT-t elrendelni: volt élettárs, volt jegyes, érzelmi kapcsolatban élők (együtt járnak, de nem élnek együtt). Cselekvőképes-e a bántalmazó? 18. életévét betöltött, nem áll cselekvőképességet korlátozó v. kizáró gondnokság alatt.

6 Mit kell tennie a rendőrnek a helyszínen? A konkrét eset milyen eljárás megindítását alapozhatja meg (szabs., büntető elj., távoltartás)? Milyen további intézkedések kellenek (pl. bántalmazó körözés alatt áll)? Hányan, kik tartózkodnak az ingatlanban? Személyazonosságok megállapítása. A bántalmazó cselekvőképességének vizsgálata (18. év, nem áll kizáró gondnokság alatt).

7 Ki milyen jogcímen tartózkodik az ingatlanban (távoltartásnál szükséges)? Távozott-e valaki? Az ingatlanban lévő állapotok, körülmények felmérése, következtetések levonása. Gyermekek lehetőség szerinti eltávolítása az események központjából. Helyszíni szemle lefolytatása. Felek meghallgatása (lehetőleg külön-külön), nagyon részletesen. Mit kell tennie a rendőrnek a helyszínen? 2.

8 Tanúkutatás, tanúmeghallgatás Előzmények, ellentmondások tisztázása. Egyszeri vagy rendszeres bántalmazásról van szó? Felvilágosítást adni mind a bántalmazónak, mind a bántalmazottnak. Folyamatosan értékelni, hogy milyen eljárás szükséges (Ket, büntető, szabálysértési). Mit kell tennie a rendőrnek a helyszínen? 3.

9 Amennyiben IMT elrendelése szükséges, kiadmányozásra jogosult parancsnok helyszínre hívása. Az IMT elrendelése nem zárja ki, hogy büntető, vagy szabálysértési eljárás induljon. IMT 72 órára rendelhető el, ezután a bíróság dönt (kötelező a rendőrségnek indítványozni), hogy további 30 napra elrendeli-e. Az IMT megszegése szabálysértés, indokolatlan kérése is. Ne feledjük: ezeket azonnal, a helyszínen kell vizsgálni Mit kell tennie a rendőrnek a helyszínen? 4.

10 Ami a rendőrtől elvárható… Egyik fél pártját sem foghatja, az intézkedését pártatlanul kell végrehajtani. Ismerje az ide vonatkozó jogszabályokat, Szabályosan, az áldozat védelmét, a elkövető jogait messzemenően tartsa szem előtt Legyen határozott, ne legyen „összekacsintó”, ne mondjon ítéletet, ne vonjon felelősségre senkit, ne hibáztasson (miért nem jelentette eddig, biztosan megérdemelte), segítsen

11 Ami nem várható el az intézkedő rendőrtől! Azonnal megoldja az esetleg évek óta fennálló konfliktusokat. „Elvigye” a bántalmazót, ijesztgesse, de eljárást ne indítson. Pénzbeli segítséget adjon, „taxi”-ként működjön A bántalmazott teljes elzárkózása, közre- működése nélkül is feltárja a körülményeket (amennyiben nincs más bizonyíték).

12 Orvos, pszichológus, szociális munkás, pedagógus, rendőr legyen egy személyben. Az adott területen élő családok életét folyamatosan figyelemmel kísérje, tudjon az esetleges bántalmazásokról anélkül, hogy bárki ezt konkrétan jelezné (családtagok, szomszédok, segítők). Jogi háttér nélküli intézkedést tegyen. Ami nem várható el az intézkedő rendőrtől! 2.

13 Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat A határozatot a bántalmazottal és a bántalmazóval is közölni kell, azt részükre át kell adni. A rendőrség a bántalmazott kérésére, vagy beleegyezésével a határozatot megküldi az illetékes családsegítő szolgálatnak, valamint a gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben ha a bántalmazott háztartásában kiskorú él. A rendőrség a határozatot megküldi az állandó lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnak ha a bántalmazott gyámolt, vagy gondnokolt személy. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

14 2009. évi LXXII. tv. 3. §. (7) bek. Nem helyszíni intézkedés: A családvédelmi koordinációért felelős szerv az eljárásról és a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget. A rendőrség megvizsgálja az anyagot, ha szükséges megelőző távoltartás, továbbítja a bíróságra, ha nem, akkor nyilvántartásba veszi az esetet, hogy intézkedéskor lássák az előzményt.