Magyarországon független, demokratikus jogállami berendezkedés, azaz független, alkotmányos demokrácia van, amelyben a közigazgatás részeként funkcionáló.

Az előadások a következő témára: "Magyarországon független, demokratikus jogállami berendezkedés, azaz független, alkotmányos demokrácia van, amelyben a közigazgatás részeként funkcionáló."— Előadás másolata:

1 A Magyarországon működő fegyveres rendvédelmi szervek bemutatása, szervezetek jogállása, feladataik.

2 Magyarországon független, demokratikus jogállami berendezkedés, azaz független, alkotmányos demokrácia van, amelyben a közigazgatás részeként funkcionáló rendészeti, rendfenntartó szervezetek működése is jogalkotói akarat. Az Alkotmány garantálja, hogy a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Ennek megfelelően, hazánkban a Alkotmány az alapja a közigazgatás működésének, feladatrendszerének is.

3 Rendészeti feladatok jogi szabályozottságának folyamata
Valamely feladat általános formában megjelenik a MK. Alkotmányában. Pl. Az Alkotmány meghatározza a Rendőrség elsődleges, általános feladatait. A feladat részletezésére, végrehajtására vonatkozóan törvényt kell alkotni! A feladat végrehajtására, az Alkotmányban meghatározottak szerint az OGY. Törvényt alkot. Pl. a Rendőrségről szóló évi XXXIV. Törvény megszövegezése A feladatban megjelenő tevékenység tényleges, egyértelmű végrehajtására vonatkozóan kormányzati vagy miniszteri jogszabályt kell alkotni.

4 A végrehajtásra az RTV. Szerint, az Alkotmányban meghatározottakra figyelemmel a kormány rendeletet és/vagy az illetékes szakminiszter rendeletet, vagy utasítást hoz. Esetünkben pl. a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII.23.) IRM rendelet. A részletezett feladatot szükséges valamilyen szervezeti egységhez, feladathoz kötni, illetve annak során meg kell határozni például a követendő magatartási formákat. A szervezet vezetője kiadja a szükséges további szabályozást, belső normát: Intézkedést, Utasítást, Irányelvet.

5 Fontos szabály ! A jogi szabályozás során nem adható ki olyan szabályozó ( törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, utasítás, vagy akár belső norma/utasítás, intézkedés, irányelv/), ami ellentmond a magasabb szintű jogszabálynak , normának.

6 1. Rendőrség

7

8

9

10

11 A Rendőrség – az Alkotmányon alapuló – Rtv
A Rendőrség – az Alkotmányon alapuló – Rtv. alapján a Kormány, ezen belül az IRM, illetve az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása és felügyelete mellett működő állami, fegyveres rendvédelmi szerv. A rendőrség elsődleges feladata a közbiztonság és közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása.

12 A Rendőrség feladatai:
Általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését; Szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében; Ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat;

13 Közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el;
Ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos általános rendészeti feladatokat; Gondoskodik a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának végrehajtásáról;

14 Védi a MK. Érdekei szempontjából különösen fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket; Engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet; Büntetés-végrehajtási feladatokat lát el; Ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, szükségállapot, a veszélyhelyzet és a meghatározott helyzet, katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat;

15 Rendkívüli állapot idején, meghatározott esetben közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, illetve elfogásában és lefegyverkezésében; Őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését; Ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy-és járműforgalmat, a szállítmányokat, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét;

16 Irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek, felújításával kapcsolatos munkák végzését; Megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket; Elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az EU kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat.

17 A Rendőrség védelmet nyújt az életet, testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekményekkel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.

18 A Rendőrség a feladatának ellátása során:
Együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel; Segítséget nyújt – jogszabályban meghatározott esetben – állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához; Támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét.

19 A Rendőrség alapvető feladata tehát:
A közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása, valamint a jogszabályokban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti tevékenység ellátása.

20 2. A Büntetés-végrehajtási Szervezet A szervezet feltételeit a Büntetés-végrehajtási Szervezetről szóló évi CVII. Törvény szabályozza.

21

22

23

24

25

26

27 A BV-i Szervezet elsődleges rendeltetése, feladata
a törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetések, intézkedések, büntetőeljárási kényszerintézkedések, szabálysértési elzárások, valamint idegenrendészeti őrizetek végrehajtása és az ehhez kapcsolódó őrzési, felügyeleti és ellenőrzési, elhelyezési élelmezési, ruházat-ellátási, egészségügyi, nevelési és oktatási, munkáltatási és más feladatok ellátása.

28 A BV-i Szervezet másik legfontosabb feladatköre
a honvédelmi, polgári – és katasztrófavédelmi tevékenység országos szintű elláthatóságával függ össze. Összegzés A szervezet – az Alkotmányon alapuló- a Büntetés-végrehajtási Szervezetről szóló évi CVII. Törvény alapján a Kormány, ezen belül az IRM, illetve az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása és felügyelete mellett működő állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

29 3. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

30

31

32

33 A katasztrófavédelem hivatásos szervezete az állami tűzoltóság és a polgári védelem irányítására összevont szervezet A szervezet a lakosság biztonságát veszélyeztető természeti és civilizációs katasztrófák bekövetkezésének megelőzésére, veszélyhelyzetek elhárítására és a következmények felszámolására hivatott.

34 Végzi a tűzoltóságok szakmai felügyeletét, feladatkörébe tartozik a különböző katonai és polgári válsághelyzetekre történő felkészülés is, a lakosság védelmének szervezése ezen körülmények között. A három szerv működését a legmagasabb szinten három, szoros kapcsolatban lévő, egymásra tekintettel megalkotott törvény szabályozza.

35 A katasztrófavédelem működését meghatározó törvény
Az évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. A törvény a katasztrófavédelemben érintett közigazgatási szervekre, gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra,az állampolgárokra, valamint a katasztrófavédelem hivatásos szerveire és személyi állományára fogalmaz meg rendelkezéseket.

36 A tűzvédelem működését meghatározó törvény
Az évi XXXI. törvény a tűz elleni , a műszak mentésről és a tűzoltóságról a MK. Területén tartózkodó magánszemélyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, jogi személyekre, a hivatásos állami és önkormányzati, valamint az önkéntes és létesítményi tűzoltóság szervezetére és személyi állományára, a tűzvédelemre és műszaki mentésre vonatkozóan fogalmaz meg rendelkezéseket.

37 A polgári védelem működését meghatározó törvény
Az évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről az államigazgatási, az önkormányzati, a hivatásos polgári védelmi szervekre, a polgári védelemben közreműködő fegyveres erőkre és rendészeti szervekre. A polgári szervekre és az állampolgárokra, a MK. Területére nézve fogalmaz meg rendelkezéseket.

38 Összegzés A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – az Alkotmányon alapuló- törvényi felhatalmazások alapján a Kormány, ezen belül az ÖM, illetve az önkormányzati miniszter irányítása és felügyelete mellett működő állami, fegyveres rendvédelmi szervezet amely magában ötvözi az állam katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és polgári védelem feladatrendszerét.