Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség Foglalkoztatás-fejlesztési irányok − a kormányzat munkaerő-piaci politikája − mi a szándék a Foglalkoztatási Paktumokkal?

Az előadások a következő témára: "Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség Foglalkoztatás-fejlesztési irányok − a kormányzat munkaerő-piaci politikája − mi a szándék a Foglalkoztatási Paktumokkal?"— Előadás másolata:

1 Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség Foglalkoztatás-fejlesztési irányok − a kormányzat munkaerő-piaci politikája − mi a szándék a Foglalkoztatási Paktumokkal?

2 Ajka Térségi Foglalkoztatási Stratégia Stratégiai célterületek / Prioritások:  Hatékony hálózatos együttműködés kiépítése, erőforrás- koordináció  Mezőgazdasági, feldolgozóipari, turisztikai és ipari vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának növelése  Önkormányzatok foglalkoztatás terén betöltött szerepének, szolgáltató funkciójának növelése  Munkaerő-piaci igények és a képzés összhangjának megteremtése  Munkahelyteremtés elsősorban a hátrányos helyzetű emberek számára, és kapcsolódó munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése 2

3 Ajka Térségi Foglalkoztatási Stratégia Az Ajkai Kistérség legfontosabb problémája jelenleg a 2010. október 4.-én bekövetkezett iszapkatasztrófa okozta közösségi és egyéni károk rendezése, az eredetihez közeli állapotok visszaállítása, további károk megelőzése, a katasztrófa sújtott területeken élők érdekeinek képviselete és munkába vetett hitének visszaadása. Ennek megfelelően a stratégiai prioritások közül elsődlegességet kapott a hatékony hálózatos együttműködés, partnerség kiépítése és az erőforrás koordináció a válsághelyzet kezelése érdekében. 3

4 Közfoglalkoztatás „Út a munkához program” → Nemzeti Közfoglalkoztatás Program váltja fel 2011-től. Célok:  Minél több álláskereső (munkanélküli) személy dolgozhasson (aktív korú, munkára kész és képes – szociálisan rászoruló)  Csökkenthetőek legyenek az önkormányzatok terhei; egyszerűsödjenek az eljárások (pályázat keretében igényelhető)  A dologi kiadások finanszírozásával lehetővé váljon minél több önkormányzati projekt, „jó gyakorlat” megvalósulása  A munkaügyi kirendeltségek kulcsszerepet kapnak a közfoglalkoztatás működtetésében (közfoglalkoztatás csak kirendeltségi közvetítéssel valósulhat meg)  Támogatottként megjelenhetnek a kis-, és közép vállalkozások (az önkormányzatok és az állami infrastruktúrát kezelő gazdálkodó szervezetek mellett)  A már jól bevált gyakorlatok folytatódnak: az országos közmunkaprogramok a nemzetgazdasági célok megvalósítására, vagy ahol gyors segítségre van szükség (árvíz, katasztrófa-helyzet utáni újjáépítés) 4

5 Miért szükséges a változás? A korábbi program:  Nem értékteremtő munkára, hanem csak létszámemelésre ösztönzött  Alultervezték a forrásait, finanszírozhatatlan a rendszer  Nem számol a térségi munkaerő-piaci különbségekkel  Nem javítja az elhelyezkedést – nem a munkához vezet  Sokan egyáltalán nem jutottak munkalehetőséghez  Csak a béreket és járulékokat finanszírozták – a dologi költségeket nem 5

6 Bérpótló juttatás (BPJ) A RÁT (Rendelkezésre Állási Támogatás) helyett – Bérpótló Juttatást (BPJ) folyósítanak (a mindenkori minimál-nyugdíj összege):  A rászorultságot a szociális helyzet alapján az önkormányzat állapítja meg  20 %-os (önkormányzati) önrésszel folyósítja a juttatást annak a munkaképes rászorulónak, akinek nincs munkája  Ez a juttatás nem segély! Állami elvárások:  Az eddiginél aktívabb közreműködés: továbbra is együttműködés a munkaügyi központtal; a munkát képzettségtől függetlenül el kell vállalni (felajánlott képzést és munkaerő-piaci programban való részvételt is)  2011-ben legalább 30 nap munkaviszony igazolása  Rendezett lakókörnyezet (saját lakókörnyezet rendben tartása: az önkormányzatok rendeletben szabályozzák)  Éves felülvizsgálat 6

7 A közfoglalkoztatás új típusai 1.Országos közmunkaprogramok 2.Önkormányzati teljes munkaidős közmunka 3.Önkormányzati részmunkaidős közmunka 4.Vállalkozók közmunka támogatása 7

8 Országos közmunkaprogramok  Éves, vagy több éven áthúzódó közfeladatokat átfogó programok az állami infrastruktúrában  12 hónapos munkaidő-keretes foglalkoztatás és hangsúlyos képzési elem  A bérek és járulékok támogatása közfoglalkoztatási forrásból történik  A dologi, anyag és beruházási költségeket a munkáltatók állják Fontosabb területek:  Önkormányzati, vízi társulati és állami csatornarendszerek  Erdőművelés  Közutak, vasutak, autópályák környezete  Természeti értékőrzés, környezetvédelem 8

9 Önkormányzati teljes munkaidős közmunka – a „közhasznú” helyett  Pályázatos támogatás 8 órás programszerű foglalkoztatásra  2-12 hónapos időtartamban komoly közösségi cél megvalósításába vonhatók be az álláskeresők (munkanélküliek); 6-8 órás munkaidő  Döntő többségük a bérpótló járadékra jogosultak közül kerül ki  A támogatásra önkormányzatok mellett a közfeladatot ellátó gazdasági társaságok, intézmények, települési közösségek is pályázhatnak  A támogatás intenzitása 70-100 % közötti a munkaerő-piaci helyzettől, a gazdasági − szociális adottságoktól függően  Évente két alkalommal kerül meghirdetésre a pályázati felhívás; munkabér + járulék + foglalkoztatással kapcsolatos egyéb költség (a támogatás 20%-ának mértékéig) 9

10 Önkormányzati részmunkaidős közmunka – a „közcélú” helyett  Egyszerűsített pályázatot nyújt be a települési önkormányzat a munkaügyi kirendeltségre  Részmunkaidős foglalkoztatás mellett, a munkaszerződés időtartamának legkisebb és maximális idejét is szabályozzák, másképp nem tervezhető a közfoglalkoztatás (2 – 4 hónap)  A bérek és a járulékok mellé fejkvótával dologi költséget számolhatnak el, így tervezhető értékteremtő program (megszűnik a közfoglalkoztatási terv)  A támogatás 95%-os; 5%-os önrész  Valamennyi önkormányzati és intézményi feladat ellátásával megbízhatják őket  A kirendeltség 8 napon belül elbírálja az igényt  A kiközvetítetteket kell foglalkoztatni; foglalkozás- egészségügyi vizsgálat; csak BPJ-s! 10

11 Vállalkozók közmunka támogatása  A kis és közepes vállalkozások számára jelent újabb esélyt a többi támogatási forma mellett  Csak bérpótló juttatásra jogosult álláskeresők (munkanélküliek) vonhatók be  A támogatás intenzitása igazodik a többi formához és az uniós támogatási és versenyszabályokhoz  A támogatásokról a munkaügyi központok döntenek  Legfeljebb 12 hónapra; munkabér + járulék: 70%-a  A statisztikai állományi létszám bővítéséhez vehető igénybe 11

12 Megvalósulás 2011. január 1.-től  Módosul a szociális törvény és a foglalkoztatási törvény  Egy jogszabály (kormányrendelet) szabályozza a támogatási rendet  Az új tudnivalókra megyei tájékoztatókon készítik fel az önkormányzatokat, a munkaügyi kirendeltségeket  A jogszabályok elfogadását követően internetes és email ügyfélszolgálatot működtetnek – minden kérdésre válaszolnak 12

13 www.afsz.hu Tájékoztató a települési önkormányzatok részére a közfoglalkoztatás rendszerének átalakításáról 13

14 A további tervek… Enyhíteni kívánnak a Start Régiós és Start Extra kártyák feltételein.  A Start Régiós kártyánál jelenleg a vállalkozás akkor kap három éven át járulékkedvezményt, ha további három évig foglalkoztatja a munkavállalót. Ez olyan kötelezettség, ami miatt még 1.000 db kártya sincs forgalomban, ezért ezt a kitételt eltörlik.  A Start Extra kártyát azok az 50 év felettiek és RÁT-ban részesülők kaphatják, akik tartósan munkanélküliek. Az utóbbi kitételt is eltörölik, mert ez sem életszerű. 14

15 A további tervek… A Regionális Munkaügyi Központok átalakítása:  Vezető-váltás – szemlélet-váltás  Ügyfél-barát munkaügyi kirendeltségek  Állami Álláskereső Rendszer (hatékonyabb rendszer, az Európai Uniós Álláskereső Rendszerekhez illeszkedik, mint az EURES)  Informatikai fejlesztés 15

16 A további tervek…  A feketegazdaság fehérítése  Családi gazdaságok megerősítése  Egészségipar fejlesztése  Komplex rehabilitáció - változások  A Munka Törvénykönyve: korszerűsítés 16

17 és végül… 17

18 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 18