Neveléstörténet I. évfolyam, 1. félév 2013.

Az előadások a következő témára: "Neveléstörténet I. évfolyam, 1. félév 2013."— Előadás másolata:

1 Neveléstörténet I. évfolyam, 1. félév 2013

2 Rövid tartalom Az ókori nevelés (az ókori Kelet, Spárta, Athén, Róma)
A korai keresztény nevelés (Aranyszájú Szent János, Szent Jeromos, Szent Ágoston) Középkor (Kolostori iskolák, Nagy Károly iskolahálózata, középkori egyetemek, lovagok nevelése, városi iskolák) Reneszánsz és humanizmus (Rotterdami Erasmus, Juan Luis Vivés, Francois Rabelais, Michel de Montaigne) Reformáció és ellenreformáció (Luther Márton, Melanchton, Valentin Trotzendorf, Jézus Társasága, piarista nevelés, leánynevelés) XVII. század: Jan Amos Komensky – Comenius és Apáczai Csere János John Locke J. J. Rousseau Pestalozzi pedagógiája XIX. század - Johann Friedrich Herbart XX. század – Reformpedagógiai irányzatok (Maria Montessori, Helen Parkhurst és a Dalton terv, Celestin Freinet, Waldorf pedagógia, Jéna plan)

3 Követelmény – Házi dolgozat
Interjú egy idősebb, szakmai elhivatottsággal rendelkező pedagógussal (óvónő, vagy tanító). Az interjúnak kettős célja van: megtudni, milyen jellegzetességekkel rendelkezett, hogyan zajlott az óvó- tanítóképzés az illető pedagógus felkészülése során. feltárni olyan oktatási módszereket, melyek nagyon hatékonyak, de a mostani pedagógusképzésben nem lehet tanulni róluk.

4 Keleti kultúrák Görög nevelés: Spárta, Athén Római nevelés
ÓKOR Keleti kultúrák Görög nevelés: Spárta, Athén Római nevelés

5 Az ókori Kelet Mezopotámia
Írnokképző iskolák – templomok mellett alakultak Kr. 2. évezred: TÁBLA HÁZA (alapfokú képzés) BÖLCSESSÉG HÁZA (magasabb műveltség) SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK Gyermek: fejlődésre képes egyén, akitől függ a jövő

6 Az ókori Kelet Egyiptom Írnokképzők (Kr. e. 2060-1785)(alapképzés)
Papi szemináriumok (teológia, rituálék, szent könyvek) Udvari nevelés – az arisztokrácia gyermekei számára a fáraó udvarában GYERMEK: a jövő letéteményese Minél hamarabb legyen felnőtt

7 Spárta Társadalmi helyzet: a bevándorló dórok (teljes jogú polisz polgárok) leigázzák az őslakosokat (helótákat) Cél: megtartani a vezető pozíciót Nevelési cél: a harcos nevelése Lykurgosz (kr. e. 8. sz.) – törvényei Egységes nevelés Beleszól a házasságkötésbe, a gyermekvállalásba. Megszervezi a nevelést Helóták felkelése Kr. E. 464-ben

8 Spártai táj a Taigetosz hegyével

9 Spártai nevelés Taigetosz 7-20 éves korig – táborokban
Kíméletlen dresszúra Gyilkolásra nevelés Írás-olvasás alig Ének: harcos indulók 20 éves – házasodhat 30-60 év - katonaköteles

10 Athén

11 Athén Szólon törvénye (Kr. e. 638-559) Cél: jó polisz polgár nevelése
Általános műveltség Szakmai műveltség „Az embernél semmi sem csodálatosabb” – a harmonikus ember nevelése Kalokagathia – ép testben, ép lélek

12 Athéni nevelés Magántanítás Paidagogosz Tartalom: Múzsai képzés:
Grammatikai-irodalmi képzés: írás, olvasás, számok, irodalmi művek Küthara képzés: vers, dal, hangszeres zene, tánc Gümnasztikai képzés: torna, sport, mozgásművészet

13 A gyerekek nevelése-oktatása, a képzés tartalmainak átadása különféle iskolatípusokban történt:
a) Grammatikai „iskola”: A hétéves gyermekeket elvitték a grammatisztész házába. Itt először az alapkészségek elsajátításával foglalkoztak. Társaival együtt megtanulta az olvasást, az írást és a számtant. Az olvasás tanulása: betűk megismerése, szótagoló (szüllabizein) olvasás. Később nyelvtant és irodalmat is tanultak, melynek oktatója a „grammatikosz” volt. Legtöbbet Homérosz Iliászának részleteivel foglalkoztak, amelyeket – részletes elemzés után – kívülről meg kellett tanulniuk. Az emlékezetbe vésést hangos felolvasás segítette. A verseket skandálva mondták vagy énekelték.

14 b) Kithara-iskola: A múzsai képzésen belül a költészet oktatása mellett fontos szerepet játszott a zenetanítás is. Ez a kithara tanítójának, a kitharisztésznek a házában történt. A kitarajáték tanítása kezdetben bemutatással és utánzással történt. Később e hangszer kísérete mellett énekelték a lírikusok műveit. Tánctanítás (orkesztiké) is folyt a kitharisztész házában: a kardalokat énekelve és táncolva adták elő.

15 Athéni iskola ábrázolása vázaképen. Kr. E. 490-480.

16 Múzsai nevelés. Balról: kitharán játszó tanár és gyermek, könyvtekercset tartó tanár

17 c) Palaisztra (‘birkózásra kijelölt hely’): Az előbbiekkel párhuzamosan hétéves koruktól kezdve a gimnasztikai képzést biztosító palaisztrába is elkísérték a gyermekeket. A tornatanítás, a testgyakorlás színtere volt ez. A testnevelő (paidotribész) irányításával a küzdősportok (birkózás, ökölvívás) és a könnyűatlétika különféle ágait gyakorolták itt a fiúk.

18 Priene városának gümnasziona. Rekonstrukció
Gümnaszion (gümnosz = ‘meztelen’): Az idősebbek a gümnaszionban folytatták a testgyakorlást. Olyan épület volt ez, amelyben – a fedetlen és fedett futópályák mellett – különféle céloknak megfelelő helyiségek kaptak helyet. Az öltözők mellett később megjelentek az előadótermek és a könyvtárak is. Hamarosan magasabb szellemi tanulmányokat is folytattak itt a fiatalok.

19 A nevelés fontos színterei voltak Athénban a megszerveződő baráti társaságok összejövetelei, a szümpozionok. A résztvevő fiatal fiúk a bölcsebb, tapasztaltabb polgárokkal folytatott kötetlen beszélgetések során tehettek szert újabb ismeretekre. A felserdült fiúk a különféle „iskolákban” elsajátított meggyőző beszéd, az ékesszólás művészetének birtokában már beléphettek az athéni közélet küzdőterére, a népgyűlés színhelyére (agora), hogy ott gyakorolják állampolgári jogaikat.

20 A nevelés fontos színterei voltak Athénban a megszerveződő baráti társaságok összejövetelei, a szümpozionok. A résztvevő fiatal fiúk a bölcsebb, tapasztaltabb polgárokkal folytatott kötetlen beszélgetések során tehettek szert újabb ismeretekre. A felserdült fiúk a különféle „iskolákban” elsajátított meggyőző beszéd, az ékesszólás művészetének birtokában már beléphettek az athéni közélet küzdőterére, a népgyűlés színhelyére (agora), hogy ott gyakorolják állampolgári jogaikat.

21 Az athéni lányok többségét csak a háztartási és gazdasági ismeretekre tanították meg.
Anyjuktól tanulták a varrást, a kötést, a fonást és a szövést. Olvasni és írni általában csak szüleiktől vagy dajkájuktól tanultak meg valamelyest. A politikai élet nyilvánossága zárt világ volt számukra. Legfőbb ékességük a hallgatás, s életük legfontosabb színtere a lakóház idegenek elől zárt női lakosztálya, a günakeion volt.

22 Hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336 – Kr. e. 30)
A hellénizmus kezdetét általában Nagy Sándor uralkodásától (Kr. e ) számítjuk, végét pedig az év jelenti, amikor Augustus meghódította a görög fennhatóság alatt álló Egyiptomot (Kr. e. 30.). A hellenisztikus kor nevelése és oktatása is figyelemre méltó tartalmi gazdagodáson ment keresztül. Új „iskolatípusok” jelentek meg, s a régiekben átadott tudás tartalma is módosult.

23 Hellénizmus kora Dajka Magánnevelés Elemi iskola Középfokú oktatás
LUDUS (kellemes foglalatosság, játék) SCHOLA (szívesen végzett, gyönyörködtető tevékenység) Középfokú oktatás GRAMMATIKAI ISKOLA Felsőfokú oktatás RETORIKAI ISKOLA Nők nevelése – az anya szerepre

24 a) Az elemi oktatás színtere a minden városban működő didaszkaleion lett.
Általában 7–14 éves korú gyerekek jártak ide. Részint magániskolák voltak, de már megjelentek a városok által fenntartott intézmények is. Többnyire egyetlen szegényesen berendezett szobából állt, itt tanított az iskolamester: a grammatisztész, más szóval didaszkalosz. Munkáját fizetségért végezte, ezért – a korabeli mentalitásnak megfelelően – igen kevésre becsülték. A tanító javadalma a tanított gyerekek létszámától függött. Bárki taníthatott külön képesítés nélkül, csak az olvasáshoz kellett értenie. A napi tanítási idő – közbeiktatott szünetekkel – virradattól napnyugtáig tartott. A gyerekek olvasni, írni és számolni tanultak a didaszkaleionban.

25 b) A középfokú oktatás színtere a grammatikai iskola volt.
A grammatikosz (‘irodalomtanár’) vezetésével itt már megkezdődött a klasszikus írók és költõk – mindenekelőtt Homérosz – műveinek beható tanulmányozása. Az alkalmazott módszerek igen alapos és sokoldalú tanulást tettek lehetővé. Az Iliász tanításakor például a grammatikosz előbb ismertette az elemzésre kiválasztott részlet cselekményét (ennek szemléltetésére képeket is alkalmazhatott), jellemezte az egyes szereplőket, s a tanulók csak ezután olvasták fel a szöveget. A felolvasás közben kijavították a diákok által készített másolatok esetleges hibáit, majd szóról-szóra elmagyarázták és értelmezték a szöveget. Ez a módszer önmagában is segítette az emlékezetbe vésést, amit megköveteltek a tanulóktól. Miután a gyerekek megértették a szöveget, tartalmát kivonatokba, kérdés-felelet formájú katekizmusokba tömörítették. Házi feladataik között fogalmazások szerepeltek, amelyeket egy előre megadott témából kellett írniuk.

26 A szónoki beszéd elsajátítására előkészítő ismeretek és gyakorlatok köre fokozatosan tovább bővült a grammatikai iskolában: az irodalmi művek elemzése mellett bekerült a tananyagba a nyelvtan (grammatika). Később megjelentek a matematikával kapcsolatos és a természetre vonatkozó „reál” ismeretkörök is: az aritmetika, a geometria, az asztronómia, valamint a zeneelmélet. Ez utóbbiak lesznek majd a „hét szabad tudomány” rendszerében a quadrivium elemei. Így vált teljessé, humán és reál ismeretköröket egyaránt felölelve az a műveltségeszmény, amelyet a hellén emberek enkükliosz paideiá-nak, vagyis a minden szabad ember számára hozzáférhető általános nevelésnek-oktatásnak neveztek.

27 c) Továbbra is működtek a gümnaszionok, az eredetileg testnevelésre szolgáló pompás épületegyüttesek. Szerepkörük gazdagodott: a test nevelése mellett a szellem gyarapodását is szolgálták már. Hatósugara is bővült, funkciójuk átformálódott: egyre inkább egyfajta “kulturális centrummá” vált: mindenki betérhetett ide, akinek kedve volt előadásokat hallgatni vagy a könyvtárban olvasni.

28 d) A felsőfokú képzés színterei azok a filozófiai iskolák is, melyek a híres bölcselők köré tömörülő fiatalokból szerveződtek. Kiemelkedett ezek közül Platón iskolája, az „Akadémia”. Hasonlóan tanított Arisztotelész az athéniak kedvelt „peripatosz”-án (‘sétáló hely, sétány’), a Lükabéttosz nevű dombon sétálgatás közben magyarázva, vitatkozva tanítványaival. A domb nevéből származik a későbbi iskolatípus, a líceum neve, a peripatosz szóból pedig az Arisztotelészt követő peripatetikus filozófusok nyerték elnevezésüket.

29 e) A felsőfokú képzés színterei közé taroztak még az orvosi iskolák, elsősorban Hippokratész műveit használták itt. Végül igen népszerűek voltak a szónoki képzést nyújtó retorikai iskolák is, ahol a rétorok oktattak. Az tanítást segítő kézikönyvek tartalmának elsajátítása után, a jövendő szónokok stílusát csiszolták, és módszeresen fejlesztették olyan képességeiket, amelyekre a jó rétornak szüksége volt (emlékezet, hangképzés, gesztusnyelv stb.).

30 Görög filozófusok a nevelésről a) A szofisták
A Kr. e. V. századi Athénban megnövekedett a neveléssel,oktatással szemben támasztott társadalmi igény. Ennek kielégítésére vállalkoztak a szofisták (»bölcsek«), akik vándortanítóként városról-városra járva – jó pénzért – tették közkinccsé bölcsességüket. Olyan műveltséget közvetítettek, amely a gyakorlati életben jól hasznosítható. Műveltségképük már bizonyos természettudományos jellegű ismeretanyagot is tartalmazott. Tanításuk tartalma a következőképpen rendszerezhető:

31 1. Dialektika. A logikus gondolkodás és a vitatkozás, érvelés tudománya. Protagorasz, a híres szofista odáig fejlesztette ennek művészetét, hogy kijelenthette: Minden dologról két egymással homlokegyenest szembenálló felfogás létezhet, s az ügyes szofista képes arra, hogy „a kevésbé találó felfogást mint helytállóbbat” hitesse el vitapartnereivel. E felfogás szerint tehát az igazság szubjektív, s a virtuóz – de már öncélúságba hajló – vitatkozás segítségével az ember képessé válhat arra, hogy hamis tényeket az igazság színében tüntessen fel. Itt jelentkeznek az abszurditásig túlhajtott szofizmus veszélyei. Etikai relativizmus

32 2. Retorika. Az ékesszólás, a kifejező-meggyőző beszéd mestersége („techné”-je).
A szofisták nemcsak a logikus gondolkodást, a meggyőző érvelést tartották fontosnak, hanem annak formai elemeit is. Azt is, hogy tanítványaik gondolataikat művészien kialakított, kifejező és hatásos formába tudják önteni, azaz legyenek jó szónokok. Ők voltak a pedagógia történetében az elsők, akik rendkívül hatásos módszerbeli eszközöket alkalmaztak e cél eléréséért. A szabályok oktatásán túl nagy súlyt fektettek a gyakorlásra. A “tanulási kedv” felkeltése és fenntartása érdekében sikerrel alkalmazták a dicséretet, sőt a hallgatóság előtti próbaszónoklatok esetében az előre lepénzelt “bértapsolók” alkalmazásával.

33 Szofisták lefizetett bértapsolókkal motiválják a szónoklást gyakorló tanítványukat

34 3. Gyakorlati ismeretek. A szofisták „tananyagrendjében” a humán ismeretkörök mellett bizonyos természettudományok, reáliák is helyet kaptak. Így például Hippiász a dialektikán és retorikán túl számtant, mértant és csillagászatot is tanított. A szofisták vitathatatlan pedagógiai érdeme, hogy mélységesen hittek az egyén nevelhetőségében. Ez a hit bizonyos esetekben túlzott pedagógiai optimizmusba csapott át.

35 Antiphón: „Véleményem szerint a világon legfontosabb a nevelés; ha ugyanis valamit helyesen kezdünk el, úgy valószínű, hogy az jól is végződik. Amilyen a mag, melyet a földbe vetünk, olyan a várható aratás is. Ha egy fiatal lélekbe nemes műveltséget hintünk el, úgy ez az egész életen keresztül virágzik, és sem eső, sem szárazság nem pusztíthatja el. A környezet szerint, amelyben napunk jó részét eltöltjük, igazodik szükségszerűen jellemünk fejlõdése is.” (Idézi Tettamanti Béla (1959): kézirat )

36 Görög gondolkodók Szókrátész (Kr. e. 469-399) Plátón (Kr. e. 428-347)
Az ember áll a középpontban: önismeret Rávezető beszélgetés: bábáskodás Etikai intellektualizmus Plátón (Kr. e ) Az állam: őrök, filozófusok, dolgozók Arisztotelész (Kr. e ) Plátón tanítványa, Nagy Sándor nevelője Nikhomakhoszi etika Katarziselmélet

37 Szókratész (Kr. e. 470–399) Hadat üzent a szofisták erkölcsi relativizmusának, és síkra szállt az örök erkölcsi értékek jogainak visszaállításáért. Hitt az erény taníthatóságában, abban, hogy a tudás nemesíti az embert Az igazi megismerés forrását az emberi tudatba helyezi át; az érzékszervi megismerésnek, a külső természet tudati leképezésének így kisebb jelentőséget tulajdonít. A kétféle megismerés így Szókratész felfogása szerint a következő:

38 1. A szakemberek, különféle mesteremberek ismeretszerzése, amely a tárgyi ismeretek tanulását jelenti. Ez csak egy alacsonyabb rendű, relatív értékű tudást eredményezhet. 2. Ha a dolgokat nem szemünkkel, hanem belső tudatműködésünkkel vizsgáljuk, szert tehetünk az egyedül igaz, valóságos ismeretekre. Szókratész

39 A heurisztikus módszer alkalmazásával a beszélgetés során a konkrétumból kiindulva, mesterien megfogalmazott kérdések sorozatán át jutott el az általános igazságokig. A dialógus alatt mindvégig a tanítvány áll előtérben, s a háttérbe húzódó mester kérdéseivel szinte észrevétlenül vezeti rá õt a helyes útra. (Miután előbb vakvágányra vitte, s rádöbbentette hibás felfogásának tarthatatlanságára.) Így válik végül teljessé tudás, amelynek megszerzése Szókratész felfogása szerint voltaképpen csak visszaemlékezés az eredendően velünk született és később feledésbe merült ismeretekre. Ezt a módszert nevezzük bábáskodásnak.

40 A tudás átadására tehát Szókratész kimunkált egy mesteri módszert, a heurisztika, a „rádöbbentés” művészetét. Ennek kései – meglehetősen leegyszerűsített – válfaja „kérdve-kifejtő módszer” néven vált honossá az újkori iskolák hétköznapi gyakorlatában. Szókratész Menón rabszolgáját tanítja az adott oldalhosszúságú négyzet területének megkettőzésére

41 Négyzet területének megkettőzése

42 Platón (Kr. e. 428/7–348/7) Érdeme a pedagógia terén kettős: egyrészt rendkívül szemléletes módon ábrázolta a korabeli görög nevelést, másrészt pedig egy sajátos, egyedülálló pedagógiai rendszert alkotott. Ezt a rendszert az „Állam” és a „Törvények” című dialógusa segítségével rekonstruálhatjuk.

43 A társadalomban a következő osztályokat különbözteti meg:
Filozófusok, akiknek erénye a bölcsesség. Az állam vezetésére kizárólag ők alkalmasak. Katonák, harcosok, a filozófusok segítői. Míg a filozófusok a törvények betartásán őrködnek, addig a katonák az állam területi sérthetetlenségét védelmezik. Család- és vagyonközösségben élő férfiak és nők e kaszt tagjai, erényük a rettenthetetlen bátorság. Dolgozók. Ők csak a józanság, az önmérséklet erényét képesek önmagukban kialakítani. Feladatuk a társadalom működéséhez szükséges anyagi javak előállítása.

44 Az államban csak akkor lesz rend, ha e három osztály társadalomban elfoglalt helye megfelel saját egyéni lelki alkatuknak. Egymástól elkülönített kasztokként kell élniük. Dolgozókból nem lehetnek katonák vagy filozófusok, az õ oktatásuk-nevelésük felesleges, sőt káros. Egyedül a katonák legkiválóbbjaiból lehetnek filozófusok, tehát vezetők. Ehhez a gondosan megtervezett nevelés segíti hozzá a fiatalokat, amelyből fiúknak és lányoknak egyaránt részesülniük kell.

45 Az őrök - katonák nevelése
Az őrök közül kikerülő filozófusok nevelését már kisgyermekkortól kezdve szigorúan ellenőrzik. A szokásos mesék jelentős része nem nekik való. Az édesanyák és a dajkák csak a megfelelő szempontok szerint kiválasztott meséket mondhatják a gyermekeknek. A homéroszi költészet is káros, mivel az Iliász és Odüsszeia költője sokszor az istenek gonoszságáról beszél, s ezzel rossz példát nyújt a fiataloknak. Ugyanez a helyzet a drámákkal. A drámaírók művészi meggyőző erővel ábrázolják a hősök jellemét. Ezzel utánzásra késztetik a fiatalokat, akiknek jelleme így változékonnyá, kiegyensúlyozatlanná válhat. A tökéletes államban csak egységes, szilárd jellemek létezhetnek, „nincs kétféle foglalkozású vagy sokoldalú ember”.

46 Az sem közömbös, hogy milyen zenére tanítjuk a leendő őröket s filozófusokat.
Platón hisz a zene lélekformáló erejében: „a ritmus és a harmónia hatol be legjobban a lélek belsejébe”. Az ion és a líd hangnem csak szórakoztat és elpuhít – ezért ezek mellőzendők. A dór és a fríg viszont éleszti a harci kedvet, bátorsággal tölti el az ifjak lelkét. A húros hangszerek közül csak a lírát és a kitharát engedélyezte. A fuvolát száműzte a fiatal őröknek ajánlható hangszerek közül. Platón nevelési rendszerében fontos szerep jut a testi nevelésnek. Feladata az egész szervezet fejlesztése, edzése, a test és a lélek össz­hangjának megteremtése. A testi nevelés sohasem válhat egyoldalúvá, mértéktelenné.

47 Miután az őrök letöltötték két-három évig tartó katonai szolgálatukat, húsz éves korukban kezdenek hozzá a tíz esztendeig tartó matematikai előtanulmányaikhoz. A matematikai képzés keretei között tanítandó aritmetika, geometria, asztronómia és zenetudomány csupán előkészület (propedeutika) a dialektikához, amellyel nem szabad túl korán megismerkedni. Csak harminc éves koruktól kezdve foglalkozhatnak dialektikával öt esztendőn keresztül. Harmincöt éves korától kezdve a leendő filozófus tizenöt éven át a közélet gyakorlatában bizonyítja rátermettségét, felkészültségét, s csak ötven esztendős korára lesz kész arra, hogy az állam vezetői közé lépjen.

48 A Törvényekben szintén találunk nevelésre vonatkozó gondolatokat
A Törvényekben szintén találunk nevelésre vonatkozó gondolatokat. A következő táblázat a fejlődésmenet egyes szakaszait szemlélteti: Életkor Jellemző vonások – gondozási, nevelési feladatok 0–2 év A gyermek lelke „hajlékony”, formálható. “Az újszülöttet, mint a viaszt alakítani kell.” Pólyázásra van szükség két éves korig. 2–3 év A kisgyermek sírással jutatja kifejezésre vágyait a dajkák figyeljenek a kisded „jelzéseire”. Amíg a gyermek nem tud járni, a dajka vigye mindenhová, hogy élményeket gyűjtsön. „A kisdedet a lehető legkevesebb fájdalom, ijedség és szenvedés érje.”

49 Kisgyermekkorban „oltódik bele mindnyájunkba
Kisgyermekkorban „oltódik bele mindnyájunkba döntő jelentőséggel egész jellemünk a szokás hatalma folytán”. 3–6 év “A gyermek lelkületének szüksége van a játékra.” A gyerekek játsszanak együtt csoportosan a dajkák felügyelete mellett. A fegyelmezés ne legyen túlzott, de a kényeztetést is kerülni kell. 6–serdülõkor A gyermekeket már el kell különíteni nemük szerint. A fiúk gimnasztikai és múzsai nevelésben részesüljenek az iskolában. A gimnasztika (torna, birkózás, lovaglás, fegyverforgatás, tánc) a testet fejleszti, a múzsai nevelés a lelket nemesíti. A lányok szintén ismerjék meg a gimnasztikai egyes elemeit. (Platón: Törvények. Fordította Kövendi Dénes. In: Platón összes művei. III. kötet. Bp., o.)

50 Arisztotelész (Kr. e. 384–322) Platón tanítványaként annak iskolájában, az Akadémián tanult. Elsősorban filozófiával foglalkozott, de érdeklődési köre – sok más tudománnyal együtt – kiterjedt a pedagógiára is. Nagy Sándor nevelőjeként a gyakorlati pedagógia terén is bizonyította tehetségét. A későbbi világhódító fejedelem élete végéig ragaszkodott mesteréhez.

51 Kíméletlen kritikának vetette alá kora nevelési gyakorlatát
Kíméletlen kritikának vetette alá kora nevelési gyakorlatát. Az athéni nevelést „kétes értékű”-nek nevező, mert nincs tisztázva, hogy mi a célja: a hasznosság vagy az erény. A spártai nevelés sem megfelelő, mert „egészen elállatiasítják a gyermekeket a sok gyötréssel és edzéssel, mert szerintük ez a leghasznosabb vitézség”. A mérhetetlenül sok atlétikai gyakorlat megerőlteti és tönkreteszi a testet, ezért nem helyénvaló. Platón állama szerinte azért nem megfelelő, mert nem ismeri a család intézményét, ez pedig Arisztotelész szerint a városállam alapja. Az ilyen államban „felhígul a szeretet”. A magántulajdon megszüntetése sem helyes, az emberi szükségletekkel összeegyeztethetetlen „közösködéshez” vezet. (Arisztotelész: Politika. Fordította Szabó Miklós. gondolat, Bp., o b.)

52 Fiának szánt művében, a „Nikomakhoszi ethiká”-ban arról ír, hogy az emberi élet célja a boldogság.
Ki az igazán boldog ember? Az, aki erényesen él – hangzik Arisztotelész válasza. A cél tehát erényes polgárok nevelése. Az erényeket természetes hajlamainkból fejleszthetjük ki tevékenység útján. Kétfélék lehetnek: erkölcsiek és szellemiek. (Erkölcsi erény például a bőkezűség, önuralom, igazságosság, bátorság; szellemi erény pedig az okosság, belátás, éles elméjűség.) Az erkölcsi erényeket szoktatás útján alakíthatjuk ki, a szellemieket pedig oktatás-tanítás segítségével. Az erkölcsi erény fontos jellemzője a középhatár (mezotész) a végletek túlzásai között. (Így lesz középhatár a kedvesség a hízelgés és az összeférhetetlenség között, a nemes lelkû adakozás a tékozlás és a fösvénység között, a szelídség a dühösség és a halvérűség között, vagy a helyes testmozgás a túlzásba vitt atlétika és a tunyaság között.)

53 Nagyon jelentős – s ma is érvényes tanulságokkal szolgál – ez a megkülönböztetés.
Kitűnik belőle, hogy az erkölcsi erények elsajátításához nem az oktatáson keresztül vezet az út. Nem a tudás az erkölcs alapja, „az erénynél a tudás keveset vagy éppen semmit sem nyom”. Ezzel Arisztotelész túllép – a görög filozófusok körében olyannyira elterjedt – erkölcsi intellektualizmus álláspontján. Ha többször, újra és újra erényesen cselekszünk, a szoktatás-megszokás útján kialakul bennünk egy tartós lelki minőség, a lélek erkölcsös habitusa. Ez lesz az erényes cselekvés garanciája. Természetesen az oktatás sem száműzhető a gyermeknevelésből. A szoktatás útján keletkezett erkölcsi erényeket ugyanis csak az ész útján lehet tudatos erénnyé alakítani. „Lehetetlen jónak és erényesnek lenni okosság nélkül” – írja Arisztotelész, s ez fordítva is igaz: „lehetetlen okosnak lenni erkölcsi erény nélkül”. Örök érvényű igazság ez: a megszerzett tudás káros is lehet, ha rossz, erkölcstelen cél érdekében használja fel az ember.

54 A nevelés gyakorlata a Politika alapján:
Életkor Jellemzõ vonások – gondozási, nevelési feladatok Születés-elválasztás A test gondozása és módszeres edzése fontos feladat. „Bőséges tejtáplálék felel meg a testnek.” „Minél kevesebb bort élvezzen a gyermek” Szoktassuk hozzá a hideg elviseléséhez. 2–5 év „Semmiféle tanulásra nem ajánlatos fogni a gyermeket.” Mozogjon sokat. Foglalkozzunk és játsszunk vele. A meséket a gyermekfelügyelõk ellenőrizzék. Ne büntessük, ha sír, hiszen ez is testgyakorlás.

55 5–7 év Még mindig otthon neveljük. “A gyermekfelügyelőknek
vigyázniuk kell e gyermek időtöltésére.” Óvjuk az illetlen beszédtől, szobroktól és képektől. Ne halljon másokat gúnyoló verseket, ne lásson vígjátékokat. 7-pubertásig Folytasson tanulmányokat.

56 Ettől kezdve nevelője fokozatosan bevezetheti a tudományokba és a művészetekbe.
A tanítandó tárgyak a következők: 1. írás-olvasás, 2. nyelvtan és irodalom, 3. testgyakorlás, 4. zene, 5. rajzolás. Arisztotelész Platónnál is nagyobb fontosságot tulajdonít a zenének. A zene képes az indulatok és szenvedélyek levezetésére, s így megtisztítja az erkölcsöket. A passzív zenehallgatás azonban ehhez nem elegendő, a gyermeknek magának is muzsikálnia kell. Ez a zenetanulás ne legyen mesterségszerű, „versenyekre és díjakra irányuló”. Általános zenei műveltségre van szüksége a gyermeknek. A hangszerek közül a fuvolát elutasítja, mert az „nem arra való, hogy erkölcsös lelki hangulatot keltsen”, csupán a szenvedélyeket korbácsolja fel; a kithara sem nyeri meg tetszését; csak a lírát engedélyezi. A hangnemek terén a dór mellett foglal állást, mert “nyugodt, férfias méltóságot” áraszt, s így ez felel meg leginkább a szélsőségektől mentes erkölcsi erények kialakításának.

57 Akárcsak mestere, Platón, Arisztotelész is azt vallja, hogy a nevelést társadalmasítani kell, az állam irányítása alá kell vonni. A nevelés végső célja nála is az „állam boldogsága”. Az egyént nem önmagáért neveljük, hanem azért, mert az értékes individuumok összessége az állam értékét növeli. Különbség kettejük felfogása között, hogy míg Platón elkülönült kasztok számára nevel, addig Arisztotelész szerint a nevelés áldásából minden szabad embernek egyformán részesülnie kell. Platón etikai intellektualizmusán túllépve hangsúlyozza, hogy az erkölcsi törvények ismerete önmagában még nem eredményez etikus magatartást. A nevelésben – az oktatáson, a tudatosításon túl – a gyakorlásnak, a szoktatásnak is teret kell biztosítani. * * *

58 Róma Forum Romanum

59 Róma Társadalmi helyzet: hatalmas birodalom
Eszmény: „derék férfi” – virtus Bátor katona Köztisztviselő a provinciákban Nevelési cél: orátor, rhétor (magasabb hivatalokat irányító köztisztviselő nevelése) Tartalom: Trivium Grammatika, retorika, logika Quadrivium Aritmetika, geometria, asztronomia, musica

60 Gyermeknevelés Rómában
A gyermek fontos! Csecsemő-7 éves korig – az anya neveli, dajkálja, helyes viselkedés, vallásos tanok Lányok otthon nevelődnek Fiúk – 7 éves kor után az apa neveli: Megtanítja: írni, olvasni, számolni, 12 táblás könyv Fórum – részt vesz a közügyek intézésében Katonaság

61 Korai keresztény nevelés
Társadalmi helyzet Császárkori Róma Korrupció Társadalmi-gazdasági válság Vallási szekták elszaporodása 313 – Constantinus császár vallásszabadság a keresztény egyháznak

62 Keresztény nevelés jellemzői
Egyetemes – mindenkinek joga részt venni benne II. sz. kathekéta iskolák megjelenése Képviselők: Szt. Ágoston ( ) Aranyszájú Szent János ( ) Szent Jeromos ( ) Gyermekszemlélet: képtelen a jó felismerésére, a felnőttnek alá kell vetnie magát Papság szerepe a nevelésben: Árvaházak alapítása (787) Prédikációk Kitett gyerekek befogadása a kolostorokba

63 Középkor Klérikus nevelés Középkori egyetemek
Világi nevelés – lovagi nevelés, városi iskolák

64 Klérikus nevelés Társadalmi helyzet: Feudalizmus Nő az egyház szerepe
Megalakulnak az első kolostorok 529 Monte Casino – Nursiai Szent Benedek „ora et labora”

65 Kolostori iskolák Belső és külső iskola Scriptorium Tartalom:
7 szabad tudományok Egyházatyák, klérikusok művei Latin olvasás Vallási ismeretek Egyházi énekek Segítenek az olvasás elterjedésében Zárdák

66 Nagy Károly iskolahálózata 800 körül -területi elv szerint-
Plébániai iskolák Cél: világi papok nevelése – vallásos tanok széles rétegeknek való terjesztése (prédikációk) Székesegyházi iskolák (káptalani iskolák) Cél: magasabb műveltség elsajátítása Kolostori iskolák Palotaiskola

67 Középkori egyetemek UNIVERSITAS 1088 - Bologna
tudományok egyetemessége Tanárok-hallgatók együttese Bologna – Párizs: Sorbonne Karok: filozófiai – felkészítő év Orvosi, jogi, teológiai – ráépül az előzőre

68 A bolognai egyetem (1088)

69 Egyetemek jellegzetességei
Dékán – a kar vezetője Rektor – az egyetem vezetője Egyetemtípusok: Párizsi típusú Bolognai típusú Párizs – filozófiai, teológiai kar (Aquinói Szent Tamás) Bologna – jogi kar Montpellier – orvosi kar

70 Lovagi nevelés LOVAG: nemesi származású lovas katona, aki szolgálatait a hűbérurának ajánlotta fel, cserébe földbirtokot kapott Lovagi ideál: Testi erő Lelkierő Lovagiasság Krisztus hős bajnokai Színtér: főúri udvarok

71 Lovagi nevelés Tartalom: Fokozatok: apród – fegyverhordozó – lovag
Fegyvergyakorlatok Mintakövetés Lovagi műveltség (zene, tánc, dal) Nyelvtudás Hét lovagi készség: Lovaglás Úszás Nyilazás Vívás Vadászat Sakkozás Éneklés Fokozatok: apród – fegyverhordozó – lovag Lányok nevelés - udvarházakban

72 Városi iskolák Plébániai iskolák átalakulnak, világi értelmiségiek tanítanak Tartalom: Alapképzés: olvasás, írás, éneklés, latin nyelv Felsőbb szinten: életpályához szükséges ismeretek (könyvelés, pénzügyi ismeretek, csillagászat, stb), latin szakkönyvek. Magániskolák – anyanyelvi képzés Céhes nevelés

73 Gyermekszemlélet ambivalencia
Gyermekkor jelentéktelen átmenet Elutasítják a gyerekek kitevését, de távol tartják maguktól. Hit: gyermeki ártatlanág, tisztaság Gyermekkor szakaszai Kötődés, gyengédség a gyermekekhez

74 Reneszánsz és humanizmus 1300-1600
Az ember a középpontba kerül Isten és ember viszonya megváltozik Az egyéniség érvényesülésének korszaka Könyvnyomtatás megjelenése Uomo universale – mindenoldalúan fejlett ember Antik görög, latin művészet újrafelfedezése Természettudományok iránti érdeklődés felerősödése

75 Leonardo da Vinci

76 Michelangelo Buonarrotti

77 Főúri nevelés Guarino de Verona (1374-1460)
Ferrara: bentlakásos magániskola Janus Pannonius is itt tanul Vittorino da Feltre ( ) 1423 – Mantova: A vidámság háza (Casa di giocosa)

78 Mátyás király udvara - a magyar humanizmus melegágya

79 Rotterdami Erasmus 1529 – A gyermekek korai és erkölcsös nevelése Gyermekkor=alaktalanság kora Fontos a házitanító személyisége A gyermekkor életkori sajátosságai 1530 – A gyermek illő magatartásáról illemtankönyv – Colloquia familiaria Nyájas beszélgetések az emberi kapcsolatok jobbátételéről

80 Juan Luis Vives 1492 - 1540 1531 – A tantárgyakról
Fontos a gyermek megismerése a nevelés során A tanító legyen jártas a tanítás művészetében is 1523 – A keresztény nőnevelésről Erkölcsös nő, aki méltó urához

81 Francois Rabelais 1494? – 1553 1532 –től írja szatirikus regénysorozatát: Gargantua és Pantagruel

82 Michel de Montaigne Eszményképe: a széles látókörű, rokonszenves, jó modorú, megnyerő társas lény A nevelés célja: Önálló gondolkodás Értelmes tanulás Iskolakritika

83 Gyermekkép Humanisták: a gyermekkel való szeretetteljes foglalkozás
Gyakorlatban: Testi fenyítés Dajkaság Gyerekek távoltartása (mesterség tanulás, zárda) XVI. Sz.: a gazdaság fellendülésével a gyermek örömforrássá válik

84 Humanista városi iskola tananyaga
Klasszikus művek feldolgozása Latin grammatika Elemi ismeretek

85 Reformáció A katolikus egyház visszaélései, ellentmondásai hatására jelentkezik. Cél: a személyes színezetű, bensőséges, mélyen átélt vallásosság=PIETAS kialakítása

86 Luther Márton (1483-1546) Nevelési cél:
Reformáció tanainak terjesztése (prédikátorok, plébánosok, tudósok nevelése) Világi-vallási felkészítés (a néptömegek számára)

87 A nevelés tartalma Teológusok: Falusi plébánosok: Nép:
Latin, görög, héber nyelv ismerete (Biblia) Falusi plébánosok: Latin nyelv ismerete: írás, olvasás, számolás Latin grammatika, egyházi zene Retorika, poétika (Vergilius, Ovidius, Cicero/ versek, prédikációk írása) A tehetségesebbek, a szegények felkarolása, támogatása Nép: Anyanyelvi írás olvasás Elemi iskolák széleskörű elterjedését szorgalmazta

88 Lányok nevelése Cél: A lánynevelése tartalma:
Felkészítés a feleség és az anya szerepre NŐ: férje lelki társa, vele egyenrangú, DE gyakorlati kérdésekben alárendelt férjének A lánynevelése tartalma: Olvasás, írás Zsoltárok éneklése Luther kis katekizmusa Egyszerűbb bibliai történetek olvasása

89 Gyermekfelfogása GYERMEK = örök kincs, aki meg kell óvni Isten számára
NEVELÉS = szent tevékenység, alapja a HARMONIKUS HÁZASSÁG ÉS CSALÁDI HÁTTÉR

90 Philip Melanchton (1497-1560) NÉMETORSZÁG TANÍTÓJA
Wittenbergi egyetem humanista műveltségű professzora Segít Luthernek az iskolaalapításban Kidolgozta a szász majd a würtenbergi választófejedelemségek iskoláinak tanrendszerét Eszménye: az ember, aki képes összehangolni a: PIETASt (bensőséges vallásosság) ERUDICIÓval (klasszikus műveltség)

91 Wittenbergi tevékenysége
Bölcsészeti fakultás humanista szellemben való korszerűsítése Tanszékeket szervez (görög, héber, latin, retorika, poétika, matematika) Kidolgozza a három tagozatos humanista városi iskola tervezetét Latin nyelv alapjai Grammatika Retorika, klasszikus művek ELSŐ: középiskola és felsőfokú oktatás egymásr a épülése

92 Valentin Trotzendorf (1490-1556)
Sziléziai Goldberg városában kollégiumot működtet. A nevelés tartalma: Gazdag humanista műveltség Teológiai ismeretek Növendékek önkormányzata (coetus): Iskolaigazgató = DICTATOS PERPETUS Diáktanács vezetője = CONSUL 12 SENATOR Az utóbbi kettő dönt fegyelmi kérdésekben

93 Ellenreformáció Jellemzői: A déli népek hitélete újjászületik
Fel kell lépni a reformációval szemben (Tridenti zsinat – 1545, , ) Megszüntetik a katolikus egyház visszásságait Iskolák fölötti befolyás megszerzése

94 Jézus társasága 1534 – jezsuita szerzetes rend megalapítása
Célja: visszahódítani a katolikus egyháztól eltávolodott tömegeket Megalapítója: Loyola Ignác ( )

95 Jezsuiták törekvései Barokk vallásosság meghonosítása (l. építészet: templomok monumentalitása) Hívek képzeletének megragadása, vallásos érzelmek felszítása Lerombolni a humanisták emberközpontú felfogását Az emberi élet értelme: „Isten dicsérete”

96 Jezsuita iskolák Első iskola: Messina
Az iskolák széleskörű elterjedése: köln, Róma, Prága, Bécs, Kongó, India, Peru Jól kidolgozott tanterv RATIO STUDIORUM: a tanulmány rendszer és az iskolaszabályzat (egységes tanítást biztosít nemzetközi szinten)

97 A jezsuita iskolák jellemzői:
Osztály-tanórarendszer Központi tanterv és követelményrendszer Év végi vizsgák Szigorú fegyelem (testi fenyítés csak végső esetben) Szeretetteljes magatartás Iskola=élményszerű időtöltés (testmozgás, játék, iskoladrámák)

98 Iskolarendszer Elemi iskola Gimnázium (5 év) Akadémia
3 év: latin grammatika 1 év: poétika 1 év: retorika Akadémia 3 év filozófia 4 év teológia

99 Katolikus iskolák és Protestáns kollégium
Külön szervezeti egységek Felnőtt pedagógus Teológia csak papoknak volt kötelező Repetensek kollégiuma = tanárképzés Egységes intézmény Segédtanítók a nagyobb diákok A teológia mindenkinek kötelező Nincs tanárképzés csak segédtanítói tapasztalat.

100 Kollégiumi oktatás jelentősége
Lecsendesíti a társadalmi mozgásokat. A múltat tanítják, nem térnek ki a jelenre. Elzárkóznak a természettudományok oktatásától

101 Kalazancius (1557-1648) és a piaristák
José Calasanza – spanyol pap Keresztény Tanítás Testvéri Közösség tagja 1597 – Trastevere ingyenes iskola Scuole Pie megalapítása (700 diák) 1617 – Szegény Szerzetes Papok Kegyes Iskoláinak Rendje 1767 – szentnek nyilvánítják 1947 – a keresztény népiskolák védőszentje (XII. Pius pápa)

102 Piarista iskolák Szegények, gazdagabbak együttnevelése
Szerkezete: Elemi iskola: I. osztály – helyes beszéd, írás, olvasás, imádkozás II. osztály – írás gyakorlása, olvasás könyvből, számtan (4 alapművelet), katekizmus III. osztály - előzők + gyakorlati matematikai ismeretek Tanárok pedagógiai és tudományos felkészítése Kapcsolat a szülőkkel Nem fogadják el az iskolai színjátszást, önképző körök Ének és zeneoktatás - kórus

103 Katolikus leánynevelés
Silvio Antoniano ( ) Három könyv a keresztény leánynevelésről. Szegény: tudjon olvasni Középréteg: tudjon írni, olvasni Magasabb réteg: írni, olvasni, számtani ismeretek Fontos a házimunka ismerete Új apácarendek alakulnak

104 Orsolyiták 1535 – Brescia, Angela Medrici hozza létre
Cél: a nők is vegyék ki részüket az úl katolikus lelkiség megalapozásából Területeik: Felnőtt nők vallásos oktatása Leánynevelés Felsőbb leányiskolák, kollégiumok működtetése Jellemzők: Vallásos oktatás Ingyenes nevelés Családias légkör Jutalom = motiváció Differenciált és enyhe büntetés

105 Angolkisasszonyok 1611 – Mary Ward alapítja
Gyors népszerűség, de sok támadás éri őket A pápa eretneknek nyilvánítja őket Tanítónőkként működnek tovább Válságos helyzetbe került nők lelki gondozása

106 Miasszonyunk kongregáció (Notre Dame)
Ágostonos kanonisszák Alapítók: Pierre Fourier és Alix le Clerc Vállalt hivatásuk: Szegényebb sorsú leányok vallásos szellemben való nevelése Szeretet a gyerekek iránt Cél: jó keresztény, és jó háziasszony

107 Nevelési gyakorlat 3 osztály, azokon belül tudás szerinti csoportok (differenciált oktatás) Versenyek szervezése (érdekesebbé tenni az oktatást) Anyanyelvű éneklés és játék Mélyen átélt vallásos érzület Minden gyermekkel egyformán foglalkoztak Más felekezetek gyerekeit is felvették

108 Jan Amos Komensky Comenius (1592-1670)
Cseh testvéreknél tanul Prerov – latin iskola Heidelbergi egyetem – Alstedt –enciklopédikus tudás Francis Bacon -empirizmus

109 Fő művei Leszno London, majd Svédország Sárospatak
Didactica Magna (cseh (1632) majd latin nyelven) Janua linguarum aurea reserata Vestibulum (Előcsarnok) De rerum humanarum emendatione (1640) London, majd Svédország Atrium (Fogadóterem) Sárospatak Schola Ludus (drámajáték a nyelvtanulásban) (1654) Orbis Sensualium Pictus (1658) , Leszno, Amszterdam

110 Orbis Pictus A' Fejen vannak az haj, 1 (a' melly füsöltetik füsövel) 2 a' két fülek, 3       [vak) 4 a' vakszemek,(vakszar- és az ábrázat, (arczu- lat) 5    Az arczulatban van- [nak: az homlok, 6 a' két szem, 7 az orr, 8 (a' két orr-lyukokkal) a' száj, 9 a' pofák, (orczák) 10 es az áll.

111 Nevelési alapelvei Szemléletesség elve (baconi gondolat)
Tudatosság elve (megérteni) Rendszeresség elve (ismeretek rendszere) Következetesség elve (gyerekek életkora) A tananyag koncentrikus bővítésének elve

112 Szabályok Egyszerű – összetett Konkrét – elvont tény – következtetés
Könnyű – nehéz Közeli - távoli

113 Apáczai Csere János (1625-1659)

114 Felvilágosodás (XVII.-XVIII. Sz.)
Ipari, kereskedelmi fejlődés Megerősödik a polgárság Evilági boldogulás a cél – fáradhatatlan hivatásvégzés Protestáns életeszmény és a puritanizmus hatása Francia felvilágosodás: Egyházellenes Deizmus Liberalizmus – szabad gondolkodás

115 John Locke (1632-1704) 1693: „Gondolatok a nevelésről”
Hatással van rá: Francis Bacon empirizmusa Blaise Pascal szentimentalizmusa René Descartes racionalista gondolkodása Fő cél: a boldogság elérése (egészség, jó kedv, tudás, jó cselekedet) Eszménye: gentleman Testi erő Erkölcsi értékek Magánnevelő

116 A nevelés területei Testi nevelés Erkölcsi vallásos nevelés
Magánnevelő Módszer: a személyes példaadás Verés csak legvégső esetben Korai vallásos nevelés Értelmi nevelés „tabula rasa” elmélete: fontos a tapasztalás és az elme belső működése Olvasás: korán tanítható Rajz, gyorsírás Latin, francia nyelv Fogalmazás, történelem, földrajz, csillagászat, számtan, mértan, könyvvitel, jogi ismeretek, etika

117 Jean Jacques Rousseau (1712-1778)
Élete: Édesanyja korai halála Édesapa – menekülnie kell Lambercier lelkész falun neveli Genf: írnok mellett inasoskodik, majd egy vésnök mellett Szavoja – tanul Magánnevelő Kottát ír Filozófusokkal barátkozik

118 Művei Társadalmi szerződés Émile, avagy a nevelésről Julie
Nyilvánosan elégetik a könyvet Julie

119 Nevelési gondolatai A gyermek mint természeti lény eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg. Cél: a gyermek boldog legyen – evilági boldogulás Felismeri az örökletes tényező szerepét a nevelésben

120 Nevelési módszerek Meg kell ismerni a gyermeket
A gyermek érzelmein, képzeletén keresztül akar hatni A gyermek spontán fejlődése zavartalam legyen Megóvni a társadalom káros hatásaitól Negatív nevelés Aktív tevékenység biztosítása a körülmények megteremtésével. Helyszín: a természet

121 A nevelés tartalma (1) I. könyv - születéstő 2 éves korig
Az anya és az apa gondozza Szabadon hagyni Elutasítja a kényeztetést, dédelgetést

122 A nevelés tartalma (2) II. könyv (2-12 év) Az érzékszervek nevelése
Magántanító legyen pajtás Fedezze fel a világot Rendszeres testgyakorlás: gyakori séták Erkölcsi nevelés a konkrétumok szintjén Természetes büntetés elve FÖLÖSLEGES OKTATNI

123 A nevelés tartalma (3) III. könyv (12-15 év ) Értelmi nevelés
Fedezze fel a természetet, ha lehet, ne könyvekből tanuljon. Ekkorra felébred benne a tudásvágy A fizikai munka pedagógiai jelentősége

124 A nevelés tartalma (4) IV. Könyv (15-házasságkötésig)
Vissza kell menni a városba Az együttérzés képessége – az erkölcsi nevelés egyik legfontosabb feladata Történelem szerepe az erkölcsi nevelésben Vallásos nevelés – nincs szükség egyházra, csak az Istennel való közvetlen kapcsolatra Szexuális nevelés: kérdéseire válaszolni kell.

125 A nevelés tartalma (5) V. könyv: Sophie nevelése
Elmaradott felfogás a nőnevelésben NŐ: passzivitás és gyengeség, mindvégig alárendelt Cél: a házias erények elsajátítása NŐ: odafigyel férjére, olvas gondolataiban, szellemes társalgó, kecses modor, és mély érzelmek jellemzik

126 Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827)
Neuhof: mintagazdaság Intézményesíti a munkára nevelést „Egy remete esti órája” Az ember harmonikus fejlesztése A legjobb közeg a harmonikus család 1781 Lénárd és Gertrúd (négyrészes regénysorozat) Az anya áll a középpontban Iskolaszervezés:írás, olvasás, számolás mellett munkavégzés 1782 Kristóf és Elza A Lénárd és Gertrúd értelmezése

127 Stans 1798 –árvaház (francia forradalom)
80 testileg, lelkileg romlott gyermek Bizalmatlanság veszi körül Mindene volt a gyerekeknek Családi nevelés az intézet keretei között – az erkölcsi nevelés alapja Figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat ELSŐ: a gyermeki személyiség köré szerveződő intézeti-nevelőotthoni nevelés szintézise

128 Burgdorf (1799-1803) Elemi iskolában tanít:
Egyszerre tanítás Olvasás (elébb hallás útján, majd a betű képe) Megértés fontossága Új alapokra helyezte a népiskolát Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? A megismerés menetét vizsgálta A középpontba az anyanyelvi oktatás kerül Számtan és rajztanítás didaktikája

129 Yverdon (1804-1825) Új didaktika: Pedagógusképzés gyakorlóiskolája
Szemléltetés az érzékszervi tapasztalatszerzésre vonatkozzon Harmonikus kapcsolat ismeretszerzés, képességfejlesztés között. Pedagógusképzés gyakorlóiskolája Világhírű Vezetői képességeinek hiánya – az intézet megszűnik

130 XIX. század Anglia: Bell-Lancaster – monitor-módszer
Franciaország: Napóleon idejében az állam vezeti az iskolahálózatot, nem az egyház Németország: Friedrich Froebel óvodaalapítása, a gyermeki játék és a játékos foglalkozás híve.

131 Johann Friedrich Herbart (1776-1841)
Előkelő családból származik Jénai egyetem: jog, filozófia, természettudományok Bern magántanító Pestalozzit is meglátogatja 1806: „Általános pedagógia” 1809: königsbergi egyetem filozófia és pedagógia professzora – gyakorló iskola is működik a pedagógiai szemináriummal párhuzamosan 1835 „Pedagógiai előadások vázlata”

132 Neveléstana Cél: erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása A nevelés szakaszai: Kormányzás: megtörni a gyermek akaratosságát Oktatás: fontos a gyermek érdeklődése, nevelő oktatás Vezetés:az oktatással párhuzamosan az erkölcsi belátás kialakítása

133 Az oktatás fokozatai Statikus elmélyedés – világosság foka
A tanító bemutatja a konkrét dolgot Dinamikus elmélyedés – asszociáció foka Felborul a rend, az új képzetek mozgásba hozzák a már meglévő képzetcsoportokat Statikus eszmélkedés – rendszer foka Kialakul a kapcsolat régi és új képzetek között, az új képzet megkapja a nevét, a fogalom definicióját Dinamikus eszmélkedés – módszer foka Újra mozgásba kerül a tudat, a gyermek alkalmazza az új ismereteket

134 XX. század 1990 Ellen Key: „A gyermek évszázada” – rousseaui ihletettségű Alternatív pedagógiai irányzatok – fejlődik a pszichológia Alternatív iskolák A gyermek felfedezése – gyermekközpontúság előtérbe helyezése

135 Maria Montessori (1870-1952) Casa dei Bambini Alapelvei:
Gyermeki aktivitás Megfelelő tér eszközök Szabadság Tilos az agresszió

136 Montessori eszközök

137 Montessori óvoda (1)

138 Montessori óvoda (2)

139 Helen Parkhurst és a Dalton terv
Amerikai pedagógus Alapelvei: szabadság, egyéniség, közösségi szellem Szakkabinetek Alapelvek: Tanulói érdeklődésre való építés Egyéni fejlődési ütem Szerződés - feladatlapok

140 Célestin Freinet (1896-1966) Az önkifejezés előtérbe kerülése
Séta az osztállyal Kézi szedésű nyomda - tankönyvek Levelezés Jellemzői: Kísérletező tapogatózás Szabad kifejezés Közösségi élet Az élet által az életre nevelni munkával

141 Más reformpedagógiai irányzatok
Dewey pedagógiai pragmatizmusa Winetka plan Jéna plan Waldorf pedagógia Karácsony Sándor pedagógiája Nagy László reformpedagógiai nézetei