EURÓPA és a regionális információs társadalom kezdeményezések Varga Csaba szociológus, címzetes egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke www.vargacsaba.hu.

Az előadások a következő témára: "EURÓPA és a regionális információs társadalom kezdeményezések Varga Csaba szociológus, címzetes egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke www.vargacsaba.hu."— Előadás másolata:

1 EURÓPA és a regionális információs társadalom kezdeményezések Varga Csaba szociológus, címzetes egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke www.vargacsaba.hu

2 Három alapállítás Az Európai Unió 2000 és 2005 között gyenge közepes színvonalon hajtja végre a lisszaboni programot A most csatlakozott országok egyelőre vagy azonnal nem képesek a lisszaboni program végrehajtásának motorjává válni Az európai regionális információs társadalom fejlesztések még nem dinamizálják az európai unió paradigmaváltását

3 Tartalom Bevezető tételek Európa új típusú nyomorúsága A tagállamok regionális információs társadalom programjai A most csatlakozott országok mérlege A lehetséges program 2010-ig

4 Bevezető tételek

5 Információs Kor – Tudás Kor Tudásközpontú világmodell előtt, - globális információs társadalom közben A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány születése és új tömegkultúra kialakulása A tudás személyes tőkévé válása - az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást A tudás társadalmi tőkévé válása -a tudástársadalom potenciális kialakulása

6 Az intelligens régió fogalma Híd az intelligens globális és az intelligens lokális világ között. A globálisan kötelező és a lokálisan egyedi térfejlesztési elemek kombinációja. Az információs-, az innovációs, s a tudástársadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerű, koncentrált kiépülése egy-egy régióban vagy kistérségben, avagy az intelligens életfeltételek intenzív és kreatív megteremtése, a hálózati e- gazdaság dominánssá válása, áttérés a digitális közigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő tartalom-szolgáltatások elterjedése.

7 A fogalom új elemei Regionális szinten koordinációs és integráció indul információs, innovációs és tudástársadalom programok között Bevezetik a fenntartható információs társadalom felfogást Erősödik a stratégia cél: a tudás széles körben személyes és társadalmi tőkévé váljon A hátrányos helyzetű térségek nem az ipari kori, hanem az információs kori programmal zárkózhatnak fel

8 Az intelligens kistérség Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatív fejlesztési és működési központ A globálisan kötelező és a lokálisan egyedi elemek lokalitást erősítő, s életvilágot átalakító kombinációja valósul meg Az intelligens életvilág szülőhelye A helyi társadalom folytonos (tudásalapú) újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba

9 Két üzenet Az információs társadalom régió nélkül nincs információs kor, de a globális szint erősödése nélkül nincs információs, intelligens vagy tudásrégió Az új globális és lokális térszerkezetben a jövő intelligens téridő struktúrák egyenrangú hálózatai lesznek vagy legalább lehetnek

10 Mitől lesz egy térség/település intelligens? 1.Az egyéni és közösségi (szélessávú, gyors) hozzáférés megteremtése 2.A globális technológiai forradalom eredményeinek folyamatos adaptálása 3. A tudásalapú gazdaság, a tudáspiac kialakulása és a K+F előtérbe kerülése 4. A digitális tartalomipar prioritása és fejlesztése 5. A lokális tudásközpontú társadalom és kohézió megteremtése 6. A szociális és információs egyenlőtlenségek sikeres kezelése

11 Mitől lesz egy térség/település intelligens? 7. Virtuális önkormányzás a térségekben és a településeken 8. Az alsó és középszintű közigazgatás átalakulása e-közigazgatássá 9. A helyi e-demokrácia létrejötte 10. A regionális egyetemi tudásközpontok megerősödése és az élethosszig tartó tanulás megvalósulása 11. Az új tudás térségi teremtésének és alkalmazásának növekedése

12 Mitől lesz egy térség/település intelligens? 12. A lokális kultúra megőrzése és globális szinten való bemutatása 13. A regionális politikai-gazdasági elit személyes felkészülése a korszakváltásra 14. A tudáspolgári életforma és életminőség elterjedése 15. A térségek/települések sikeres felzárkózása és szereplése a kontinentális térversenyben 16. A tudástársadalomban az egyházak, a civil szervezetek és szolgáltatásaik alapvetően megváltoznak

13 Magyar területfejlesztési helyzet 1999 és 2003 között a hét régióból ötnek (s 19 megyéből hétnek) elkészült az intelligens régió stratégiája (észak-magyarországi és dél-dunántúlié régió nem), de már mindegyik felújításra szorul; 2002 és 2004 között elkészült közel húsz kistérségnek intelligens és/vagy innovációs, vagy e-közigazgatási stratégiája; sorra születnek meg az intelligens megyei jogú város, város, nagyközség, község stratégiák;

14 MITS üzenetei (+ e-ernyő?) A három különböző esélyegyenlőség elérése az egyik feltétel ahhoz, hogy Magyarországon létrejöjjön a tudásalapú társadalom. Az esélyegyenlőség azonban nem teremtődik meg pusztán azáltal, ha a térségekben és a településeken a hozzáférés és hozzájutás feltételei javulnak. Ezért a stratégia kiemelt prioritásnak tartja azokat a feladatokat, amelyek:  a tudás- és közösségfejlesztéssel, a lokális gazdaságfejlesztéssel, továbbá az e-demokrácia és az e- közigazgatás kialakításával az intelligens civil társadalmak létrejöttét segítik elő,  az intelligens település és térség (különösen az intelligens régió) programok támogatásával arra irányulnak, hogy Magyarországon kialakuljon az információs kori tér- és társadalomszerkezet.

15 Európa új típusú nyomorúsága

16 Mit értünk ma Európán? Európa nem csak az Európai Unió tagállamainak politikai és gazdasági együttese Még akkor sem, ha most csatlakozott országok kibővítették és újragondoltatják Európát Európa szerves részei a még nem csatlakozó országok (Svájctól Ukrajnáig) Az európaiság egyik lényeges eleme, hogy egységes Európában gondolkodunk Az információs korban ez nem más, mint egy új, kultúra- vagy tudásközpontú, versenyképes megatér vagy kibertér

17 Mi a baj ma Európával? (1) Ismert és régi problémák: Fejlődése Észak-Amerikával és Dél-Kelet Ázsiával nem tart lépést és most nem képes felzárkózni, egyelőre gazdasági növekedése lassú, miközben jóléti privilégiumai aligha maradhatnak meg Politikailag és gazdaságilag egyelőre képtelen egységes, együttműködő Európát létrehozni, (a politikai diktatúrák veszélye csak most múlik el, miközben a globális terrorizmus szükségképpen elérte) A kontinens térszerkezete kelet és dél irányban zömében radikálisan lejtő formájú (államok leszakadása, szegénység, népességcsökkenés, társadalmi egyenlőtlenség, stb.)

18 Mi a baj ma Európával? (2) Az európai kultúrát belül egyre nehezebben őrzi, s fejleszti, a keresztényég szerepének csökkenése talán most áll meg, tartós identitás- és lelki zavarok jellemzik Fejlődésének felgyorsításához és ugyanakkor a modellváltásához a szükséges anyagi, szervezeti és akarati forrásai nincsenek meg, s a kontinentális elit az új globális-lokális világhelyzetben meglehetősen tanácstalan Stb.

19 Mi a baj ma Európával? (3) Új és éles problémák: Nem jött létre az európai információs és innovációs társadalom (csak félfordulat történt), nem tért át a fenntartható fejlődésre és csak keresi a demokrácia új modelljeit A korszak legfontosabb fejlesztési mezőjében, a kutatás-fejlesztésben, a tudásteremtésben, a széleskörű innovációban legnagyobb a lemaradása Egyelőre a kontinensen nem jön létre az egységes új kibertér, amely nem hierarchikus, ugyanakkor széles skálájú kommunikációt folytat és tudatosan egyesíti és alkalmazza a világ tudásait

20 Mi a baj ma Európával? (4) Az európai kormányzati és civil társadalmi elitek jelen- és jövőképében egyaránt alig vagy részben tudatosult, hogy az egyik alternatíva a tudástársadalom modellje A régi tagállamok és társadalmaik alapvetően saját belső problémáikra koncentrálnak, s ezért gyenge az összeurópai identitástudat A szellemi élet (és ennek nyomán a társadalmi tudat) még nem fogadta be a tudományközti gondolkodást és még mindig erős az elméletellenesség Stb.

21 Az új jövőmodellek alternatívái Új, interaktív globális kormányzás és e-állam jöhet létre az emberi társadalom irányítására (1) A globális polgári, s már tudásközpontú társadalom közös ügyintézésre és ön-elrendeződésre épít (2) Az európai tudástérben az új infokommunikációs hálózatok segítségével a „kollektív (és részben mesterséges) intelligencia” létrehozása a cél (3) A hálózati gazdaság felhasználói már nem egyszerűen passzív fogyasztók, hanem megnőtt erővel egyszerre termelők, szolgáltatók és vevők (az új globális és lokális gazdaság) (4)

22 Az új jövőmodellek alternatívái 2. Európában is planetáris alapokra épülő, már részben virtuális, inkább a nem-lineáris felé haladó, multidimenziós és diszciplinákon áthatoló kultúra alakul ki (5) A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a Európa polgárai erőteljesebben vesznek részt a kommunikációban és ellenőrzik a médiát (6) Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új globális polgári társadalmat hoznak létre (7) Stb.

23 Európai Unió korábbi tagállamainak regionális információs társadalom programjai

24 Az ERISA/IANIS tagrégiók Az ERISA 1996 után sorra vitte végig a regionális információs társadalom fejlesztések (lásd IRISI, RISI projektek) Jelenleg 45 tagrégió van – a korábbi 15 tagállamból mindegyikében átlagban legalább két-három intelligens régió (Tag: Közép- Magyarország/Stratégiakutató Intézet) Létrejött a IANIS az információs régiók innovációs hálózata Testületi tagok: CISCO, IBM Consulting - Price Waterhouse Coopers, Misrosoft Europe Évente intelligens e-közösség díjat adnak ki.

25 Öt intelligens közösségi indikátor (ICI) 1. szélessávú kommunikáció fejlesztése az e-business és e-közigazgatás területén 2. hatékony oktatás, képzés a „tudásmunka” megvalósításáért 3. a kormányzati és privát szektor programok a digitális szakadék áthidalásáért, hogy a társadalom minden szegmense részesülhessen az információs forradalom vívmányaiból, stb. 4. olyan gazdasági környezet létrehozása, amely vonzza a kockázati tőke befektetéseket 5. hatékony marketingmunka, amely a szélessáv előnyeit és a helyi emberi erőforrásokat sikeresen használja fel munkahelyteremésre (új munkaadók odavonzása)

26 Partner hálózatok Európában TELECITIES hálózat (120 tag, elnöke Barcelona, tag az ITOSZ is) SEN@ER Silver Economy Network of the Regions (régiók hálózata az idősebb lakosság bevonásáért a gazdasági életbe)SEN@ER ELANET Local Authorities Telematic hálózat (22 nemzeti szövetség, 14 társaság, stb.) IT4ALL REGIONS - Worldwide Network of Regions for the Information Society (spanyol kezdeményezésre globális hálózat) Stb.

27 Konferenciák Most ért véget a PRELUDE konferencia és workshop sorozat (lokális és regionális fenntarthatóság népszerűsítése a digitális gazdaságban) Júniusban volt Zakopánéban Városok az Interneten címmel Első nemzetközi mobil-közigazgatási konferencia Magyarországon (október 28-31) e-közigazgatás és intelligens kártya szerepe az intelligens város fejlesztésben konferencia lesz Franciaországban (Sophia-Antipolis, szept. 22-34) Stb.

28 Aktuális programok 1. COCOON projekt (6. Keretprogram – az ERISA partner) Tudásvezérlet és adaptív hálózati közösségek létrehozása az európai egészségügyi rendszeren belül. Az ERISA legalább 7 egészségügyi hatóság és 10 régió direkt bevonását tervezi a tesztfázisban. Később legalább 50 régió közvetve venne részt benne. A 2004-2007-ig futó projekt tartalma: Szakmai hálózat létrehozása az európai egészségügyen belül – információ és ismeretmegosztás, tapasztalatcsere És ezáltal többek között az adminisztratív és orvosi hibák megelőzése.

29 Aktuális programok 2. EGovernment Good Practice Framework: tapasztalatcsere - keretprogram az e- Közigazgatásról Mindenki számára elérhető intelligens adatbázist hoztak létre, amely esettanulmányokat, elemzéseket, dokumentációkat tartalmaz az eKözigazgatás témakörban. A cél, hogy helyi, regionális, nemzeti, EU vagy akár magasabb nemzetközi szinteken megfogalmazott e- közig tapasztalatok felkerüljenek a honlapra és hasznos információval szolgáljanak az elkövetkező fejlesztések, projektek számára.

30 Aktuális programok 3. Next Generation Internet – IPv6. Új Internetprotokol program Az EU felismerte, hogy a növekvő internethasználat és a szélesedő felhasználási mód új kihívásokat fogalmaz meg a jelenlegi technológia számára. A hagyományos 32 bites email és domain címek helyett új 128 bites rendszer létrehozása, hogy mindenkinek biztosítani tudjanak címeket. A program célja: a) az új genereciós internet elterjedése a közszolgáltatásokban; b) oktatási programok indítása az Ipv6-ról; c) kommunikációs kampányok szervezése a sikeres adaptációért, d) IPv6 a 6-ik keretprogramban; e) z IPv6 integrálása minden intenetszolgáltatással kapcsolatos stratégiai tervbe.

31 A most csatlakozott országok mérlege

32 Az összehasonlítás módszere A kutatást és az összehasonlítást a magyar Információs Forrástájékoztató Iroda (IFTI) végezte A 2002 és 2003-as hivatalos statisztikák, a 2003. 4. negyedévi és a 2004. 1. negyedévi trendek és tendenciák alapján történt Az összehasonlításhoz felhasználták az EUSTAT-WEF- WIFO adatait A mért részterületek: információs társadalom, K+F és innováció, liberalizáció, infrastruktúra, vállalati környezet fejlesztése, fenntartható fejlődés, pénzügyi szolgáltatás, társadalmi befogadás Az összeurópai közösségi fejlődési sorrendben 27 európai ország szerepel (az EU eddigi 15 országa, a most csatlakozott országok, s Törökország, Románia és Bulgária)

33 Európai fejlődési sorrend A fejlődési sorrend élén Finnország, Dánia és Svédország áll, s a 15 eddigi EU tagország között továbbra is Portugália és Görögország a sereghajtó Figyelem: az információs társadalom fejlettségben is az első három: Finnország, Svédország és Dánia Figyelem: innováció fejlesztésben is az első három: Finnország, Svédország – és Németország Figyelem: fenntartható fejlődésben az első három: Finnország, Németország és Svédország Az abszolút utolsó – ebben a sorrendben – Törökország, Románia és Bulgária.

34 A most csatlakozott országok sorrendje Az első három ország: Észtország, Szlovénia és Lettország Figyelem: az információs társadalom fejlettségben is az első három: Észtország, Málta és Szlovénia Figyelem: innováció fejlesztésben is az első három: Szlovénia, Lettország, Észtország Figyelem: fenntartható fejlődésben az első három: Szlovénia, Szlovákia, Csehország (és Észtország) Az eddigi tagállamok közé Írország mögött (12-nek) Észtország, és Spanyolország és Olaszország mögött (15-16 helyen) Szlovénia és Lettország ékelődik be.

35 A globális verseny állása USA átlag: 5,55 (információs társadalom fejlettségben: 5,86) EU átlag: 4,97 (információs társadalom fejlettségben: 4,61) EU korábbi tagok átlaga: 4,97 (információs társadalom fejlettségben: 4,6 ) A most csatlakozott tagok átlaga: 4,16 (információs társadalom fejlettségben: 3,75 ) A verseny állása: az USA 0,6 (1,2) ponttal vezet az EU előtt, az EU eddigi tagjai 0,8 (0,9) ponttal előzik meg a most csatlakozott országokat

36 A közép-kelet-európai régió lehetséges programja 2010-ig forgatókönyvek

37 A negatív trendek Az Európai Unió intenzívebb félfordulatához képest is Kelet-Közép-Európa csak lassú félfordulatot indított el, és ez folytatódhat 2010-ig A váltógazdaság ellenére a politikai elitek továbbra sem értik, nem akarják, nem vállalják a tudatos átállást az információs társadalom korszakára A neoliberális gazdaságpolitikai korlátok és szűkös pénzügyi források miatt az esetleg megszületető tudáskori vízió megvalósítása nem finanszírozható A tudásipar, a kutatás-fejlesztés és az innováció globális lemaradása alig csökken és az európai unió fejlett övezeteinek többsége sem lesz versenyképes

38 A pozitív trendek Közép-Kelet Európa a lassú, az el-elbizonytalanodó és a részleges modellváltással is eljut a technológiai és például a gazdasági feltételek közepes teljesítéséig (2000-2004 folytatódik..) KKE a régió minden államában konzekvensen végigviszi az e-kormányzás és az e-közigazgatás bevezetését, s evvel dinamizálja a tudásalapú gazdaságát és társadalmát A KKE – a szűkős források koncentrálásával – mindenekelőtt a tartalomiparát, tudásiparát, kultúraiparát fejleszti és ezzel globálisan versenyképessé válik három-öt éven belül

39 Ha Európa lép 2010-ig 1. Közép-Kelet-Európa (a régió zöme) az európai élbolyhoz csatlakozik, mert segíti, hogy Európa 2005- 2007-től végigviszi a lisszaboni programot Prioritás: az e-közigazgatás és/vagy e-content lehet 2. KKE az európai rangsor alsó harmadában megkapaszkodik (a félfordulatból teljes fordulat lesz, de ez a változás elhúzódik) Prioritás: technológiai, gazdasági és tudásfejlesztési projektekkel (főként ágazati eredmények) 3. KKE országainak többsége tartósan sereghajtó marad és hosszú távon is lemond az első egyharmadhoz való felzárkózásról Prioritás: nincs; folyamatos vergődés;

40 Ha Európa nem lép 2010-ig 1. KKE az Európai Unió külső gyűrűjében vegetál és akár a FÁK országai közül is többen elé kerülnek Konfliktus: a hozzáférés és a digitális szolgáltatás is gyenge 2. KKE lassan, de a mai tempóval is eléri az Európai Unió középszintjének átlagát Konfliktus: a lehetséges prioritásokban (e-közigazgatás, e-content) nem sikerül előnyökhöz jutni 3. KKE a globális, az európai és a belső források segítségével magával húzza előre az Európai Uniót Előnyök: tudástermelés és tudásszolgáltatás

41 Meglepetés faktor A balti országok (Észtország és Lettország) és Szlovénia eddig is meglepetést szereztek A csatlakozó országok középmezőnyében (főként Csehország, Magyarország, Litvánia) hozhat meglepetést a következő öt évben Magyarország (a jól vagy közepesen működő állam és kormányzás, valamint a gyorsan fejlődő tudásipar és tudásalapú gazdaság és társadalom támogatásával) felzárkózik A most csatlakozott országok piaci előnyökhöz és profithoz jutnak a még nem csatlakozott európai és FÁK-országok információs és innovációs gazdaságának, társadalmának fejlesztésében való részvételtől

42 Üzenet az ERISA/IANIS-konferenciának Az Európai Unió az elmúlt hét-nyolc évben minden tagállamban intenzíven támogatott több régiót, hogy regionális információs társdalom fejlesztést vigyen végig (IRISI, RISI, stb.) Nem esélyegyenlőtlenség növelés-e és fejlesztési hátrány okozás-e, hogy a most csatlakozó országok régiói számára ilyen pályázati lehetőséget nem hirdetnek meg?

43 ERISA/IANIS budapesti konferencia zárónyilatkozat tervezete A IANIS kéri az Európai Bizottságot, hogy az új tagállamok (és régióik) számára biztosítsa az innovatív akcióprogramokban való részvételt Az új tagállamok regionális stratégiáinak és prioritásaiknak különbözniük kell a többi európai régióétól, s a Strukturális Alapjaik hadrendbe állításánál a cél ne a felzárkózás legyen, hanem a dinamikus fejlődés

44 A figyelmüket köszöni: Varga Csaba, (vargacsaba@vargacsaba.hu )vargacsaba@vargacsaba.hu Stratégiakutató Intézet, (intezet@strategiakutato.hu )intezet@strategiakutato.hu