Európai Uniós támogatások a környezetkímélő gazdálkodáshoz

Az előadások a következő témára: "Európai Uniós támogatások a környezetkímélő gazdálkodáshoz"— Előadás másolata:

1 Európai Uniós támogatások a környezetkímélő gazdálkodáshoz
Kárpáti Zoltán Környezetpolitikai referens VM – Agrárfejlesztési Főosztály Környezetgazdálkodási Osztály

2 Érinteni kívánt témakörök
A természeti értékek és erőforrások helyzete A környezetkímélő gazdálkodáshoz leginkább kapcsolódó Európai Uniós támogatások

3 Természeti értékek és problémák
Az ország területének 80-85%-át mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok fedik. A talajok állapota, termékenysége összességében kedvező, Víz erózió: a mezőgazdasági területek közel harmadát károsítja, Szélerózió: a veszélyeztetett területek kiterjedése mintegy 1,4 millió ha. A talajok szervesanyag-készlete csökken. A szervestrágya-felhasználás az elmúlt 50 évben a tizedére (20,5 millió tonnáról 2,1 millió tonnára) mérséklődött. Magyarország és a Kárpát-medence teljes területe a Duna-vízgyűjtőhöz tartozik. A felszíni vízkészletünk 96%-a külföldi eredetű, területi és időbeli megoszlása szélsőséges. Ennek megfelelően különösen átgondolt, tájgazdálkodási keretbe helyezett vízgazdálkodásra van szükség.

4 Természeti értékek és problémák
Felszín alatti vízkészletünk európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. A sérülékeny ivóvízbázisok környezetének szennyeződése következtében gyakoriak a vízminőség problémák, illetve ennek veszélyei. 2007-ben az összes felszíni és felszín alatti vízkivétel mintegy 13%-át a közüzemi, 6%-át a mezőgazdasági vízkivétel tette ki. A felszíni vizek vízminőségi problémáit az esetek túlnyomó többségében a vizek szervesanyag és tápanyag terhelése okozza. A felszíni vízfolyások kétharmadánál és az állóvizek 80%-án fordul elő jelentősnek minősülő terhelés.

5 Természeti értékek és problémák
Gyakori, hogy adott éven belül ugyanazon a területen egyszerre jelentkezik a vízelvezetési és vízpótlási igény, folyamatosak és jelentősek az ár- és belvízkárok. Az árvizek és a belvizek által veszélyeztetett területek együttes kiterjedése km2, a művelt területek kétharmada. Az ország egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. A rendszeresen művelt (közel 5 millió ha) szántóterületnek mintegy 10-15%-át gyakran évenként időszakosan káros felszíni víz – belvíz – borítja. Évente átlagban mintegy 130 ezer hektár átlagosan 2-4 hónapig belvízzel borított terület. A kül- és a belterületi vízelvezető rendszerek nincsenek összehangolva.

6 Természeti értékek és problémák
Természetföldrajzi adottságaink sokszínű tájak és gazdag természetes élővilág kialakulását tették lehetővé, melyek a Kárpát-medencében egyedi ökológiai egységet képeznek. A biológiai sokféleség azonban csökken. Agresszív idegenhonos fajok elterjedése. Az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek kiterjedése mindösszesen 846 537 hektár (az ország területének 9,1%-a), amelynek 26%-a gyep, 12%-a szántó terület. Az Európai Unió ökológiai hálózata, a Natura 2000 területek hazánkban összesen közel 2 millió hektár kiterjedésű, amelyen belül a gyep és szántó területek majd 1 millió hektárt tesznek ki. Természeti értékeink kiemelkedő értéket képviselnek.

7 Természeti értékek és problémák
A földhasznosítás, a művelés intenzitása nem mindenhol az adottságoknak, a környezetérzékenységnek megfelelő. A természetes, mozaikos, változatos tájhasználat visszaszorul. A szántóföldi művelés szegélyterületei – melyek a mezőgazdasághoz kötődő ökológiai folyosórendszer fontos elemei – sok esetben a területalapú támogatások áldozatául estek. Természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentősége van a hazai gyepterületeknek. Jellemző rájuk: az alulhasznosítás, az alullegeltetés a becserjésedés és az inváziós lágy- és fásszárú növényfajok betelepedése, a legelőállat-állomány folyamatos csökkenése.

8 Agrár-környezetvédelem
A hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében jelentős probléma a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása. A környezetvédelmi problémákat nem lehet egymástól és a gazdaság működésétől elkülönítetten kezelni, igazán sikeres és hatékony csak az ágazati politikákba integrált környezetvédelem lehet. EU-s célkitűzés: az agrárgazdaságban érvényesüljenek az agrár-környezetvédelem szigorú előírásai. Ellenkező esetben romlani fog a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piaci pozíciója.

9 támogatás ellentételezés (kifizetés)
A vidéki térség: a termelés színtere, biológiai és társadalmi élettér is egyben. Ebből fakad, hogy a természetvédelemnek együtt kell működnie az agráriummal, a mezőgazdálkodásnak pedig tekintettel kell lennie a környezetvédelem, a természetvédelem szempontrendszerére. Ez azonban csak akkor érhető el, ha a gazdálkodók érdekeltek e szabályrendszer betartásában. Olyan gazdasági szabályozót, ösztönző kifizetési rendszert kell tehát kidolgozni, amely a környezet- és természetvédelmi szempontok gazdálkodási érvényesítéséből származó jövedelemcsökkenést kompenzálja. Szemléletmód! támogatás ellentételezés (kifizetés)

10

11 Kifizetés kedvezőtlen adottságú területeken
1975 óta működő, kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó termelőknek nyújtott támogatási rendszer, Magyarországon az első lehatárolás a 1257/99/EK rendelet cikkeinek megfelelően történt az NVT keretei között, 18. cikk: Hegyvidéki területek 19. cikk: Kedvezőtlen adottságú területek, amelyeken: Kevéssé termékeny, nehezen művelhető földterületek Természeti környezet alacsony termőképessége Főként mezőgazdasági tevékenységből élő, kis számú vagy fogyatkozó lakosság

12 Kifizetés kedvezőtlen adottságú területeken
20. cikk: egyedi hátrányokkal érintett területek: Szükség esetén bizonyos feltételek mellett gazdálkodási tevékenységet kell folytatni a környezet védelme vagy javítása, a természeti környezet megőrzése és a térség idegenforgalmi potenciáljának fenntartása vagy a partvidék védelme céljából.

13 Kifizetés kedvezőtlen adottságú területeken
A jelenlegi rendszer főbb hiányosságai A társadalmi-gazdasági kritériumok már régen nem tükrözik a kifizetések fő célkitűzéseit, másrészt az ezzel kapcsolatos adatbázisok elavultak A tagállamok egymással uniós szinten nem összehasonlítható kritériumot használtak a területek lehatárolására Objektív, tudományosan megalapozott, közös feltételrendszer kidolgozására van szükség átláthatóság egyenlő bánásmód a támogatások célzottsága növekedjen Gyengeségek a támogatások célzottságában Gyakran nem a leghátrányosabb helyzetű térségekben gazdálkodók kapták a legmagasabb támogatást. Néhány tagországban az alacsony támogatási szint, és minimálisan megfogalmazott jogosultsági kritériumok miatt az intézkedés alig járult hozzá a fenntartható mezőgazdasághoz.

14 Kifizetés kedvezőtlen adottságú területeken
Az EU Közös Kutató Központja egy korábbi FAO rendszer átdolgozása során nyolc biofizikai indikátort választott ki. két klimatikus paraméter: alacsony hőmérséklet, túl száraz klimatikus viszonyok négy talaj paraméter: a talaj vízelvezető képessége, a talaj szemcseösszetétele és kövessége, a talajréteg vastagsága, a talaj kémiai tulajdonságai) választott ki. Ezt egészíti ki még egy összetett talaj-klimatikus paraméter, a talaj vízmérlege, valamint a talajok lejtésviszonya, mint domborzati tényező.

15 Kifizetés kedvezőtlen adottságú területeken
Az ügyfél abban a gazdálkodási évben, amelyre tekintettel támogatási kérelmet nyújt be nem termesztheti a következő növényeket: a) őszi és tavaszi búza, b) rizs, c) kukorica, d) cukorrépa, e) burgonya, f) zöldségek, g) ipari növények. Támogatás igénybevételére nem jogosult költségvetési szerv, valamint az a gazdálkodó szervezet, amelyben az állam tulajdoni hányada 50% felett van.

16 Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó támogatás
Az intézkedés célja a a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt indikátorfajok, valamint kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése az azt létrehozó, illetve fenntartó környezetkímélő földhasználati módok fenntartásával. A Natura 2000 területeken a kompenzációs kifizetés a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletben foglalt előírások betartásának ellentételezése céljából vehető igénybe. 1 éves kötelezettségvállalás A támogatás mértéke: 38 euró/ha Támogatási keret: 40 millió euró

17 Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó támogatás
Támogatási kérelmet először 2008-ban lehetett beadni, legközelebb 2012-ben az egységes területalapú támogatási kérelemmel együtt, május 15-ig van lehetőség kérelem benyújtására. Az a terület támogatható, amely az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a szerint a MePAR-ban lehatárolt Natura 2000 területen, az Irányító Hatóság által kiadott közleményben felsorolt fizikai blokkban helyezkedik el és amelyet az adott gazdálkodási év teljes időtartama alatt gyepként hasznosítanak. 128/2007. (X.31.) FVM rendelet az EMVA-ból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások részletes szabályairól.

18 Nem termelő mezőgazdasági beruházásoknak nyújtott támogatás
Az intézkedés célja a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elősegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előírások betartásának lehetővé tétele, valamint az előírások teljesítésének segítése és a Natura 2000 és egyéb magas természeti értékű területek közjóléti értékének növelése. Az intézkedés keretében az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések alapján vállalt kötelezettségek teljesítéshez kapcsolódó, illetve azt elősegítő beruházások, a gazdaságok területén megvalósított Natura 2000 program vagy egyéb, magas természeti értékű területek közjóléti értékét növelő beruházások támogathatók. 5 éves kötelezettségvállalás A támogatás mértéke intézkedésenként eltérő: pl. sövénytelepítés esetén 300 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; kerítések esetében: 315 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter.

19 Nem termelő mezőgazdasági beruházásoknak nyújtott támogatás
Támogatási kérelmet először 2009-ben lehetett beadni, legközelebb június 1. és június 30. között lesz erre lehetőség. A támogatási kérelmet elektronikus úton, mellékleteit írott formában, postai úton kell benyújtani az MVH megyei kirendeltségeire. Jogosultak: Natura 2000 területek földhasználói AKG programban részt vevő gazdálkodók KAT/MTÉT/VTT terület/ sérülékeny ivóvízbázis/árvíz sújtotta terület/12%-nál nagyobb lejtésű MePAR-ban lehatárolt területen gazdálkodók (2 intézkedés-Környezetvédelmi célú gyeptelepítés intézkedés, Természetvédelmi célú intézkedés.) 33/2008. (III.27.) FVM rendelet az EMVA-ból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

20 Őshonos haszonállatok tenyésztésben történő megőrzése
Az intézkedés célja az őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának a fajta eredeti tartási és takarmányozási körülményeihez hasonló in situ feltételek közötti megőrzése, illetve tenyésztésben történő megőrzése. 35 őshonos vagy veszélyeztetett fajta nőivarú – nukleusz vagy fajtafenntartó - egyedei kerülhetnek támogatásra, ha betartják a tenyésztőszervetek által előírt tenyésztési programot. 5 éves kötelezettségvállalás A támogatás mértéke: 8 és 285 euró/állat között, fajtától és minősítéstől függően. Támogatási keret: 29 millió euró

21 Őshonos haszonállatok tenyésztésben történő megőrzése
Támogatási kérelmet először 2010-ben lehetett beadni, legközelebb április 1. és 30. között lesz erre lehetőség. A támogatási kérelmet az állat tartója nyújthatja be, papír alapon az MVH megyei kirendeltségeire. ENAR-ban (BIR-ben) nyilvántartott nőivarú állatok tartása esetén igényelhető a támogatás, amennyiben az állattartó rendelkezik a tenyésztőszervezet igazolásával a tekintetben, hogy az általa tartott állat nukleusz vagy fajtafenntartó minősítésű. 38/2010. (IV. 15.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről.

22 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
A jogcím 2009-ben indult. Az agrár-erdészeti rendszerek olyan extenzív földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, kialakítva a mezőgazdasági és erdőterületek mozaikjait. Célja: Az intézkedés fő céljai a biodiverzitás növelése, mozaikos tájszerkezet kialakítása, valamint a hagyományos tájgazdálkodási forma (fás-legelő) fenntartása.

23 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
Jogszabályi háttér: A támogatásra vonatkozó jogszabály az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet. A támogatás mértéke: A támogatás mezőgazdasági parcellánkénti összege: a) gyep- és fatelepítés együttes kivitelezése esetén 1050 euró/hektárnak megfelelő forintösszeg, b) meglévő gyep esetén, kizárólag fatelepítésre 740 euró/hektárnak megfelelő forintösszeg.

24 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
Támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak: A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak minden év május 1-jétől június 30-ig tart. Rendelkezésre álló keretösszeg: 2,8 millió euro Nem adható támogatás: a) karácsonyfatelepre; b) bot-, vessző- és díszítőgally-termelést szolgáló fás terület kialakítására; c) fás szárú energetikai célú ültetvényre; d) 50% feletti állami tulajdonú területre; e) az 50% feletti állami tulajdonban levő gazdálkodó szervezet vagy központi költségvetési szerv kérelmező részére.

25 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
Alma (Malus domestica): Ananász renet, Batul alma, Budai Domokos, Csillagos piros renet, Dallos alma, Daru sóvári, Egri piros, Hercegnő alma, Hosszúfalusi, Húsvéti rozmaring, Jászvadóka, Kanadai renet, Kálvil alma, Kecskeméti vajalma, Kenézi piros, Londoni pepin, Muskotály renet, Nemes sóvári, Nemes szercsika, Nyári csíkos fűszeres, Nyári fontos, Orbai alma, Parker pepin, Pónyik alma, Sándor cár, Sárga szépvirágú, Sikulai alma, Simonffy piros, Szabadkai szercsika alma, Széchenyi renet, Szemes alma, Téli arany parmen, Téli piros pogácsa, Tombácz alma, Tordai piros, Török Bálint alma, Zeliz alma; Cseresznye (Prunus avium): Badacsonyi óriás, Gyöngyösi szívcseresznye, Márki korai, Pomázi hosszúszárú, Solymári politúr, Szomolyai rövidszárú; Dió: (Juglans regia): Alsószentiváni, Milotai, Tiszacsécsi; Fehér eperfa (Morus alba); Fekete eperfa (Morus nigra);

26 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
Kajszibarack (Prunus armeniaca): Rózsabarack, Borsi-féle kései rózsa; Kécskei rózsa; Korai piros; Magyar kajszi, Rakovszky kajszi; Körte (Pyrus pyraster): Arabitka, Árpával érő, Búzával érő, Diel vajkörte, Erdei vajkörte, Hardy vajkörte, Kieffer körte, Nagy szegfűkörte, Nemes kraszán, Nyári Kálmán körte, Papkörte, Serres Olivér, Zöld Magdolna; Mandula (Amygdalis communis) Meggy (Prunus cerasus): Cigánymeggy; Szelíd gesztenye: (Castanea sativa): Iharosberényi, Kőszegszerdahelyi, Nagymarosi; Szilva (Prunus domestica): Besztercei szilva, Bódi szilva, Gömöri nyakas, Mirabolán szilva, Nemtudom szilva (Penyigei szilva), Nyári aszaló, Späth Anna, Vörös szilva;

27 További információk A támogatások teljes listájáról, és részleteiről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal területileg illetékes kirendeltségein, valamint a internetes honlapon lehet érdeklődni.

28 Köszönöm a figyelmüket!