Korózs Lajos Államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Az előadások a következő témára: "Korózs Lajos Államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium"— Előadás másolata:

1 Korózs Lajos Államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium
AZ IDŐSÜGYI STRATÉGIA Korózs Lajos Államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium

2 A STRATÉGIA ELŐZMÉNYEI
Az Idősügyi Tanács tekintettel a társadalom idősödési folyamataira és annak mind az egyén, mind pedig a társadalom mindennapjaira gyakorolt hatásaira 2008 márciusában egy Idősügyi Stratégia megalkotása mellett tette le a voksát. A stratégia előmunkálataira 2008-ban az Idősügyi Tanács által delegált tagok illetve szakértők 14 tematikus munkacsoportot alkottak egy-egy szakterülethez kapcsolódva. Az INS létrejöttét kormányokon átívelő, több éve tartó kutatások, elemzések, műhelymunkák előzték meg: Idősügyi Charta – melynek alapvető elvei képezik jelen Stratégia vezérfonalát –, Kormányzati Idősügyi Nemzeti Cselekvési Terv, Nyugdíjasok Országos Képviselete 4 éves Érdekvédelmi Stratégiája, Javaslat a Nemzeti Idősügyi Stratégia megalkotására

3 A 14 munkacsoport Jogbiztonság; Kommunikáció, nyilvánosság;
Képzés, élethosszig tartó tanulás; Egészségügy, rehabilitáció, mentális egészség; Szociális ellátások; Nyugdíjügy; Foglalkoztatás; Kultúra, közművelődés; Sport, rekreáció; Strukturált szabadidő eltöltés; Esélyegyenlőség, társadalmi kirekesztődés megelőzése; Életútmodell; Önkéntesség; Generációk közötti együttműködés. A szakcsoportok által készített tanulmányokból és az előkészítő munkák során létrejött anyagokból került összeállításra az Idősügyi Nemzeti Stratégia 3

4 A KOR „FORRADALMA” A XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. A fejlett országokban ez az egyik legnagyobb társadalmi siker és egyben a legnagyobb kihívás is. Korunkban több idős ember él Földön, mint bármikor ezelőtt. Az idősek aránya a lakosság többi csoportjához viszonyítva növekszik. Magyarország – idősödés és csökkenő születésszám.

5 Demográfiai öregedés Európai Unióban 1990 óta tart
1990 < 60+ / 0 – 14 2010 < 60+ / 0 – 19 2020 < 65+ / 0 – 19 2025 < 70+ / 0 – 14 2040 < 70+ / 0 – 19 2050 < 70+ /

6 A LAKOSSÁG KORFÁJA 2009 50.000 50.000 Nők Férfiak

7 MAGYARORSZÁG - ADATOK Születéskor várható élettartam:
Férfiak: 69,19 év Nőknél: 77,34 év a 65 éven felüliek 38%-a férfi és 62%-a nő EU átlagtól az elmaradás: Férfiak: 6,5 év Nőknél: 4,5 év Jellemző az idősödés feminizációja. Legdinamikusabban növekvő korcsoport a „nagyon idősek” (80 évesnél idősebbek) csoportja. 90 évesnél idősebbek száma: fő felett 100 éves vagy idősebbek: fő

8 A STRATÉGIA CÉLCSOPORTJAI
Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztását használjuk. E felosztásban a év közöttiek az idősödők, a évesek az idősek és a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek - magyar fordításban a nem egészen jól hangzó „aggastyánok”. A Stratégia szempontjából e három korcsoportot együttesen tekintjük időseknek, bár a hazai munkaerő-piaci sajátosságok okán - e szakterület vonatkozásában már a 45 éven felüliek is szeniorokként kezelendők.

9 STRATÉGIA ALKOTÁS FOLYAMATA
Helyzetfeltárás Elérendő célok jövőkép Prioritások Fejlesztendő területek Cselekvési tervek Ellenőrzés, monitoring 9

10 A HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI (leküzdendő akadályok)
Aktivitást és függetlenséget gátló tényezők; Biztonságot, életminőséget, önállóság megőrzését gátló tényezők; Az élethosszig tartó fejlődést és önmegvalósítást gátló tényezők; Társadalmi részvételt és megbecsültséget gátló tényezők; Esélyegyenlőséget gátló tényezők.

11 IDŐSPOLITIKAI SZEMPONTOK
Flexibilis és hatékony időspolitika kialakítása; Az EU időspolitikájával összhangban központi szerepet kell biztosítani a dinamikusságnak és a megelőzésnek; Nagyobb mértékben kell építeni a szolgáltatásokat igénylők szükségleteire és véleményére; Az idősödő és idős emberek szükségleteinek kielégítéséhez folyamatos párbeszéd és együttműködés szükséges az állami, a civil szféra, a for-profit szektor, a magánszemélyek és az idősek ellátásában érintett szakmák között; Társadalmi szemléletformálás; Aktív időskor biztosítása; Az emberi élet teljességében való gondolkodás.

12 A STRATÉGIA ÁTFOGÓ CÉLJAI
2034-re magas színvonalon, mindenki számára egyformán hozzáférhető, rugalmas és az öngondoskodás széles választékával rendelkező humánszolgáltató- és védelmi rendszer kialakítása. Olyan gazdasági és társadalmi környezet kialakítása, amely egy minden korosztály számára élhető világban biztosítja az idősödő és az idős emberek aktivitását és társadalmi részvételét. Az időskor presztízsét növelő és az idős emberek iránti szolidaritást biztosító szemlélet kialakítása. Az időskorra történő felkészülés és az aktív társadalmi részvétel iránti igény erősítése. Társadalmi szerződés alapján kell erősíteni az állam, a non-profit, a for-profit, az informális közösségek és az egyén felelősségének és szerepének tisztázását. Támogatni kell azt, hogy minden egyes ember nagyobb egyéni felelősséggel tudjon hozzájárulni saját méltó időskora megteremtéséhez.

13 HORIZONTÁLIS CÉL Az idősek szempontjainak figyelembe vétele a társadalmi élet valamennyi területén, a rendszerszemlélet érvényesítése; Az idősödéssel kapcsolatos kutatások továbbfejlesztése, a tapasztalatok átadása és beépítése valamennyi szakpolitikába; A fellelhető és működőképes, nemzetközi és hazai jó gyakorlatok összegyűjtése, továbbfejlesztése; A társadalmi nyilvánosság elérése, folyamatos széleskörű tájékoztatás, a nyílt kommunikáció és a partnerség elvének alkalmazása, valamint az idősödésre vonatkozó, minden korosztályt elérő és érintő szemléletformálás.

14 JÖVŐKÉP Az idősödés gazdasági és társadalmi következményeiből eredő kihívásokra reagáló, a hazai lehetőségeknek megfelelő, EU-konform időspolitika kialakítása; Tudatosabbá kell tenni minden korosztály számára az idősödés pozitív vonatkozásait; Az élet végéig tartó biztonságos és méltó, aktív társadalmi tagság; Személyre szabott szolgáltatások széles körének és hozzáférhetőségének biztosítása; Az időskorúak erőforrásként való elismerése; Minden korosztály számára egyformán élhető, magas kohézióval bíró társadalomra van szükség; A részvétel, az önmegvalósítás és a védelem biztosítása az idősek számára is.

15 PRIORITÁSOK Az időskori aktivitás, függetlenség és társadalmi presztízs megőrzése; Biztonság, megfelelő életminőség, a betegségi kockázatok alacsonyan tartása, az emberi méltóság és a funkcionális önállóság megőrzése; Élethosszig tartó fejlődés, az életöröm és az autonómia megőrzésére, valamint az önmegvalósításra való törekvés; Társadalmi részvétel javítása és közösségi megbecsültség; Esélyegyenlőség, pozitív reakciók az idősödés és a hosszabbéletűség társadalompolitikai kihívásaira, fellépés az ageizmus ellen.

16 Fejlesztési irányvonalak – fókuszban a 70 évesek
Idősek ellátását szolgáló szociális és egészségügyi ellátások közötti együttműködés erősítése (egymásra épültség, szolgáltatások összehangolása, kapacitásbővítés); Alapellátások fejlesztése; Kontroll és minőségügyi szemlélet a szolgáltatásokban; Fokozott jogvédelem és érdekérvényesítési képesség; E-inklúzió, internet használat és online szolgáltatásokhoz való hozzáférés szélesítése, támogatása.

17 FEJLESZTÉSI IRÁNYVONALAK - A 30 ÉV FELETTIEK, MINT CÉLCSOPORT
Az idősekről alkotott negatív sztereotípiák csökkentése; Pozitív időskép közvetítése; Foglalkoztatás, munkaerő-piaci részvétel bővítése; Öngondoskodási szemlélet ösztönzése; Generációk közötti kapcsolatok és együttműködések fejlesztése, az erőforrások hatékonyabb kihasználása; Környezet-, társadalom- és egészségtudatos állami és civil kezdeményezések erősítése.

18 Köszönöm a figyelmet!