A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok

Az előadások a következő témára: "A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok"— Előadás másolata:

1 A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok
Munkaértekezlet A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok                                   Kern Zoltán közoktatási szakértő nem szakrendszerű oktatás

2 A fejlesztések céljai – oktatáspolitikai prioritások
Munkaértekezlet A fejlesztések céljai – oktatáspolitikai prioritások                                 nem szakrendszerű oktatás

3 nem szakrendszerű oktatás
ÚJ PEDAGÓGUS SZEREPEK A pedagógusok többsége úgy védekezett a tantervek, a sokszor egymásnak ellentmondó utasítások cikcakkjaival szemben, hogy kiiktatta az életéből a tanügyi dokumentumokat A pedagógusok nagy hányada számára az éppen használt tankönyv tölti be a tanterv szerepét az iskola „vaskos bástyái” még mindig ellenállnak annak a tartalmi és módszertani paradigmaváltásnak, amely nélkül aligha képes felkészíteni diákjait a 21. század nem szakrendszerű oktatás

4 nem szakrendszerű oktatás
ÚJ PEDAGÓGUS SZEREPEK Tény, hogy nálunk nem az életkori sajátosságok figyelembevételével igyekeznek javítani az oktató-nevelő munkát, hanem ellenkezőleg: az oktató-nevelő munka javításával szeretnék befolyásolni az életkori sajátosságokat. nem szakrendszerű oktatás

5 ELŐZMÉNYEK - reformpedagógia
Rudolf Steiner-iskolák - Waldorf-pedagógia. Dewey-pragmatista iskolája + Montessori elvei. Julius L. Meriam Dewey elveit követve az iskolastruktúrát bontja tovább tevékenységformák: megfigyelés, játék, beszélgetés, kézimunka iskolai foglalkozás 4 x 90 perc nem szakrendszerű oktatás

6 ELŐZMÉNYEK - reformpedagógia
Dalton-plan: osztályszerkezet felbontása. önálló munkavégzés Winnetka-plan: a tanár vezető szerepe megszűnik. Jena-plan: epochális oktatás. Celestin Freinet ( ) az iskola és az élet közötti fal lebontása nem szakrendszerű oktatás

7 A valamilyen szerű iskolák jellemzői:
Munkaértekezlet A valamilyen szerű iskolák jellemzői: - reform iskolákból nem a teljes koncepciót veszik át, hanem csak ötleteket, megoldásokat, és ezeket ötvözik a hagyományossal, - fontos, hogy a kiválasztott elemek integrálódjanak. Valamilyen szerű iskolák Ezeknek az iskoláknak az a sajátossága, hogy a reformiskolákból nem koncepciót, hanem csak megoldásokat, ötleteket, eljárásokat vesznek át, és ezeket ötvözik hagyományos elemekkel, vagy egymással. Ez az alternatív iskola –koncepció kialakításának egyik járható útja. Fontos azonban arra tekintettel lenni, hogy a kiválasztott elemek valóban integrálódjanak egy koncepcióba, és ne csak halmazt alkossanak. Lényeges szempont az is, hogy a különböző koncepciókból származó elemek ne hassanak egymás ellen, ne semlegesítsék egymást. nem szakrendszerű oktatás

8 nem szakrendszerű oktatás
ELŐZMÉNYEK A magyar diákok a megtanultakat nehezen tudják alkalmazni a gyakorlatban. Nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítása nem szakrendszerű oktatás

9 nem szakrendszerű oktatás
ALAPELVEK A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása. Irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő magatartás nem szakrendszerű oktatás

10 Leggyakrabban használt módszerek
90 % Ismeretszerzés Falus és mtsi (1989) 53,5% nevelői magyarázat és bemutatás Tanórákon elhangzó szavak 79% tanárok 21% diákok nem szakrendszerű oktatás

11 Fogalmak, értelmezések
Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (Kt. 121.§ (34.) A tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhessen – méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt a Kt. 8.§ (3)-ban meghatározott időkeretek is szabályozzák. nem szakrendszerű oktatás

12 Nem szakrendszerű oktatás és kompetenciafejlesztés
A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az alapvető, az egész folyamatot meghatározó feladat . Nem szükséges a javasolt iskolai tudás tantárgyak szerinti tagolása nem szakrendszerű oktatás

13 Fogalmak, értelmezések
Helyi tanterv Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt/összeállít. A követelmények és a tananyagok (ezek időbeli elrendezése és a hozzárendelt eszközök rendszere) az iskola hagyományos klienseinek elvárásait és fejlesztési prognózisát teljesítik. Az iskolák helyi tantervei jellemző módon úgy alakulnak ki, hogy az egyes nevelőtestületek a helyi sajátosságoknak megfelelően választanak az akkreditált kerettantervek közül, és azt a megadott keretek között saját viszonyaikra adaptálják. nem szakrendszerű oktatás

14 Fogalmak, értelmezések
Kerettantervek A miniszter az iskolázás adott szakaszára vonatkozóan - a Nemzeti alaptantervre épülve és a helyi tanterv készítéséhez alapul szolgálva - választható keret-tanterveket ad ki (akkreditál). A kerettantervek meghatározzák a tantárgyak rendszerét, az egyes tantárgyak időkeretét (óraszámát), a tananyag felépítését és felosztását az egyes évfolyamok között, továbbá az adott szakasz befejező évfolyamának kimeneti követelményeit. nem szakrendszerű oktatás

15 Fogalmak, értelmezések
Tantervi tananyagtartalom Tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában ("kánon") megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait, képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, nyelvtani szabályait stb. nem szakrendszerű oktatás

16 nem szakrendszerű oktatás
Törvényi háttér Kt.8.§ (3) az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani. Kt. 133.§ (1) az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. nem szakrendszerű oktatás

17 nem szakrendszerű oktatás
Törvényi háttér Kt.17. § (8) bekezdés "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el." nem szakrendszerű oktatás

18 nem szakrendszerű oktatás
Törvényi háttér „Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.” [127 (8)] „A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik–hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17–a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkaköri tölthet be az a tanár, aki szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.” [128. (20)] nem szakrendszerű oktatás

19 nem szakrendszerű oktatás
Törvényi háttér Kt.128. § (19) A 2008/2009 – 2010/2011. Tanítási évben az évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el nem szakrendszerű oktatás

20 Tanulási környezet tényezői
Munkaértekezlet Tanulási környezet tényezői A tanulás és tanítás tartalma A problémák jellege Az oktatási technikák, módszerek Az osztálytermi kultúra nem szakrendszerű oktatás

21 Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításához
Tanulásirányítás Átlaghoz igazított módszerek Szabályozás helyett vezérlés, ami az iskolai kudarcot növeli. Az egyéni különbségek nem érvényesülnek. Gyors tanulási tempó, a tankönyvek megtanítása. merev tananyagbeosztások és tananyag elrendezések. nem szakrendszerű oktatás

22 Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításához
Tanulásirányítás Mintatanmenetek mechanikus alkalmazása A gyerekek terhelése nem megfelelő, a játékos, rugalmas tanulásszervezés nem vált általánossá. A tapasztalás a cselekvéses tanulás kevés teret kap. Az iskolai osztályok heterogén összetétele nem meghatározó a módszerek kiválasztásában A magatartászavar és a tanulási nehézségek problémája a kezdő és bevezető szakaszban nem rendezhető. a tanulás iránti pozitív attitűd jelentősen csökken a felső tagozaton. nem szakrendszerű oktatás

23 Változások a helyi tantervi szabályozásban.
Műveltségi területeken, tantárgyakon átívelő – fejlesztési feladatként jelenik meg a készség- és képességfejlesztés, a tanulás, valamint a kulcskompetenciák fejlesztése. A nem szakrendszerű oktatásra szánt órakeretben nem tantárgyi ismeretek tanítása folyik tantárgyi rendszerben,hanem alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés. Meghosszabbodott az alapozás szakasza nem szakrendszerű oktatás

24 Változások a helyi tantervi szabályozásban.
A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független, ill. bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. A kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása folytatódik ötödik, hatodik évfolyamon nem szakrendszerű oktatás

25 Változások a helyi tantervi szabályozásban.
A helyi tantervben a nem szakrendszerű oktatáshoz kell igazítani a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. Azoknál a tantárgyaknál, ahol az iskola csökkenti a szakrendszerű órakeretet, csökkenteni kell a tananyag terjedelmét is nem szakrendszerű oktatás

26 Tanítási-tanulási környezet megváltoztatása.
Szemléletváltás: Nem szaktárgyakban gondolkodunk Nem osztályban gondolkodunk Nem feltétlen heti órarendben gondolkodunk Megszűnik a „tankönyvközpontúság” Ismeretátadás helyett fejlesztés Vége a „frontális” munkaforma uralmának – módszerváltás (differenciálás, kooperatív technikák , epochális oktatásstb.) Az értékelés funkciói közül a szelektálás, minősítés helyett uralkodóvá válik a megerősítő, fejlesztő, motiváló funkció: a tanulás értékelése és tanuló értékelése nem szakrendszerű oktatás

27 Nem szakrendszerű oktatás elterjesztése
Célkitűzések: Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése Alapkészségek megerősítése, pótlása Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele nem szakrendszerű oktatás

28 nem szakrendszerű oktatás
Problémák, leküzdendő gátak Szelektív iskolarendszer Homogén csoportokra törekvés Ismeretközpontúság Tanárközpontúság A tanár saját magát tartja a legfőbb ismeretforrásnak A tanulás helyett még mindig a tanításon van a hangsúly A tantárgyak közötti integráció hiánya „Krétapedagógia” 9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai szinten nem szakrendszerű oktatás

29 Kérdések a nem szakrendszerű oktatással kapcsolatban
A kezdő szakasz időtartama elegendő-e a kulcskompetenciák biztos kialakítására? Megfelelő–e az óvoda és az iskolakezdés között a kapcsolat? Milyen stratégiák léteznek az iskolai kudarcok elkerülésére? Kellőképpen figyelünk-e a gyermekek eltérő ütemű fejlődéséből adódó egyéni különbségekre? Milyen a korai idegennyelv-tanulás és a kisgyermekkori IKT helyzete? Megfelelő-e a tanítók módszertani kultúrája? nem szakrendszerű oktatás

30 A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének feltételei
Milyen eredményeket mutatnak az alapvető képességekre és készségekre irányuló megfigyelések, mérések, ellenőrzések? Mennyire volt hatékony az alkalmazott ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer, kell–e ezeken változtatni? Szükség van–e a pedagógiai program, Illetve a helyi tanterv módosítására? A módosított helyi tanterv elegendő időkeretet biztosít–e a kibővülő nem szakrendszerű oktatáshoz? Mik a pedagógusok felkészítésének eddigi tapasztalatai? Melyek a felkészítéssel szembeni további igények? nem szakrendszerű oktatás

31 A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai
A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSNAK jelentős szerepe van a munkaerő-gazdálkodásban, az alkalmazotti létszám meghatározásánál, és ehhez kapcsolódóan az egész intézmény működéséhez szükséges költségvetés összeállításánál. nem szakrendszerű oktatás

32 A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai
Pedagógiai értelemben az első hat évfolyam egységes. Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon, ezért célszerű lenne minden iskolában diagnosztikus méréssel tájékozódni az alapozó funkciókat illetően. nem szakrendszerű oktatás

33 A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai
Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét. Kötelező” tanórai foglalkozás időkeretén túl a továbbiakban a „nem kötelező” tanórai foglalkozás időkeretét is figyelembe kell venni nem szakrendszerű oktatás

34 A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai
A helyi tantervek készítésekor a tanító és a tanár közös munkájára épülő munkaszervezéshez először azt kellett eldönteni, hogy mely tantárgyak óraszámát érinti a törvényben megemelt százalékos arány . Nem kötelező tanárai foglalkozások időkerete iskolai szinten áll rendelkezésre, és az egyes évfolyamok között átcsoportosítható. Elméletileg ezért nem zárható ki, hogy az ötödik-hatodik évfolyamon nem veszik igénybe ezt az időkeretet. nem szakrendszerű oktatás

35 A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai
Minden egyes tanuló részt is vegyen a nem szakrendszerű oktatásban ? A rendelet nem írja elő, hogy milyen legyen az időráfordítás egzakt aránya. A tanulásszervezés és a módszerek kiválasztásában valamint abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak nem szakrendszerű oktatás

36 nem szakrendszerű oktatás
A bevezetés dilemmái Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak Az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat Új tantárgyakat nem kell létrehozni a meglévők terhére A meglévő tantárgyak tantervében azokat a tanítandó tartalmakat szükséges megjelölni, amelyek a nem szakrendszerű időszakra vonatkoznak. nem szakrendszerű oktatás

37 nem szakrendszerű oktatás
A bevezetés dilemmái A kis óraszámokkal rendelkező tantárgyaktól időkeret elvonása nem indokolt Nívócsoportok létrehozása Tömbösíteni, átcsoportosítani is lehet az első, illetve a második félévre a megadott időkereteket az adott féléven belül A nem szakrendszerű oktatás és funkcionális eszközök: interaktív táblák. Az 5-6. évfolyamon is célszerű a szöveges értékelés bevezetése, mivel így kedvezőbb lehetőség nyílik az egyéni haladás jellemzésére. nem szakrendszerű oktatás

38 nem szakrendszerű oktatás
A bevezetés dilemmái A 7-8. évfolyamon a szakrendszerű oktatásban tanácsos egyéni foglalkozás, csoportfoglalkozás keretében biztosítani, hogy az 5-6 évfolyamon differenciált képzésben részesült tanulók ismeretei megfelelő szintre kerüljenek. nem szakrendszerű oktatás

39 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Teljes osztály differenciált, kooperatív tanulásszervezés VAGY Osztály szinten kialakított csoport párhuzamos óraszervezés Évfolyam szinten összevont csoport a fejlesztésben részvevők számára Évfolyam szinten kialakított különböző csoportok nívócsoportos oktatás nem szakrendszerű oktatás

40 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése A nem szakrendszerű oktatás időkeretének felhasználása / eloszlása éves szinten Tömbösítve: Szeptember – október közepe 50 óra December – január 85 óra Május – június 50 óra Folyamatosan : A 2011 / 2012-es tanévig heti 5 óra A 2011 / 2012-es tanévtől heti 7 óra nem szakrendszerű oktatás

41 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Évfolyamonként két osztály Megegyező (ugyanabban az) órarendi órában 3 tanulásszervezési egység A két osztályban külön- külön szakrendszerű tanítás folyik. A felzárkózásban részesülő gyerekek - összevont csoport a két osztályból – számára nem szakrendszerű órát szervezünk nem szakrendszerű oktatás

42 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák ÓRAKERET 20011-IG 2011-TŐL Szabadon választott 5 óra/évf. Szabadon választott 7 óra/évf. Kötelező órák bevonásával Magyar 2óra/évf. Matek 1 óra/évf. 2 óra/évf. Természetismeret Történelem Idegen nyelv nem szakrendszerű oktatás

43 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése II. Évfolyamonként két osztály Képesség szerinti nívócsoportok szervezése az osztálykeret felbontásával Egy órarendi órában 1. csop.– nem szakrendszerű 1 óra /évf. 2. csop.– szakrendszerű 1 óra /évf. 3. csop.– szakrendszerű 1 óra /évf. nem szakrendszerű oktatás

44 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák ÓRAKERET 20011-IG 20011-TŐL Magyar 1 óra/évf. Matek 1óra/évf. Nem kötelező 3 óra/évf. 5 óra/évf. nem szakrendszerű oktatás

45 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése III. Évfolyamonként két osztály Párhuzamos óraszervezés az osztálykeret felbontásával 1.csop. Nem szakrendszerű óra – alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés 2.csop. Szakrendszerű óra - tehetséggondozás nem szakrendszerű oktatás

46 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK
Alternatívák ÓRAKERET 20011-IG 20011-TŐL Nem kötelező 5 óra/évf. 7 óra/évf. nem szakrendszerű oktatás

47 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése IV. Évfolyamonként egy – egy osztály Csoportbontás Jó képességűek: szakrendszerű óra Gyengék: nem szakrendszerű órák nem szakrendszerű oktatás

48 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák ÓRAKERET 20011-IG 20011-TŐL Magyar 1 óra/évf. 1.5 óra/évf. Matek 1óra/évf. 1,5óra/évf. Nem kötelező 3 óra/évf. 4 óra/évf. nem szakrendszerű oktatás

49 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése V. Tanítási órán és délutáni foglalkozáson Tanítási időben - nem szakrendszerű órán teljes osztály - differenciálással Heti két délután - csak a rászorulóknak összevont csoport 112 óra a kötelezőből Tömbösítve I. egység szept. 16 óra magyar 16 óra matek II: egység febr. 16 óra magyar 16 óra matek III. egység május – június 24 óra magyar 24 óra matek hetente két délután 2 óra magyar 2 óra matek (csak felzárkóztatásra szorulóknak) 148 óra a nem kötelező órakeretből nem szakrendszerű oktatás

50 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése VI. Tanítási órán, egész osztály Egy (azonos) pedagógus tart magyar alapú, történelem alapú fejlesztő órát. Egy (azonos) pedagógus tart matematika alapú, természetismeret alapú órát nem szakrendszerű oktatás

51 nem szakrendszerű oktatás
SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák ÓRAKERET 20011-IG 20011-TŐL Magyar 1 óra 2 óra Matek 1óra 2óra Történelem 0,5 óra Természetismeret Nem kötelező nem szakrendszerű oktatás

52 nem szakrendszerű oktatás
Teendők - feladatok A fejlesztési területek kijelölése (tantárgyak, tanórán kívüli foglalkozások) A nem szakrendszerű oktatásban részvevők körének meghatározása (osztály, tanulók, csoportok) Időkeret (idősávok) A nem szakrendszerű oktatás időkeretének eloszlása éves szinten (tömbösítés, folyamatos) Helyi tanterv módosítás (csökken a tananyag,csökkentés szempontjai) nem szakrendszerű oktatás

53 nem szakrendszerű oktatás
Teendők - feladatok Ellenőrzés értékelés meghatározása (személyre szóló fejlesztési tervek, mérések időpontjai,osztályozás szempontjai, szöveges értékelés rendszere) Személyi feltételek biztosításának módja (továbbképzési prioritások) nem szakrendszerű oktatás

54 Nem szakrendszerű oktatás kerettanterve
„A” variáns a rendelkezésre álló kötelező óraszámot (mindkét érintett évfolyamon 832,5 óra) nagyjából fele-fele arányban osztja el a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás között. Magyar nyelv és irodalom (148 és 148), Történelem és állampolgári ismeretek (74 és 74), Természetismeret (74, ill. 55,5), Informatika (18,5, ill. 37), Technika és 5 életvitel (37 és 37), osztályfőnöki (37, ill. 18,5). A hatodik évfolyamon: Földrajz (37). Azötödik évfolyamon összesen 388,5 óra; a hatodik évfolyamon összesen: 407 óra. nem szakrendszerű oktatás

55 Nem szakrendszerű oktatás kerettanterve
A tantárgyak helyett, de a NAT követelményei alapján: „tudás és képesség területek” Kommunikáció (80, illetve 84 óra) Mindennapi életünk (86, illetve 82 óra) Tér és idő (62, illetve 69 óra) Szabályok (62, illetve 67 óra) Szülőföldünk (62, illetve 67 óra) „Gondolkodás- és tanulásfejlesztési” program: 37 órában nem szakrendszerű oktatás

56 Nem szakrendszerű oktatás kerettanterve
A „B” variáns a rendelkezésre álló időkeretből kevesebb időt, mindkét évfolyamon 203 órát,fordít a nem szakrendszerű oktatásra. az 1–4. évfolyamon: 37 óra/évfolyam Gondolkodás- és tanulásfejlesztés 5. évfolyamon: Kommunikáció (80 óra), Mindennapi életünk(86 óra) és Gondolkodás- és tanulásfejlesztés (37 óra). Összesen: 203 óra. 6. évfolyamon: Kommunikáció (84 óra), Mindennapi életünk(82 óra) és Gondolkodás- és tanulásfejlesztés (37). Összesen: 203 óra. nem szakrendszerű oktatás

57 Nem szakrendszerű oktatás értelmezése a NAT-ban
Munkaértekezlet Nem szakrendszerű oktatás értelmezése a NAT-ban A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására (adott esetben még a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető), így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése A helyi tanterv az évfolyamismétlésre vonatkozó korlátozást a nem szakrendszerű oktatás keretében a 6. évfolyam végéig érvényesítheti nem szakrendszerű oktatás

58 Nem szakrendszerű oktatás értelmezése a NAT-ban
Munkaértekezlet Nem szakrendszerű oktatás értelmezése a NAT-ban Az alsó és felső tagozatos tanulásszervezés egymáshoz viszonyított arányát - esetenként osztályonként is eltérő mértékben – az iskola szabadon határozhatja meg. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Így például a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat. nem szakrendszerű oktatás

59 Megközelítések – eltérő hangsúlyok
Munkaértekezlet Megközelítések – eltérő hangsúlyok A nem szakrendszerű oktatás a felzárkóztatást szolgálja Előtérben a hátrányos helyzetűek és az alulteljesítők felzárkóztatása Az időkeretek tömbösítése és nívócsoportok szervezése Az 5-6. évfolyamon a helyi tanterv kiegészítése az adott tantárgyakban az ennek megfelelő cél - tartalom – követelmény rendszerrel Az egyes osztályokban (csoportokban?) eltérő módon lehet a teljesítményt értékelni – ennek módját rögzíteni kell a helyi tantervben nem szakrendszerű oktatás

60 nem szakrendszerű oktatás
Munkaértekezlet Dokumentálás Osztálynaplóban (ha nem mindenkit érint) – téma, résztvevők, Tantervekben - módosítás Tanmenetekben – bejegyzés a kompetencia terület és módszer megjelölésével, Szülők felé szöveges értékelés nem szakrendszerű oktatás

61 A nevelési program érintett részei
Munkaértekezlet A nevelési program érintett részei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok 5-6 átmenet Tehetség, képesség kibontakoztatása Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása nem szakrendszerű oktatás

62 A helyi tanterv érintett részei
Munkaértekezlet A helyi tanterv érintett részei A helyi tanterv módosítása érinti: A tanítási időkereteket A tantárgyak megnevezését Kötelező és választható foglalkozások A tantárgyak tartalmát (képességfejlesztési területek, kompetenciák) A tantárgyak követelményeit Az alkalmazandó módszereket A tanulók teljesítményének értékelése (szöveges értékelés) A továbbhaladás feltételeit (magasabb évfolyamra lépés feltételei) nem szakrendszerű oktatás

63 A problémák köré szerveződő integrációs megoldás.
A megvalósítás elvei A Kerettanterv a nem szakrendszerű oktatás tartalmait „tudás- és képesség területekbe”szervezi. A problémák köré szerveződő integrációs megoldás. A nem szakrendszerűség nem jelentheti a szaktudományos szakszerűség mellőzését. A TKT-k a valóság problémáit és ezek felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik. A hálózatszerű tanulásra szervezett tartalomszervezés lehetősége:TKT-k közti kapcsolat, rugalmas tanulásszervezés, NAT kapcsolat meghatározása a kerettantervben. Oktatási programcsomagokhoz hasonló tartalmi elemek hangsúlyozása. nem szakrendszerű oktatás

64 nem szakrendszerű oktatás

65 nem szakrendszerű oktatás
Köszönöm figyelmüket! Törekedjünk arra, hogy nekik jobb legyen! nem szakrendszerű oktatás