A többszintű kormányzás új formái az Európai Unióban

Az előadások a következő témára: "A többszintű kormányzás új formái az Európai Unióban"— Előadás másolata:

1 A többszintű kormányzás új formái az Európai Unióban
Dr. Kaiser Tamás Egyetemi docens, Pannon Egyetem 2009. május 22.

2 Három megfontolandó kérdés
A többszintű kormányzás (multi-level governance, MLG) értelmezési keretei: elmélet, megközelítés, vagy az „intézményi barkácsolás” fedőneve? Az MLG aktualitása:újabb reformévad előtt? Az MLG horizontális dimenziója: „közpolitikai vállalkozók” határon innen és túl

3 Az MLG helye az európai tanulmányokban
Alapproblémák: 1990-as évek elejére: az EU mint sui generis politikai rendszer („európai belpolitika”) Az 1990-es évektől: az EU gyakorlati működése („európaizáció”) A régiók szerepének felértékelődése (szubnacionális mobilizáció) Hálózatos, önkéntes szabályozó eszközökön alapuló kormányzás (new mode of governance, policy network, OMC) MLG: a folyamatok és megközelítések („governance turn” és „normative turn”) szintézise MLG és NMG: egyazon jelenség két oldala: a kormányzás változó formái az EU-ban: többszintű és policentrikus kormányzás

4 A szubnacionális mobilizáció
Az első hullám: Maastrichttól Nizzáig Csatornák a „hazai” belpolitikában („intra-state channel”) Szintek közötti régi és új intézményes koordináció Alkotmányos változások-de mi történt az unitárius országokkal és a tagjelöltekkel? Új lehetőségek az „európai” belpolitikában („extra-state channel”) Részvételi lehetőség a Tanács döntéshozatalában (203.cikk) Régiók Bizottsága, RIO-k, transznacionális hálózatok A második hullám: 2001-től napjainkig Az EU-hoz való viszony megváltozása (a „Sinatra-effektus”)

5 Az MLG és a demokrácia Alapprobléma: demokrácia vs. hatékonyság, avagy a „fausti ajánlat” A demokrácia mely elemei alkalmazhatók a nemzetállami kereteken kívül? Helyettesíthetők-e tradícionális legitimáció eszközei és intézményei? MLG: a kooperatív kapcsolatok (tanácskozás, alku, kompromisszumkeresés) hatalmi elemei hogyan válnak ellenőrizhetővé? Előtérben az elszámoltathatóság (accountability) új formái („normative turn”) Horizontális, társadalmi, professzionális szervezeti formák Feladvány: lehet-e az EU-t demokratikusan működtetni anélkül, hogy állammá alakuljon?

6 Az MLG típusai (Hooghe-Marks,2004)
I. típus II. típus Általános hatáskörök Specifikus hatáskörök Egymástól elkülönült kormányzati szintek Egymást átfedő funkcionális szintek A hatáskörrel bíró szintek korlátozott száma A hatáskörrel bíró szintek korlátlan száma Rendszerbe foglalt működési keretek Rugalmasan változó működési keretek

7 Erős vs. gyenge MLG Vertikális függőség Horizontális függőség Erős MLG
(kormányzás) Magas Gyenge MLG (részvétel) Közepes-magas Alacsony-közepes

8 Az MLG aktualitása: újabb reformévad előtt?
Párhuzamosok, ha találkoznak: Lipcsétől és a Negyedik Kohéziós Jelentéstől a Zöld Könyvön át a Barca Jelentésig Kiindulópont: az európai területfejlesztés (spatial planning) → nem közös politika „Kívülről” „befelé” haladó folyamat: informális miniszteri találkozók → COR/COTER, EP/CRD Fókuszban a csoportos elnökségek Első Akcióprogram (2007. nov. Ponta Delgada) Marseille (2008. nov. 26.), Marianske Lazne (2009. április : három alapvető napirendi pont Az MLG megkerülhetetlen eleme a vitáknak!!

9 Mit tudunk meg a vitákból?
Háttér: a Lisszaboni Szerződés Területi kohézió, szubszidiaritás Hívószavak: Területi tőke Stratégiai és flexibilis területi együttműködés , új típusú partnerségek (területi kormányzás) Területi sokszínűség figyelembe vétele a közpolitikák végrehajtásában Jobb koordináció, integrált megközelítés A megfelelő területi szint kiválasztása (NUTS III, városok) Transznacionális regionalizmus („territorial positioning”)

10 COR: Fehér Könyv az MLG-ről
Kiindulópont: a helyi és regionális szereplők helyzetének paradoxonai Eurobarométer (2009. február), „lisszaboni paradoxon” Cél: rugalmas „cselekvési tervrajz” révén részvétel és a hatékonyság erősítése Partnerség erősítése: nagyobb felelősségvállalás, jobb koordináció a különböző szereplők részéről A partnerség-alapú kormányzás az intézmény-alapú kormányzás (→a „közösségi módszer”) kiegészítője A részvételi elemek növelése Intézményi képviselet, területi párbeszéd Hálózatok, Web 2.0, YouTube/EUTube

11 Közpolitikai vállalkozók az MLG rendszerében
Az eurorégiók erőforrásai (Perkmann, 2007): Szervezeti autonómia Diverzifikált anyagi források Változatos, „day to day” tevékenységformák Európai Területi Csoportosulás (EGTC) Jogi személy, széles körű tagság, sokrétű tevékenység Kérdés: a jogi és politikai lehetőségek kihasználásának mértéke Ideális eset: erősen integrált eurorégió: egységes jogi struktúra, közös munkaszervezet, saját források, közös bankszámla

12 Az EMS-Dollart Eurorégió szervezeti felépítése

13 Legújabb kori kalandozások: magyar érdekek az EU-ban
Kiindulópont: az EU információközvetítési és érdekérvényesítési csatornáinak megismerése és megtanulása Politikai kultúra-, hálózat-, pozíció- és hídépítés A „kettős párhuzamosság” gyakorlata: a nemzeti út és a brüsszeli stratégia egymás mellett élése Forrás-orientált és identitás-orientált törekvések Sikeres stratégia: változó koalíciók, a „támogatások cseréje”

14

15 Következtetések Az MLG az EU alapvető politikai céljait szolgálja, a jó európai kormányzás része DE: nem alkalmazható valamennyi közpolitikára, és az egyes esetekben sem homogén Nem jogi eszköz, hanem politikai cselekvési tervrajz A magyar elnökségi felkészülés megkerülhetetlen eleme, ami összefonódik (?) a hazai intézményrendszer reformjával Az erőteljes, többszintű brüsszeli jelenlét nélkülözhetetlen eleme a magyar érdekek hatékony megfogalmazásának és érvényesítésének