A jelöltállítás és a választás szabályai:

Az előadások a következő témára: "A jelöltállítás és a választás szabályai:"— Előadás másolata:

1 A jelöltállítás és a választás szabályai:
Ki jogosult a választásra? Minden munkavállaló, aki a munkáltatóval munkaviszonyban áll; akik valamilyen okból távol vannak (kiküldetés, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség, stb…); határozott idejű munkaviszonyban lévők, részmunkaidősök; munkaviszonyt létesített nyugdíjas; részt vehet a választásban a munkáltatói jogot gyakorló, a munkál- tató is. A munkavállaló csak abban a körzetben vehet részt a képviselő meg- választásában, ahol őt foglalkoztatják. Nem rendelkezik választójoggal: aki egyéb jogviszonyban van foglal- koztatva (megbízási szerződés vállalkozás) A választásra jogosultságot a választási bizottság állapítja meg!

2 Ki választható munkavédelmi képviselővé?
Minden olyan cselekvőképes munkavállaló, aki: a munkáltatónál legalább 6 hónap munkaviszonnyal rendelkezik; az újonnan alakult munkáltatónál a munkaviszony időtartamát nem kell figyelembe venni. Nem választható munkavédelmi képviselővé: aki munkáltatójogot gyakorol munkaviszonyt létesíthet, vagy megszüntethet; kötelezettségszegés miatt jogkövetkezményt alkalmazhat; kártérítési felelősséget állapíthat meg. aki a munkáltató megbízásából lát el munkavédelmi feladatot; aki a munkáltatónak, vezetőjének közvetlen hozzátartozója;(Mt.) aki a választási bizottság tagja. A szakszervezetben, üzemi tanácsban viselt tagság nem zárja ki a választhatóságot. Választható a határozott időre szerződött is!

3 Hogyan történik a jelöltállítás?
Jelöltet állíthat a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet: a jelöltet tagjai közül állíthatja; több jelöltet is állíthat. Jelöltet állíthat: - a munkavállalók 10 %-a; vagy legalább 10 fő. A jelöltnek írásban kell nyilatkoznia, hogy a jelölést elfogadja. A jelöléseket és a nyilatkozatokat a választási bizottsághoz kell eljuttatni. Amennyiben a választási bizottság nem talál összeférhetetlenséget, minden jelöltet köteles a jelölőlistára felvenni. A munkavédelmi bizottságok és az üzemi tanácsok – mint testületek – nem rendelkeznek jelölési jogosultsággal.

4 A jelölt listát a szavazás napja előtt legalább három héttel le kell zárni.
Érvényes: - ha legalább egy név szerepel rajta. Ha a jelölőlista nem érvényes, akkor a jelölő időszakot meg kell hosszabbítani, a szavazásra új időpontot kell kijelölni. Az új időpontot úgy kell megválasztani, hogy a jelöltállítás lezárásának időpontja és a választás napja között legalább 3 hét legyen. A szavazólap tartalmazza: a munkáltató, részleg, egység vagy telephely nevét; a jelöltek nevét ABC sorrendben; szakszervezeti jelölés esetén a jelölt neve után a szakszervezet nevét; azt, hogy az adott körzetben hány képviselő kerül megválasztásra; tájékoztatást arról, milyen módon jelezze a szavazó, hogy melyik jelöltre szavaz; figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy érvénytelen a szavazat, ha a megválasztható számon felül is szavaztak jelöltre.

5

6 2.) A választás lebonyolítása
- Egyenlő – közvetlen, tikos. - Biztosítani kell minden választásra jogosult számára a szavazás lehetőségét. - Lehetőleg egyidejű legyen a szavazás.

7 A választás érvényessége, eredményessége.
Érvényes a szavazat: ha a választási bizottság által kiadott szavazólapon adták le; ha abból egyértelműen megállapítható, hogy a szavazatot kire adták le. Érvénytelen a szavazat: ha nem a választási bizottság által kiadott szavazólapon történt a szavazás; a szavazólapon a választható képviselők számánál több személyt jelöltek meg; a választott személyt nem egyértelműen jelölték meg, nem állapítható meg, hogy a szavazatot kire adták le; a szavazólapon nem szereplő új nevet írnak fel.

8 Ki a megválasztott képviselő, pótképviselő?
Képviselő: aki az érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30 %-át megszerezte. Szavazategyenlőség esetén a hosszabb munkaviszony döntő. Pótképviselő: az a jelölt, aki nem került megválasztásra, de az érvényes szavazatok legalább 20 %-át megszerezte. Lehetőleg válasszunk pótképviselőt! Érvényes a választás: ha a jogosultak több, mint fele részt vett a szavazáson. Az érvényesség kiszámításánál nem kell figyelembe venni: - keresőképteleneket (betegek); - szülési szabadságon lévőket; - gyes-en, betegápolási szabadságon lévőket; - egy hétnél hosszabb tartós kiküldetésen lévőket; - tartalékos katonai, polgári szolgálati idejüket töltőket.

9 Az érvénytelen választást meg kell ismételni.
Időpontja: 30 napon túl, de 90 napon belül. Érvényes: legalább 30 %-os részvétel esetén. A megválasztáshoz szintén legalább 30 % érvényes szavazat kell. Megismételt választás esetén a megválasztott képviselő mandátuma 2 évre szól. A pótképviselőséghez ebben az esetben is 20 % érvényes szavazat kell. Ha a megismételt választás is érvénytelen, új választást egy év múlva kell tartani. Mikor eredményes a választás? A választás akkor eredményes, ha a jelöltek megfelelő számban megszerezték az érvényes szavazatok 30 %-át. Eredménytelen választás esetén 30 napon belül új választást kell tartani. 15 napig még új jelöltet is lehet állítani.

10 Egyéb technikai kérdések:
- Szavazatszedő bizottság: - a választási bizottság kéri fel; - tagjaira a választási bizottságra vonatkozó kritériumokat célszerű alkalmazni. - Titkos szavazás feltételeinek biztosítása. - Szavazatok összeszámlálása: választási bizottság feladata. (Egy időben, egy helyen, választási körzetenként.) - Jegyzőkönyvezési kötelezettség:a jegyzőkönyv tartalmazza: - szavazóurnák felbontásának körülményeit; (helyi időpont) - a választás helyét, időpontját; - a szavazásra jogosultak számát; - a szavazáson résztvevők számát; - az összes leadott szavazólap számát; - az érvényes szavazólapok számát;

11 - az érvénytelen szavazólapok számát;
- az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok számát; - a megválasztott képviselő és pótképviselő nevét; - a választási bizottság tagjainak aláírását.

12 3.)A választással kapcsolatban felmerült viták eldöntése:
Vita tárgya lehet: jelöléssel; lebonyolítással; eredményével kapcsolatban. Vitát kezdeményezhet: a választásra jogosult; a szakszervezet; munkáltató 5 napon belül, a választási bizottságnál. Vita során: egyeztetést kell tartani; egyeztetés során a választási bizottság és a szakszervezet dönt. Sikertelen egyeztetés esetén: 5 napon belül a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat; a bíróság 15 napon belül nem peres eljárásban határozatot hoz.

13

14 Köszönöm figyelmüket! A választással kapcsolatban felmerülő probléma esetén kérem, forduljanak Alapítványunkhoz. Hartai Ferenc