A GYERMEK.

Az előadások a következő témára: "A GYERMEK."— Előadás másolata:

1 A GYERMEK

2 A gyermek az iskolában Az „átlagos” gyermek
Az „átlagtól eltérő” gyermek A hátrányos helyzetű gyermek A veszélyeztetett gyermek

3 „Átlagos gyermek” Kit nevezünk "átlagnos gyermeknek?"
aki az iskolai tanulmányok elvégzéséhez megfelelő értelmi képességekkel és intelligenciával rendelkezik, szociokulturális kömyezete rendezett, a tudás megszerzése érdekében elegendő motivációval rendelkezik.

4 Az átlagtól eltérő gyermek
Értelmi képességek tekintetében az átlagtól két irányban lehet jelentősen eltérni. A pozitív irányban való eltérés a tehetség és tehetségnevelés körébe tartozik. A negatív irányba való elmozdulás az értelmi fogyatékos nevelés témakörébe illeszkedik. Ezzel a problémával a gyógypedagógia foglalkozik.

5 A tehetség Czeizel Endre szerint a kivételes tehetségű ember jellemzői: Magas általános értelmi képesség: a) lényegmegragadás, b ) elmélyült -elemző gondolkodás, c) szintetizáló képesség - általánosítás, következtetés levonása. Eredetiség, amely megnyilvánul: -tartalomban, témában, -problémafeltárásban, -módszerben, -kifejezésmódban (stílus).

6 Tehetségtípusok Ranschburg Jenő - tehetségtípusok:
a) tudományos tehetség -a természettudományi vagy a társadalomtudományi tantárgyak elsajátításában, nyújt kimagasló teljesítményt, b) vezetői tehetség -a különböző csoportok, közösségek feladatorientált irányításában kiemelkedő, c) pszichomotoros tehetség -sport, mozgásművészet terén kiemelkedő képességű, d) művészi tehetség a képző- és zeneművészet területén teljesítménye kiemelkedő.

7 Kreativitás Kreativitás = alkotóképesség Jellemzői:
flexibitás =szellemi rugalmasság originalitás = eredetiség redefinitio = az újrafogalmazás, az átfogalmazás képessége (lehetővé teszi a probléma más szempontból való megközelítését vizualizáció = a képzelet szabad áramlása metaforikus gondolkodás = az ötletek más kontextusban történő sikeres felhasználása értékelés képessége= a kritikus (önkritikus) gondolkodás analizáló-szintetizáló képesség = a részletek aprólékos elemzése és az összefüggések feltárása transzformáció= a megszokott határok átlépése intuíció = a ráérzés

8 A tehetséges gyermek jellemzői
1) Ismeretszerzés: nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról, szókincsük gazdag, és szokatlan kifejezéseket is használnak beszédük folyamatos, kifejező gyorsan megjegyzik a tényeket gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat gyorsan tudnak érvényes általánosításokat felállítani jó megfigyelők sokat olvasnak, szeretik a felnőtteknek szóló könyveket, atlaszokat, szótárakat, enciklopédiákat megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni oly módon, hogy áttekinthető egységekre bontják szét, kritikusan, függetlenül gondolkodnak, értékelik a helyzeteket.

9 A tehetséges gyermek jellemzői
2) Motiváció: az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak, igyekeznek feladataikat befejezni, zavarja őket, ha félbe kell szakítani elfoglaltságukat, a mechanikusan ismétlődő feladatok untatják őket, ha a feladat érdekli őket, alig igényelnek biztatást, - tökéletességre törekszenek, önkritikusak, szívesen dolgoznak önállóan, magas célokat tűznek ki, és a saját maguk által vállalt feladatok megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, amíg feltétlenül szükséges

10 A tehetséges gyermek jellemzői
3) Kreativitás: sokféle, és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel, majd az azokra kapott válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaznak meg, egy kérdés vagy probléma felmerülésekor sok ötletet vagy megoldási lehetőséget sorolnak fel, gyakran szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns válaszokat adnak, véleményüket nem rejtik véka alá, nem kedvelik a sablonos megoldásokat, jó humorérzékük van, eredeti, színes fantáziaviláguk van.

11 A tehetséges gyermek jellemzői
4 ) Szociális viselkedés : sokat foglalkoznak olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz, nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások legyenek, mint a többiek, ha más a véleményük, akkor provokálják a többieket, vállalják a konfliktusokat, mennek a maguk útján, nem fogadnak el tekintély-alapon véleményt anélkül, hogy kritikusan átgondolnák, elemeznék, felelősséget tudnak vállalni, tervezésben és szervezésben megbízhatóak, általában kijönnek kortársaikkal, bár néha türelmetlenek velük, barátaikat a hasonló képességűek közül választják, jól tudnak beszélgetni idősebb gyerekekkel vagy felnőttekkel,

12 A fogyatékos gyermek Pedagógiai szempontból azokat a gyerekeket tekintjük fogyatékosnak, akiknél fiziológiai okok miatt nincs lehetőség a személyiség normális fejlődésére. A fogyatékosság típusai : 1. Értelmi fogyatékosság 2. Hallási fogyatékosság 3 .Látási fogyatékosság 4. Beszédfogyatékosság 5. Mozgásfogyatékosság

13 A hátrányos helyzetű gyermek Hátrányos helyzetű gyermek: az átlagosnál nehezebb körülmények között élő, különböző környezeti ártalmaknak kitett, normálisan fejlett, fiziológiailag nem sérült gyermekeket sorolunk ebbe a kategóriába. Mikrokörnyezeti ártalmak: a család (vagy az ép család) hiánya alacsony egy főre jutó jövedelem, egészségtelen lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolai végzettsége, a család életmódja, az érzelmi hiány, a deviáns környezet szocializációs ártalmai, a gyerekekkel való törődés hiánya, Makrokörnyezeti ártalmak: az iskola objektív feltételeinek hiánya (túlzsúfoltság, tanteremhiány, felszereltség hiánya stb. ), nem megfelelő szakos pedagógus ellátottság, a település helyzete, az infrastruktúra hiánya, a település kulturális életének színvonala

14 A veszélyeztetett gyermek
Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak fejlődésében erősen gátolt. A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a pszichés összetevő. A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív irányba tereli. Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni. A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.

15 A deviáns viselkedés A deviancia szociológiai fogalom, eltérést jelent. A deviáns viselkedések olyan megnyilvánulások, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalom által elfogadott szokásoktól, normáktól eltérnek. (normaszegő viselkedés) A deviáns viselkedést kiváltó okok családi és társadalmi eredetűek. rossz szociális helyzet, felbomlott család, a szülők alkoholizmusa, kulturálatlan életmód, elhanyagoló nevelés, brutális bánásmód, a család laza erkölcsi normái, kriminalitás a családban

16 A deviáns viselkedés jellemzői
Beszédstílus: szegényes szókincs, sztereotip elemek gyakorisága a beszédben, tartalmilag sivár kommunikáció, trágárkodás. Külső megjelenés: testileg fejletlen, sovány, rosszul táplált, elhanyagolt, piszkos ruházat, divatőrület, felnőttes vagy valamilyen szubkultúrát követő öltözködés. Viselkedés -csoporthelyzet: agresszivitás, durvaság, támadó attitűd, magányosság, peremhelyzet, nyugtalanság, hipermobilitás, szélsőséges mértékű és irányú érzelmi reakció, csavargás, igazolatlan hiányzások, hazudozás, tartós iskolai teljesítményromlás.