A NAT és a kerettantervek

Az előadások a következő témára: "A NAT és a kerettantervek"— Előadás másolata:

1 A NAT és a kerettantervek
dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, szeptember 27.

2 A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai
NAT KT HT Kormányrendelet május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 szept. vége – okt. eleje Pedagógiai program/ helyi tanterv október-december

3 A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása Az értékközvetítés hangsúlyozása a nevelési-oktatási folyamatban A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése .Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése. A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

4 Változás: Fejlesztési célok „hálózata”
Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

5 Közműveltség Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

6 A műveltségi területek kiemelt közös céljai
a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek kialakítása; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata

7 A műveltségi területek általános jellemzői
kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

8 A műveltségi területek szerkezete
Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok tantárgyanként Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, évfolyam) Közműveltségi tartalmak tantárgyanként Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás. A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg. Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.

9 A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT)
„A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” Forrás: Nemzeti alaptanterv

10 Kerettantervi mappák Az alábbi egységes struktúrájú kerettantervi mappák kialakítása történt meg: Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projektben) További fejlesztések: Nemzetiségi iskolák alsó tagozat felső tagozat négy évfolyamos gimnázium SNI kerettantervek alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Két tanítási nyelvű iskolák

11 Kerettantervek: 1–4. évfolyam
Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Választható tantervek Emelt szintű képzéshez: Ének-zene További tantervek: Dráma és tánc Tánc és mozgás Készülő új tantervek Családi életre nevelés Sakk Lovaskultúra

12 Kötelező minimális óraszámok 1–4. évfolyamon
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 Erkölcstan 1 Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés 5 Szabadon tervezhető órakeret 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 27

13 Emelt szintű ének-zenei képzés 1-4. évfolyamon
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 Erkölcstan 1 Környezetismeret Ének-zene 5 Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Felhasznált órakeret* 25+1 24+1 26+1 Rendelkezésre álló órakeret 25 27 *A jogszabályban foglaltaknak megfelelően az ének-zene óraszámába az énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen heti egy óra erejéig beszámítható.

14 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Bevezető
Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. (…)

15 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Tematikai egységek
1-2. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi k Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

16 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Tematikai egységek
3-4. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

17 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Táblázatrészlet
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése Órakeret 25 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A témakör nevelési- fejlesztési céljai Az olvasástanulás előkészítése. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság). A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában; rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően; részképességei elérték a szükséges szintet. Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció. Ének-zene: ritmus, tempó, dallam. Matematika: irányok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

18 Erkölcstan 1-4. Bevezető Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.

19 Erkölcstan 1-4. Tematikai egységek
1-2. évfolyamon: Az én világom Társaim – Ők és én Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség A környező világ 3-4. évfolyamon: Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül ̶ a társaim és én Az osztály és az iskola Kulturális-nemzeti közösség A környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ A mindenség és én – Születés és elmúlás

20 Erkölcstan 1-4. Táblázatrészlet
Tematikai egység Az én világom Órakeret 11 óra Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése. A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ki vagyok én? Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem? Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam? Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik őket a másokéitól? Ilyen vagyok Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért? Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések? Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre? Miben kell erősödnöm? Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim Hol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? (…) Vizuális kultúra: személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban. Kulcsfogalmak/ fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.

21 Környezetismeret 1-4. Bevezető
Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. (…)

22 Környezetismeret 1-4. Tematikai egységek
1-2. évfolyamon: Az iskolás gyerek Tájékozódás az iskolában és környékén Mi van a teremben? Anyagok körülöttünk Hóban, szélben, napsütésben Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei 3-4. évfolyamon: Mennyi időnk van? Tájékozódás a tágabb a térben Megtart, ha megtartod Miért érdemes takarékoskodni? Az a szép, akinek a szeme kék? Merre megy a hajó? Egészség és betegség Önismeret és viselkedés Vágtat, mint a paripa Kertben, mezőn

23 Környezetismeret 1-4. Táblázatrészlet
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az iskola Órakeret 8 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában? (…) Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók foglalkozásának összehasonlítása. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használata. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés. Kulcsfogalmak/ fogalmak Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.

24 Kerettantervek: 5–8. évfolyam Kötelező tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc* Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport * 5. évfolyamon kötelezően választandó tantárgyak

25 Kerettantervek: 5–8. évf. Választható tantárgyak
Emelt szintű képzésekhez: Matematika Ének-zene Fizika További tantervek: Természettudományi gyakorlatok Technika, életvitel és gyakorlat (városi és vidéki változat) Tánc és mozgás Készülő új tantervek: Családi életre nevelés Lovaskultúra Pénzügyi és gazdasági kultúra Hon- és népismeret

26 Kötelező minimális óraszámok 5–8. évfolyamon
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 3 Idegen nyelv Matematika Erkölcstan 1 Tört., társ. és államp. Ismeretek 2 Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés 5 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 31

27 Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (5–8. évfolyam)
Kerettantervek által tartalmazott ajánlások: Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés Emelt szintű (tagozatos) ének-zenei képzés Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzés

28 Kerettantervek: 4 évf. gimnázium Kötelező tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom (2 változat) I. és II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

29 Kerettantervek: 4 évf. gimnázium Választható tantárgyak
Emelt szintű képzésekhez: Matematika Idegen nyelv Biológia Fizika Kémia További tantervek: Filozófia Készülő új tantervek: Családi életre nevelés Pénzügyi és gazdasági Vállalkozzunk! Munkapiac Sakk

30 Kötelező minimális óraszámok 4 évfolyamos gimnázium
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 I. Idegen nyelv 3 II. Idegen nyelv Matematika Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek 2 Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene 1 Vizuális kultúra Dráma és tánc / Mozgóképk. és m. Művészetek 2 Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés 5 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 4 6 8 Rendelkezésre álló órakeret 35 36

31 Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (4 évf. gimn.)
Kerettantervek által tartalmazott ajánlások: Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés Emelt szintű (tagozatos) humán képzés Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzések a) Fizika – Matematika b) Fizika – Kémia c) Biológia – Kémia

32 Kerettantervek: szakközépiskola
Kötelező közismereti tárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek címszó alatt egy év Ének-zene vagy Vizuális kultúra vagy Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Testnevelés és sport Emelt szintű képzésekhez: Biológia / Fizika / Kémia / Földrajz

33 Kötelező minimális óraszámok szakközépiskola
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 Idegen nyelvek 3 Matematika Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek 2 Fizika Kémia Biológia – egészségtan Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak 6 7 8 11 Művészetek* Informatika Testnevelés 5 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 4 Rendelkezésre álló órakeret 35 36

34 Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév)
A kerettanterv adaptációja szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával: Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; az értékelési rendszer kialakítása; a pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése

35 A tantervkészítés egyensúlykeresés:
a szaktudományok és az iskolai tanítás a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlata a modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételek a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei …és még számos más tényező között.