CZINGER István nyá. ezds.

Az előadások a következő témára: "CZINGER István nyá. ezds."— Előadás másolata:

1 CZINGER István nyá. ezds.
A VÉDELMI TÁRCA BESZERZÉS POLITIKÁJA A HM FLÜ SZEREPE A HADERŐ-ÁTALKÍTÁSBAN Mindenek előtt engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Gyömbér József mk. ezreds vagyok a HM BBBH vezérigazgató beszerzési helyettese. Örömmel tettem eleget annak a felkérésnek, hogy a védelmi szektor legjelentősebb beszerző szervezetének tevékenységéről, működésének legfontosabb szabályozási környezetéről, a folyamatban lévő legfontosabb programjainkról adhassak tájékoztatást. Minden nemzet számára fontos kérdés a védelmi beszerzés működtetése, a védelmi képesség megteremtésére irányuló törekvésen túl elérhető gazdasági hatásának állandó figyelemmel kisérése. Ennek fő okai között szerepel, hogy a védelemre minden ország, gazdasági erejétől függően ugyan, de rendkívül jelentős részt használ fel a nemzeti jövedelemből, és nem mindegy, hogy milyen részt és milyen eszközzel képes ebből visszaforgatni a nemzetgazdaságába. A rendszerváltást követő védelmi beszerzési gyakorlatban az első legfontosabb lépés a Kormány évi határozataiban fogalmazódott meg. Ekkor született előzetes döntés a haderő évekre vonatkozó fejlesztési koncepciójáról és ennek finanszírozása céljából a védelmi kö1tségvetés GDP arányos rögzítésre került. A fejlesztés első lépéseit követően azonban ismét napirendre került a finanszírozható haderő kérdése. A haderő-átalakítás több fázist megélt menetében, a 2002-ben elrendelt védelmi képesség felülvizsgálatot követő munka keretében elkészült a haderő fejlesztésének tízéves terve, amelyet elfogadva a Parlament újabb döntést hozott a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól. A védelmi felülvizsgálat tapasztalataira alapozva meghatározásra kerü1tek a NATO tagsággal együtt járó kötelezettségekkel szinkronizáló képességek, ezekhez hozzárendelve a haderőfejlesztésben (és kapcsolódóan a technikai felszerelés, az infrastruktúra és a kiképzés területén) indokoltnak tartott vá1toztatásokat.A fentiekben vázolt objektív körülmények is arra késztették a honvédelmi tárca vezetését, hogy a védelmi beszerzési rendszert az új szervezeti és jogszabályi követelményeknek megfelelően alakítsa. A végrehajtott átalakítási és fejlesztési feladatok is azt igazolják, hogy a haderő-átalakítás eredményes megvalósításában kieme1t szerepe van a beszerzési tevékenységnek. Minden terv, elgondolás annyit ér amennyit abból sikerül megvalósítani. Ezért fontos, hogy a védelmi beszerzések megvalósítására létrehozott intézmény rendszer képes legyen kellő időben, kellő minőségi szinten és optimális pénzeszköz felhasználással megvalósítani a feladatokat. Ezek az objektív körülmények késztették a honvédelmi vezetést arra, hogy létrehozzon egy megfelelően működő beszerző szervezetet, és a hatékony működés érdekében folyamatosan fejlessze szervezetét, igazítsa jogállását. CZINGER István nyá. ezds.

2 Vezérigazgató Vezérigazgató I. helyettes Vezérigazgató III. helyettes
Személyügyi Osztály Vezérigazgató II. helyettes Belső ellenőr Jogi és Igazgatási Osztály Program Tervezési és Vezetési Igazgatóság Anyagi-technikai és Közlekedési Igazgatóság Nemzetközi és Szolgáltatási Igazgatóság Beszerzési Igazgatóság Technológiai Igazgatóság Gazdasági Igazgatóság Tervező és Koordináló Osztály Harcvezetési Rendszerek Osztály Külszolgálati és Békeműveleti Támogató Osztály Harcvezetőeszköz Beszerző Osztály Gépészeti és Ruházati Fejlesztési Osztály Költségvetési és Analítikai Könyveló Osztály Program és Erőforrás-tervező Osztály Megsemmisítési Rendszerek Osztály Nemzetközi Támogató Osztály Megsemmisítőeszköz Beszerző Osztály Elektronikai és Vegyi Fejlesztési Osztály Közgazdasági Osztály Program Irányító-követő Osztály Túlélőképesség Rendszerek Osztály Túlélőeszköz Beszerző Osztály Rendszertanúsító és Kodifikációs Osztály Gazdálkodás Tervező Osztály Delegáció és Rendezvényszervező Osztály Információ és Dokumentumvédelmi Osztály Ellátási Osztály Alapfelszerelés Beszerző Osztály Minőségbiztosítási, Mérésügyi és Szabvány Osztály Nemzetközi és Intézményi Gazdálkodási Osztály Utaztatás VÁM és Határforgalmi Osztály Informatikai Osztály Közlekedési Osztály Tudományos Elemző és Szoftverfejlesztő Osztály Előkészítő és Értékesítő Osztály Üzemeltető és Kiszolgáló Osztály Együttműködési Osztály Lőkísérleti és Vizsgáló Állomás (Táborfalva) Biztonsági Beruházási Osztály Pénzügyi Referatúra (Devizapénztár) (HM KPÜ)

3 A HM FLÜ ALAPTEVÉKENYSÉGE
A HM FLÜ jogállása: a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, kiemelt honvédelmi feladatokat végrehajtó, a honvédelmi tárca egészére kiterjedő felsőszintű jogkörrel rendelkező, logisztikai tervező, irányító és végrehajtó szervezet. A HM FLÜ alaptevékenységi körei: A program alapú haderőfejlesztés és fenntartás logisztikai gazdálkodás feladatai A program alapú haderőfejlesztés logisztikai támogatási és működés-fenntartás feladatai A program alapú haderőfejlesztéshez és fenntartáshoz szükséges beszerzések A program alapú haderőfejlesztéshez és fenntartáshoz szükséges technológiai szakterület A nemzetközi feladatok támogatása A jelenlegi szervezet fő feladatai: Védelmi beszerzések végrehajtása során mind hazai, mind külföldi viszonylatban biztosítja a beszerzési eljárások megindítását, lefolytatását, szerződések megkötését és azok teljesítésének felügyeletét. Kizárólagos joggal végzi: - a haditechnikai eszközök, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások (köz)beszerzését; - beszerzési értékhatártól függetlenül az importbeszerzéseket, a hajtóanyag, elhelyezési célú tüzelőolaj (köz)beszerzéseket; - valamennyi olyan (köz)beszerzést, amelynek értéke a nemzeti közbeszerzési értékhatár felét eléri, vagy meghaladja; - a keretmegállapodás (kiegészítő szerződések) lebonyolítását ; - a jövedéki termékek (köz)beszerzését; - a központosított közbeszerzés körébe tartozó országosan kiemelt termékek és szolgáltatások beszerzését. Koordinálja és menedzseli a NATO Biztonsági Beruházási Programja Magyar Köztársaságot érintő feladatainak, projektjeinek megvalósítását, a NATO tagországok projektjeinek értékelését, a magyar cégek NATO tendereken való részvételét és együttműködik a Magyar Köztársaság NSIP hozzájárulásának tervezésében és biztosításában. A Hivatal feladatkörébe tartozik a tárca és a külföldi fegyveres erők csapatai és anyagai államhatáron keresztül történő szállításának - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - a hatáskörébe utalt vám- és határforgalmi feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása, valamint a külföldre irányuló magyar csapat vagy kötelékmozgás esetében a diplomáciai engedély beszerzése. A Hivatal szervezetének, feladatkörének határozott fejlődését és ezzel jelentőségének kiteljesedését időszakban érte el. A közpénzek felhasználásával és ezzel összefüggésben a védelmi beszerzések jogszerűségével szembeni össztársadalmi elvárás fokozódása azt eredményezte, hogy a Hivatal a korábbi években megszerzett tapasztalatait felhasználva eredményesen, a követelményekhez igazodóan végezze feladatait.

4 AZ ÜGYNÖKSÉG BESZERZÉSI JOGOSULTSÁGA
Haditechnikai áruk szolgáltatások beszerzése (kizárólagos jogosultsággal) export-import tevékenység, üzemanyag, és jövedéki termék beszerzés központosított közbeszerzés végzése (igénybejelentő) nemzetközi szerződések kötése Egyéb termékek beszerzése a nemzeti értékhatár 50%-át elérő értékű beszerzések esetében NSIP Magyarországot érintő programjaihoz kapcsolódó beszerzések végrehajtása Inkurrens anyagok (haditechnika) értékesítése Kereskedelmi bemutatók, kiállítások szervezése A dián a Hivatal kiemelt szerepkörének igazolására szeretném összefoglalóan bemutatni a beszerzési jogosultságokat, melyek az alábbiak: Katonai szervezetek működését és fejlesztését biztosító Kbt.-s közbeszerzési feladatainak végzése, (nemzeti értékhatár 50%-a felett), Haditechnikai termékek beszerzése (kizárólagos joggal), Központosított és jövedéki termék közbeszerzés (kizárólagos joggal), Import beszerzések (kizárólagos joggal), Minden beszerzés amire megbízást kap. Az utóbbi időszakban kiemelt feladattá nőtte ki magát az inkurrens anyagok és felszerelési cikkek kezelése (értékesítés, megsemmisítés). A felkészültsége, korábbi tapasztalatai alapján ezekre a feladatokra is a Hivatal kapta meg a feljogosítást. Ennek keretében a Hivatal végzi az értékbecslő, értékesítő, ártalmatlanítást végző gazdasági társaságok kiválasztást közbeszerzés keretében. A piackutatást segíti a különböző cégek által igényelt haditechnikai bemutatók, kiállítások szervezése. Napi alaprendeltetésű feladatai mellet a Hivatal jogosult vállakozási tevékenység folytatására is amely természetesen kapcsolódik az alapfeladatokhoz, illetve azokkal összefüggő kiegészítő tevékenységet takar. Szállítási és ügynöki tevékenység Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Máshová nem sorolt egyéb gép kölcsönzése Piac- és közvélemény-kutatás Mérnöki tevékenység, tanácsadás Felnőtt és egyéb oktatás

5 A TÁRCA BESZERZÉSPOLITIKÁJA
Alapelvárások a közbeszerzések megvalósítása során: A védelmi költségvetés költséghatékony felhasználása A közbeszerzési tevékenység folyamán az átláthatóság, az ellenőrizhetőség biztosítása Biztosítani a versenysemlegességet, az esélyegyenlőséget, törvényi keretek között támogatni a hazai ipart, a munkaerő-politikát A védelmi beszerzések alapkövetelményei: Összhang a 10 éves haderő-fejlesztési és erőforrás tervvel Képesség igények elvárt minőségű, határidőre történő teljesítése Változó alkalmazási körülmények közötti működés biztosítás A világ szinte minden országára igaz, hogy a védelmi kiadások jelentős részt képviselnek az állami kiadásokon belül. Ebből következik az, hogy a védelmi beszerzések sajátos helyet foglalnak el az országok és így hazánk gazdasági szerkezetében is. Ennek egyenes következménye az a legfontosabb követelmény, hogy a védelmi beszerzések realizálásakor kiemelten kell érvényesíteni a gazdaságosságot, a költséghatékony pénzfelhasználást. A gazdaságossági kritériumok mellet, tekintettel arra, hogy a védelmi beszerzés a közpénzek felhasználásával valósul meg-, biztosítani kell a civil kontrollt, a nyilvánosságot és az átláthatóságot, mint alapvető NATO követelményeket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás új követelményeket támasztott mind az állami mind a védelmi közbeszerzések jogrendszerével szemben. Nagyobb hangsúlyt kapott a versenyszellem, az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek megfelelően a közbeszerzésekről szóló törvény uniós jogharmonizációnak megfelelő változatának hatálybalépését követően kidolgozásra került a védelmi beszerzéseket szabályzó, közösségi elvárásoknak megfelelő jogszabály. Ez a szabályozás szellemében szintén a közbeszerzési törvényen alapszik, azonban él a törvény azon rendelkezésével, mely szerint a védelmi beszerzéseket külön eljárásrend szerint kell végezni. A fenti alapelvekből kiindulva elmondható, hogy a védelmi beszerzések és a nemzeti közbeszerzések legfontosabb közös jellemzője az átláthatóság és az esélyegyenlőség biztosításának igénye. Nem sérti ezeket az alapelveket az a tény, hogy a védelmi beszerzések nyilvánossága a beszerzések tárgyának természetéből eredően korlátozott, nem abszolút mértékű. Azt sem tekinthetjük korlátnak, hogy szintén a védelmi áruk és szolgáltatások jellegéből, a magasabb minőségi és biztonsági igényekből adódóan számos esetben meghatározott kondíciókkal rendelkező körből kerülhetnek ki a szállítók. Ez azért nem korlát, mert a szállítói körbe való bekerülés egyfajta megfelelőség révén biztosított, azaz elvileg mindenki számára nyitott.

6 FONTOSABB IRÁNYÍTÓ, EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZETEK
Honvédelmi Minisztérium Miniszter (HM kabinetfőnök) Szakállamtitkárok (védelmi tervezési és infrastrukturális, jogi) HM főosztályok (védelmi tervezési, védelemgazdasági) HM Hivatalok (ellenjegyzés KPÜ, ellenőrzés KEHH) HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség (ajánlatkérő) MH Összhaderőnemi Parancsnokság (fő igénytámasztó, megbízó) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Offset-felelős) Mint az előzőekben már szóltam róla a védelmi beszerzésekkel szemben támasztott követelmények realizálásának egyik alapfeltétele a beszerzések hármas funkciójának szétválasztása, mind feladat struktúrában, mind szervezetek vonatkozásában. Az elmúlt időszak legjelentősebb eredményei közé tartozik, hogy ez a szétválasztás megvalósításra került, a tárca beszerzési folyamata ezt tükrözi. A tervezés, engedélyezés és a felügyelet HM szintre került (A legfőbb engedélyező személy a HM KÁT lett.) A beszerzések végrehajtására kialakításra kerültek a kellő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, bizonyos szakmai szempontból elkülönített beszerző szervezetek, melyből a legjelentősebb a HM BBBH. A beszerző szervezetek az eltelt időszakban kellő jártasságot szereztek az egyre bonyolultabbá váló feladatok végrehajtásában. A beszerző szervezetektől független szervezetekhez tartoznak az igénytámasztók, általában haderőnemi parancsnokság szintű vezetéssel, szakmai tagozódással. Teljesen különálló szervezetekbe tartoznak a különböző ellenőrző, kontrolling feladatokat végző szervezetei elemek. Ide sorolható a minőség-ellenőrzés, a hatósági feladatokat ellátók, illetve a tényleges felügyeleti ellenőrzéseket végző szervezetek. A védelmi beszerzések gazdaságossága szempontjából fontos elv az ellentételezés (offset) érvényesítése. Ennek fő felelőse a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes főosztálya. A fentiekben bemutatott szervezetei tagozódás egyik biztosítéka a védelmi beszerzések jogszerű, átlátható végrehajtásának.

7 A TÁRCA BESZERZÉSI RENDJE 102/2005. (HK.22.). HM utasítás
Alapelv: átláthatóság, ellenőrizhetőség, hármas funkció elkülönítése Beszerző szervezet: HM FLÜ és HM IÜ HM FLÜ Kizárólagos jogosultságai: - import és haditechnika kizárólagos joggal - üzemanyag és nemzeti értékhatár 50%-a felett minden - központosított közbeszerzés Beszerzések jogalapja: - Éves Beszerzési Terv (miniszter) - egyedi engedélyek (miniszter) - pénzügyi ellenjegyzés A védelmi beszerzések működtetésének fontos eleme a védelmi tárca belső szabályozása. A szabályozás alapelve, hogy az átláthatóság, ellenőrizhetőség biztosítása céljából szervezetileg és jogállásilag is elkülönítésre kerültek a beszerzéshez kapcsolódó tervező, végrehajtó és ellenőrző funkciók. Ezekből a funkciókból a Hivatal a legmagasabb szintű (kizárólagos jogkörökkel felruházott) beszerzés végrehajtó feladatot látja el. A szabályozás lényege, hogy védelmi képességet meghatározó beszerzéseket kizárólag központi beszerző szervezet végezhet. Megadott értékhatárig (nemzeti értékhatár 50%-át el nem érő értékű), főként a napi működést biztosító kisértékű beszerzéseket a katonai szervezetek is végrehajthatják, de jogkörük erősen korlátozott. A szabályozás alapján a beszerzési feladatok tervezési rendje, engedélyeztetése (pénzügyi ellenjegyzése), döntéshozatali mechanizmusa meglehetősen bonyolult folyamat, álláspontom szerint még elég hosszadalmas. Számos vonatkozásban több korlátozást tartalmaz, mint amennyit az állami jogszabályok és a Közösségi irányelvek megkövetelnének

8 A VÉDELMI BESZERZÉSPOLITIKA ÚJ IRÁNYAI
A 2004/18/EC Direktíva módosítása ( kiegészítés a fegyverek, lőszerek és hadianyagok beszerzésére vonatkozó speciális szabályokkal); Egységes szabályok: egyéb területek beépítése a védelmi beszerzések szabályaiba; Alapeljárás: előzetes hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás; Teljesítés biztonság: alkalmasság igazolása (műszaki, egyéb); Információ biztonság: minősített információ kezelésére való alkalmasság igazolása; Védelmi szabványok: előírhatók védelmi szabványok, NATO szabványok; Ellentételezés (offset): nem tiltott, de lehetőleg visszaszorítandó.