Jól látható, hogy a vendéglátás-idegenforgalom, és a mezőgazdasági szakmacsoportok a legelérhetőbbek, illetve legkeresettebbek. Ezeket a gépészet és a.

Az előadások a következő témára: "Jól látható, hogy a vendéglátás-idegenforgalom, és a mezőgazdasági szakmacsoportok a legelérhetőbbek, illetve legkeresettebbek. Ezeket a gépészet és a."— Előadás másolata:

1 Jól látható, hogy a vendéglátás-idegenforgalom, és a mezőgazdasági szakmacsoportok a legelérhetőbbek, illetve legkeresettebbek. Ezeket a gépészet és a könnyűipar követi. Nincs érdeklődés a művészetek és a közgazdasági szakmacsoportok iránt. Szakmacsoportok megoszlása

2 Együttműködési megállapodást a megkeresett munkahelyek 22%-ával kötöttek az iskolák. A többi munkahellyel a tárgyalások különböző fázisában tartanak, de láthatóan nehezen alakul a megállapodás. Kapcsolatfelvétel módja

3 Azok a tanulók, akik már vettek részt bármilyen munkával kapcsolatos tevékenységben, 91%-ban külső munkahelyeket látogattak meg. Munkahelyi megfigyelés és a tanműhelyi foglalkozás aránya

4 Mit tekint sikernek a munkáltatókkal való eddigi munkában? Az iskolák a munkahelyekkel való kapcsolatfelvétel során a munkáltatók nyitottságát és a segítőkészségét tartották a legnagyobb sikernek.

5 A legnagyobb nehézséget a munkahelyi látogatásoknál az időpont egyeztetés okozott. A kisvállalkozóknál problémát jelentett, hogy a kevés munka miatt nem tudtak volna bemutatni munkafolyamatokat, ezért tolódik a látogatás. Mi jelentett nehézséget a kapcsolatfelvételnél?

6 A legtöbb iskolában heti egy napot illetve heti 5 órát szántak a job shadowing tevékenységre. Mennyi időt szántak a job shadowing tevékenységre?

7 Ha az iskola és a munkahely között valamilyen megállapodás született, akkor a az együttműködési megállapodásként jött létre az estek 36%-ában, szóbeli megállapodás az esetek 43%-ában. Tanműhelyben az estek 21%-ban végeztek látogatást, vagy gyakorlatot a diákok. Együttműködési szerződést nem kötöttek az iskolák. Mi az együttműködés formája általában?

8 A kapcsolatépítés 81%-ban különböző cégekkel jött létre, ezekben az esetekben jó kapcsolat alakult ki az iskola és a munkahely között. Több helyen csak az iskolai tanműhellyel kerültek kapcsolatba, illetve sok helyen folyamatban van a kapcsolat kialakítása. Kapcsolatépítés

9 A kapcsolatok felvételénél a személyes ismeretség volt a leghatékonyabb, de sokan a munkaügyi központ segítségét is igénybe vették. Önök szerint milyen tényezőknek tulajdonítható, hogy jó kapcsolat alakult ki?

10 A legtöbb helyen a kapcsolat felvételét a gyakorlati oktatásvezető az igazgató, és a TEAM vezető végzi, de sok esetben az igazgatóhelyettes is segít. Ki végzi a munkahelyekkel a kapcsolatfelvételt?

11 Általában a munkahelyekkel a kapcsolatot a TEAM vezető és a TEAM tagok tartják. Ki végzi a munkahelyekkel a kapcsolattartást?

12 Az iskoláknak - az esetek legnagyobb többségében - kisvállalkozókkal sikerült kapcsolatot felvenni. Milyen típusú munkáltatókkal sikerült felvenni kapcsolatot?

13 A tanulóknak a legtöbb esetben az iskola profilján kívül eső munkaköröket is sikerült megismerni. Szerencsére csak kisegítő munkaköröket az esetek 6%-ban mutattak be a munkahelyek. Milyen tevékenységeket, munkaköröket ismerhettek meg a tanulók?

14 A szerzett tapasztalatokat a nagyon sokféle módon dolgozták fel az iskolák. A legtöbben megbeszélték, de sokan készítettek feljegyzéseket adott szempontsor alapján, és sokan a tanműhelyben csoportos munkával is megerősítették az ismereteket. Hogyan dolgozzák fel a szerzett tapasztalatokat a diákokkal az iskolában?

15 A szerzett tapasztalatokat a diákok érdekesnek találták, motiváltak lettek. Általában sikeresnek érezték, sokan ötleteket is hoztak. A gyerekek 11%-a találta unalmasnak, ők valószínűleg a szakma iránt nem érdeklődtek. Mennyire találják sikeresnek a tanulók a szerzett tapasztalatokat?

16 Itt többen félreértették a kérdést, mert általában a saját munkájukkal kapcsolatosan válaszoltak, és nem a munkahelyi kapcsolatfelvételre gondoltak. Sajnos a válaszadók 30%-a nem igazán tud mit átadni, még kevés tapasztalatuk van. Jó gondolat a „tanműhelyi újrajátszás”, ahol a diákok a munkahelyeken látottakat tanműhelyi keretek között gyakorolják. Mit tudnának átadni egy másik Dobbantós iskolának?

17 A partnerkeresés általában személyes kapcsolatok útján és az iskola gyakorlati oktatásában résztvevő k segítségével történt. De volt olyan iskola, aki Diákmunka szervező segítséget is igénybe vett. A fenntartó és a Kamara segítségét nem vették igénybe. Milyen módszerrel kerestek partnert?

18 A jó együttműködéshez személyes kapcsolatok kellettek, illetve a munkahelyek pozitív hozzáállása. Megjelent a kollégák kitartása is, mint a siker titka, s ez biztosan nagyon sokat segített abban, hogy a munkahelyek fogadják a gyerekeket. Azokkal a partnerekkel, ahol jól sikerült az együttműködés, Önök szerint mi volt a siker „titka”?