Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Az ember nevelésének a cselekvéssel.

Az előadások a következő témára: "Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Az ember nevelésének a cselekvéssel."— Előadás másolata:

1 Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Az ember nevelésének a cselekvéssel kell kezdődni. A fej (értelem), a szív (érzelem) kiművelése mellett nem szabad a kéz normális munkaszerepéről sem megfeledkezni.” Pestalozzi

2 Alacsony foglalkoztatottság=munkanélküliségre adott rossz válasz

3 3 A foglalkoztatási ráta alakulása EU összehasonlításban. Forrás: ÁFSZ Csehországban 10 millióból 1 millió fővel több foglalkoztatott

4

5

6

7 2014. 07. 28. Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara7

8 Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas Csehország 1 millióval több foglakoztatott

9

10

11 Alacsony végzettségűek esélyei a munkapiacon Munkavégző képességben komoly deficit Alacsony termelékenység miatt relatív drága munkaerő Alapvető írás, olvasás, számolás, szövegértés hiánya Munkapiacon nem tudják eladni munkaerejüket Új munkahelyek elérhetetlenek, technológiai váltás Képzésük nehéz és költséges

12 Elmaradott térségek, regionális leszakadás   A 33 legelmaradottabb kistérségben 1 millió fő él. A leghátrányosabb helyzetű térségek gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatói erősödő leszakadást jeleznek.   A gyakran megyényi kiterjedésű, hátrányos helyzetű települési tömbben élő családok túlnyomó része segélyekből, alkalmi munkákból él.   A legelmaradottabb területek elszegényedtek, hiányzik az önerőből történő kitörés esélye.   A nagyarányú elvándorlás következtében a településeken főként az inaktív, eltartott népesség van jelen.   Kedvezőtlen az elmaradott területeken élők kor-, illetve képzettség szerinti összetétele.

13

14 UMFT mint elszalasztott lehetőség  Történelmi esély: közel 8 000 milliárd Ft Uniós forrás  Legfontosabb stratégiai cél: foglakoztatás bővítése, tartós növekedés feltételeinek megteremtése  Megvalósítás, kivitelezés, gyártáshibák: foglalkoztatottak aránya 58%-ról, 55%-ra csökkent munkanélküliség 11,8% (1994-es szintre került) 9 minisztérium, 7 irányító hatóság, 16 közreműködő szervezet közel 3 ezer fős hazai Eu-s bürokrácia a pénz csak 13%-a a reálszférára kkv-k részesedése 10% (40-50% lenne a kívánatos) 415 kiemelt és nagyprojekteknél 138 bürokratikus lépés közbeszerzések 30-35%-a hazai cég (Eu. országok 70-75%)

15

16

17  Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell  Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség.  Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést. Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel

18

19 Foglalkoztatás – 1 millió új munkahely Prioritások meghatározása Prioritások meghatározása Élőmunka-terhek csökkentése Élőmunka-terhek csökkentése Munka törvénykönyve módosítása Munka törvénykönyve módosítása TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása Szociális segélyek juttatásának szigorítása Szociális segélyek juttatásának szigorítása Minimálbér felfüggesztése Minimálbér felfüggesztése „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása Belföldi piac védelme Belföldi piac védelme Százalékos EHO eltörlése Százalékos EHO eltörlése Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása Közmunkaprogramok módosítása Közmunkaprogramok módosítása Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása 2014. 07. 28. Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara19

20 Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata  Az építőipar építési-szerelési tevékenysége 2006-2009 között 35%-kal csökkent  A recesszió hatására a foglalkoztatottak száma 350 ezerről 300 ezer főre csökkent  A lánctartozás mértéke több száz milliárd Ft-ot tesz ki  Az ágazat jövedelmezősége alacsony a nyereség 2-3% között mozog, az átlagbér az országos átlag 70%-a  A recesszió elfedi az ágazat régóta meglévő szakmunkaerő problémáit  Ma Magyarországon 4,2 millió lakás van, évente 42 ezer lakásnak kellene épülnie, 200 ezer lakást kellene felújítani – ennek csak fele teljesül

21 Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata  A felújításra váró lakások, középületek a legnagyobb energiapazarlók közé tartoznak. Szükségessé vált egy átfogó épületrekonstrukciós program elindítása:  Nemzeti épületkorszerűsítési program: 2011-ben 100 ezer, majd 150-200 ezer lakás felújítása, folyamatos munkalehetőség a kis és közepes vállalkozásoknak  A válság után beinduló fellendüléshez meg kell teremteni a több tízezerre tehető szakképzett munkaerő fedezetét  Az építőiparban dolgozók számát hosszabb távon 100 ezer fővel lehetne növelni

22 Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Elméleti csavarhúzás, tetőfedés. Az idejekorán elkezdett szakképzés és a jó tanár szerepe. Szakképzés nem csak oktatáspolitikai – tanügy igazgatási kérdés, hanem foglalkoztatáspolitikai, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70% Európa kontinentális gazdaságszervezési modell: köztestületi kamarai rendszer szerepe a szakképzésben

23 Szakképzés politika, szakképzési stratégia  A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének.  A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell.  A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.

24 A köztestületi kamarák megnövekedett szerepvállalása a szakképzésben A szakmák követelményeit a gazdaság határozza meg: Több mint 200 gyakorlatigényes, vagy erős munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakma tartozik ebbe a körbe Ez egyben a vizsgaelnöki delegálás, a szintvizsgáztatás ésaz SZKTV szervezésének az ellátását is jelentené A szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatos bejelentkezések, bevallások és visszaigénylések elszámolása, nyilvántartása és ellenőrzése

25 Mestervégzettség előírása a vállalkozói tevékenység gyakorlásához: 21 szakmában volt, jelenleg 5 szakma Mestervégzettség előírás legyen a csoportos gyakorlati képzésnél RFKB elnökeit a gazdaság képviselői delegálhassák Az SZKTV mellett a World skill, Euro skill gondozása közös felelősségi körbe tartozzon A képzőktől független regionális vizsgaközpont hálózat kiépítése, kimeneti követelmények nem életszerűek A köztestületi kamarák megnövekedett szerepvállalása a szakképzésben

26 Keresletvezérelt szakképzési rendszer Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

27 A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya

28 Férőhelyek a 2010/2011-es tanévre Felsőoktatás kapacitáskihasználtsága 70%

29

30

31

32

33

34 Problémák A tanulók alapkészségeinek hiánya: általános iskola A tanulás iránti érdektelenség, nem érkeznek be első órára, nem mennek be az utolsó órára Teljesítmény nélküliség, értékelés és mérés, követelménytámasztás, számonkérés A fizikai munka elutasítása, munkára nevelés hiánya, manuális analfabetizmus, a kéz intelligenciája: technika oktatás Szakiskolai modell: Nőtt a képzésben eltöltött idő, emelkedett az iskolázottsági szint, ezzel együtt csökkent a tanulók tudásszintje.

35 Beavatkozási pontok és fejlesztési irányok  Értékteremtő munka rangjának emelése, a szakképzésnek a nemzetstratégiában és annak mindennapi gyakorlatában is meg kell valósulnia: közbeszéd és a tehetség értelmezése  Társadalmi-gazdasági szempontból kívánatos, hogy a szakiskolába járó tanulók aránya a jelenlegi 23%-ról 30- 35%-ra emelkedjen: felső és alsó expanzió  A szakképzés vállalati terheinek csökkentése. Felhasználhatóság szélesítése, átlátható, bürokrácia mentes rendszer, a képzést egységes egészként kezeljék

36 Beavatkozást igénylő tartalmi kérdések  Aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe  Gyakorlati képzés súlyának szerepének növelése: Az új OKJ, vizsgáztatás nem hozta az elvárt eredményeket.  A normatív finanszírozás: meg kell szüntetni az egyenlősdi-elvet, figyelembe kell venni a szakmák- szakmacsoportok tényleges képzési költségeit, területi munkaerő-piaci igényeit és elhelyezkedési mutatóit.  Tanulószerződés intézményrendszerének erősítése, sikeres munkavállalói életre felkészítés. A 23 éves korhatár kiterjesztése, munkával egybekötött képzés

37

38 Beavatkozást igénylő tartalmi kérdések  TISZK rendszer: helyes célkitűzések, mint szétaprózott pazarló iskolarendszer, szervezeti és tartalmi integráció  Megvalósításba számos gyártáshiba került: Tartalmi integráció hiánya, papír TISZK-kek Nem egyenszilárdságú, innovációs szakadékok A formációk között profiltisztítás szükséges Gazdasággal intézményesített együttműködés A fenntarthatóság nem fenntartható TISZK-kek és RÁK-kok közötti párhuzamosságok Jövőkép: stabil kiszámítható rendszer Működőképes modell, szakiskola-szakközépiskola

39 www.mkik.hu „Az igazság az emberi élet legkínzóbb érzése, mert mindenkinek mást jelent.” L. A. Seneca