Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaBenjámin Bakos Megváltozta több, mint 10 éve
1
Távhő árszabályozási modell kialakítása benchmark alapon 1 2012. május 11.
2
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Célok és elvárások 2 Az árszabályozás tervezhető és kiszámítható szabályozási kereteket biztosítson, ösztönözzön a hatékony működésre, illetve a szolgáltatás minőségének folyamatos javítására, ne lehetetlenítse el az egyes szereplőket, biztosítson elegendő felkészülési időt az új árszabályozásból származó kötelezettségek teljesítésére, tegye lehetővé, hogy a távhődíjak fedezetet nyújtsanak az indokolt költségekre, beleértve a tőkeköltséget is, ezáltal megteremtve az ellátásbiztonság fenntartásához elengedhetetlen beruházások forrásszükségletét, lehetőség szerint vegye figyelembe a helyi igényekhez, elvárásokhoz való alkalmazkodás következtében kialakult eltérő gyakorlatokat, a távhőszolgáltatók díjainak, illetve a szolgáltatási tartalmának egységesebbé, összehasonlíthatóbbá válása irányába kell, hogy hasson, figyelembe véve a szolgáltatók részéről az átálláshoz szükséges időigényt, ne rójon indokolatlanul nagy adminisztrációs terhet sem a Magyar Energia Hivatalra, sem az egyes távhőszolgáltatókra. Cél a távhőszolgáltatási szektor önfinanszírozó, versenyképes működését elősegítő árszabályozás létrehozása, mely révén a szolgáltatók hatékony eszközei lehetnek az országos energetikai célkitűzések megvalósításának
3
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Szabályozási nehézségek – rendkívül eltérő adottságok 3 tevékenységi kör, szervezeti forma (önálló vállalat, vállalatcsoport tagja, más tevékenységeket is végző vállalat üzletága), szolgáltatási terjedelem (szolgáltatói és felhasználó hőközpontok miatti eltérések, szekunder rendszereken végzett munkák stb.), mérés és elszámolás (mérés helye, módja, tartalma, mértékegysége stb.), számviteli politika, költségmegosztás, műszaki adottságok, eszközök műszaki állapota, eszközök könyv szerinti és valós, illetve újrapótlási értékének összhangja, jelenlegi tarifák és indokolt költségek közti eltérés mértéke, piaci adottságok (felhasználók száma típusonként, hősűrűség, ellátott épületek állapota stb.)
4
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Eszközérték korrigálása 4 Az egyes társaságok távhőszolgáltatással kapcsolatos eszközeinek értékében rendkívül nagy, indokolatlan eltérések vannak (egyes esetekben az értékcsökkenés jelenlegi nagysága a számítások alapján indokolhatónak csak a negyede). Az eltérések egyik tipikus oka az, hogy egyes társaságok esetében a működési formájában változás állt be (például beolvadás) és ennek során eszközeik nettó értékét vették figyelembe. Az indokolatlanul alacsony eszközértékek nem képezik reális alapját az árszabályozásnak, nem teszik lehetővé a pótláshoz, modernizáláshoz szükséges források megképződését. A korrigálás történhet virtuális, vagy tényleges eszközfelértékeléssel. A távhő szektor hosszú távú, versenyképes működtetéséhez elengedhetetlen az irreálisan alacsony eszközértékek korrigálása, illetve a pótláshoz szükséges források biztosítása, elismerése az árszabályozásban
5
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Az árszabályozás részei, folyamata, logikája 5 Az egyes szolgáltatók indokolt költségeinek meghatározása és költségelemek közti megosztása Költségelemek díjelemekké konvertálása (Ft/GJ-ban kifejezett fajlagos költségek meghatározása az értékesített hőmennyiségek alapján) A költségelemek megosztása a lakossági, KKI és egyéb felhasználók között (meghatározott módszertan szerint) Az egyes díjelemek indexálása (várható infláció, gázár-változás stb. alapján) Az egyes díjelemek indokolt jövőbeli nagyságának meghatározása az indexálás, az elvárt hatékonyságjavítás alapján Szolgáltatók csoportosítása A benchmarkolható díjelemek összehasonlítása az egyes szolgáltatói csoportokon belül, ezek alapján az elvárt hatékonyságjavulás (költségcsökkentés) meghatározása Következő időszaki tarifák meghatározása
6
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Költségtömeg meghatározása, megbontása 6 hővásárlási költségek, saját hő- és villamosenergia-termelés energiaköltsége, saját hő- és villamosenergia-termelés egyéb költsége, hőelosztási költségek, az értékcsökkenési leírás, tőkeköltség, nyereség, költségkorrekciók (például a kapcsolt villamosenergia-termelés fedezetéből származó korrekció)
7
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Tipikus termelői és szolgáltatói csoportok kialakítása 7 A távhőszolgáltatókat az elemzésekhez, vizsgálatokhoz legfontosabb jellemzőik alapján homogénebb kategóriákba (csoportokba) kell sorolni. A csoportosítást a hőtermelés/hővásárlás és a hőelosztás tekintetében külön-külön kell elvégezni. Az egyes kategóriák (csoportok) kialakítása az alábbi rendezőelvek mentén célszerű: hőtermelés/hővásárlás esetében: o szolgáltatott hő forrása (vásárlás, saját termelés, vagy vegyes), o a hőtermelés kapcsolt-nem kapcsolt jellege, o szolgáltatott hő energiahordozó bázisa (gáz, biomassza, geotermikus stb.), hőelosztás esetében o távhőrendszer tényleges csúcshőigénye alapján (4-5 csoport) o összes hőfelhasználás/vezetékfelület (hősűrűség) alapján (2-3 csoport)
8
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Benchmark vizsgálat – az elemzés célja 8 A benchmark vizsgálat árszabályozásban való alkalmazásának kritériumai: ösztönözzön a hatékony működésre, ne lehetetlenítse el a szolgáltatókat, biztosítson elegendő időt a költségcsökkentésre, legyen áttekinthető, könnyen érthető és ne rójon jelentős többletfeladatokat a szolgáltatókra, lehetőség szerint vegye figyelembe a szolgáltatók eltérő sajátosságait, ne írjon elő hatékonyságjavulást olyan költségek esetében, melyekre a szolgáltatóknak nincs ráhatásuk. A benchmark vizsgálat célja a távhőszolgáltatók egymáshoz képesti pozícionálása költségeik alapján és ennek megfelelően a tőlük elvárt hatékonyságjavulás meghatározása
9
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Benchmark vizsgálat, az elvárt hatékonyságjavulás meghatározása 9 Az összehasonlítás alapvetően a szolgáltatók egymáshoz képesti költségadatainak elemzésén, nem pedig egyes tevékenységek elvégzési hatékonyságának (költségességének) összehasonlításán alapul (kompetitív benchmark). Az összehasonlítás tárgyát az 1GJ megtermelt, vagy vásárolt hő lakossági felhasználókhoz és KKI-khoz való eljuttatásának fajlagos költsége képezi (lényegében a hőelosztási díjelem ). Az összehasonlításra a legfontosabb adottságaik alapján egy szolgáltatói csoportba sorolt távhőszolgáltatók között kerül sor. Az elvárt hatékonyságjavulás mértéke a csoportátlagtól való eltérés nagyságától és a költségcsökkentésre vonatkozóan meghatározott időtényezőtől függ, vagyis attól, hogy az átlagtól való eltérést mennyi idő alatt kell megszüntetnie. A hatékonyságjavulási elvárás a gyakorlatban nem feltétlen jelent tényleges költségcsökkentési kényszert, hanem jelentheti azt, hogy a szolgáltató költségeinek egy része az árindexnél (például az inflációnál) kisebb mértékben növekedhet.
10
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Árkalkulációs modell - díjak indokolt jövőbeli nagyságának meghatározása 10 A díjelemek indokolt jövőbeli díjak nagysága szolgáltatónként és felhasználói kategóriánként (lakossági, KKI) külön-külön kerül meghatározásra. Az egyes díjelemek értékeinek meghatározása az alábbiak szerint történik. DíjelemIndexálásHatékonyságjavításMegjegyzés HővásárlásRendelet szerint- Hőtermelés – energiaköltségekTüzelőanyag típusa szerintSpeciális Hőtermelés – egyéb költségekTermelői árindexSpeciális Villamosenergia-termelés korrekciója Villanyár várható változása szerint - HőelosztásTermelői árindexBenchmark szerint EszközpótlóEszközérték változása szerint- TőkeköltségEszközérték és WACC változása szerint -- A szolgáltatók indokolt – támogatások nélkül számolt – jövőbeli fajlagos díja a fenti változások eredőjeként határozható meg.
11
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Tarifaképzési lehetőség – ársapka jellegű szabályozás 11 A módszer lényege az, hogy az egyes távhőszolgáltatók esetében egy fajlagos (Ft/GJ-ban meghatározott) díj kerül kihírdetésre, melyet a szolgáltatók – bizonyos korlátozásokkal - tetszőleges szerkezetű tarifákra bonthatnak le. (A szolgáltató által ténylegesen alkalmazott tarifák a szolgáltatási adatok segítségével – az ellenőrizhetőség biztosításához – visszaszámolhatóak a fajlagos díjakra.) A módszer kiegészíthető kötelező sarokszámok előírásával (például a szolgáltatóknak a bevétel minimum 60%-át hődíjból kell beszednie). A megoldás előnyei: könnyen és egyszerűen alkalmazható, nem okoz negatív fogyasztói reakciókat, a jelenlegi helyzethez képest növeli a szolgáltatók mozgásterét, javítja adaptivitási képességüket. A megoldás hátrányai: a tarifaszerkezet egységesítéséhez kiegészítések szükségesek (például kötelező sarokszámok előírása), utólagos elszámolást igényel.
12
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Korrekciós mechanizmusok 12 A korrekcióknak nem célszerű kiterjednie a szolgáltató által viselendő hagyományos üzleti kockázatokra (átlaghőmérséklet, fűtési időszak hossza stb.). A korrekciós mechanizmusok meghatározásánál tekintettel kell lenni a szereplők (szolgáltatók és felhasználók) eltérő kockázatkezelési képességeire, de nem lehetnek egyoldalúak (mindent az egyik szereplőre hárítanak). A korrekcióknak javaslatunk szerint alapvetően az alábbiakra kell kiterjednie: tüzelőanyag árkockázata (gázár, forint/dollár árfolyam alapján), villamos energia értékesítési árával kapcsolatos kockázat, a fajlagos díj és az alkalmazott tarifák közti elszámolás, nagy arányú hőigény-csökkenés kockázata (rendkívül indokolt esetben), A korrekció célszerű módja a tervezett és tényadatok eltéréséből származó költséghatások utólagos, következő árszabályozási évben való figyelembe vétele. A korrekciós mechanizmusok feladata a díjak megállapításakor tervezett és a tényleges értékek közötti eltérések (illetve az ebből származó kockázat) utólagos kezelése, megosztása
13
-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. 13 Köszönöm a figyelmet!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.