Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,

Az előadások a következő témára: "Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,"— Előadás másolata:

1 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,
a tanfelügyelet standardjai

2 A tanfelügyeleti standardok fajtái
Az ellenőrzés területeinek megfelelő Egységes, de az intézménytípusok sajátosságait figyelembe vevő (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium, művészeti iskola, gyógypedagógiai intézmény) Az intézmény ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése - értékelése A vezető ellenőrzése - értékelése

3 A tanfelügyeleti standardok felépítése
1. Eljárásrend az ellenőrzés és értékelés folyamatának leírása, a szakértők feladatainak meghatározása, a pedagógus, a vezető szerepének, feladatainak összefoglalása. 2. Eszközök elemzési és megfigyelési szempontsorok, kérdőívek, interjú kérdések, értékelő lapok. A standardok a próbaellenőrzések tapasztalatai alapján átdolgozás alatt állnak. A standard nyilvános és egységes. Az EMMI az OH javaslatára minden évben a nyár folyamán módosíthat a standardokon.

4 A pedagógus ellenőrzésének területei, módszerei, eljárásrendje

5 A pedagógus ellenőrzésének területei:
Alapja: 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése A tanulók, a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és differenciálás. 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A közösség belső struktúrájának feltárása, a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés. 3. Módszertani felkészültség A pedagógus módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése, megfelelősége és beválása.

6 A pedagógus ellenőrzésének területei:
4. A pedagógiai folyamat tervezése A tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása. 5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása A tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és beválása. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése A különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése. 7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés ás a pályaidentitás Kommunikáció és együttműködés a tanulókkal és a kollégákkal, valamint a pedagógus önismerete és önfejlesztése. 8. Az autonómia és a felelősségvállalás Kezdeményezőképesség, felelősségvállalás, megbízhatóság és tájékozottság.

7 A pedagógus ellenőrzésének módszerei:
1. Dokumentumelemzés az önértékelés, a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a kivitelezés segédeszközei (az előző pedagógus ellenőrzés dokumentumai). 2. Óra-/foglalkozáslátogatás két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése. 3. Interjú a pedagógussal óramegbeszélés/beszélgetés interjú az intézmény vezetőjével. 4. E-portfólió a pedagógus munkájáról alkotott kép kialakítását segítik a portfolió anyagai, információgyűjtési alap. Dokumentumelemzés: tanmenet, óratervek, egyéni fejlesztési tervek ellenőrzése, tanórán kívüli programtervek, haladási- mulasztási és értékelő napló, tanulói füzetek, produktumok

8 A pedagógus ellenőrzésének szakaszai:
1. Előzetes felkészülés a szakértők képet alkotnak az érintett pedagógus munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. 2. Helyszíni ellenőrzés az óra / foglalkozás látogatás, az óramegbeszélés / interjúk lebonyolítása, a kiemelkedő, illetve fejleszthető területek azonosítása. 3. Összegzés – Értékelő jelentés a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, kitöltik a pedagógus munkájára vonatkozó értékelőlapot: ellenőrzési területenként megállapítják a pedagógus erősségeit és fejleszthető területeit, az értékelt pedagógus értékelő lapot tölt ki a szakértők munkájáról.

9 A vezető ellenőrzésének területei, módszerei, eljárásrendje

10 A vezető ellenőrzésének területei:
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A tanulás és tanítás tervezése, működése és hatékonysága. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása A változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az intézményt érő kihívásokra, a jövőkép kialakítása és kommunikálása, valamint a stratégiai és operatív szempontból fejlesztést igénylő területek azonosítása. 3. Saját stratégiai vezetés és operatív irányítás Önreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos frissítése, szakmai aktivitás és a vezetői pályázatban megfogalmazott célok teljesülése.

11 A vezető ellenőrzésének területei:
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Feladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet kialakítása, fejlesztési szükségletek felmérése, a belső tudásmegosztás elősegítése. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása A jogszabályok követése, a tájékoztatási kötelezettség és az átláthatóság biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése és kezelése, a vezető kapcsolatai.

12 A vezető ellenőrzésének módszerei:
1. Dokumentumelemzés a vezetői önértékelés, a vezetői pályázat, egyes intézményi alapdokumentumok, intézményi önértékelés egyes elemei, (a korábbi vezetői ellenőrzés értékelő lapja). 2. Interjú a vezetővel, a fenntartó képviselőjével, a vezetőtársakkal, a munkaközösség-vezetőkkel. 3. Vezetői e-portfólió 4. Elégedettségmérés pedagógusi és szülői elégedettségmérés eredménye. Dokumentumelemzés: PP, SZMSZ, vezetői pályázat, egymást követő 2 tanév munkaterve, egymást követő 2 tanév beszámolója, intézményi önértékelés: pedagógusok értékelése, vezetői feljegyzések E-portfolió: önéletrajz, diplomák, képzettségek, előző minősítések, értékelések a vezetői munkáról, értekezletek forgatókönyve, emlékeztetők a szülői/diák képviselettel történő megbeszélésekről, forrásszerzés, nyertes pályázatok, publikációk, előadások prezentációi

13 A vezető ellenőrzésének szakaszai:
1. Előzetes felkészülés a szakértők képet alkotnak az érintett vezető munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. 2. Helyszíni ellenőrzés az interjúk elkészítése, a szakértők azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket. 3. Összegzés – Értékelő jelentés a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, kitöltik a vezető munkájára vonatkozó értékelőlapot: ellenőrzési területenként megállapítják a vezető erősségeit és fejleszthető területeit, az értékelt intézményvezető értékelő lapot tölt ki a szakértők munkájáról.

14 Az intézményellenőrzés területei, módszerei, eljárásrendje

15 Az intézmény ellenőrzésének területei:
A pedagógiai folyamatok Stratégiai és operatív tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés és korrekció. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés Az egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése, szociális hátrányaik enyhítése, az önálló tanulás támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés. 3. Eredmények A mérési eredmények nyilvántartása, feldolgozása és hasznosítása.

16 Az intézmény ellenőrzésének területei:
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás. 5. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény partnerei,  a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a közéletben. 6. A pedagógiai működés feltételei A tárgyi, infrastrukturális és szervezeti feltételek megléte, megfelelősége és fejlesztése.

17 Az intézmény ellenőrzésének módszerei:
1. Dokumentumelemzés az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok, az intézményi önértékelés, a mérési eredmények, (a korábbi ellenőrzések értékelő lapja). 2. Interjú a fenntartóval, az intézményvezetővel, munkaközösség - vezetőkkel, a pedagógusok képviselőivel, a szülők képviselőivel. Dokumentumelemzés: alapító okirat, PP, SZMSZ, házirend, egymást követő 2 tanév munkaterve (munkaközösségek munkaterveivel), egymást követő 2 tanév beszámolója (munkaközösségek beszámolóival), továbbképzési program – beiskolázási terv, országos mérések (kompetenciamérés 5 évre visszamenőleg), az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei.

18 Az intézmény ellenőrzésének módszerei:
3. Kérdőíves felmérés elégedettségmérés eredménye: pedagógusok szülők tanulók. 4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése a pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre állásának vizsgálata. 5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegző adatlapja 6. A vezető ellenőrzésének értékelő lapja

19 Az intézmény ellenőrzésének szakaszai:
1. Előzetes felkészülés a szakértők az előzetesen rendelkezésükre álló információk alapján átfogó képet alkotnak az intézményben folyó pedagógiai munkáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. 2. Helyszíni ellenőrzés az interjúk elkészítése, a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése. 3. Összegzés – Értékelő jelentés a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, elkészítik az intézmény értékelését: ellenőrzési területenként megállapítják az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit, az intézményi jó gyakorlatot, az értékelt intézmény vezetője a nevelőtestület véleménye alapján értékelő lapot tölt ki a szakértők munkájáról.

20 Az intézmény ellenőrzésének szakaszai:
4. Intézmény fejlesztési tervének elkészítése a nevelőtestület az intézményvezető irányításával, az értékelő jelentés szempontjai alapján, elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét, a nevelőtestület elfogadja, megküldi a fenntartónak, közzéteszi az intézményértékelést és a fejlesztési tervet.

21 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Barcsák Marianna