Történelemtanítás módszertana

Az előadások a következő témára: "Történelemtanítás módszertana"— Előadás másolata:

1 Történelemtanítás módszertana
PANTHA RHEI

2 A „komponensek” változásai
I. A történettudomány alakulása II. A történelem mint iskolai diszciplína III. A tanári szerep metamorfózisai IV. Az iskolai gyakorlat átalakítása

3 I/1. A történettudomány átalakulása
A rendszerváltozás és a történettudomány Kelet-Európában Ideológiai váltás Nyelvváltás Értékváltás Visszatérés a történelemhez mint a nemzetépítés eszközéhez x

4 I/2. A történettudomány átalakulása
A történettudomány/történetírás válsága a nyugati kulturális életben A válság jelei A nagy történetírói narratívák vége, kimerülése, A társadalomtörténeti megközelítések problémái – Annales, kliometria halála, ? A valóság kontra fikció kérdése, A múlt és a történelem viszonya, Az objektivitás problémája, x

5 I/3. A történettudomány átalakulása
Kihívások Posztmodern (Daniel Bell, Lyotard) Tudományfilozófia, Irodalomtudomány, Hayden White – Metahistory, R. Kossallek, Nyelv nem semleges közvetítő tényező, hanem értékkel bírnak, a trópusok kérdése, Tömegkultúra – vizualitás,

6 I/4. A történettudomány átalakulása
Történetfilozófiai váltás Szubsztantív, Analógikus, A történetírás metamorfózisai Retorikus korszak, Tudománnyá válása a században (a historizmus és a pozitivizmus szerepe,) A történelem és a társadalomtudományok közeledése, A posztmodern szerepe, A témák gazdagsága, Az ideológiák szintjén váltás és szétesés, Szembenézés a múlttal – a retorikából kifejlődött stúdium, A művészet és a tudomány határán mozgó társadalomtudomány

7 I/5. A történettudomány átalakulása
A múlt lehetséges konstrukciói Történelem Emlékezet (Hagyomány ?) Másképp, de ugyanarról beszélnek,

8 Kommunikatív emlékezet Kulturális emlékezet, K
I/6. Az emlékezés formái Rituális emlékezet A cselekvés emlékezete, az utánzás, A tárgyi emlékezet, A múzeumok rendszere, Kommunikatív emlékezet Beszéd és kommunikáció, Kulturális emlékezet, Az említett emlékezetformák ide vezetődnek át, K

9 I/7. A történettudomány átalakulása
Egy múlt - sokféle történelem, Történelem = történetírással, ami nyelvi jelek halmaza, Diskurzusok halmazává vált a történelem Kánon

10 II. A történelem mint iskolai diszciplina

11 II/1. Az iskolai történelemoktatás funkciói I.
1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) Identitás Nemzeti – nemzetiségi Európai Globális Közép-európai

12 II/2. Az iskolai történelemoktatás funkciói
1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) Tanulság Sztandardok megteremtése, Történelemi tudatosság A jelen megértése Törvényszerűségek világa „Ablakolás”

13 II/3. Az iskolai történelemoktatás funkciói
1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) Politikai emberi értékek Demokrácia Emberi jogok Tolerancia

14 II/4. Az iskolai történelemoktatás funkciói II.
2. Folyamatorientált funkció Képességek Információfeldolgozás Problémamegoldó gondolkodás Képzeleterő és empátia értékválasztása

15 III. A tanári szerep metamorfózisai

16 A tanári szerep metamorfózisai
A kompetencia = hozzáértés, képesség, alkalmasság, alkalmazhatóság, Stanford (technikák vizsgálata) kontra humanisztikus „iskola”,

17 A tanári szerep metamorfózisai
„A kompetencia a pszichikus képződmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott területre vonatkozó ismereteit, nézeteit, motívumait, gyakorlati készségeit, e ezáltal lehetővé teszi az eredményes tevékenységet.” (Falus)

18 A tanári szerep metamorfózisai
Pedagógia kompetencia = tudás, nézet, gyakorlati készségek rendszere, (diszpozíció = elkötelezettséget is) Sztenderd a kompetenciák szintjeit szabályozzák, illetve mérik

19 A tanári szerep metamorfózisai
A tervezés, az oktatói-nevelőmunka intenzív része, ellenőrzés, Tartalomalapú kontra kompetencia alapú képzés

20 Kulcskompetenciák 202/2007 Anyanyelvi kommunikáció,
Idegen nyelvi kommunikáció, Matematikai kompetencia, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, A hatékony és önálló tanulás, A szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejező képesség,

21 A tanári szerep metamorfózisai
A Ballér Bizottság javaslatai (111/1997. sz.) A képesítési követelmények egységessége révén közel került egymáshoz a pedagógiai mesterségre történő felkészítés hagyományosan eltérő szemléletmódot, hangsúlyokat képviselő egyetemi és főiskolai változata.

22 A tanári szerep metamorfózisai
A közelítés során a gyakorlati felkészítésben erősebb főiskolai és az elméletet előtérbe helyező egyetemi programok előremutató elemeit sikerült integrálni. A pedagógiai mesterségre történő felkészítés jelentősebb szerepre és időkeretre tett szert a képzés egészében. A tanulmányi területek egy korszerű pedagógusi szerepfelfogást tükröztek.

23 A tanári szerep metamorfózisai
A tanulmányi területek között az ismeretek kialakítása mellett megjelent a képességek és a személyiség fejlesztésének igénye is. A gyakorlati képzés súlya megnőtt, változatos formáinak alkalmazására nyílt lehetőség Ha késéssel is, de önálló normatívát bocsátottak e képzési terület rendelkezésére. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: (15/2006. sz. OM)

24 Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek
- a történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére; - az információk kritikus elemzésére és feldolgozására; megoldási javaslatokat adni a történeti-társadalmi elemzés során felmerülő problémák értelmezésére, az alapszakon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására; .

25 Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek
- az információkat, érveket és elemzéseket különböző szempontok szerinti bemutatatására, átgondolására; - összefüggő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok) megértésére, értelmezésére; - idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni;

26 Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek
alkalmasak:- az alapszakon elsajátított ismeretek birtokában közművelődési intézményekben történelmi ismereteket igénylő munkakörök betöltésére; Rendelkeznek tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. Rendelkeznek továbbá minőség- és felelősségtudattal, jó együttműködő és kommunikációs képességekkel, problémamegoldó készségekkel

27 a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: - egy történelmi korszak vagy szakterület történeti problémáit, - a történeti folyamatokat, - a forrásolvasás és elemzés módszereit, - a historiográfiai ismeretanyagot, - a történelmi kutatásokhoz vagy tudományos munkák megalkotásához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

28 b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák - a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - szakmai irányítás mellett a történelem egyes részterületein kutatásra, publikációra, érett ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására, - a történettudomány eredményeinek és problémáinak megismertetésére a szélesebb közönség számára,

29 A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák
- a történettudomány ismereteinek alkalmazására a gyakorlatban, - szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is, - rendszerszerűen és kreatívan új és összetett történelmi témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni,

30 A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák
- a megoldandó történelmi szakterületi problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, - szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani történeti korszakok, történelmi események bemutatását, szakmai és nem szakmabeli közönség számára, - saját tudásukat magasabb szintre emelni, a történelmi képzési terület, egyes történelmi korszakok társadalmi, gazdasági belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani, - történelmi folyamatok elemzésére és összefüggések feltárására.

31 A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek
- korrekt, szakszerű és érthető kifejezőkészség szóban és írásban, - a problémamegfogalmazás, önálló ítéletalkotás képessége, - együttműködési készség, - kezdeményezőkészség és személyes felelősség felvállalása, - döntéshozatali képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,

32 A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek
- a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek, - kritikai attitűd,

33 IV. Az iskolai gyakorlat átalakítása

34 Átalakuló oktatási gyakorlat I.
Hagyományos isk. gyakorlat Az értelemképzésben nagyjából azonos jelentés megteremtését várja el (gyakran csak egy helyes választ tételez fel) A tudásszerzés befogadó jellegű, passzív, A tanítás-tanulási folyamat termékközpontú, nem veszi figyelembe az egyéni eltéréseket Kívánatos iskolai gyakorlat Az értelemképzésben az egyéni jelentések megterem-tését teszi lehetővé (nagyobb tere van a különböző válaszoknak) A tudásszerzés aktív-produktív folyamat A tanítás-tanulás folyamatközpontú, metakognitív, teret enged az egyéni utaknak.

35 Átalakuló oktatási gyakorlat II.
A tudás elsajátító, reproduktív jellegű A tudástartalmakat viszonylag állandónak tekinti Kevés figyelmet fordít a szociális készségek fejlesztésére Tanár-diák közti kommunikációra épül A tudás reflektív jellegű, problémamegoldó A tudás tentatív Hangsúlyos szerepet kap az interperszonális intelligencia fejlesztése (kooperáció, empátia, tolerancia) Az inter- és introaktivitás széles skálájú (diák-diák, diák ismerethordozó, diák gondolatai, érzései, csoport –egyén, diák tanár)

36 Átalakuló oktatási gyakorlat III.
A döntés a tanáré (tekintély) A díszciplinaritás szerepe meghatározó, „kis tudományokat” tanít A tanár alapvetően ismeretátadó, módszereiben az előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, tanulói munkáltatásban a kiselőadás, esetleg csoportmunka A döntés közös: tanáré, tanulóé A viabilitás szerepe megnő A tanár tudásszervező, facilitátor módszereiben az egyéni és a páros munka, a kooperáció, a projekt és a multimédia használata szerepel.

37