A kulturális antropológia etológiai aspektusa. "Az embernek mint fajnak nagy evolúciós újítása a közösség kifejlődése. Nem az egyének versenye a döntő.

Az előadások a következő témára: "A kulturális antropológia etológiai aspektusa. "Az embernek mint fajnak nagy evolúciós újítása a közösség kifejlődése. Nem az egyének versenye a döntő."— Előadás másolata:

1 A kulturális antropológia etológiai aspektusa

2 "Az embernek mint fajnak nagy evolúciós újítása a közösség kifejlődése. Nem az egyének versenye a döntő az emberi evolúcióban, hanem a közösségeké. A közösség sokfejű, százkezű, mindenre figyelő biológiai és kulturális konstrukció, amely kialakította a társadalmat, ezt a minden előző élettevékenységnél magasabb rendű formát. Millió éves fejlődése alatt megbízható, kiegyensúlyozott környezetet biztosított az emberi életnek. Evolúciós sikere a bolygó urává emelte, de egyben önnön konstrukciója zsákutcájába is kergette az embert." /Csányi Vilmos/ "

3 Etológia : „szokás”-tan ~ a viselkedés biológiai alapjait kutató tudomány. Központi paradigmája: az evolúciós elmélet. Viselkedés = bármely, az egyedhez köthető jelleg/ változás, amelyet a külső megfigyelő képes észlelni. Humán etológia = segít megérteni, honnan jövünk, s merre tartunk…

4 HATÁRTUDOMÁNYAI: Biológia Genetika Pszichológia (kognitív és összehasonlító) Szociológia Antropológia

5 Az etológiai kutatás szintjei Niko Tinbergen : 4 kérdéscsoportja: 1.Mechanizmusra 2.Ontogenezisre 3.Funkcióra 4.Evolúcióra vonatkozók Proximális kérdések („Hogyan ?”(1.+2.) Ultimáliskérdések („Miért ?” (3.+4.)

6 Az etológia születése Antropomorfizáló irányzat: állati viselkedést emberi módon szemléli Behaviorista: állat = egyfajta „reflexgép”,mechanikus ingerválaszok láncolata

7 Etológia mint a természettudományos objektivitás és az intuitív kreativitás kompromisszuma: 1973 Nobel-díj: Karl von Frisch (1886- 1982), Konrad Lorenz (1903-1989), Nikolas Tinbergen (1907-1988)részére az állati (és emberi) viselkedést összehasonlító, evolúciós szemléletű tudomány, az etológia megalkotásáért.

8 Kutatások Karl von Frisch: méhek „tánca”: 1.Körkörös (300-500 m) 2.Potrohrázós (12 km-ig) Hangyapopulációk diverzitása A násztánc jelentősége

9 Kutatás módszerei Megfigyelés: pl.kutya ugatása Kérdés: Képes-e az ember meghatározni ismeretlenül az ugatás kontextusát? Hipotézis: az ember képes erre Kísérlet: ugatások analízise Eredmény: az emberek képesek felismerni ugatásaikban a kutya hangulatát Következtetés. A kísérlet igazolta, hogy az ember képes információt nyerni a kutya ugatásából, így tölt be az ugatás kommunikációs szerepet ember és állat között.

10 Köszönöm a figyelmet !