Kötelező olvasmányok a történelem órán Sályiné Pásztor Judit

Az előadások a következő témára: "Kötelező olvasmányok a történelem órán Sályiné Pásztor Judit"— Előadás másolata:

1 Kötelező olvasmányok a történelem órán Sályiné Pásztor Judit
KPSZTI 2010.október

2 1. A szépirodalom megjelenése a szaktárgyakban
A történelem tudatosítja bennünk, hogy az emberiség és egy nemzet tagjai vagyunk, s hogy ez mit jelent előnyökben, kötelességben, felelősségben Az irodalom ugyanennek a folyamatnak a szubjektív oldalát mutatja be, téren és időn át összekapcsol minket másokkal, az ismeret mellett valóságos emberi tapasztalatok át-és újraéléséhez vezet

3 A szépirodalom iránti igény csökken
inkább a gyakorlatias ismeretközlő művek népszerűek nem szokás a magyar pedagógiában egymástól távol álló műveltségterületeket közelíteni, összekapcsolni

4 2. Mit tehet a szaktanár? A legtöbbet: kezében van a motiválás lehetősége és eszköze, csak élnie kell vele Az értelmet és az érzelmet egyaránt iskolázó pedagógiára van szükség! Az olvasás iránti igény felébreszthető

5 Mit tehet a tanár? 1993-as felmérés :
„A tanárok segítségével megdöbbentően kevesen találnak maguknak olvasnivalót (a 13 évesek 14%-a, a 18 évesek 10%-a). Tehát az iskolai irodalomközvetítés hatékonysága kívánnivalót hagy maga után, a magán- és az iskolai olvasmányok elkülönülnek egymástól.

6 A probléma okai a tananyag zsúfoltsága
a tanár csak magára számíthat, nincs segédanyag a tanárok olvasottságának hiánya

7 3. Mit ír elő a NAT? A NAT követelményeiben ott a törekvés az irodalom és a történelem közelítésére Az Ember és társadalom műveltségterület évfolyam számára 1.Ismeretszerzés, tanulás c. részében: „Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból „

8 A NAT előírásai 2. Kritikai gondolkodás c. részében:
„Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján” „Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából”

9 A NAT előírásai 3. Kommunikáció c. részében:
„A különböző információforrások…elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése” „Beszámoló, kiselőadás a szépirodalomból, a népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból, származó szövegek…alapján”

10 A NAT előírásai 5. A tartalom kulcselemei c. részében:
„Ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról” „Ismerkedjenek meg olyan köznapi és kiélezett konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve azzal kapcsolatos problémákra

11 4. A tantárgyak kapcsolata és az integráció kérdése
Koncentráció: Ha két vagy több tantárgyban ugyanazok a tartalmak vagy egymáshoz logikailag kapcsolódó tartalmak fordulnak elő, célszerű odafigyelni, és már a helyi tantervben kiaknázni ezeket a lehetőségeket.

12 Módjai az egyik tantárgyból időmegtakarítás céljából kihagyjuk a témát( nem nevezhető koncentrációnak.) a két tantárgy között munkamegosztás jön létre: a téma különböző részeit, illetve aspektusait dolgozzák fel, miközben utalnak a másik tárgyban tanultakra mindkét tárgy feldolgozza a témát, de más rendszerezésben és kontextusban. a több szempontú feldolgozás elősegíti a megértést és a megjegyzést is. Természetesen ilyenkor is nagyon fontos a más tárgyból tanultak felidézése, újrarendszerezése (esetünkben erről van szó!!)

13 5. Mit tehet a történelemtanár?
Lehetőségei korlátlanok, hiszen rengeteg felhasználható irodalom áll rendelkezésre Száz évvel ezelőtt ezt tudta a tantárgy-pedagógia, a történelmi regényeknek,elbeszéléseknek,mondáknak kiemelt szerepük volt a tankönyvekben és a tanítás gyakorlatában is

14 A történelem órán is A tanulóknak legyen lehetőségük tömörítésre, tartalom elmondásra, szóbeli kifejezőkészségük fejlesztésére! A többiek ötletet kaphatnának, s kedvet egy érdekes könyv elolvasásához, ezen keresztül egy történeti kor, probléma több szempontú megközelítéséhez.

15 Az együttműködés lehetőségei
Történelem – magyartanár-könyvtáros Sürgető az egyre erősödő válságtünetek miatt is. A fiatalok szabadidős tevékenységeinek sorában a hagyományos (nyomtatott, szépirodalmi) olvasás egyre hátrább szorul Közös cél vezérel: tanulóink értő, igényes olvasóvá nevelése. 

16 Együttműködési területek
Több terület : Az első lényegében technikai jellegű, mivel az olvasmányok beszerzésére, kezelésére vonatkozik, s ebben elsősorban a tanár és a könyvtáros tanár vesz részt. A többi már tartalmi, hiszen egyrészt az olvasmányok kiválasztását, másrészt az olvasmányok feldolgozását érinti, s a tanulók aktív részvételét is feltételezi. .    

17 7.Az olvasmányok beszerzése
nincs meg a tanárok által újonnan kiválasztott kötelező/ajánlott/házi olvasmány a könyvtárban, nincs elegendő példányszámban a kötelező/ajánlott/házi olvasmány a könyvtárban. Mindez egy dologra vezethető vissza: az együttműködés hiányára

18 8. Az olvasmányok kiválasztása
a gyerekek többsége semmit nem olvas a házi olvasmány helyett, nyelvi készségei sorvadnak, szövegalkotási képessége — szóban , még inkább írásban kirívóan szegényessé válik, helyesírástudása alacsony szinten reked meg. így nemcsak az olvasóvá nevelés, hanem a nevelés kitűzött céljai sem teljesülnek

19 Kötelező-e a kötelező olvasmány a tanárnak? (Gordon Győri,2009.)
olyan olvasmányok, amelyeknek oktatását valamely iskolatípusban, oktatási szinten, a tanulók valamely életkorában az oktatásügyi dokumentumok (például oktatási törvény, kerettanterv stb.) kötelező módon előírják a tanároknak (szorosan értve kötelező olvasmányok)

20 A kötelező olvasmányok fajtái
II. olyan szerzők, illetve művek csoportja, amelyek köréből a tanár szabadon választhat, de köteles valamit választani (kötelezően választható művek)

21 A kötelező olvasmányok fajtái
III. olyan szerzők, illetve művek, akiknek, amelyeknek választását a tanár részére semmilyen oktatásügyi dokumentum nem írja elő, de a tanár mégis tanítani kívánja azokat a diákjainak (a tanár által szabadon kijelölt kötelező olvasmány)

22 Minden kötelező olvasmány kötelező a diáknak?
a tanár valamilyen művet kijelöl az osztály tanulói számára, aminek következtében azt valamennyi diáknak meg kell ismernie, el kell olvasnia. a tanár nem valamennyi diáknak jelöli ki ugyanazt az olvasmányt, hanem egy-egy olvasmányt a diákoknak csak egy-egy csoportja számára jelöl ki.

23 A kötelező olvasmány fajtái
a tanár nem egyetlen konkrét művet jelöl ki minden diák számára, hanem olvasmánylistákat állít össze a tanulóknak, amelyhez bizonyos kikötéseket tesz csak kötelezővé

24 A kötelező olvasmányok fajtái
magukat az olvasmányok körét is együtt konstruálják meg a tanárok és a diákok az elolvasandó, feldolgozandó olvasmányok egy körének kiválasztását teljes egészében a diákjaira bízhatja. Egy tanulócsoport tagjai javasolnak egymásnak olvasásra művet, majd a javasolt művek köréből egy-két alkotást kiválasztanak, amelyet azoknak a diákoknak a vezetésével, aki az adott műveket közös olvasásra javasolták, együttesen feldolgoznak.

25 Akadályok A tanárok olvasási kapacitása gátat vethet ezeknek az olvasási és órai feldolgozási lehetőségeknek Kérdésessé válik, hogy a tanári értékelés ezekben az esetekben valójában mire is vonatkozik

26 9. Az olvasmányok feldolgozása
a kísérő olvasmányokat-ütemezéssel együtt- év végén adjuk meg a kötelező olvasmányok mellett érdemes olvasmánylistát is összeállítani, amelyek elolvasását csak javasoljuk, de e művek elolvasásáért jeles osztályzat jár.

27 Az írott szöveg feldolgozása
Írott történelmi források,dokumentumok,népszerű szakirodalom,történelmi tárgyú szépirodalom A kiválasztásnál igazodni kell a tartalmi követelményekhez és a tanulók életkorához

28 Forrásszemelvények Dokumentumjellegű írásos források-gondosan válogatott részletek 5.o.: főként átírt formában 6. o.-tól:önállóan ismereteket meríteni az elbeszélő források részleteiből 8.o.ig:fokozatosan el kell jutni a dokumentumok elemzésének készségéig

29 A népszerűsítő szakirodalom és a történelmi életrajzok
Főként otthoni olvastatással A megszilárdítás céljából adjunk feladatokat is!

30 A történelmi tárgyú szépirodalom
Az érzékelhető egyesben megjelenített általános színesebb, tudati kép kialakítását teszi lehetővé A feldolgozás során a történelmileg hiteles és fantázia-szülte elemeket el kell különíteni

31 B. Módszertana Felolvasás:az egyik leghasznosabb pedagógiai tevékenység Részletek megismerése órán vagy órán kívül Disputa Érvelés kártyán

32 Módszertana Eszmecsere Fogalom-vagy szemponttáblázat Asszociatív ábra
Halmazábra (Venn-diagram) Idézetkártya Jóslás Kérdezzük a szerzőt!

33 10. Az ókor tanítása olvasmányokkal
Az antik görög és latin prózában évszázadokon át összefonódott történetírás és szépirodalom. Ezért, akik történelemről írtak, elsősorban az olvasó szórakoztatását és nevelését tekintették feladatuknak, s csak másodsorban a történelmi valóság tudományos feltárását.

34 Egy jól bevált gyakorlat (Ujlaky, 2000.)
10 oldalnyi szabadon választott szöveg Hérodotosztól.  Az Iliász részletei Szabó Árpád: A trójai háború (részletek) Cornelius Nepos: Themisztoklész és Pauszaniasz életrajza Thuküdidész részlet Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok

35 Egy jól bevált gyakorlat
Xenophón Hellénikájából egy rövid fejezet (Thébai felemelkedéséről, a mantineiai csata történetéről) Liviustól szabadon választott kb. 10 oldalnyi szöveg  Cornelius Nepostól és Liviustól Hannibal életrajza

36 Egy jól bevált gyakorlat
Sallustiustól a Iugurtha-háború története Havas László Cicero-kötetéből néhány Cicero-levél Suetonius Caesarok élete Julius Caesar biográfiája A Zsolt Angéla által válogatott Római történetírók című kötetben Iulius Caesar monográfiáiból is olvashatunk

37 Egy jól bevált gyakorlat
William Shakespeare: Julius Caesar Catullus, Horatius, Vergilius és Ovidius Robert Graves: Én, Claudius , Robert Graves: Claudius, az isten Henrik Sienkiewicz:Quo vadis? Ammianus Marcellinus a Procopius-felkelésről és Valentinianus császár uralmáról szóló oldalak

38 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!