Az új jogalkotási törvény

Az előadások a következő témára: "Az új jogalkotási törvény"— Előadás másolata:

1 Az új jogalkotási törvény
2010. évi CXXX. tv. (Az Országgyűlés november 22-ei ülésnapján fogadta el)

2 Előzménye 121/2009. (XII.17.) AB határozat
Alkotmánybíróság december 31-ei hatállyal megsemmisítette az évi XI.tv.-t, a jogalkotásról (Jat.) – alkotmányellenessége miatt

3 Bevezetés Miért hasznos az új Jat. ismerete az Önök számára?
Az önkormányzati rendeleteket a jegyző készíti elő, de a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek elfogadásra Önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá Az ismertetés vázlatos lesz – kizárólag az önkormányzatokra vonatkozó részek kiemelésével Cél: átfogó ismeretük legyen erről a polgármester irányítja a hivatal (a jegyző) munkáját

4 Indokolási kötelezettség (a jogszabályok előkészítése)
A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol. Tartalma: a jogi szabályozás várható hatásainak ismertetése, társadalmi, gazdasági, szakmai okok bemutatása, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, 5. tájékoztatás: a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról.

5 A jogszabály időbeli hatálya (a jogszabály hatálya és módosítása)
Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető. A feltétel bekövetkezéséről határozatot kell közzétenni, melyben meg kell jelölni a bekövetkezés naptári napját. 1 kivétel van ez alól: ha a jogszabály hatálybalépése valamely más jogszabály hatálybalépéséhez kötődik. A határozatot a jegyző teszi közzé önkormányzati rendelet esetén – a rendelet kihirdetésére irányadó szabályok szerint.

6 Helyesbítés Az új Jat. az Ötv.-t kiegészíti az ún. helyesbítés jogintézményével Lényege: ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az aláírt szövegétől - kezdeményezni kell a polgármesternek vagy a jegyzőnek az eltérés helyesbítését. Meddig tehető meg? a rendelet hatályba lépését megelőzően legkésőbb a kihirdetést követő 10. munkanapon Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző gondoskodik – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon.

7 Utólagos hatásvizsgálat (a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata)
Lefolytatásáról önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. Lényege: a szabályozás megalkotása idején várt hatások összevetése a ténylegesen bekövetkezett hatásokkal Melyek a vizsgálat szempontjai? társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások; környezeti és egészségi következmények, adminisztratív terheket befolyásoló hatások, a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti,tárgyi és pénzügyi feltételek számbavétele.

8 A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata
Lefolytatásáról önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. Hogyan kell ezt elvégezni? a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatainak figyelembevételével. Mikor kell elvégezni? a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás alkotásakor; ennek hiányában: e célból kiadott jogszabály keretében.

9 A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata
Mi a végcélja ennek a tevékenységnek? mindazokat a jogszabályi rendelkezéseket hatályon kívül helyezni vagy módosítani, amelyek: - elavultak, szükségtelenné váltak, - nem illeszkednek a jogrendszer egységébe, - felválthatók egyszerűbb, gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással, - tartalmilag kiüresedtek vagy egyébként alkalmazhatatlanok, - indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű a szabályozásuk.

10 A jogszabályok kihirdetése
Önkormányzati rendelet kihirdetésének szabályait az Ötv. állapítja meg A képviselő-testület normatív határozata közzétételének szabályait az Ötv. állapítja meg

11 Közjogi szervezetszabályozó eszközök
állami irányítás egyéb jogi eszközei: határozat utasítás statisztikai közlemény jogi iránymutatás (irányelv, elvi állásfoglalás, tájékoztató) közjogi szervezetszabályozó eszközök: normatív határozat normatív utasítás - (2012. január 1.-jével hatályukat vesztik ill. visszavontnak minősülnek)

12 Közjogi szervezetszabályozó eszközök
állami irányítás egyéb jogi eszközei: ezek közül csak a határozat volt alkalmazandó az önkormányzatoknál, ebben szabályozták: általuk irányított szervek feladatait, saját működésüket; állapították meg a feladatkörükbe tartozó terveket. közjogi szervezetszabályozó eszközök: normatív határozatban szabályozza a képviselő-testület: az általa irányított szervek saját tevékenységét, működését és szervezetét saját cselekvési programját.

13 Közjogi szervezetszabályozó eszközök
Jogszabállyal nem lehet ellentétes Jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg ebben

14 Állami irányítás egyéb jogi eszközei
Utasítás: a miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhatott ki Statisztikai közlemény: a KSH elnöke adhatta ki, statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, mérést, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezésként– KSH hivatalos lapjában kellett közzétenni

15 Állami irányítás egyéb jogi eszközei
Jogi iránymutatások: Irányelv Országgyűlés – Köztársasági elnök - Kormány általános érvényű célokat, programokat határoztak meg állást foglaltak az állami, és a társadalmi élet fontos kérdéseiben Elvi állásfoglalás Országgyűlés, Köztársasági elnök, Kormány jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezhették Tájékoztató A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője olyan tényt, adatot közölt, melyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kellett irányelv: ajánlást adott a jogszabály végrehajtásának fő irányára , és módszerére

16 Nemzeti jogszabálytár
elektronikus jogszabálygyűjtemény 2012. január 1.-jei hatállyal hozzák létre: a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmaz majd.

17 A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel
2010. évi CXXXI. tv. a záró rendelkezései között kiegészíti az Ötv.-t: felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően – rendeletben állapítsa meg – az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait ez a szabály csak július 1.-jén lép hatályba. a törvény továbbá meghatározza arányszámok megadásával – szintén az Ötv. kiegészítéseként – hogy mely szervezeteket kell országos önkormányzati érdekképviseleti szervezeteknek tekinteni a mögöttes szabály alkalmazásában (mögöttes szabály = Ötv. 102.§ (2) bekezdése: az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell.) Pl. amelyek közül a körzetközponti szerepet betöltő helyi önkormányzatok legalább 2/3 része tagja - az ilyen szerepet betöltő - helyi önkormányzatok érdekképviseleti szövetségének vagy: minden más olyan önkormányzati érdekképviseleti szervezet (szövetség), amelynek legalább 800 helyi önkormányzat a tagja és legalább 11 területi (megyei) szervezetük működik. stb. stb.

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!