Közigazgatási szakvizsga választható vizsgatantárgy

Az előadások a következő témára: "Közigazgatási szakvizsga választható vizsgatantárgy"— Előadás másolata:

1 Közigazgatási szakvizsga választható vizsgatantárgy
Államigazgatás A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Temesi István

2 Tartalom Az államigazgatás helye az állami szervek rendszerében és a közigazgatás rendszerében; Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése; Az államigazgatási szervek felépítése; 4. Az államigazgatás működése; 5. Az államigazgatás helye az Európai Közigazgatási Térben.

3 A fejezettel elérni kívánt célok
1. fejezet: Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében A fejezettel elérni kívánt célok A vizsgázó ismerje meg: A modern polgári államnak megfelelő államigazgatás fejlődéstörténetét, különös tekintettel a magyar sajátosságokra; A közigazgatás viszonyát az alapvető államhatalmi ágakhoz a hatályos jogi szabályozás alapján; Az államigazgatást, mint a közigazgatás egyik alrendszerét.

4 1.1. Hatalommegosztási modellek
Klasszikus Modern Hatalmi ágak elkülönítése: Törvényhozó Végrehajtó Igazságszolgáltató hatalom Hatalmi ágak elkülönítése és a hatalmi ágak együttműködése, Egyensúlya: Törvényhozó Végrehajtó hatalom Igazságszolgáltató Köztársasági elnök Önkormányzatok Alkotmánybíróság Az előadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyvben félreérthető az állami szervek elhelyezése a hatlom-megosztás szempontjából, így például az Állami Számvevőszék és az ügyészség nem önálló hatalmiágak. Az előbbi a törvényhozó hatalomhoz kapcsolódó ellenőrző szerv, míg az utóbbi az igazságszolgáltató hatalmi ágba tartozik.

5 1.2. Hatalommegosztás a magyar államszervezetben közigazgatási nézőpontból
ORSZÁGGYŰLÉS KÖZIGAZGATÁS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG BÍRÓSÁGOK ORSZÁGGYŰLÉS: MO-N PARLAMENTÁRIS KÖZT. VAN. AZ OGY. KONSTRUKTÍV BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNNYAL MEGBUKTATHATJA A KORMÁNYT (DE EZ CSAK A ME. ELLEN NYÚJTHATÓ BE, AZONBAN KIHAT AZ EGÉSZ KORM-RA ME-T AZ OGY. VÁLASZTJA, MINISZTEREKET A ME. JAVASLATÁRA A KE. MEVEZI KI. AZ OGY ELLENŐRZÉSI JOGAI A KORM. FELÉ: ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK, OMBUDSMANOK, KÉRDÉS, AZONNALI KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ, VIZSGÁLÓBIZ. FELÁLLÍTÁSA, BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁS KORMÁNY: A KORM. AZ ÁLLIG. CSÚCSSZERVE. AZ ÁLLIG SZERVEK ALÁ VANNAK RENDELVE A KORMÁNYNAK (CENTRALIZÁLT MODELL). KORM. AZ ÁLLIG. BÁRMELY ÁGÁT KÖZVETLENÜL FELÜGYELETE ALÁ VONHATJA, DE JOGSZABÁLYBAN BIZTOSÍTOTT HATÁSKÖRÜKET NEM VONHATJA EL. KORM. ÉS AZ ÁLLIG. ÖSSZE- FONÓDÓ HATALMI CENTRUMOT ALKOTNAK. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK: A KE ÉS A ME EGYMÁSTÓL ELKÜLÖNÜLŐ HATALMI CENTRUMOK: - MEGBÍZATÁSUK TARTAMA ELTÉR - ELTÉRŐ ALKOTMÁNYOS HATÁSKÖRÖK (NEM VONHATÓK EL - MÁS MÓDON KERÜLNEK MEGVÁLASZTÁSRA - A MINISZTERELNÖKÖT VISSZAHÍVHATJA AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT NEM. - A KE-I TISZTSÉGGEL A KORM. TAGSÁG ÖSSZEFÉRHETETLEN KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA A KINEVEZÉSI JOGOKBAN, A MINISZTERELNÖK SZEMÉLYÉRE VONATKOZÓ JAVASLATI JOGBAN, ÉS AZ ELLENJEGYZÉS INTÉZMÉNYÉBEN FEJEZŐDIK KI. ÜGYÉSZSÉG

6 PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG
1.3. Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyéről NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS MAGYAR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ABSZOLUTISTA ÁLLAMOK PARLAMENTÁRIS MONARCHIA ALKOTMÁNYOS MONARCHIA ALKOTMÁNYOS MONARCHIA PARLAMENTÁRIS MONARCHIA PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG PARLAMENTÁRIS, ILLETVE PREZIDENCIÁLIS, ILLETVE FÉLPREZIDENCIÁLIS KÖZTÁRSASÁG NÉPKÖZTÁRSASÁG PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG (1989-TŐL)

7 1. fejezeti összefoglaló
Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében 1. fejezeti összefoglaló A hatalom megosztásának célja, modelljei Hatalmi ágak elválasztása, hatalom megosztása a hatalmi ágak között A hatalommegosztás elméletének érvényesülése a magyar államszervezetben elsősorban közigazgatási nézőpontból 1. Kormány és államigazgatás viszonya 2. A közigazgatás kapcsolata az állam egyéb szerveivel Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyéről Nemzetközi kitekintés (az államigazgatás szerepe a különböző államformákban) A magyar államfejlődés története (a közigazgatás helyzete a különböző kormányformákban) Önkormányzatok felterjesztési joga: A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és:        - tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet;         - javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;       -az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

8 2. fejezet: Az államigazgatás fogalmi elemei
A fejezettel elérni kívánt célok A vizsgázó: Sajátítsa el az államigazgatási szervek rendszerére és fogalmára vonatkozó részletes ismereteket; Ismerje meg az államigazgatás működésének alapkérdéseit, fő feladatait és hatásköreit; Legyen képes megkülönböztetni az irányítás, felügyelet, ellenőrzés fogalmát; Ismerje meg az államigazgatási döntések típusait és azok jellemzőit; Tudja értelmezni az államigazgatás felelősségi rendszerére vonatkozó speciális szabályokat.

9 2.1. Hatáskör, illetékesség, joghatóság a közigazgatásban
Hatáskör: különböző típusúak közül melyik. Illetékesség: azonos szervek közül területileg melyik. Joghatóság: mely állam szerve. Téves terminológia: hatáskör helyett gyakran illetékesség használata.

10 2.2. Az államigazgatási szerv és a szervezetrendszer fogalma
A közigazgatás fogalma Államigazgatási szerv sajátosságai: a közigazgatási intézményrendszer alrendszere – sajátos jellemzőkkel. Az előadó utaljon arra, hogy az államigazgatási szerv sajátosságai körében az a.) pontban foglaltak nem minden esetben jellemzik az államigazgatási szervet, mivel nem minden államigazgatási szervezet önálló jogi személy (például a minisztérium szervezeti egységeként működő megyei dekoncentrált szervek (pl. földművelési hivatalok)

11 2.3.Az államigazgatási szervek Csoportosítása
DÖNTÉSI JOGKÖRÜK ALAPJÁN FELADAT TERÜLETI TAGOZÓDÁS ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ SZERVEK KONZULTATÍV SZERVEK, TESTÜLETEK KÖZPONTI DÖNTÉSI JOGÚ SZERVEK TERÜLETI KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ SZERVEK Példák: központi kormányzati szervek: kormány, Miniszterelnöki Hivatal, kormánybizottságok, kormánybiztosok, kabinetek, egyéb tanácsadó szervek központi szakigazgatási szervek: minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, nem minisztériumi formában működő központi közigazgatási szervek (országos hatáskörű szervek, központi hivatalok) speciális jogállású központi szervek: Gazdasági Versenyhivatal Egyéb szervek: konzultatív testületek: Érdekegyeztető Tanács döntési jogkörrel rendelkező államigazgatási testületek: Megyei/Fővárosi Munkaügyi Tanács közvetlen gazdasági tevékenységet ellátó szervek: Magyar Államkincstár, Kincstári Vagyoni Igazgatóság HELYI KÖZVETLEN GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ SZERVEK

12 2.4.1. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: kiadmányozás és hatáskör-átruházás
Kiadmányozás fogalma Hatáskör-átruházás fogalma A kiadmányozás és a hatáskör-átruházás összehasonlítása

13 2.4.2. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: a szolgálati út és a szignálás
A szolgálati út és a szignálás rendjének forrásai A szolgálati út alapján határozható meg a szignálás rendje

14 2.4.3. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: irányítás, felügyelet, ellenőrzés
A vezetés, az irányítás és a felügyelet fogalmi elhatárolása; 2006. július 1-je óta: törvényi definíció a hatályos Ksztv.-ben (ma: évi XLIII. törvény); A törvényi fogalom áttekintése.

15 2.5.1. Az államigazgatás felépítése: az államigazgatás személyzete
Köztisztviselői rendszerek a kiválasztás szempontjából Zsákmányrendszer Karrier típusú rendszerek Az előadó térjen ki arra, hogy a köztisztviselői rendszer működésével kapcsolatos kérdéseket részletesen nem e tantárgy, hanem a kötelező tantárgy 4. modulja (szervezési-vezetési ismeretek) tartalmazza, ezért e tárgyban csak a köztisztviselői rendszer irányításának modelljei, a közszolgálat egységességén belüli eltérések, illetve a közszolgálati rendszer új (2001-ben belépő) elemei kerülnek kiemelésre. Az előadó utaljon arra, hogy a magyar közszolgálati rendszer az állás-típusú renszerhez áll közel azzal, hogy a évi módosítás során elmozdulás történt a centralizált modell felé. (például főtisztviselői, illetve központ tisztikar létrehozása) Állás-típusú (decentralizált) Következetes karrier- rendszerű (centralizált)

16 2.5.2. Az államigazgatás felépítése: az államigazgatási szervek felépítése
Egyszemélyi vezetésű – testületi vezetésű szervek A hivatali forma Szervezeti egységek: főosztályok, azokon belül osztályok tevékenység jellege szerint: szakmai funkcionális

17 2.5.3. Az államigazgatás felépítése: a működési rendet kialakító szabályzatok
Többszintű rendszer 1. szint: statuáló jogszabályok, feladat- és hatásköri jogszabályok („statútumok”); 2. szint: egész szervre kiterjedő szabályzatok; 3. szint: szervezeti egységek működésére vonatkozó szabályok (ügyrendek).

18 2.6.1. Döntés az államigazgatásban
Igazgatástudományi megközelítésben Tartalmi megközelítésben Jogtudományi megközelítésben Az előadó utaljon arra, hogy az államigazgatási döntés fogalmát különböző aspektusokból részletesebben kifejti a kötelező tantárgy 4. modulja, itt ezért csak a rendszer megértéséhez szükséges mértékben történik utalás a fogalom elemeire. Igazgatástudományi megközelítés: Az igazgatási tevékenység részelemeként tekinti a döntést (A CÉLKITŰZŐ, INFORMÁCIÓ-GYŰJTÉSI, -FELDOLGOZÁSI, TERVEZÉSI, DÖNTÉSI, VÉGREHAJTÓ, KOORDINATÍV, ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÁLLANDÓ ÉS ISMÉTLŐDŐ KÖRFORGÁSÁBAN Jogtudományi megközelítés: A döntés jogi meghatározottságát helyezi a középpontba, az egyes döntéseket csak a jogérvényesülés folyamatában elfoglalt helyük és szerepük alapján vizsgálja, elsősorban mint közigazgatási aktusokat rendszerezi. Tartalmi megközelítés: az államigazgatási döntések közhatalmi jellegét helyezi előtérbe, ennek megfelelően az államigazgatási szerv minden közhatalommal rendelkező akaratnyilvánítását döntésnek kell tekinteni. A közérdek érvényesítését szolgáló társadalmi aktusnak kell felfogni, melynek során az államigazgatási szerv az előtte álló társadalmi célkitűzéseket közhatalmi eszközökkel realizálja.

19 2.6.2. Döntés az államigazgatásban:
az államigazgatási döntés csoportosítása a döntés kötöttsége alapján KATEGORIKUS DÖNTÉS CSAK EGYFÉLE DÖNTÉS HOZHATÓ Mérlegelési jogkörben hozott döntés TÖBBFÉLE LEHETŐSÉG KÖZÜL LEHET VÁLASZTANI, ILLETVE BIZONYTALAN JOG- FOGALMAKAT HASZNÁL A JOGALKOTÓ Méltányossági jogkörben hozott döntés Kategórikus döntés: A norma tényállásának megfogalmazása kategórikus, az abban foglaltak bekövetkezése esetén csak egyféle döntés hozható (teljes joghoz kötöttség) Példa: „A törvénynek megfelelő vállalkozói igazolvány iránti kérelem esetén a hatóság köteles kiadni a vállalkozói igazolványt.” Mérlegelési jogkörben hozott döntés: Ugyanazon tényállás bekövetkezése esetén a jogalkotó többféle döntési alternatívát határoz meg, vagy bizonytalan jogfogalmakkal teszi lehetővé a mérlegelést (jogalkotó által korlátozott döntési szabadság) Példa: „engedély nélkül épült építmény bontását rendeli el a hatóság, vagy fennmaradási engedélyt ad és építésrendészeti bírságot szab ki.” Méltányossági jogkörben hozott döntés: A jogszabálytól eltérő döntésre hatalmazza fel a jogalkotó a jogalkalmazót, kizárólag az érintettre kedvezőbb irányban, csak akkor élhet vele a jogalkalmazó, ha erre a jogalkotó felhatalmazza. (A jogalkalmazó szabadsága a jogszabálytól való eltérésre is kiterjed) Példa: méltányossági nyugdíj megállapítása, adóügyi méltányosság gyakorlása Diszkrecionális döntés: A jogalkalmazó „szabad belátása” alapján dönthet, kivételes helyzetekben (veszélyhelyzet), vagy túl tágan meghatározott bizonytalan jogfogalmak is lehetővé tehetik Példa: címzetes főjegyzői cím adományozása, külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése. (megtagadható az engedély, ha az ingatlan megvásárlása közérdeket sért) A JOGSZABÁLYTÓL ELTÉRŐ DÖNTÉS Diszkrecionális döntés A JOGALKALMAZÓ „SZABAD BELÁTÁSA” ALAPJÁN DÖNTHET

20 Az államigazgatás fogalmi elemei 2. fejezeti összefoglaló
Az államigazgatási szerv fogalma; Az államigazgatási szervek feladat- és területi szintek szerinti osztályozása; Az államigazgatás funkciói; A mérlegelés, a méltányosság és a diszkrecionális döntések fogalmának megkülönböztetése.

21 3. fejezet: Az államigazgatás felépítése
A fejezettel elérni kívánt célok A vizsgázó ismerje meg: Az államigazgatási szervek körét; Az államigazgatás jogi definícióját a hatályos jogszabályok alapján; A közfeladatokat ellátó szervek típusait a polgári törvénykönyv rendelkezései alapján A közigazgatási szerv fogalmát és a Ktv. és a Ktjv. hatálya alá tartozó államigazgatási szerveket, valamint a rendészeti szervek problematikáját; A szűk értelemben vett államigazgatási szervek típusait (általános és különös hatáskörű szervek, központi és helyi szervek, testületi és hivatali típusú szervek); Az államigazgatási feladatok ellátásában résztvevő egyéb szervek körét, valamint a természetes személyt, mint államigazgatási feladat- és hatáskör címzettjét; Ismerje a közigazgatás központi szerveit és azok főbb jellemzőit, valamint tudjon áttekintést adni a helyi szinten működő államigazgatási szervek köréről, tudja azokat tipizálni és ismerje felépítésük fő elemeit, valamint irányítási viszonyaik jellegzetességeit.

22 3.1. Az államigazgatás felépítése
Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Államigazgatási szervek rendszere Önkormányzati szervek rendszere Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek Centralizált Modell Decentralizált Modell Rendvédelmi szervek Az előadó hívja fel a figyelmet arra, hogy közigazgatási feladatot nem közigazgatási szervek is elláthatnak. Utaljon arra is, hogy a tankönyv 32. oldalán a Szabadalmi Testület téves példa, helyesen Szabványügyi Testület. Példák: Közintézet: az iskolaigazgató megtagadja a tanuló felvételét az iskolába Köztestület: vállalkozói igazolvány egy időben a gazdasági kamarák adták ki Közhasznú társaság: egészségügyi alapellátás megszervezése közhasznú társasági formában Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek

23 3.1. Az államigazgatás felépítése
A közigazgatási szerv jogi fogalma és jogállása Közigazgatási szervnek nincs egységes jogi fogalma és külön közjogi személyisége. A közigazgatási feladatokat ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésből működnek, a polgári jogi személyiségen belül a költségvetési szervek csoportjába tartoznak. Az államigazgatási szervek a költségvetési szervek közül azok a szervek, amelyek a kormány irányítása alatt állnak, államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el és a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Az előadó emelje ki, hogy a közigazgatási szervnek egységesen elfogadott jogi fogalma nincs, egy fogalom bemutatásra került a kötelező tantárgy 1. moduljában, a központi állami szervek tananyagrészben. E tárgy keretében a közigazgatás általános jogi fogalma kerül kiemelésre, illetve szűkebb értelemben a 3. pontban ezek közül az államigazgatási szervek tartalmi jellemzői kerültek kiemelésre a hatályos jog szempontjából.

24 3.2. A magyar közigazgatási szervek rendszere
ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS KORMÁNY MINISZTERELNÖK + MINISZTEREK KABINETEK KORMÁNYBIZOTTSÁGOK, EGYÉB TANÁCSADÓ TEST. TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTEREK, KORMÁNYBIZTOSOK Min. elnökség, KIM KORMÁNYHIVATALOK, KÖZPONTI HIVATALOK. ELNÖK KÖZ- GYŰLÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MINISZTÉRIUMOK FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNY- HIVATAL NAV Az előadó hívja fel a figyelmet arra, hogy bár az ábrán nem jelenik meg, de a rendészeti szervek is közigazgatási szervek, de nem sorolhatók be egyik csoportba sem. (Például nem lehet elhelyezni az önkormányzati tűzoltóságot a rendszerben) DEKONCENTRÁLT TERÜLETI (REGIONÁLIS, MEGYEI) SZERVEK FŐJEGYZŐ HIVATAL POLGÁRMESTER KÉPVISELŐ- TESTÜLET. KÖZGYŰLÉS HELYI (VÁROSI, KISTÉRSÉGI) ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT (KÖZSÉG., VÁROS, MEGYEI JOGÚ VÁROS) IRÁNYÍTÁS, VAGY HATÓSÁGI KAPCSOLAT FEÜGYELET, KOORDINÁCIÓ, ELLENŐRZÉS TÁJÉKOZTATÁS, SZAKMAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS JEGYZŐ, KÖRJEGYZŐ POLGÁRMESTERI HIVATAL VAGY KÖRJEGYZŐSÉG

25 3.3. A Kormány Általános hatáskörű központi irányító szerv;
Testületi jellegű (kancellármodell) Élén a miniszterelnök áll, tagjai a miniszterek; Megbízatása 4 évre szól (4 év előtti megszűnés esetei); Normaalkotó hatáskörében: kormányrendelet, kormányhatározat; Működését egyéb testületi szervek segítik.

26 3.4. A miniszterelnöki hivatal típusai
Titkársági típusú koordinációs típusú Feladata a kormány ülései- nek előkészítésére, a dönté- sek végrehajtásának ellen- őrzésére korlátozódik. - tisztán szakmai szerepkör A tárcák tevékenységének politikai koordinációja és ellenőrzése. A hivatal látja el a kiemelt ágazat- közi feladatok irányítását is a ha- gyományos feladatokon túl. Vezetője köztisztviselő: főtitkár, közigazgatási államtitkár, igazgatási miniszterhelyettes, stb. A hivatal vezetése politikailag motivált, vezetője ezért minisz- ter, delegált miniszter, politikai államtitkár, stb. Az előadó hívja fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon az évi LXXIX. törvény alapján alternatív választási lehetősége van a kormánynak, hogy a kétféle modell közül válasszon. Ennek megfelelően a hivatalt vezetheti államtitkár, illetve politikus miniszter is. A magyar megoldás szerint a MEH-en belül a Kormányiroda tölti be a klasszikus titkársági típusú szerepet, a politikai államtitkárok és a kabinet a koordinációs típusú modell elemeit testesítik meg. A konkrét megoldás függ a kormányformától, tradícióktól.

27 3.4.1. Miniszterelnökség Minisztérium Miniszterelnökség Szervezet
A miniszterelnök munkaszervezete, ezért a miniszterelnök irányítja. Államtitkár vezeti. Működés A kormányzati stratégia irányítása, összehangolása, összkormányzati érdekek érvényesítése. A kormányzati koordináció jogalkotási, közigazgatási kérdéseit, a Kormány titkársági feladatait nem a Miniszterelnökség, hanem a közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el! Szervezet Az összes minisztériumi jogkör személyes gyakorlója a miniszter, a minisztérium neki alárendelt munkaszervezet. Működés A miniszter vezeti az államigazgatás feladatkörébe tartozó ágát, a minisztérium neki alárendelt munkaszervezet. Az előadó hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek van ágazati feladatköre (például jelenleg a területfejlesztés), akkor e tekintetben a MEH-t vezető miniszter a tárcát vezető miniszter funkciójában jár el.

28 3.4.2. A KIM Kormányiroda feladatai
Egyéb önálló szakmai Feladatok. Kormány és parlament közti kapcsolat szervezése (Miniszterelnökséggel együttműködve). Kormányülés, a közigazgatási államtitkári értekezlet előkészítése Az előadó utaljon vissza arra, hogy a Kormányiroda feladataiban tulajdonképpen a klasszikus miniszterelnöki hivatali funkciók tükröződnek.

29 3.4.3. A kormány-előterjesztések
tartalmi elemei A javasolt intézkedés kormányprogramhoz való illeszkedését, indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait – szükség szerint példákkal és számításokkal alátámasztva – , illetve következményeit (hatásvizsgálati lap), jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit, valamint a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentését, illetve ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő szempontokat, továbbá hatósági eljárás esetében az elektronizálás ütemezését; a döntés kommunikációjára vonatkozó javaslatot. Az előadó utaljon arra, hogy a várható hatás felmérése (4. pont) tulajdonképpen a sokszor hiányolt előzetes hatásvizsgálatot jelenti. Példa: A Ktv évi módosításánál: gazdasági hatáselemzés: a jelentős illetményemelés inflációra gyakorolt hatást felmérték társadalmi hatás elemzése: elemzésre került a köztisztviselők korösszetétele, a pálya presztízse nemzetközi hatásvizsgálat: elemzésre került a szabályozás EU-konformitása államháztartási hatás: vizsgálták a módosításnak a költségvetés egyensúlyára való hatását Az előadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint (a kormány ügyrendjének július-augusztusi módosítása alapján) a kormány-előterjesztések tartalmi elemeinél azt is vizsgálnia kell a MEH-nek, hogy a javasolt szabályozás összhangban áll-e a kormányprogrammal, törvényjavaslat esetében azt is, hogy szerepel-e a középtávú jogalkotási tervben, illetve egyéb döntés esetén a kormány szabályozási tervében.

30 3.4.3. A kormány-előterjesztések
formai követelményei Kiemelt fontosságú törvényjavaslatok, kormányrendeletek, koncepciók esetén célszerű a kormányzati döntéshozatalt két szakaszos eljárásban végrehajtani. (Elvi, koncepcionális kérdések, illetve a részletes, konkrét javaslatokat tartalmazó előterjesztés) 2. A kormányhoz előterjesztést benyújtók köre; Az előterjesztések megalapozottságát célozza az előterjesztések véleményezési eljárása. (KIM közigazgatási államtitkára, a közigazgatási egyeztetés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet) Az előadó emelje ki, hogy a kezdeményezésre jogosultak körében a MEH-t vezető miniszter kiemelése nem azt jelenti, hogy ő nem lenne tagja a kormánynak, hanem azt, hogy a MEH esetében a miniszteren túl a politikai államtitkár is jogosult önállóan előterjesztést benyújtani.

31 3.4.3. Az előterjesztések tárcaegyeztetése
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS ELŐTERJESZTÉS Az előadó emelje ki, hogy a tájékoztatás és a megküldés csak formailag különböztethető meg, a gyakorlatban ez összemosódik, a megküldés tulajdonképpen a tájékoztatás eszköze. Hívja fel a figyelmet az előadó arra, hogy a kormány ülése elé jogszabály kiadására irányuló előterjesztést az igazságügyminiszter egyetértése nélkül. Példa: szociális ellátásokról szóló törvény: az előterjesztés elkészítéséért az egészségügyi-, szociális és családügyi miniszter felelős, tájékoztatni kell a MEH. politikai államtitkárát, az érintett minisztereken kívül valamennyi minisztert, véleményezésre meg kell küldeni a pénzügyminiszternek és a belügyminiszternek, egyeztetni kell valamennyi kormánytaggal és a legfőbb ügyésszel, míg meg kell küldeni a MEH közigazgatási államtitkárának, stb. EGYEZTETÉS, ÉSZREVÉTELEZÉS ÉSZREVÉTELEZÉS

32 3.4.4. A közigazgatási államtitkári értekezlet
Fő feladata; A KIM közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti; Napirendje; Résztvevői és az állandó meghívottak; Kezdeményezési jogköre; Emlékeztető készítése. Az előadó utaljon arra, hogy 1998-ban a koordinációs feladatokat főleg a referatúrákat vezető államtitkárok látták el től ez a rendszer megszűnt, jelenleg a politikai koordináló szerepet a Miniszterelnöki Kabinet, illetve a MEH Gazdaság-és Társadalompolitikai Titkársága látja el.

33 3.5. A minisztérium fogalma
Kormány A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve [Alaptörvény 15. cikk (2) bek.] A Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat [Alaptörvény 18. cikk (2) bek.] Rendeletben határozza meg a miniszterek feladat- és hatáskörét. (Statútum) A minisztérium fogalma.

34 3.5.1. A minisztérium fő feladatai
Kormány-előterjesztések előkészítése és a kormány döntéseinek végrehajtása; Jogszabály-előkészítési és jogalkotási feladatok; Ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok; Irányítási, felügyeleti, ellenőrzési feladatok; Egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben első vagy másodfokú döntési jogkörök; Információs szolgáltató feladatok; Nemzetközi kapcsolatok; Civil kapcsolatok.

35 3.5.2. A minisztérium szervezete
Szakmai állandó elem Politikai változó elem Kormánytisztviselők: Közigazgatási államtitkár; Helyettes államtitkárok; Főosztályvezetők; Főosztályvezető-helyettesek; Titkárságvezetők; Osztályvezetők; Érdemi ügyintézők. Ügykezelők. Miniszter; Államtitkár(ok); Miniszteri, államtitkári kabinetfőnök; Kabinetek politikai főtanács- adói és tanácsadói. Az előadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a címzetes államtitkári tisztség egy időben ( között) nem működött, de jelenleg újra szabályozásra került (a MEH-en belül találunk ilyen tisztséget, quasi közigazgatási államtitkári szerepkörben.

36 3.5.2. A minisztérium szervezete
POLITIKAI VÁLTOZÓ STRUKTÚRA MINISZTER ÁLLAMTITKÁR(OK) MINISZTERI KABINET KABINETFŐNÖK, POLITIKAI FŐTANÁCSADÓK, TANÁCSADÓK KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK SZAKMAI ÁLLANDÓ STRUKTÚRA A címzetes államtitkári tisztség atipikus a magyar közigazgatásban, ezért nem javasolt, hogy az előadó ezt hangsúlyozza, kérdés esetén példaként említheti, hogy között ilyen jogállással rendelkeztek a köztársasági megbízottak, között nem működött a rendszer, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalban találunk címzetes államtitkári jogállással rendelkező állami vezetőt. FŐOSZTÁLYOK, TITKÁRSÁGOK OSZTÁLYOK KORMÁNYTISZTVISELŐK, ÜGYKEZELŐK

37 Autonóm államigazgatási Önálló szabályozó szervek
3.6. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek Kormány- hivatalok Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek Központi hivatalok Rövidítések: KSH: Központi Statisztikai Hivatal KEH: Központi Ellenőrző Hivatal MSZH: Magyar Szabványügyi Hivatal

38 3.6.1. A nem minisztériumi formában működő központi szervek reformja
2010. évi XLIII. törvény négy kategória; törvényi taxáció (kormányhivatal, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv); átalakulási kötelezettség vagy megszűnés; a négy kategória összevetése. Az előadó utaljon arra, hogy bár Magyarországon a minisztériumok száma nagyjából megfelel a hasonló nagyságrendű és fejlettségű országokban kialakult gyakorlatnak, azonban a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek száma kiugróan magas, jogállásuk rendkívül heterogén.

39 3.7. A területi és helyi közigazgatási szervek
Államigazgatási szervek Önkormányzati igazgatás szervei A két alrendszer összevetése A KÖZIGAZGATÁS EGYSÉGE

40 3.7.1. Területi államigazgatási szervek
Általános hatáskörű területi államigazgatási szerv (fővárosi és megyei kormányhivatal). A NAV dekoncentrált területi, helyi államigazgatási szervei Különös hatáskörű, dekoncentrált területi, helyi államigazgatási szervek. Az előadó magyarázatként fűzze hozzá a slide-hoz, hogy a Fővárosi/Megyei Közigazgatási Hivatalokat kettős szerepkör jellemzi, általános hatáskörű szervek – általános másodfokú hatóság-, részben különös hatáskörű szervek (első fokú hatósági tevékenységben jelenik meg elsősorban, illetve a hivatalba integrált önálló szakigazgatási szervek tevékenysége egyértelműen a különös hatáskörű szervek jellegzetességeit mutatja) Emelje ki, hogy a közigazgatási hivatalok szervezetében kettősség figyelhető meg, a „klasszikus” hivatal a hivatalvezető egyszemélyes vezetésével működik, míg a hivatalba integrált szakigazgatási szervek (fogyasztóvédelmi felügyelőségek, gyámhivatalok) szakmailag önállók, a szakigazgatási szerv vezetőjének egyszemélyi vezetésével működnek, a hivatalvezető csak a szervezeti feltételek biztosítása, illetve a szakigazgatási szervek vezetői felett gyakorolt munkáltatói jogok gyakorlásán keresztül kapcsolódnak a belső szakigazgatási szervekhez. Kiemelkedő jogállását a koordinációs jogköre igényli. Főbb jellemzőik ismertetése.

41 3.7.2. A területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek
igazgatásban résztvevő egyéb közigazgatási szervek. Területi államigazgatási szervek. Egyéb, közigazgatási feladatot ellátó szervek. Az előadó emelje ki, hogy nincs egységes jogállásuk az e szinten lévő szerveknek. Az e téren tervezett reformok célja, hogy e szinten kevesebb szervezet legyen azzal, hogy a hatósági és szolgáltató funkciók szétválasztásra kerüljenek és csak azok maradjanak államigazgatási szervek, amelyek zömében hatósági feladatokat látnak el.

42 3.7.2. A területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek
A területi államigazgatási szervek csoportosítása jogállásuk alapján: a Kormány általános hatáskörű területi szerve (kormányhivatal); Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei; egyes minisztériumok és más központi államigazgatási szervek alárendeltségében működő területi államigazgatási szervek.

43 3.8. A jegyzők speciális jogállása
Települési szinten főszabályként: államigazgatási és az önkormányzati közigazgatási funkciók egy részét azonos szervezet keretében látják el; A települési önkormányzat jegyzői/körjegyzői: szakszerű önkormányzati előkészítő és végrehajtó funkciót látnak el, másrészt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – általános elsőfokú hatóságként működnek. Amennyiben egy ágazatnak nincs külön területi dekoncentrált szerve, úgy első fokon, vagy ha a jegyző az első fok, akkor másodfokon a kormányhivatal, mint a kormány általános hatáskörű területi szerve járhat el (általános hatósági fórumrendszer). Az előadó utaljon a fővárosi főjegyző speciális helyzetére a rendszerben, így arra, hogy főként települési jegyzőnek minősül, feladat-hatásköre eltér a megyei főjegyzőkétől. Speciális jogállását erősíti az is, hogy az Áe. szerint szubszidiárius kizárólagos illetékességgel rendelkezik. (Minden olyan ügyben illetékes, amikor az ügyfél lakóhelye nem állapítható meg az egyéb illetékességi okok alapján)

44 3. fejezeti összefoglaló
Az államigazgatás felépítése 3. fejezeti összefoglaló Az államigazgatás felépítése az államigazgatási szerveken belüli csoportosítás. A Kormány. Miniszterelnökség. A kormányiroda feladatai, szervezete, a kormány-előterjesztések tartalmi, formai követelményei. A tárcaegyeztetés rendje. A minisztériumok (fogalma, fejlődése, a kormány irányítása, minisztériumi feladatkörök, a minisztérium szervezete (politikai változó és szakmai állandó elemek megkülönböztetése) és működése jellemzői. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek. A területi és helyi államigazgatási szervek (állami és önkormányzati közigazgatás különbsége és egységessége) a közigazgatási hivatal és dekoncentrált szervek, a jegyzők speciális jogállása. Közigazgatási szerv jogi fogalma: A közigazgatási szervnek nincs jogilag meghatározott egységes és általános fogalma és nincs külön közjogi jogi személyisége sem, de közvetett módon meghatározható e szervek köre. A közigazgatási feladat és hatáskört ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésből működnek, a polgári törvénykönyv általános jogi személy kategóriáján belül a „költségvetési szervek” csoportba tartoznak. A költségvetési szervek közül pedig azok sorolhatók a közigazgatási szervek közé, melyek közigazgatási közhatalmi tevékenységet látnak el és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szervi hatálya alá tartoznak. (Ezt részben a törvény konkretizálja, az államigazgatási szervek körében pedig a kormány esetileg dönt az adott szerv közigazgatási szerv jellegéről és a törvény hatálya alá történő besorolásáról.) Minisztérium: az Alkotmány alapján törvénnyel létrehozott és a Kormány irányítása alatt álló, de a miniszter által vezetett és a miniszter ágazati, valamint szervezeti irányító feladatait segítő központi kormányzati szervek. Országos hatáskörű szerv: Az országos hatáskörű szervek is a központi közigazgatás különös hatáskörű szervei, azonban élükön nem miniszter áll, hanem a Kormány irányítja munkájukat és a felügyeletüket valamely kormánytag, miniszter látja el. Központi hivatal: Egy-egy speciális, főként hatósági ügycsoportokat nagy tömegben ellátó speciális egységek, melyek önálló feladat-hatáskörrel rendelkeznek, amelyek nem jelennek meg a miniszter feladat-hatáskörében. Minisztériumi hivatal: Minisztériumi szervezettől viszonylag elkülönült szervek, a minisztériumból való kiemelésük pusztán munkamegosztási kérdés, önálló hatáskörrel nem rendelkeznek.

45 4. fejezet: Az államigazgatás működése
A fejezettel elérni kívánt célok A vizsgázó Legyen tisztában az államigazgatás rendeltetésével az Alaptörvény és más jogszabályok elemzése alapján; Legyen képes tipizálni az államigazgatási feladatokat; Részletesen ismerje az államigazgatási hatáskör és illetékesség fogalmát, az államigazgatási hatáskörök főbb csoportjait (jogalkotói jogkör, jogszabály-előkészítői jogkörök, jogalkalmazói jogkörök, hatósági és nem hatósági jogkörök, költségvetési- gazdálkodási jogkör, irányítási és felügyeleti jogkörök, stb.).

46 4.1. Az államigazgatás rendeltetése
A közigazgatás alapvető célja: a közérdek védelme, illetve érvényesítése. Az előadó mutassa be, hogy a közérdek védelme, érvényesítése milyen változatos módon jelenik meg a közigazgatási szervek tevékenységében, ennek lehetséges variációi a következők: 1.) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETRENDSZER FŐKÉNT AZ ÁLTALÁNOS, AZ EGÉSZ TÁRSADALOM ÉRDEKÉBEN ÁLLÓ FELADATOK SZERVEZÉSÉRE, VÉGREHAJTÁSÁRA ÉS VÉDELMÉRE HIVATOTT. (pl. köztegészségügyi feladatok ellátása) 2.) A PARTIKULÁRIS, KISEBB-NAGYOBB CSOPORTOK ÉRDEKEIT A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER MÁS ALRENDSZEREI (PL. ÖNKORMÁNYZATOK, KÖZTESTÜLETEK) IS ÉRVÉNYRE JUTTATHATJÁK. (például a helyi településfejlesztés) 3.) ÚJ TENDENCIA, HOGY A KORMÁNYZATI FELELŐSSÉG KÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK EGY RÉSZÉT KIVONJÁK E KÖRBŐL, ÉS AZOKAT KÖZVETLENÜL AZ ORSZÁGGYŰLKÉSNEK FELELŐSSÉGGEL TARTOZÓ, AUTONÓM KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKKEL LÁTJÁK EL EZEKET. (például: ORTT, GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL, KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA, ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS.) 4.) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK AZON IGAZGATÁSI FELADATOKAT LÁTJÁK EL, AMELYEK A KORMÁNYZATI FELELŐSSÉG KÖRÉBE TARTOZNAK. (KORMÁNY ÉS A NEKI ALÁRENDELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK HIERARCHIKUS SZERVEZETRENDSZERE ÚTJÁN.) (például: építésrendészeti feladatok)

47 4.2. Az államigazgatási funkció
fogalma Az államigazgatás funkciói: Általános funkciók Speciális funkciók Az előadó kiegészítésképpen világítsa meg példákkal az egyes funkciók tartalmát. Példa: általános, minden államra jellemző funkció:a közrend védelme Területhez kötött funkció: Tiszai kormánybiztos, Dél-Alföld felzárkóztatásának kormánybiztosa

48 4.2. Az államigazgatás társadalmi funkciói
Funkció-tevékenység-feladat összefüggései: A funkció fejezi ki legáltalánosabban az államigazgatás társadalmi szerepét, rendeltetését. A funkciók csoportosítása Tevékenység oldaláról A társadalom oldaláról Az előadó világítsa meg a funkció-tevékenység-feladat összefüggő rendszerét egy-egy példával. (A funkció a közigazgatás tevékenységének legáltalánosabb formában történő kifejezése, a közigazgatás rendeltetését, társadalmi szerepét világítja meg. A tevékenység az egyes feladatok jellege alapján történő, hasonló jellegű,egymással összefüggő feladatrendszer általánosításával a közigazgatás tevékenységének egyes tevékenységi területeit mutatja, míg a feladat az egyes tevékenységfajták gyakorlását szolgáló tevékenységek legkonkrétabb kifejezése, ezek alapján a közigazgatás nehezen ragadható meg, mivel a feladatok rendszere sokrétű, bonyolult, számtalan elemből tevődik össze, ezért a közigazgatás vizsgálata során inkább a funkciót, tevékenységfajtákat szokásos kiemelni. Példa: A társadalomirányító funkción belül egy tevékenységfajtaként megjelenik a közigazgatás-rendészet, ennek egyik markáns tevékenysége a hatósági jogalkalmazó tevékenység, ennek keretében megjelenik az építésügyi felügyelet, mint feladat ellátása. Társadalom- irányító funkció Társadalom- szervező funkció Integratív funkció Allokációs funkció

49 4.2. Az államigazgatás funkciói
VÉDELMI FUNKCIÓK BIZTONSÁGI FUNKCIÓK NEMZETKÖZI POLITIKAI FUNKCIÓK FUNKCIÓK KÖZSZOLGÁLTATÁS- SZERVEZŐ FUNKCIÓK GAZDASÁGI FUNKCIÓK ÁLLAMSZERVEZET MŰKÖ- DÉSÉT BIZTOSÍTÓ FUNKCIÓK

50 4.3.1. Államigazgatási feladatok alapfogalmai
FELADATKÖR HATÁSKÖR ILLETÉKESSÉG HATÓSÁGI JOGKÖR Azz előadó fejtse ki az alapfogalmak tartalmát: Feladatkör: AZ ADOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV RENDSZERESEN ELLÁTOTT FELADATAINAK ÖSSZESSÉGE, TEVÉKENYSÉGÉNEK IRÁNYÁT, CÉLKITŰZÉSEIT FOGLALJA ÖSSZE. (például: épített környezet védelme) Hatáskör: A FELADATOK ELLÁTÁSÁRA AZ ADOTT SZERV RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTOTT JOGI ESZKÖZÖK, VAGYIS A JOGSZABÁLYBAN BIZTOSÍTOTT JOGOSÍTVÁNYOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESSÉGE. (például építési engedélyezési hatáskör) Illetékesség: AZ AZONOS HATÁSKÖRŰ SZERVEK KÖZÖTTI TERÜLETI MUNKA- MEGOSZTÁS. (HOL GYAKOROLHATJA HATÁSKÖRÉT) (például az ingatlan fekvése szerinti körzetközpont jegyzője, illetve helyi jegyző az építésügyekben) Hatósági jogkör: HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS AZ ÁLLAM IGAZGATÁSI SZERVEKNEK, MINT HATÓSÁGOKNAK OLYAN TEVÉKENYSÉGE, AMELYET A NEKIK ALÁ NEM RENDELT SZEMÉLYEKRE, SZERVEKRE VONATKOZÓAN GYAKOROLNAK, ÉS AMELYNEK A CÉLJA, HOGY AZ ÁLTALÁNOSAN KÖTELEZŐ JOGSZABÁLYT KONKRÉT ÜGYEKBEN ALKALMAZZÁK, ÉS ENNEK SORÁN ÚN. HATÓSÁGI DÖNTÉSEKET HOZNAK, VAGY EGYÉB HATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTŐ CSLEKMÉNYEKET VÉGEZNEK. (például építési engedély kiadása) Az előadó a hatósági jogkör fogalmánál emelje ki, hogy annak gyakorlása olyan tevékenység, melynek célja hatósági döntések meghozatal és kikényszerítése.

51 4.3.1.1. Hatáskörök csoportosítása
TERJEDELME ALAPJÁN ÁLTALÁNOS HATÁSKÖR KÜLÖNÖS HATÁSKÖR JOGOSÍTVÁNYOK JOGI JELLEGE SZERINT ANYAGI JOGI HATÁSKÖR ELJÁRÁSI JOGI HATÁSKÖR SZINTEK SZERINT I. FOKÚ II. FOKÚ Az előadó példán keresztül tegye egyértelművé az elhatárolásokat. Példa: Általános hatáskör: épített környezet védelme (kormány végrehajtási szabályozása (OTÉK) Különös hatáskör: építésügyért felelős miniszter szabályozása 47/1997. (XII.29.) KTM. Rendelet az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályairól I. fokú hatósági hatáskör: jegyző, körzetközpont jegyző (építésügyben) II. fokú hatósági hatáskör: közigazgatási hivatal vezetője (építésügyben) Anyagi jogi hatáskör: építési engedély kiadása, bontás elrendelése Eljárási jogi hatáskör: tűzoltóság megkeresése építési engedélyezési eljárásban

52 4.3.1.2. Hatósági jogkör szabályozásának
tartalma A hatósági jogkört telepítő jogszabály rendelkezik arról hogy: kikre kötelező; milyen elnevezésű döntés; mire jogosíthat, kötelezhet; milyen feltételek fennállása esetén; milyen eljárásban. Az előadó meleje ki, hogy nincs általában vett „hatóság”, elvileg bármely államigazgatási szerv feljogosítható hatósági jogkör gyakorlására, de ez kizárólag jogszabályban történhet. A dia a hatósági jogkört biztosító jogszabállyal szemben támasztott követelményeket mutatja be, vagyis azt, hogy a hatósági jogkört telepítő jogszabálynak mik a minimális tartalmi kellékei. Példán keresztül tegye értelmezhetővé a követelményeket! Példa: az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabály a hatósági jogkör telepítésénél az alábbikat tartalmazza Személyi hatály: építtető, kivitelező Döntés elnevezése: építési engedély, fennmaradási engedély, továbbépítési engedély, bontásra kötelező határozat Döntés tartalma: szomszéd tűrési kötelezettsége az épület helyreállításakor. Eljárás meghatározása: építési- használatbavételi eljárás eljárási szabályai (pl. 60 napos ügyintézési határidő megállapítása)

53 4.3.1.3. A közérdek megjelenési módjai az államigazgatási feladatokban
CSAK KÖZPONTI SZINTEN MEGJELENŐ FELADATOK EGYÉB SZEMPONTOK KÖZÉRDEK Az előadó hozzon mindegyik esetre példát: Példák: Koncentráció: szabvány, mértékhitelesítés Helyi érdekek szempontjából közömbös feladatok: meteorológiai tevékenység ellátása Helyi érdekekekkel szemben is érvényesítendő feladatok: műemlékvédelem, közegészségügy, állategészségügy, stb. Egyéb szempontok: Speciális illetékességi terület: vízügyi igazgatási szervek regionális illetékessége Különleges szakértelem: vámhatósági feladatok ellátása Speciális technikai feltételek: élelmiszerminősítés, állategészségügyi laborvizsgálat, stb. Költséges feladatok: bányafelügyelet Adatok hozzáférhetősége: ingatlannyilvántartás, „priorálás” a szabálysértési eljárásban HELYI ÉRDEKKEL SZEMBEN ÉRVÉNYESÍTENDŐ FELADATOK HELYI ÉRDEK SZEMPONT- JÁBÓL KÖZÖMBÖS FELADATOK

54 4.4. Az államigazgatás működésének tagolása
IRÁNYULTSÁG SZERINT ÉRINTETTSÉG SZERINT HATALMI JELLEG SZERINT ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK JELLEGE SZERINT CSAK TERMÉ- SZETES SZE- MÉLYT ÉRINT JOGI ESZKÖ- ZÖKKEL KÖZHATALMI MŰKÖDÉS KÜLSŐ MŰKÖDÉS CSAK SZER- VEZETET ÉRINT NEM JOGI ESZKÖZÖKKEL Az előadó mindegyik típusra hozzon fel példát, példákat. Példák: Irányultság szerint: Külső működés: hatósági tevékenység ellátása Belső működés: szerven belüli vezetői tevékenység ellátása (pl. teljesítményértékelés) Érintettség szerint: Csak természetese személyt érint: anyakönyvi feladatok Csak szervezetet érint: szervezetigazgatási feladatok (irányítás, felügyelet, ellenőrzés) Vegyes (személyt, szervezetet is érint): adóügyi, építésügyi feladatok Hatalmi jelleg szerint: Közhatalmi működés: engedélyezés, kötelezés, jogszabályalkotás Kooperatív működés: hatósági ellenőrzés közös ellátására az érdekelt szervek által kötött együttműködési megállapodás, térfigyelő rendszer működtetése Eszközök szerint: Jogi eszközökkel: klasszikus hatósági tevékenység Nem jogi eszközökkel: sportegyesületek szponzorálása „KOOPERATÍV” MŰKÖDÉS (SZERVEZŐ JEL- LEG, EGYÜTT- MŰKÖDÉS, SZOLGÁLTATÁS) BELSŐ MŰKÖDÉS SZERVEZE- TET ÉS TER- MÉSZETES SZEMÉLYT IS ÉRINT

55 4.5. A közhatalmi tevékenység
fogalma A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy az államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire kötelező döntéseket hozhatnak és e döntéseknek állami kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt.

56 4.5.2. Az államigazgatási szervek hatósági tevékenysége
A hatósági jogalkalmazás formái Közvetlen hatósági jogalkalmazás Hatósági felügyelet Jogok, kötelezettségek megállapítása Döntés kikényszerítése Hatósági ellenőrzés Szankcionálás Az előadó utaljon a jogérvényesülés kétféle formájára (önkéntes jogkövetés, hatósági jogalkalmazás útján történő jogérvényesülés). Mutasson rá arra, hogy ehhez igazodóan a hatóság szerepköre is eltér a kétféle jogérvényesülési formában. Így amikor a jogszabály alapján az abban foglalt jogok, kötelezettségek nem közvetlenül illetik, illetve terhelik az érintettet, akkor a jogszabály érvényesüléséhez a hatóság közreműködésére feltétlenül szükség van. Ebben az esetben a jogszabály feljogosítja valamely jogalkalmazó szervet arra, hogy a feltételek fennállása esetén jogokat, illetve kötelezettségeket állapítson meg az állampolgárok, illetve szervezetek részére. A másik esetben a jogszabály közvetlenül jogosítja, illetve kötelezi az érintettet, tehát a jogszabály hatósági közreműködés nélkül közvetlenül érvényesül az érintettek magatartásában. Ebben a körben a hatóság szerepe arra irányul, hogy hatósági ellenőrzés során győződjön meg arról, hogy az érintettek valóban teljesítik-e jogszabályi kötelezettségeiket. Normasértés esetén a jogsértőt kötelezetheti a jogszerű magatartás tanúsítására, illetve szankciót állapít meg. E körben tehát a hatóság csak jogsértés esetén dönt.

57 4.5.2. A hatósági jogalkalmazó
tevékenység fogalma A közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amikor jogszabály alapján egyedi ügyben jogokat, kötelezettségeket állapít meg, szankciót alkalmaz, egyedi jogvitát dönt el. Az előadó hozzon példákat a fogalom egyes fordulataira. Példák: Jogot állapít meg: építési engedély kiadása Kötelezettséget állapít meg: helyi adó kivetése Szankcionál: adóbírság kiszabása Jogvitát dönt el: birtokvitás ügyben hozott határozat

58 4.5.3. A hatósági jogalkalmazó cselekmények
JOGOT MEGÁLLAPÍTÓ ENGEDÉLY VALAMELY TEVÉKENYSÉG GYA- KORLÁSÁRA, TILTOTT TEVÉKENYSÉG ENGE- DÉLYEZÉSÉRE, ANYA- GI JAVAK ELOSZTÁSA JOGVITÁT ELDÖNTŐ HATÁROZAT, INTÉZ- KEDÉS TARTALMA KÖTELEZETTSÉGET MEGÁLLAPÍTÓ MEGHA- TÁROZOTT CSELEKVÉS, MAGATARTÁS TANÚSÍ- TÁSA, VALAMELY MAGA- TARTÁS ABBAHAGYÁSA, TILTÁSA, VALAMELY MAGATARTÁS TŰRÉSE, VALAMELY MAGATAR- TÁSTÓL TARTÓZKODÁS KÖZHITELŰ NYILVÁN- TARTÁSOK VEZETÉSE, HATÓSÁGI BIZONYÍT- VÁNYOK, IGAZOLVÁ- NYOK KIADÁSA Az előadó mindegyik típusú határozatra hozzon egy-egy példát! Példák: Jogot megállapító határozat: vállalkozói igazolvány kiadása, általában tiltott tevékenység egyedi engedélyezése: lőfegyver tartásának engedélyezése, anyagi javak elosztása: táppénz, nyugdíj megállapítása Kötelezettséget megállapító határozat: kötelezés a leromlott állagú épület helyreállítására, kötelezés a birtokháborító magatartás abbahagyására, attól való eltiltás a jövőre nézve, használati, gazdálkodási korlátozás lerendelése természetvédelmi okból Jogvitát eldöntő határozat: Közbeszerzési Döntőbizottság, Versenytanács, Hírközlési Döntőbizottság egyes döntései, birtokvitát eldöntő határozat Szankcionáló határozat: engedélyt visszavonó határozat, bírság kiszabása Közhitelű nyilvántartásba való bejegyzés, illetve annak megtagadása: ingatlannyilvántartás, lakcímnyilvántartás, gyógyszertörzskönyv, anyakönyv, stb. SZANKCIONÁLÓ REPARATÍV, REPRESSZÍV TIPIKUS FORMA A BÍRSÁG

59 4.5.4. A hatósági felügyelet tartalma
A jogszabályok és az ezek alapján hozott döntések figyelemmel kísérése, ellenőrzése. AZ ELŐADÓ MUTASSON RÁ ARRA, HOGY A HATÓSÁGI FELÜGYELET FUNKCIÓJA, HOGY A FELÜGYELETET GYAKORLÓ KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOLYAMATOSAN FIGYELEMMEL KÍSÉRJE, ELLENŐRIZZE, HOGY A JOGSZABÁLYOK CÍMZETTJEI BETARTJÁK-E A JOGSZABÁLYOKAT, AZ AZOK ALAPJÁN KIADOTT EGYEDI HATÓSÁGI HATÁROZATOK ELŐÍRÁSAIT. HA A JOGALANYOK JOGKÖVETŐ MAGATARTÁST TANÚSÍTANAK, AKKOR A HATÓSÁGI FELÜGYELET PUSZTÁN AZ ELLENŐRZÉSI JOGOSULTSÁG GYAKORLÁSÁBAN NYILVÁNUL MEG. HA AZ ELLENŐRZÉS SORÁN JOGSÉRTÉST TAPASZTAL, VAGY ANNAK VESZÉLYE FENNÁLL, AKKOR A FELÜGYELETET GYAKORLÓ SZERV JOGOSULT HATÓSÁGI AKTUSOK KIBOCSÁTÁSÁRA, KÖTELEZHET A JOGSÉRTÉS ABBAHAGYÁSÁRA, A JOGSÉRTŐ ÁLLAPOT MEGSZÜNTETÉSÉRE, MÁSRÉSZT SZANKCIÓT ALKALMAZHAT. Példa: „Lengyel” piacon végzett ellenőrzés

60 Intézkedési jogosítványok
A hatósági felügyelet eszközei Ellenőrzési jogosítványok Helyiségekbe beléphet. Iratokba betekinthet. Ellenőrzötteket meghallgat-hat. Eszközök, felhasznált anyagok műszeres vizsgálatát elvégezheti. Mintát vehet. Intézkedési jogosítványok A veszélyhelyzet elhárítása érdekében azonnal végrehajtandó hatósági intézkedést tehet. Hatósági jogalkalmazó határozatot hozhat. Felelősség megállapítására intézkedhet. Az előadó példákkal segítse a rendszerezés megértését! Példák: Veszélyhelyzet elhárítását célzó azonnali intézkedés: a tisztiorvosi szolgálat felügyelője az étteremben végzett ellenőrzés során megsemmisítheti a romlott élelmiszert Hatósági jogalkalmazói határozat: a fogyasztóvédelmi felügyelő az üzlet ellenőrzése során intézkedhet arról, hogy jól látható helyen helyezzék el a vásárlók könyvét, kötelezheti az üzlet vezetőjét, hogy az árakat tüntesse fel a termékeken, az üzletek működösére vonatkozó szabályok súlyos megsértése esetén (például hamisított márkajelű termékek értékesítése esetén) felfüggesztheti az óüzlet működését. Felelősségrevonás iránti intézkedés: tűzvédelmi bírság, fogyasztóvédelmi bírság, adóbírság, stb. kiszabása, illetve a vezetővel szemben fegyelmi, büntetőeljárás kezdeményezése

61 4.5.4. A törvényességi felügyelet sajátosságai
Nem tevékenységre, hanem egy szervezet teljes működésére kiterjed (általában a szervezeti, működési, döntéshozatali tevékenységre). A felügyelet során csak a tevékenységek jogszerűségét hivatott ellenőrizni. Normasértés esetén intézkedik a jogsértés megszüntetése iránt. Korlátozott eszközökkel rendelkezik. Az előadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a törvényességi felügyelet gyakorlása alapvetően a jogállamiság elvéből eredő állami feladat, hiszen a társdalom valamennyi tagjától, szervezetétől elvárja az alkotmány, hogy tevékenysége legyen összhangban a jogrendszer által támasztott követelményekkel. Ennek biztosítása az állami szervek feladata. Az államigazgatásban önállósult formái a törvényességi ellenőrzésnek az ügyészi törvényességi felügyelet, és az önkormányzatok felett gyakorol törvényességi ellenőrzés. A törvényeségi felügyelet és a törvényességi ellenőrzés közötti alapvető különbség abban áll, hogy a törvényességi felügyelet önállóan intézkedhet, jellemzően jogában áll megsemmisíteni a törvénysértő döntést, míg az ellenőrzés csak jelzést tehet, nem áll módjában a jogsértés megszüntetése iránt intézkedni. Éppen az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése példázza, hogy a felügyeleti jog gyakorlása megosztható a különböző hatalmi ágak között, az államigazgatás csak ellenőrzési jogosítványokkal rendelkezik (közigazgatási hivatal vezetője törvényességi észrevételt tehet) A kezdeményezés eredménytelensége esetén a bíróság, alkotmánybíróság jogosult a törvénysértő döntés megsemmisítésére.

62 Szolgáltató tevékenység (hatósági tevékenység Hatósági és szolgáltató
Az államigazgatási szerv hatósági (szakmai) és szolgáltató tevékenysége Államigazgatási szerv Szolgáltató tevékenység (hatósági tevékenység nélkül) Hatósági és szolgáltató tevékenység (együtt) Az előadó kösse az eddigi diák tartalmához a fentieket azzal, hogy a hatóság a klasszikus szerepeken túl (engedélyezés, kötelezés, tiltás, hatósági fleügyelet gyakorlása) egyre növekvő mértékben lát el közvetlenül, vagy közvetve szolgáltató típusú tevékenységet is (jogszolgáltatás mellett, vagy kizárólagosan materiális szolgáltatásokat nyújt) Ezt meg kell különböztetni attól, hogy a közigazgatás nem hatósági tevékenysége körében is ellát szolgáltató tevékenységet (pl. megszervezi a közoktatást, stb.). E dián arról van szó, hogy a szolgáltatás a hatósági tevékenységhez kapcsolódik. A kétféle szolgáltató szerepkört példákkal világítsa meg! Példa: Az egyik esetkör, amikor a hatósági tevékenység tartalma maga a szolgáltatás, így például a mérlegek hitelesítése, gépjárművek műszaki vizsgáztatása (hatósági és szolgáltató tevékenység együtt van jelen) A másik esetkör, amikor ellátja a hatóság a jogkörébe tartozó szolgáltatást, ugyanakkor a szolgáltatást piaci alapokon is hozzáférhetővé teszi. (pl. a Mérésügyi Hivatal az üzlet vezetőjének megrendelésére bevizsgálja, beméri a mérleget, vagy egy intézmény megerendeli a tűzoltókészülékek ellenőrzését a hitelességi időn belül) (szolgáltató tevékenység hatósági tevékenység nélkül)

63 4.6. Hierarchikus igazgatás
Államigazgatási szervek belső igazgatása (vezetés) Alárendelt államigazgatási szervek igazgatása (irányítás) A szerv vezetőjének a feladata Irányító szerv feladata Az előadó az alábbi magyarázattal egészítse ki a dián megjelent fő elemeket. Belső igazgatás: A BELSŐ IGAZGATÁS FELADATA A SZERVEK MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SZERVEZETI KERETEK, SZEMÉLYI ÉS ANYAGI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA, A SZERVEZETEN BELÜLI MUNKAMEGOSZTÁS KIA LAKÍTÁSA, A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK ÖSSZEHANGOLÁSA, A SZERVEZET FOLYAMATOS ÉS ZAVARTALAN MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA. ÁLTALÁBAN A SZERVEZET VEZETŐJÉNEK A JOGA A BELSŐ MŰKÖDÉSI REND SZABÁLYOZÁSA. TESTÜLET ESETÉN A TESTÜLETI MŰKÖDÉS SZABÁLYAIT A TESTÜLET SZMSZ-E (ÜGYRENDJE) TARTALMAZZA. A BELSŐ IGAZGATÁS JOGI KERETEIT JELLEMZŐEN A KÖZTISZTVISELŐI JOG HATÁROZZA MEG. Irányítás: AZ IRÁNYÍTÁS ÖNÁLLÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖZTI TARTÓS HATALMI VISZONY, AMELYBEN AZ IRÁNYÍTÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV OLYAN JOGOSÍTVÁNYOKKAL RENDELKEZIK, AMELYEK ALKALMASAK ARRA, HOGY AZ IRÁNYÍTOTT SZERV MŰKÖDÉSÉRE MEGHATÁROZÓ EREJŰ BEFOLYÁST GYAKOROLJON. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSON BELÜL SZIGORÚ ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉGI VISZONYOK ÉRVÉNYESÜLNEK, EZÉRT AZ IRÁNYÍTÓ SZERV SZÉLES IRÁNYÍTÁSI JOGOSÍTVÁNYOKKAL RENDELKEZIK. ÁLTALÁBAN A KÖZVETLEN FELETTES GYAKOROLJA A JOGOSÍTVÁNYOKAT, DE AZ IS ELŐFORDUL, HOGY EZEK MEGOSZLANAK A FELETTES ÉS ANNAK FELETTESE KÖZÖTT.

64 4.6.2. Irányítási jogosítványok
Jogi eszközök Nem jogi eszközök Normatív eszközök Egyedi eszközök Az előadó hozzon példákat az egyes jogosítványok gyakorlására Példák: Átszervezés: a munkaügyi központokat 12 év alatt háromszor is jelentősen átszervezték Működési feltételek biztosítása: költségvetés elfogadása, illetve jóváhagyása Belső szervezeti rend kialakítása: az iskola SZMSZ-ét a fenntartó önkormányzat hagyja jóvá Működés szabályozása: a közigazgatási hivatalok szervezetéről, jogállásáról szóló kormányrendelet Egyedi utasítási jog: számoljon be az iskolaigazgató az intézmény működéséről, vagy a II. fokú hatóság az I. fokú hatóságot eljárásra utasítja (egyedi utasítás és nem vezet hatáskörelvonáshoz) Felügyeleti jogosítványok gyakorlása: komplex ellenőrzés elvégzése, a II. fokú hatóság felügyeleti intézkedés keretében megsemmisíti, vagy megváltoztatja az I. fokú határozatot Instrukciós jogosítványok: figyelemfelhívás, pozitív, negatív ösztönzés, képzés, továbbképzés, értekezlet, tapasztalatcsere, módszertani útmutató kiadása, napi kapcsolat az irányított szervvel (munkaértekezletek)

65 4.7. Állami vagyonnal gazdálkodó szervezetek igazgatása
1990-ig: közvetlen államigazgatási irányítás. 1990-ben az Ötv.-vel leválik az állami vagyonról az önkormányzati vagyon. 1990-et követően, 2007-ig kettős igazgatás az állami tulajdon tekintetében: kincstári vagyon: Kincstári Vagyoni Igazgatóság vállalkozói vagyon: Állami Vagyonügynökség (később: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.) 2007-et követően (2010-ben korrekció): a Nemzeti Földalap kivételével egységes – tulajdonosi – irányítás: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról

66 Az államigazgatás működése
4. fejezeti összefoglaló Az államigazgatás rendeltetése, a közérdek képviselete; Az államigazgatás funkciói (védelmi, biztonsági, nemzetközi politikai, gazdasági, közszolgáltatás-szervező, államszervezet működését biztosító funkciók) Az államigazgatási feladatok általános jellemzése (alapfogalmak: feladat-hatáskör-hatósági jogkör, illetékesség, hatósági jogalkalmazás); Az általános közérdek megjelenése az államigazgatási feladatokban (csak központi, helyi érdek szempontjából közömbös, helyi érdekkel szemben érvényesítendő feladatok, a feladatok szabályozásának egyéb szempontjai) Az államigazgatás működésének tagolása (belső-külső, személyekre, szervezetekre, mindkettőre irányuló, jogi, nem jogi eszközökkel megvalósuló, közhatalmi, kooperatív feladatellátás); Közhatalmi tevékenységek (jogalkotás, jogalkalmazó tevékenység); Hatósági jogalkalmazás és hatósági felügyelet; Szakmai és szolgáltató tevékenység; Hierarchikus igazgatás (belső igazgatás, alárendeltek igazgatása); Közintézetek igazgatása, állami vagyonnal gazdálkodó szervek igazgatása. Államigazgatási funkció: Az államigazgatás funkciói azoknak a feladatoknak az összekapcsolását jelentik, amelyeknek azonos a rendeltetése az igazgatási folyamatban, vagyis az államigazgatásnak a társadalomra gyakorolt hatásában. Feladatkör: A feladatkör tehát az adott államigazgatási szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összessége, tevékenységének irányát, célkitűzéseit foglalja össze. Hatáskör: A hatáskör a feladatok ellátására az adott szervnek a rendelkezésére bocsátott jogi eszközök, vagyis a jogszabályban biztosított jogosítványok és kötelezettségek összessége. Illetékesség: Az illetékesség az azonos hatáskörű szervek közötti területi munkamegosztást jelenti. Hatósági jogalkalmazás: A hatósági jogalkalmazás az államigazgatási szerveknek, mint hatóságoknak olyan tevékenysége, amelyet a nekik alá nem rendelt személyekre, szervekre vonatkozóan gyakorolnak, és amelynek a célja, hogy az általánosan kötelező jogszabályt konkrét ügyekben alkalmazzák, és ennek során ún. hatósági döntéseket hoznak, vagy egyéb hatósági jogérvényesítő cselekményeket végeznek. Hatósági jogkör: A hatósági jogkört tehát mindig külön jogszabályi felhatalmazás biztosítja az államigazgatási szerv számára. A hatósági jogkör szabályozásakor a jogalkotónak mindig pontosan meg kell határozni, hogy mi lehet a hatósági jogkör tartalma. A jogalkotónak rendelkeznie kell arról, hogy -       -  kikre vonatkozóan hozhat a hatóság kötelező erejű döntést, -        - milyen elnevezésű döntést adhat ki (engedély, kötelezés, bírság, jóváhagyás stb.), -         -mire jogosíthat, kötelezhet a hatósági döntés, hatósági határozat, -         -milyen feltételek fennállása esetén gyakorolhatja a hatósági jogkört, -         -milyen eljárásban gyakorolhatja a hatósági jogkört az államigazgatási szerv.  A hatósági jogalkalmazást mindig olyan szervekre, személyekre vonatkozóan gyakorolja az államigazgatás, akikkel nem áll szervezeti alá- fölérendeltségi kapcsolatban. Irányítás: Az irányítás önálló államigazgatási szervezetek közötti viszony, olyan tartós hatalmi viszony, amelyben az irányítást végző államigazgatási szerv olyan jogosítványokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak arra, hogy az irányított szerv működésére meghatározó befolyást gyakoroljon.

67 5. fejezet: Az államigazgatás helye az Európai Közigazgatási Térben
A fejezettel elérni kívánt célok A vizsgázó: Átfogóan ismerje meg az EU felfogását és fő szabályait a tagországok közigazgatásáról; Legyen képes áttekinteni a tagjelölt országok államigazgatásával kapcsolatos főbb uniós elvárásokat; Ismerje meg a fejlett országok közigazgatás-fejlődésében megjelent új tendenciák alapvető elemeit.

68 5.1. A közös Európai Közigazgatási Térről
Az unión belül a tagországok közigazgatása a belső szuverenitás körébe tartozó kérdés, melyre nincs uniós szabályozás. A Római Szerződés és a koppenhágai kritériumok azonban azt követelik a jelölt országoktól (és a tagállamoktól is), hogy a közösségi vívmányokat megvalósítani képes nemzeti közigazgatással rendelkezzenek. A konkrét elvárásokat az 1997-es holland elnökség alatt készített közös Európai Közigazgatási Tér című anyagból ismerhetjük meg.

69 5.1. A közös európai térre vonatkozó
célkitűzések Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus. Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend. Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést biztosító kormányzati szervezet. Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások, a hatások értékelésének lehetővé tételével. Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő közszektor kiépítése. Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, megfelelő eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát. Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő szabályozása. Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése. Közintézmények elszámoltathatósága. Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése. Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus. Független bírósági rendszer megléte. Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett működő, de politikamentes rendvédelmi erők működése.

70 5.2. A központi államigazgatási szervek kapcsolódása az Európai Közigazgatási Térhez
uniós szabályok végrehajtása döntés-előkészítésben történő közreműködés Többszintű rendszer: összehangolásáért felelős: EKTB (az EKTB jogállása, feladatai, eljárása) a szakértői csoportok (ehhez kapcsolódóan a tárgyalási álláspont kialakításának és képviseletének eljárási szabályai)

71 5.2. A területi államigazgatási szervek kapcsolódása az Európai Közigazgatási Térhez
A területi és helyi államigazgatási szervek, mint uniós aktusok végrehajtói. A különböző uniós tagállamok hatóságainak együttműködése (alapvető szabályai a Ket.-ben): jogsegély; külföldi határozat hazai végrehajtása; hazai határozat külföldi végrehajtása.

72 5.3. Új tendenciák az államigazgatás
fejlesztésében Új közmenedzsment (a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja, hierarchia oldása, egyéni felelősség fokozott érvényesítése, döntési jogkörök decentralizációja). A közszolgálati rendszer nyitottabbá, átláthatóbbá tétele. Működési hatékonyságot javító piaci módszerek átvétele (vegyes tapasztalatok, kiszervezés). Nyitottabb szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése. Minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása. Egyéni és szervezeti teljesítményértékelés bevezetése (vezetői minőségbiztosítási rendszerek). Szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv és a szolgáltatást igénybevevők önkéntes megállapodása és ez képezi a szervezeti teljesítményértékelés alapját (angolszász példa). Feladatellátás megállapodásokon, polgári jogi szerződéseken keresztül (ellenőrző hatóságok megállapodása a közös ellenőrzésről). Az előadó emelje ki az új tendenciák közös forrását és célját! Hatékonyság Eredményesség Minőség Költségvetési racionalizáció

73 Az EU csatlakozás hatása az államigazgatásra, új tendenciák
5. fejezeti összefoglaló Az európai unió és a nemzeti közigazgatás kapcsolata (belső szuverenitás, megfelelőségi elvárás a római szerződésben, illetve a koppenhágai kritériumokban). A közös európai közigazgatási tér (1997-es dokumentum) államigazgatásra vonatkozó fő célkitűzései. Új tendenciák az államigazgatás fejlesztésében (új köz-menedzsment, korszerű vezetési, szervezési, igazgatási módszerek, eljárások, a közigazgatás és a benne dolgozók teljesítményének mérése, minőségbiztosítási rendszerek). New Public Management: (Új Közmenedzsment):A közigazgatás működésének megújítása, valamint hatékonyságának javítása érdekében a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja a cél. E célkitűzés párosul a zárt rendszert képező közigazgatás nyitottabbá átláthatóvá tételével mind az ügyfelek, mind pedig a civil szféra számára.