Kovács Eszter tudományos segédmunkatárs,

Az előadások a következő témára: "Kovács Eszter tudományos segédmunkatárs,"— Előadás másolata:

1 A Dél-Dunántúl oktatási helyzetének néhány főbb változása a rendszerváltás óta
Kovács Eszter tudományos segédmunkatárs, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. Vándorgyűlése, Révkomárom, november Kutatásomat a TÁMOP 4.2.2/B-10/ számú projekt támogatta

2 A téma aktualitása A rendszerváltás után a közoktatás működtetése önkormányzati kötelező feladattá vált Az oktatásügy legnagyobb problémái az alulfi- nanszírozottság, a heterogén és esetenként alacsony színvonal és a szegregáció A Dél-dunántúli régió aprófalvas településszer- kezetéből adódóan a fenntartási problémák foko- zottan jelen vannak A jelenleg készülő új köznevelési törvény újra állami irányítás alá venné a közoktatást A tervezet az óvodai nevelésre nem vonatkozik

3 A Dél-Dunántúl településeinek megoszlása az általános iskolai oktatás rendelkezésre állása szerint, 2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

4 A települések megyénkénti megoszlása az általános iskolai oktatás rendelkezésre állása szerint megyékben, 2010 Somogy megye Tolna megye Baranya megye

5 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján
Általános iskolával rendelkező települé-sek aránya a Dél-Dunántúl kistérsége-iben, 2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

6 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján
Általános iskolával rendelkező települé-sek aránya a Dél-Dunántúl kistérsége-iben, 1990 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

7 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján
A Dél-Dunántúl kistérségeiben az álta-lános iskolával rendelkező települések arányváltozása, Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

8 Forrás: A Sásdi kistérség közoktatás-fejlesztési terve (2007-2013)
A Sásdi kistérség óvodás és általános iskolás gyermekeinek megoszlása a bejárás módja szerint, 2006 Forrás: A Sásdi kistérség közoktatás-fejlesztési terve ( ) Óvoda/ iskola- busszal 47% Egyéb 11% Falu- gondnoki szolgálattal 20% Tömegköz- lekedési eszközzel 22% Egyéb 1% Falugond- noki szol- gálattal 8% Tömegköz- lekedési eszközzel 74% Iskolabusszal 17%

9 Önkormányzati társulások létrejötte és ennek buktatói
A társulás lehetőségét már az Ötv. (1990. évi LXV. tv.) is tartalmazta (közoktatás kötelező önkormányzati feladat, de nem kötelező önállóan iskolát fenntartani) Főként a Dél-dunántúli, 1000 fő alatti településekre jellemző az intézmény-fenntartó társulás 1990-es évek elején kevés társulás, oka: a tanács- rendszert követő „önigazgatás reneszánsza”, települési vezetők presztízs-szempontjai, bejárás nehézségei Az évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről, majd a évi CVII. tv. a többcélú kistérségi társulásokról pontosította a jogi kereteket – így is gyakori a formális együtt- működés; gyakran a társulási normatíva ösztönzi A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája

10 Az óvodával rendelkező települések aránya a Dél-Dunántúlon és megyén-ként, 2010
Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

11 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján
Az óvodával rendelkező települések aránya a Dél-Dunántúl kistérségeiben, 1990 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

12 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján
Az óvodával rendelkező települések aránya a Dél-Dunántúl kistérségeiben, 2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

13 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján
A Dél-Dunántúl kistérségeiben az óvodával rendelkező települések arány-változása, Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

14 A csökkenés okai Hazánk a IV. népesedési ciklusba ért: csökkenő, elöregedő népesség, csökkenő gyermekszám – országos tendencia Bár néhány, általában jelentős arányban roma népességű település népessége növekszik, a Dél- Dunántúlon kistérségi szinten még a születésszám csökkenése jellemző Az elaprózott településszerkezet nem kedvez az intézmények méretgazdaságos működésének Az önkormányzatok forráshiánya és a normatív támogatás csökkenése miatt a szegényebb településeken alulfinanszírozottá vált a közoktatás (ami a települések közötti oktatási társulásoknak sem kedvez)

15 Az élveszületések számának alakulása Magyarországon és a Dél-dunántúli régióban, 1990-2009
Forrás: KSH 2011 Dél-dunántúli régió Forrás: KSH 2011

16 Az élveszületések számának alakulása Baranya, Somogy és Tolna megyében, 1990-2009
Forrás: KSH 2011

17 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján
A születésszám csökkenése a Dél-Dunántúl kistérségeiben (százalékos változás 1990-ről 2009-re) Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

18 A népesség korösszetétele Magyar-országon és a Dél-dunántúli régió-ban, 2010
Forrás: KSH 2011 Dél-dunántúli régió Forrás: KSH 2011

19 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján
A 15 évnél fiatalabb népesség teljes népességen belüli aránya a Dél-Dunán-túl kistérségeiben, 2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

20 Az 500 főnél kisebb népességszámú települések aránya a Dél-Dunántúl kistérségeiben, 2011

21 A településszerkezet hatása az intézmény-ellátottságra, 2010
Általános iskolával rendelkező telepü-lések aránya A településszerkezet hatása az intézmény-ellátottságra, 2010 500 fő alatti települések aránya Óvodával rendelkező települések aránya

22 A Dél-dunántúli régió településszerkezete és a települések általános iskolával való ellátottsága, 2009 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Terület Településméret 1000 fő alatt fő 5000 fő felett Népesség (fő) Száma (db) Ált. isk. rendelk. Baranya 85 229 256 48 74 052 40 36 7 Somogy 75 239 179 45 59 Tolna 31 918 60 19 80 360 41 8

23 Általános iskolai feladat-ellátási helyek fenntartó szerinti megoszlása a Dél-dunántúli régióban, 2010 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

24 Várható változások az új köznevelési törvényben
A 2012-ben hatályba lépő új közoktatási törvény koncepciója szerint az önkormányzati iskolák nagy része állami fenntartásba kerül át (kivéve a 2000 fő fölötti önkormányzat önként visszaveheti a működtetést) Elképzelhető, hogy így a leghátrányosabb helyzetű, falusi iskolák működtetésére több forrás áll majd rendelkezésre Ez önmagában nem oldja meg a méretgazdaságossági problémákat és a szegregáció veszélyét (alsó tagozat és óvoda indítása 8 gyermek szüleinek kérésére kötelező) Törekvés az egységes színvonal biztosítására: rendszeres külső szakmai kontroll bevezetése

25 Köszönöm a figyelmet! Várom kérdéseiket!