Osztályfőnöki műhelyfoglalkozás Csillag Ferenc – pedagógiai szakértő

Az előadások a következő témára: "Osztályfőnöki műhelyfoglalkozás Csillag Ferenc – pedagógiai szakértő"— Előadás másolata:

1 Osztályfőnöki műhelyfoglalkozás Csillag Ferenc – pedagógiai szakértő
Az osztályfőnöki kompetenciák fejlesztése – a mindennapok nevelési lehetőségei Osztályfőnöki műhelyfoglalkozás 2011. április 7. Csillag Ferenc – pedagógiai szakértő

2 A nevelés és a kompetencia fogalmának értelmezése Nagy József szerint
A nevelés fogalma: Olyan szándékos és célirányos akciók összessége, amelyek az egyén fizikai, erkölcsi és értelmi erőinek fejlesztésére irányulnak. A nevelés alapvetően értékközvetítő folyamat. A nevelés nem mindig céltudatos, sokszor jellemző a spontán elemek érvényesülése. Törekednünk kell a céltudatosságra, az iskola a céltudatos nevelés megvalósítója, míg a család a spontán nevelés lehetőségeivel él. Tudatosság: mit, miért csinálunk, csináltatunk. A tanár mindig tudja, hogy mit, miért csináltat, a tanuló is mindig tudja, hogy mit, miért csináltatnak vele.

3 Nagy József: a XXI. század és nevelés (2000)
A Nevelés: a személyiségfejlődés segítése. Nem vezetés és irányítás, hanem az önállóság optimális figyelembevételére irányul. Segítés: mely optimálisan figyelembe veszi az önállóságot.

4 A konstruktív életvezetés
A nevelés egyik célja a konstruktív életvezetés kialakítása. Konstruktív életvezetés: Olyan életvitel, amely szociálisan értékes, ugyanakkor egyénileg is eredményes. Így megfelel az érték kettős kritériumának, vagyis egyfelől közösségfejlesztő jellegű, másrészt az egyén fejlődését is elősegíti, vagyis egyben önfejlesztő jellegű is. A konstruktív életvezetés a konstruktív tevékenységformákban nyilvánul meg (pl. munka-, tanulásszeretet, segítőkészség). Az egyénnél kialakul a konstruktív tevékenység repertoár, ezzel alapozódik meg a konstruktív életvezetés. A konstruktív tevékenységformákat megerősítjük (jutalom, dicséret); a destruktív magatartás- és tevékenységformákat megpróbáljuk visszaszorítani, leépíteni (büntetés, szidás).

5 Autonóm erkölcsiség A nevelés végső célja az autonóm erkölcsiség (autonóm moralitás) kialakítása. Autonóm erkölcsiség: Az egyén nem külső hatásra, hanem hivatástudatból, belső késztetés alapján cselekszik. Szerepe van a társadalom által elvárt magatartási formáknak, a hagyományoknak, a konvencióknak.

6 A nevelés fogalma – más megközelítésben:
Segítés: - Proszociális viselkedés: a. Altruisztikus (másokra tekintettel levő, önzetlen) b. Egoista c. Erkölcsös viselkedés d. Erkölcstelen viselkedés - Antiszociális viselkedés - Nevelés eszköze 2. Pozitív irányú személyiségfejlődés segítése 3. Szándékos szocializáció 4. Szándékos személyes kontaktusok 5. A szocializációs rendszerek szándékos szervezése és működtetése

7 Részletes magyarázat 1. Proszociális viselkedés: a társas létet elősegítő viselkedés a/ Altruisztikus: önzetlen viselkedés, mások érdekeit is figyelembe vevő szociális viselkedés. b/ Erkölcsös viselkedés: Az adott közösség társadalom által kialakított szokásoknak, normáknak megfelelő szociális viselkedés

8 Részletes magyarázat 2. Antiszociális viselkedés: a/ Egoista: önző viselkedés, személyes önös érdekeket szolgáló viselkedés b/ Erkölcstelen: az adott közösség, társadalom által kialakított szokásoknak, normáknak ellentmondó szociális viselkedés önző – önzetlen: Egyik se legyen domináns, mert kiegészítik egymást, hisz mindenkinek vannak önös érdekei erkölcsös- erkölcstelen: Kizárják egymást Öröklött alapja: A nevelés, mint segítő viselkedés az utógondozási hajlamból, és a kötődési hajlamból vezethető le.

9 Nevelés eszköze: kommunikáció
3 éves korra kialakul az éntudat, és felbomlik a duálúnió (egység az érzelmi-indulati téren). A gyermek szembesül a felnőtt világ normáival, próbálkozik. Nő az önállóság, felbomlik a proszociális (az adott társadalom normáin belül elfogadott személy, közösség védelmében kivitelezett) viszony és kiegészül a szocializáció proszociális alapszabályaival.

10 A személyiség felépülése, funkcionális modellje:
Kompetencia: Valamely funkciót szolgáló motívum- és tudásrendszer. Motívumrendszere: a döntés. Képességrendszere: a kivitelezés. Mindkettő feltétele, és eszköze: ismeretrendszer A tudomány által elfogadott fogalom-meghatározás alapján: A személyiség komponensei, komponensrendszerei, meghatározott funkciót szolgáló képességek, motívumok, melyek egzisztenciális funkcióval rendelkeznek.

11 Kompetencia fogalma A kompetencia fogalmát úgy határozhatjuk meg, mint egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. Ebben a meghatározásban az alapvető azt jelenti, a kompetencia eléggé tartós része a személyiségnek, hogy valószínűsítse a viselkedést a helyzetek és feladatok (szerepek) széles skáláján. Az okozati kapcsolat azt jelenti, hogy az adott kompetencia okozza, vagy legalábbis előrevetíti a viselkedést és a teljesítményt. A kritériumnak való megfelelés értelmében a létező kompetenciák alapján megjósolható, ki fog valamit jól vagy rosszul csinálni egy specifikus kritériumnak megfelelően. A kiváló teljesítményszint a sztenderd eltérés az átlagostól fölfelé, a hatékony teljesítés pedig a végzés minimálisan elfogadható szintjét jelenti.

12

13 Az egyén szintjén a kompetenciáknak öt összetevőjét határozhatjuk meg:
1. Ismeretek, a tudás (knowledge): információk, amivel a személy rendelkezik; 2. Készségek, jártasságok (skills), melyek bizonyos fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességét adják; 3. Önértékelés, szociális szerepek, melyek személyes értékek (value) mentén szerveződnek, tehát olyan attitűdök, értékek, melyeket a személy fontosnak ítél, hogy legyenek vagy megtegye őket pl. siker, karrier; 4. Személyiségvonások (character), vagyis pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre, információkra adott válaszok; 5. Motivációk (motivation), irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé.

14 Nagy József meghatározása
Kompetencia fajtái: 1. Kognitív (megismerő, a megismerésre vonatkozó) kompetencia, 2. Személyes kompetencia, 3. Szociális kompetencia, 4. Speciális kompetenciák.

15 Kompetencia fajták 1. a/ Kognitív kompetencia: Az információfeldolgozást szolgáló pszichikus komponensrendszer. Motívumai: (viszonyítási alap, mely döntésekre késztet) - megismerési-, felfedezési vágy, - alkotásvágy, - sikervágy, - érdeklődés, - ambíció, - kötelességtudat, - kudarcfélelem.

16 Kompetencia fajták 2. Képességek: (kivitelezés megvalósítása)
- tudásszerzés, - gondolkodás, - tanulás, - megfigyelés, - értelmezés, - igazolás, - beszéd. Erre a kompetenciára épül az összes többi kompetencia, melyek nem működhetnek információfeldolgozás nélkül.

17 Kompetencia fajták 3. b/ Személyes kompetencia: Túlélésre és az életminőség megőrzésére irányulnak - Egyed túlélése, - Testi-lelki egészség, - Önvédő mechanizmusok, - Optimális működés fenntartása, - Életkörülmények fenntartása.

18 Kompetencia fajták 4. Motívumai: - biológiai szükséglet,
- komfortszükséglet, - szuverenitás igénye, - önértékelés. Képességek: - igényeket kielégítő képességek, - önellátás, önvédelem stb.

19 Kompetencia fajták 4. c/ Szociális kompetencia: A társadalomba való beilleszkedésre irányul. Az emberiség fennmaradásának igénye, mely az egyént is szolgálja, de a csoport működésének a feltétele is. Motívumai: - a szociális értékek meghatározzák a döntéseket, - kötődés, hovatartozás hajlama, - előítéletek, szokások, magatartások. Képességei: - szociális kommunikáció, - nevelési képesség, - kontaktuskezelési képesség, - kötődési képesség, - szervezési képesség, - érdekérvényesítési képesség.

20 Kompetencia fajták 6. d/ Speciális kompetenciák:
Az előzőekre épülő valamely speciális szakterületre irányuló kompetencia. Speciális képességek, szokások, készségek, ismeretek, cselekvésminták összessége. Alapja: - alkotóképesség, - kompetenciának megfelelő képesség, - speciális adottságok.

21 A nevelés, mint a kompetenciák fejlődésének segítése:
A nevelés, oktatás, képzés az eredményes hatékony viselkedés pszichikus feltételeinek kialakítására irányul. A kompetenciákból levezethetők; - konkrét nevelési feladatok jellemzik, - megvalósítható az oktatáselmélet és a neveléselmélet szerves egysége.

22 Az érzelmi kompetencia szerkezete Goleman alapján
Személyes (egyéni) kompetenciák Ezek határozzák meg, hogyan irányítjuk önmagunkat. Érzelmek felismerése, én-tudatosság, önismeret Érzelmek kezelése, önszabályozás Motiváció Szociális kompetenciák: Ezek a társas kapcsolataink irányításában játszanak szerepet Mások érzelmeinek felismerése, empátia Kapcsolatirányító képesség

23 Az érzelmek felismerése
Érzelmeink, erős és gyenge oldalaink, értékrendünk mély megértése: érzelmi tudatosság, pontos önértékelés, önbizalom, intuíció képessége.

24 Önszabályozás/Önuralom
Képesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat: érzelmi önkontroll, kongruencia, (hitelesség) rugalmasság, optimizmus.

25 Motiváció Olyan érzelmi jellegű törekvések, amelyek serkentik és irányítják a kitűzött célok elérését. teljesítménymotiváció, elköteleződés, kezdeményezőkészség.

26 Empátia Mások érzéseinek, szükségleteinek és meggyőződéseinek ismerete. mások megértése, mások fejlesztése, kliensközpontúság, a sokszínűség értékelése.

27 Az empátia pontosságát ronthatja
Ha az érzelmek kifejezése tudatosan gátolt. Ha az észlelő nem tudja vagy nem akarja értelmezni a viselkedést (motiváció hiány). Stressz  önmagára figyel. A másik feltételezett túlzott ismerete. Környezeti tényezők.

28 Gyermekek szociális kompetenciája
Felhívni magára a felnőttek figyelmét. Kiaknázni a felnőttekből adódó lehetőségeket. Társakhoz kapcsolódó érzések kifejezése. Vezetés, követés, utánzás képessége. Teljesítmény feletti büszkeség. Interakciók száma, milyensége.

29 Társas készségek: Olyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki. Meggyőző erő Kommunikáció Konfliktuskezelés Vezetés A változás katalizálása Kapcsolatépítés Együttműködés

30 Szociális képességrendszer
Kommunikáció Szervezés Érdekérvényesítés Szociális tanulás Tolerancia Kapcsolatteremtés Szociális elfogadás Én elfogadás

31 Életkészség tanítása Társas kompetenciák:
önkontroll, társas tudatosság, probléma megoldás, önmegnyugtatásra szolgáló eljárás, „csak nyugi”, 8 lépéses döntéshozatali stratégia. Viselkedési problémák megelőzése: mediátor – közvetítő szerep

32 Életkészség tanítása Társas támogatás Eseményekhez kötött szolgáltatás
proaktív, önerőből meg tudja oldani, más tudja megoldani. Pozitív szolgálatok: Leghatékonyabb empátia fejlesztés Kortárssegítés – idősek segítése

33 Köszönöm a figyelmet. „Az ember gyorsan beletanul abba, aminek belsőleg szükségét érzi.” Thomas Mann