Ökológiai lábnyom Készítette:Kupi Marcell

Az előadások a következő témára: "Ökológiai lábnyom Készítette:Kupi Marcell"— Előadás másolata:

1 Ökológiai lábnyom Készítette:Kupi Marcell
SIOK Beszédes József Általános Iskola,Speciális Tagozat és Módszertani Központ Siófok,Szépvölgyi u. 2. Felkészítő tanár:Csizmadia Lajos

2 Fogalma Az ökológiai lábnyom egy erőforrásvizsgálásban és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége a fogyasztott termékek kitermeléséhez és a kibocsátott hulladék elnyeléséhez. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

3 Ökolábnyom-analízis Az analízis figyelembe veszi az egyes csoportok – mint egy család vagy város – energia-, étel-, víz-, építőanyag- és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. A relatív fogyasztás meghatározásával az embereket a kitermelt termékek tudatosabb(gazdaságosabb) felhasználására,a pazarlás csökkentésére és ennek megfelelően a fogyasztói társadalomban bevett szokásaik megváltoztatására igyekszik rábírni. Az ökológiai lábnyomok adatait gyakran használják érvként a jelenlegi életmód fenntarthatóságáról szóló vitákban.

4 Minden ember használ halászati-vagy földterületeket
Minden ember használ halászati-vagy földterületeket. Az ökolábnyom ezeknek az összessége és a következő hat tényezőből tevődik össze: Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága. Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges. Erdő lábnyom: Az éves rönkfa, papíralapanyag-, faáru és tűzifa-felhasználás alapján becsült terület. Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték. Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye. Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága

5 Az ökológiai lábnyom nagysága és változása
1961-ben az egy főre eső ökológiai lábnyom még csak 0.88 volt, ez napjainkra már elérte a 2.2 hektárt. Magyarország ökológiai lábnyoma 3.7 hektár. A Földön minden emberre csak 1.8 hektár terület jut, ez is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a Föld által nyújtott lehetőségek szerint tehetnénk.

6 A tíz legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező ország 2004-es adatok szerint:
Amerikai Egyesült Államok: 9,57 ha Egyesült Arab Emirátusok: 8,97 ha Kanada: 8,56 ha Norvégia: 8,17 ha Új-Zéland: 8,13 ha Kuvait: 8,01 ha Svédország: 7,95 ha Ausztrália: 7,09 ha Finnország: 7,00 ha Franciaország: 5,74 ha

7 A legalacsonyabb értékekkel rendelkező országok 2004-es adatok szerint:
Costa Rica: 1,91 ha Azerbajdzsán: 1,91 ha Panama: 1,89 ha Gabon: 1,87 ha Irán: 1,85 ha Ecuador: 1,77 ha Szíria: 1,74 ha India: 0,76 ha Angola: 0,76 ha Örményország: 0,75 ha Pakisztán: 0,67 ha Etiópia: 0,67 ha Tadzsikisztán: 0,65 ha Burundi: 0,63 ha Kongó: 0,62 ha Haiti: 0,62 ha Nepál: 0,57 ha Mozambik: 0,56 ha Banglades: 0,50 ha

8 Jól példázzák ezt azok a cipőmodellek is, melyek a Tükörben a Világ kiállításon mutatják be az egyes nemzetek lábnyomát humoros, érthető formában.

9 A magyar lábnyom egy kínai szandálból és egy kanapéból áll
A magyar lábnyom egy kínai szandálból és egy kanapéból áll. A kanapé azt szimbolizálja, hogy mi magyarok elsők vagyunk a világon tévénézésben,ugyanis átlagosan minden magyar napi 4 órát tévézik. Emellett keveset sportolunk, ennek egyik sajnálatos következménye, hogy a magyarok majdnem fele túlsúlyos! A kínai szandál arra is rámutat, hogy van még tennivalónk a tudatos vásárlás terén, mert nem feltétlenül a legolcsóbb áru a legjobb.

10 Az amerikai ökolábnyom is nagyon beszédes, a rengeteg fogyasztási cikk mellett az ő lábnyomukat terheli például a légkondicionálók túlzott használata és az egy főre eső úszómedencék magas aránya!

11 Mikor lőttünk túl a célon?
Bő két évtizeddel ezelőtt,1987-ben léptük át azt a kritikus határvonalat, ahol fogyasztásunk mértéke elérte, illetve túllépte azt a határt, amellyel a természet erőforrásait és szolgáltatásait biztosítani tudta az emberiség számára. Akkor lőttünk túl a célon. Azóta folyamatosan merítjük ki az "éléskamrát". Napjainkra már 50%-kal több erőforrást fogyasztunk, s ez az arány sajnos ebben a pillanatban is folyamatosan növekszik. "A világ erőforrásai elegendőek, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de arra már nem, hogy kielégítsék mindenki mohóságát!" (Mahatma Gandhi)

12 Kritika Az ökológiailábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható a délebbi területek lakóira. Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy képtelen az egy háztartásban élők külön fogyasztóként való kezelésére (például egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak.) Hogy kiküszöböljék a fenti hibákat, az ökológiai lábnyom-modelleket folyamatosan finomítják. Még így is az elemzések inkább tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrástakarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban. Nem szabad tönkretennünk a bolygónkat!

13 Kérdések Melyek hazánk legnagyobb hibái a Földdel szemben?
Mennyire terheljük túl bolygónkat? Milyen gyorsan nőnek az ökológiai lábnyomok méretei? Mit tehetünk a folyamatos növekedés ellen?

14 Köszönöm a figyelmet!

15 Források: http://hu. wikipedia
Források: Képek forrásai: iffegyesulet.hu