Anyagmozgatás 2014 I Előadás Bevezetés Pintér Péter Mihály

Az előadások a következő témára: "Anyagmozgatás 2014 I Előadás Bevezetés Pintér Péter Mihály"— Előadás másolata:

1 Anyagmozgatás 2014 I Előadás Bevezetés Pintér Péter Mihály
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Anyagmozgatás 2014 I Előadás Bevezetés Pintér Péter Mihály Szoba : A28

2 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
Az emberiség történetében az anyagmozgatás régóta nagy szerepet játszik. A régi idők embere például, ha egy sziklát akart elszállítani arra kényszerült, hogy gondolkodjon. Őseinknek figyelemreméltó ötleteik voltak, amelyeknek alapján az alapvető fizikai törvényszerűségek felfedezése és azoknak gyakorlati alkalmazása valósult meg. A korszerű anyagmozgató berendezések fejlesztésének célja ma sem változott. Kivonni az embert a monoton veszélyes munkahelyi környezetből, ezzel szellemi képességeinek megfelelőbb tevékenységre felszabadítva munkaidejét !

3 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
Általánosságban mondhatjuk, a termékek helykoordinátáinak az idő függvényében történő megváltozásának vizsgálata a tágabb értelemben használt anyagmozgatás témakörébe tartozik Az anyagmozgatás feladatköre a gazdaság teljes szférájára, tehát a termék előállítás mellett a kereskedelmi, a raktározási és a közlekedési jellegű tevékenységre is kiterjed

4 Az anyagmozgatás fogalma
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás fogalma Az anyagmozgatás hagyományos értelmezés szerint az anyagok, félkész- és késztermékek, illetve áruk nem nagy távolságú helyváltoztatását (és rakodását) célzó olyan tevékenység, amely nem jár együtt alak- vagy állapotváltozással Történhet : Kézzel Géppel

5 Anyagmozgatás : Általában a gyárak üzemek területe.
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Anyagmozgatás : Általában a gyárak üzemek területe. A gyárkapun belül történő anyagmozgatási tevékenység az az anyagmozgatás, ami a gyárkapun kívül történik az a szállítás. A hagyományos értelmezés jellemzője az a felfogás, amely az üzemi belső anyagmozgatást a segédüzemi tevékenységek egyikének, illetve különálló segédfolyamatnak tekinti.

6 Az anyagmozgatás alapfolyamatai
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás alapfolyamatai Az anyagmozgatás során tehát mindig a tágabb értelemben vett termékek helykoordinátáinak időbeli változásának vizsgálata, illetve biztosítása a cél. A rakodás a szállítás és a tárolás műveleteinek összességét a szakirodalom napjainkban is sokszor az RST műveletek (RST-folyamat) gyűjtőnéven említi

7 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
RST Az anyagmozgatási feladat az esetek többségében nem oldható meg egyetlen művelettel, hanem csupán az RST műveletek sorozatával. Az RST folyamatok rendszerint nem folytonos folyamatok, szakaszosságukat a technológiai műveletek szakaszos lebonyolódása indokolja

8 Az anyagmozgatás jelentősége igazolásának módjai :
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás jelentősége Az anyagmozgatás jelentősége igazolásának módjai : Termék előállítási költségének részaránya - Gépiparban : 10% körüli - Mezőgazdaságban : 70-80% is elérheti Anyagmozgatásban foglalkoztatottak száma(látens anyagmozgatás): A foglalkoztattok 20% anyagmozgatással foglalkozik

9 Az anyagmozgatás gépesítettség szintjei, a gépesítettség foka
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás gépesítettség szintjei, a gépesítettség foka Az anyagmozgatás gépesítési szintjei: Kézi anyagmozgatás. Kisgépesítés. Gépesítés. Teljes gépesítés. Felautomatizálás. Teljes automatizálás. A gépesítettség foka.

10 Az anyagmozgatás során mozgatott anyagok csoportosítása
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás során mozgatott anyagok csoportosítása Fizikai tulajdonság szerint : Az anyagok csoportosítása fizikai értelemben általában halmazállapotuk szerint történik. Ilyen értelemben a fizika megkülönböztet szilárd, cseppfolyós, vagy folyékony és gáznemű halmazállapotokat. Kémiai tulajdonság szerint : Az anyagok kémiai tulajdonságaik szerint elemekre és vegyületekre oszthatók. Ez a csoportosítás anyagmozgatás szempontjából teljességgel alkalmatlan. Anyagmozgatási szempontok szerint

11 Csoportosítás anyagmozgatási szempontok szerint
Látható, hogy az anyagmozgatás szempontjából más csoportosítási elv alkalmazására van szükség. Az elv lényege az, hogy az anyagmozgatási alapfolyamatok végzése közben milyen módon végzik az egyes manipulációkat a mozgatásra kerülő anyagokon. Azokat az anyagokat, melyekkel egyenként, vagy meghatározott számú darabonként történnek az anyagmozgatási műveletek, darabáruknak nevezzük. Azokat az anyagokat melyeknek az ömlesztett halmazával történnek az anyagmozgatási műveletek, ömlesztett anyagoknak nevezzük.

12 Darabáruk szállítástechnikai tulajdonságai:
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Darabáruk szállítástechnikai tulajdonságai: Tömeg Alak : szabályos , szabálytalan Méret Hőmérséklet Szavatossági tulajdonságok Korróziós tulajdonságok Eróziós tulajdonságok Szállítási helyzet Tűzveszélyesség Robbanásveszélyesség Mérgezésveszélyesség, - Törékenység

13 Ömlesztett anyagok szállítástechnikai tulajdonságai
Ömlesztett anyagnak nevezzük azokat az általában egynemű anyagokat, amelyek szállítását és rakodását nagyobb tömegben rendezetlenül és csomagolatlanul végzik. Ilyen pl. a homok, kavics, érc, szén, salak stb. Ezen kívül ömlesztett anyagnak minősül a tömegben szállított csavar, apró gépalkatrész stb.

14 Az ömlesztett anyagok jellemző tulajdonságai az alábbiak
Szemnagyság Szemösszetétel. Halmazsűrűség : (h) Külső súrlódás. Nedvességtartalom. Tapadás. Törékenység.. Nedvszívó képesség Koptató hatás. (Korrodáló tulajdonságok. Magas hőmérséklet. Összefagyásra való hajlam. Robbanékonyság. Öngyulladásra való hajlam. Egészség károsító hatás.

15 A KÉZI ANYAGMOZGATÁS ÉS SEGÉDESZKÖZEI
A kézi anyagmozgatás egyidős az emberi munkavégzéssel. A legkorszerűbb technika sem képes teljes mértékben pótolni és kiszorítani a puszta emberi izomerőn alapuló munkavégzést. Nem szükséges rossz, hanem az általános munkavégzés szerves része.

16 1. ALAPFOGALMAK Anyagmozgatás feladata:
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet 1. ALAPFOGALMAK Anyagmozgatás feladata: különféle alap- és segédanyagok, félkész- és késztermékek termelési célok vagy az elosztás-felhasználás érdekében üzemi keretek között végzett helyváltoztatása, az alapvető üzemi tevékenység szükségszerű kiegészítése. a vertikális vagy horizontális (ill. a kettő kombinációjából álló) helyváltoztatás fel- és lerakás, ill. be- és kirakás, átrakás, felhalmozás stb.

17 2. AZ ANYAGMOZGATÁS MEGJELENÉSI FORMÁI
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet 2. AZ ANYAGMOZGATÁS MEGJELENÉSI FORMÁI HOL Üzemrészek, ill. üzemek között Termelési egységeken, ill. épületeken belül Munkahelyen MIT Darabáruk: darabonként, egyedi mozgatás Egységrakomány: nagyobb mozgatási, tárolási és szállítási egységek MIVEL Gépi: nyersanyagok, félkész- és késztermékek helyváltoztatása anyagmozgató gépekkel. Kézi: nyersanyagok, félkész- és késztermékek helyváltoztatása emberi izomerővel.

18 3. KÉZI ANYAGMOZGATÓ ESZKÖZÖK JELLEMZŐI
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet 3. KÉZI ANYAGMOZGATÓ ESZKÖZÖK JELLEMZŐI Kézi működtetésű egyszerű szerszámok, készülékek, eszközök Megkönnyítik az anyagmozgatási tevékenységet Fokozzák a munka termelékenységét Növelik az anyagmozgatás biztonságát

19 4. SEGÉDESZKÖZ NÉLKÜLI ANYAGMOZGATÁS
Anyagmozgatási munkák gépesítésével fokozatosan csökken A kis gyakorisággal előforduló, ritkán, rendszertelenül ismétlődő feladatoknál (nem gazdaságos) A feladat jellegétől függően: Egyéni Csoportos (két vagy annál több dolgozó egyidejű, együttes munkája)

20 4. SEGÉDESZKÖZ NÉLKÜLI ANYAGMOZGATÁS
A kézi anyagmozgatás tevékenység műveletei: a teher megfogása emelés szállítás letevés

21 5. A KÉZI ANYAGMOZGATÁS EGYSZERŰBB SEGÉDESZKÖZEI
Megkülönböztetünk: Kézi anyagmozgató eszközöket kézi működtetésű egyszerű szerszámok, készülékek, eszközök Anyagmozgatási segédeszközöket alkalmazásuk révén az anyagmozgatás racionalizálása érhető el önmagukban nem szolgálnak az anyagok, tárgyak stb. helyváltoztatására bizonyos anyagmennyiség egybefogására (pl. rakodólapok) alkalmasak vagy az anyagmozgatás körülményeinek javítására (pl. áthidaló lemezek)

22 6. A KÉZI ANYAGMOZGATÁS EGYSZERŰBB SEGÉDESZKÖZEI
Kézi horgok Fogószerkezetek Tapadókorongok Emelő rudak Lapátok

23 Kézi horgok Kezet kímélő tehermegfogást biztosító eszközök

24 Fogószerkezetek Elsősorban vas- és vasbeton gerendák, sínek és egyéb hosszú, nehéz tárgyak továbbítására

25 Emelőrudak Nagy tömegű terhek mozgatásának megkönnyítésére
Terheket csak annyira kell megemelni, hogy alájuk emelőkötelet, vagy görgőt lehessen elhelyezni Egyik végén ék alakúra kiképzett acélrúd

26 Görgős emelőrudak Súlyos terhek sima padlózaton való rövid távolságú mozgatásánál A görgőket is helyettesíti Az emelőelem felső felülete recézett

27 Kézi tapadókorongok Gumi szívókoronggal vagy állandó mágnesbetéttel vannak ellátva A kéz veszélyeztetése nélkül biztosítják a táblák mozgatásakor a teher megfogását. FONTOS a teher megtartásához szükséges szívó, ill. mágneses hatás

28 Lapátok Ömlesztett anyagok kis távolságra való mozgatása

29 7. ERGONÓMIA ÉS MUNKABIZTONSÁG

30 ERGONÓMIA ÉS MUNKABIZTONSÁG

31

32 Kézi láncos emelő Lemezfogó Zsiráf emelő

33 Hidraulikus emelő (béka)
Sínfogó Haladómű

34

35 Krokodil emelő Balanszer