EU Államháztartástan Készítette: Rácz Anita. Köster-ügy.

Az előadások a következő témára: "EU Államháztartástan Készítette: Rácz Anita. Köster-ügy."— Előadás másolata:

1 EU Államháztartástan Készítette: Rácz Anita

2 Köster-ügy

3 Az Európai Bíróság ítélete  Az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatal címen érkezett megkeresés a Hessischer Verwaltungsgerichtshof-tól (Hesse tartomány közigazgatási bírósága), ahol az alábbi ügyben folyt eljárás  Felperes: Einfuhr- und Vorratsstelle für Getreide und Futtermittel (gabona-és takarmánybehozatali és raktározási hivatal) Frankfurt am Main  Alperes: Köster, Berodt & Co. Hamburg

4 Az ítélet tárgya Az 1964. július 28-i 102/64/EGK bizottsági rendelet, mely a „gabonafélékre, a gabonaalapú feldolgozott termékekre, rizsre, törmelék-rizsre és rizsalapú feldolgozott termékek behozatali és kiviteli engedélyeiről” szól. A kérdés: ezen rendelet érvényes-e, amennyiben azok a kiviteli engedélyeket és a kiviteli engedélyek megszerzése érdekében létrehozott biztosítékokat érinti?

5 Hesse tartomány közigazgatási bíróságának kérdései az Európai Bírósághoz I.Az „irányítóbizottság eljárására vonatkozó kérdés II.Az Európai Bizottság felhatalmazására vonatkozó kérdés III.A gazdasági szabadság és az arányosság elvére vonatkozó kérdés IV.A vis maior fogalmára vonatkozó kérdés

6 I. Az „irányítóbizottság” eljárására vonatkozó kérdés A 19. számú 1962. április 4-i tanácsi rendeletben meghatározott eljárást, az EGK- Szerződéssel ellentétesnek kell-e tekinteni?  az irányítóbizottsági eljárás jogszerűségét érinti a kérdés Az alperes bírálja az irányítóbizottság eljárását  ez a Bizottság határozathozatali jogába való beleavatkozást jelenti, megkérdőjelezi annak függetlenségét

7 I. Az „irányítóbizottság” eljárására vonatkozó kérdés  Az irányítóbizottságot olyan szervnek tekinti, melyről az EGK-Szerződés nem rendelkezik  A Tanács és a Bizottság között történő beiktatásának következménye az intézmények közti kapcsolat csorbítását eredményezheti

8 I. Az „irányítóbizottság” eljárására vonatkozó kérdés  Bizottság hatásköre: amelyre a Tanács az általa létrehozott szabályok végrehajtása céljából felhatalmazta  Az irányítóbizottság eljárásának a Tanács jogszerűen alávetheti a Bizottságot  Az irányítóbizottság feladata a véleményadás a Bizottság által meghatározott intézkedéstervezetről  Irányítóbizottság feladata az állandó konzultáció

9 I. Az „irányítóbizottság” eljárására vonatkozó kérdés  Az irányítóbizottságnak nincs joga arra, hogy a Bizottság, illetve a Tanács helyében határozatot hozzon  Irányítóbizottság egy lehetőség a Tanács számára, végrehajtási joggal ruházza fel a Bizottságot

10 II. A Bizottság felhatalmazására vonatkozó kérdés Kérdés: A Bizottsági rendeletnek van-e érvényes alapja arra, hogy előírja: biztosítékot kell képezni, ha az érintett a kiviteli kötelezettségének nem tesz eleget? Tanács rendeletében rögzíti: bizonyos termékek bármilyen behozatalához vagy kiviteléhez behozatali vagy kiviteli engedélyt kell bemutatni, az engedély kiadása biztosíték képzésétől van függővé téve

11 II. A Bizottság felhatalmazására vonatkozó kérdés Tanács: biztosítékrendszer gabonafélék behozatalával kapcsolatos Bizottság jogszerűen jár-e el, ha kiterjeszti a kivitelre és a feldolgozott termékekre is a biztosítékrendszert? Tanács célja: piacszervezésének alávetett összes termékek behozatalának és kivitelének irányítása  a Bizottságnak van felhatalmazása ezek alapján

12 III. A gazdasági szabadság és az arányosság elvére vonatkozó kérdés  Semmisnek kellene tekinetni minden olyan közösségi törvényt, mely az alapvető jogok tiszteletben tartásával ellentétes rendelkezést tartalmaz  Az alapvető jogok tiszteletben tartását a Bíróság biztosítja  Biztosítékadási rendszer sértett-e alapvető jogokat?

13 III. A gazdasági szabadság és az arányosság elvére vonatkozó kérdés „El kell kerülni az olyan engedélyek forgalomba hozatalát, amelyeket nem követne behozatal és kivitel, tekintettel arra, hogy „ezek az engedélyek félrevezető képet adnának a piaci helyzetről„ és e célból az engedélyek kiadását olyan biztosítékadástól kell függővé tenni, amelyet elvesztenek, ha nem tettek eleget a behozatal, illetve kivitel kötelezettségének. A biztosítékadási rendszer elvben nem kifogásolható

14 III. A gazdasági szabadság és az arányosság elvére vonatkozó kérdés  Biztosítékadási teher nagy, sérülhetnek az alapvető jogok  Ha a szóban forgó áruk értékét és más kereskedelmi költségeket veszünk figyelembe, a biztosítékadás költségei nem lesznek aránytalanul magasak  Megállapítható: alapvető jogot nem sért a biztosítékadási mechanizmus

15 IV. A vis maior fogalmára vonatkozó kérdés  A biztosíték nem veszik el, ha a kivitelt az engedély érvényességi ideje alatt nem lehet megvalósítani vis maior eseteként tekintendő körülmények miatt  a vis maior fogalma nem korlátozódik az abszolút lehetetlenségre, hanem az importőr vagy az exportőr esetében olyan rendellenes, idegen körülmények esetében is alkalmazandó, amelyeknek következményeit csak túl nagy áldozatok árán, lehetett volna elkerülni, minden gondosság ellenére is.

16 Bíróság határozata A vizsgálatok során a Bíróság nem fedezett fel olyan elemet, amely érintené az alábbi rendelkezések érvényességét:  Az irányítóbizottsági eljárás szerint elfogadott gabonafélék, gabonaalapú termékek, rizs, törmelékrizs és a rizsalapú feldolgozott termékek behozatali és kiviteli engedélyéről szóló 102/64/EGK bizottsági rendeletet  102/64/EGK bizottsági rendeletet, ezáltal a kiviteli engedélyeket és az engedélyek megszerzése céljából letett biztosítékokat érintik.

17 Köszönöm a figyelmet!