Minőségbiztosítás és Tanúsítás Értékelemzés.  A fejlett országokban az értékelemzés általánosan elterjedt, rendszeresen alkalmazzák a gyártmány- és gyártástechnológiai.

Az előadások a következő témára: "Minőségbiztosítás és Tanúsítás Értékelemzés.  A fejlett országokban az értékelemzés általánosan elterjedt, rendszeresen alkalmazzák a gyártmány- és gyártástechnológiai."— Előadás másolata:

1 Minőségbiztosítás és Tanúsítás Értékelemzés

2  A fejlett országokban az értékelemzés általánosan elterjedt, rendszeresen alkalmazzák a gyártmány- és gyártástechnológiai fejlesztésekben, a szolgáltatások szervezésében, a beruházások tervezésében, a szervezet- és tevékenységfejlesztésben

3 Alapismeretek

4 Az értékelemzés kialakulása, elterjedése I.  II. világháború – Amerika – emelkedő nyersanyagárak, hiány bizonyos nyersanyagokból → áttérés helyettesítő anyagokra → a megrendelők igényeinek megfelelt a módosított kivitelű, anyagú termék  II. VH után a nyersanyagárak csökkenésével párhuzamosan visszatértek a drágább, eredetileg betervezett anyagokra  Erre a „kényszerhelyzet szülte” jelenségre figyeltek fel a General Electric vezetői. Erlicher és Winnie már 1946-ban felismerték a téma jelentőségét, és körvonalazták az értékelemzés eljárását.

5 Az értékelemzés kialakulása, elterjedése II.  Lawrence Delos Miles és munkatársai négy év alatt a más területen sikeresen alkalmazott költségcsökkentési és egyéb megoldásokra alapozva kidolgoztak egy új eljárást, melyet Miles Value Analysisnek (VA), azaz értékelemzésnek nevezett.  Hazánkban a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény 33. § (3) pontja szerint: „Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő alkalmazza az értékelemzés módszerét.”

6 Törvényi meghatározás  A törvény 10. §-ában definiálja is az értékelemzés eljárását: „j.) Az értékelemzés: a termék, illetve a szolgáltatás értékességét növelő döntés-előkészítő módszer, amelynek alkalmazása során a termék, illetve a szolgáltatás funkciójának és előállítási vagy beszerzési költségeinek viszonyát kell vizsgálni.”

7 Definíciók I.  L. D. Miles: Az értékelemzés szerezett, alkotó megközelítés a felesleges költségek hatékony feltárására, melyek nem járulnak hozzá a termék minőségéhez, élettartamához, külső formájához és a kívánt tulajdonságokhoz. (1947)  G. Kipper: Az értékelemzés valamely termék (anyag vagy szolgáltatás) funkciójának és költségének viszonyát tanulmányozza rendszeresen és alkotóan bíráló módon a költségek csökkentése céljából. (1964)  DIN 69.910: Az értékelemzés funkcionális struktúrák szisztematikus, analitikus érvényesülését jelenti azzal a céllal, hogy azok elemeit egy értéknövelési irányban befolyásoljuk. Metodikai segítséget nyújt mind a döntések előkészítésében, mind a célok megvalósításában. (1969)

8 Definíciók II.  Magyar Értelmezők Társasága (MÉT): Az értékelemzés olyan fejlesztési és/vagy szervezési eszközrendszer, amely a funkciók szükséges és elégséges mértékű teljesítését biztosítja a legalacsonyabb költség- (előállítói és/vagy felhasználói ráfordítások) szinten. (1993)

9 Az értékelemzés szemléletmódja  Az értékelemzés szemlélet, egyben döntés-előkészítő eljárás is.  Nemcsak az olcsóbbat, illetve nem csak a jobbat keresi, hanem a megkívánt, a szükséges igényt (előnyöket) elégíti ki a legkisebb költség (áldozat) mellett.

10 Az értékelemzés alapvető logikai összefüggésrendszere Igényelemzés Funkció- és folyamatelemzés Funkcióteljesítés vizsgálat Ötletgyűjtés Kiválasztás Tervezés Funkcióköltség vizsgálat Szervezeti kapcs. vizsgálata Érték = Funkció Költség

11 Két részegység  Az értékelemzési folyamat – és ezen belül a funkcióelemzés is – két egymásra épülő, de különálló egységből áll: A funkciók elemzése és vizsgálatai révén a gyenge pontok kereséséből, valamint Az új megoldások kereséséből és kidolgozásából, azaz a tervezésből

12 Alapfogalmak I. 1. Az értékelemzés tárgya Az értékelemzés tárgya 2. Igény Igény 3. Funkció Funkció 4. Funkcióhordozó Funkcióhordozó 5. Funkcióköltség Funkcióköltség 6. Érték Érték 7. Legkedvezőbb értékkombináció Legkedvezőbb értékkombináció 8. Gyenge pontok Gyenge pontok 9. Értékelemzés, értéktervezés Értékelemzés, értéktervezés

13 Alapfogalmak II. 1. Mindaz, aminek funkciója és költsége van. Pl.: gyártmány, minőségbiztosítási rendszer, gyártástechnológia, szervezet, tevékenység, önkormányzati intézmények, jogszabályok, … 2. Mindazon követelmények és elvárások, amelyek az értékelemzés tárgyával szemben, annak egész élettartama során felmerülnek. 3. Az értékelemzés tárgyának rendeltetésszerű feladata, működése, teljesítőképessége, esetleg tulajdonsága 4. Az értékelemzés tárgya, vagy tárgyának azon elemei, akik ill. amelyek a funkciókat megvalósítják. Pl.: szerződéskötésben érintett szervezetek, vezetők, munkatársak

14 Alapfogalmak III. 5. Mindazon közvetlen és közvetlenné tehető ráfordításelemek összessége, amelyek a funkció előállítása és/vagy működtetése során felmerülnek. 6. Az érték az értékelemzés szemléletében a funkció és a funkcióköltség viszonya: Érték: 7. Az egyes funkció- és funkcióköltség-viszonyok olyan kombinációja, ahol a funkciók a szükséges és elégséges feltételt, a költségek pedig a minimumfeltételt egyidejűleg elégítik ki. Funkció Funkcióköltség

15 Alapfogalmak IV. 8. A funkcióteljesítésben (minőségben) gyenge pontokat az igénytől eltérő teljesítményű funkciók adják. A minőség felülvizsgálata a funkcióhoz rendelt tény- és tervparaméterek összehasonlításával történik. E vizsgálat kimenetele: a funkció lehet: hiányzó, alulteljesített, szükséges mértékben teljesített, túlteljesített és felesleges. 9. A fejlesztés értékelemzésnek tekinthető, ha a szervezet a fejlesztés tárgyát, pl. a gyártmányt már korában is előállította (alkalmazta, vagy működtette). A fejlesztés értéktervezés, ha a fejlesztés tárgyát a szervezetnél a fejlesztést megelőzően nem állították elő.

16  Az értékelemzés mint nyílt és komplex problémák megoldásnak egyik leghatékonyabb módszere alkalmas minőségbiztosítási rendszerek létrehozására, karbantartására.  A minőségbiztosítási rendszerek létrehozásával azt az igényt célozzuk meg, hogy közel állandó minőségben történjen a kibocsátás.  Ennek érdekében a rendszer alapfunkciója: „működést szabályoz”.  Ezt a funkciót kétféle módon teljesíthetjük: A meglévő működési színvonalon belül választunk (alakítunk) ki folyamatokat, majd ezen a szinten szabályozzuk le a folyamatokat Átgondoljuk, hogyan működtethetnénk még jobban a folyamatokat, technológiáinkat, és a fejlesztést követően szabályozzuk le a rendszert

17 Az értékelemzés alkalmazásának jellemzői I.  A vevő, a fogyasztó, a felhasználó, az állampolgár igényeire épít, alapoz  Lokális problémák helyett nagyobb rendszerek, folyamatok teljes körű, tartalmi megoldása a jellemző kimenet (nem a szervezeti felépítés dominál, hanem a folyamatorientált működés)  Szabályozottabbá válnak a folyamatok, tisztázódnak a feladatok elvégzésének felelősei, hatáskörei  A szabályzás felépítése a folyamatokat fogja követni (a rendszerezés miatt csökken az esélye annak, hogy valamit kifelejtünk)

18  A folyamat, a terv, a megoldás határidőre történő elvégzéséről az előkészítésre helyeződik át a hangsúly (nem a végrehajtás során keresünk megoldást, hanem előre átgondoljuk, és leszabályozzuk a folyamatot)  Nem problémaorientált, hanem funkcióorientált a gondolkodás (a funkcióban keressük meg a gyenge pontokat és ezekre keressük a megoldást)  Időt biztosítunk arra, hogy átgondoljuk, hogyan alakítsuk a jövőnket  A résztvevőknek van esélyük saját jövőjük alakítására  Funkcióköltségekben gondolkodunk Az értékelemzés alkalmazásának jellemzői II.

19 Az értékelemzés alkalmazásának jellemzői III.  Az egyéni és/vagy egymást követő egyéni munkasorozat helyett a teammunka a jellemző  Különböző szakismeretű munkatársak dolgoznak együtt  Nincs versenyhelyzet a csoporttagok között  A teamben ütköznek az érdekek és nem a döntés után  Nagyobb a lehetőség a kompromisszumos döntések mielőbbi meghozatalára  Hatékonyabb szervezeti működés  Az értékelemzés előre lerögzített, szisztematikus fejlesztési lépéssorozat  Döntésünknél egy időpillanatban vesszük figyelembe az értéket (minőséget, költséget)

20 Az értékelemzés alkalmazásának jellemzői IV.  A meglévő ötletek mellett döntésre elkészített, kiérlelt, kidolgozott javaslatok születnek  A fejlesztést követően esz felelőse a folyamatnak, ill. ahová felelősség kerül, ott gondoskodunk a feltételek biztosításáról is  Mindig a lényegre koncentrálunk, azon haladunk tovább  Lerövidül a fejlesztés átfutási ideje  Jelentős munkaráfordítással jár a fejlesztés, az előkészítés során, de jóval nagyobb mértékben csökken a felesleges munkavégzés a végrehajtásnál  Ált. hosszabb időtávra (3-5 év) hat  Ált. jelentős és tartós változást hoz

21 Eltérések és azonosságok a minőségbiztosítási rendszer és az értékelemzés között EltérésekMBÉE CélFejlesztés és reprodukcióFejlesztés, innováció A gondolkodás középpontjában A minőség állA funkció áll HatásterületA működésreObjektumra és /vagy működésre Kívánt célVeszteségminimumÉrték-optimum KimenetRendszerdokumentációDöntéselőkészítési tanulmány A tevékenység jellegeFolyamatosIdőszakos akció Azonosságokvevőközpontúság, költségminimum, egyéni és team-munka, az előkészítésre helyeződik át a hangsúly, rendszerszemléletű gondolkodásmód, folyamatorientált