Regionális politika reformjai 1981-88.. Görögország csatlakozása (1981) 1.Közösségi szinten nőtt a területi egyenlőtlenség 2.Görögország GDP-je a Közösség.

Az előadások a következő témára: "Regionális politika reformjai 1981-88.. Görögország csatlakozása (1981) 1.Közösségi szinten nőtt a területi egyenlőtlenség 2.Görögország GDP-je a Közösség."— Előadás másolata:

1 Regionális politika reformjai 1981-88.

2 Görögország csatlakozása (1981) 1.Közösségi szinten nőtt a területi egyenlőtlenség 2.Görögország GDP-je a Közösség átlagának fele 3.Felvétele: geopolitikai érdek

3 Strukturális Alapok reformja (1984) 1984. White Paper on Regional Industrial Development - regionális munkanélküliség megoldásának kísérletei Reform: - közösségi keretösszegek a kvóták helyett - programszerződések - nemzeti regionális politikák és a Közösség közötti koordináció növelése - Régióelemzés háromévenként - Hatásvizsgálatok - Közösségi kezdeményezésű programok (5%)

4 A déli bővítés 1986. -piac bővítés (Nagy-Britannia, Németország) - mg. export veszély Görögországra - Integrált Mediterrán Program: kedvezményezettek: Görög-, Francia-, Olaszország - A felosztandó forrásokat növelni kell - Régi tagok támogatását folytatják – újabb reform szükséges

5 Egységes Európai Okmány 1986. (Római Szerződés módosítása) Célja: valutáris integráció és unió elérése – 1992-ig elérendő egységes belső piac feladatai meghatározása Regionális politika részévé válik a Római Szerződésnek 130a. cikkely: „A Közösség különösen azt tűzi ki célul, hogy csökkentse a különböző régiók közötti különbségeket és a kedvezőtlen adottságú területek elmaradottságát.” 130c. cikkely:...”a Közösség ezen törekvéseket az Európai Beruházási Bank és egyéb fennálló intézmények strukturális pénzalapjainak segítségével folytatott politikájával támogatja.”

6 A reform háttere 1988. 1988. Delors-I. csomag: Strukturális alapok reformja és a közösségi költségvetés átfogó reformja 1986-tól a költségvetési források csökkenést mutattak, a megoldandó problémák növekedtek Költségvetés alapelvei: - externalitás: intézkedések hatásai szétterülnek - oszthatatlanság: bizonyos tevékenységek nem oszthatók fel a tagállamok között - kohézió: minden polgárnak biztosítani kell a szolgáltatások, a jólét és a fejlődés minimumát - szubszidiaritás - kiegészítőség

7 A regionális politika reformja (1988) Elvárások: -a hosszútávú programkészítés elve és a projektfinanszírozás gyakorlata közötti ellentmondás feloldása -átláthatóvá és összehasonlíthatóvá tenni a közösségi és nemzeti támogatási formákat - a támogatási források iránt megnövekedett igény és a rendelkezésre álló erőforrások közötti összhang megteremtése - válasz a munkanélküliségre és a környezetvédelem problémáira

8 A reform célja: 1.strukturális politika tényleges hathatós eszközeinek alkalmazása 2.a támogatások hosszú távú programokhoz kapcsolódjanak 3.partnerség kiépítése a regionális fejlesztési programok előkészítésében

9 A négy alapelv a reform céljainak megvalósításához decentralizáció, szubszidiaritás partnerség programozás koncentráció, addicionalitás

10 Decentralizáció, szubszidiaritás -régiók szabályozott érdekérvényesítő képességének növelése, döntések helyi szintre hozatala - regionális decentralizáció elkötelezettjei: fejlett régiók: egységes piac, gazdasági és monetáris unió, stb.. - ma még nemzeti kormányoknak meghatározó szerepük van

11 Partnerség szakít a hierarchikus fölé- és alárendelési szintekkel a területfejlesztési programok előkészítésében, finanszírozásában, végrehajtásában érdekelt szervezetek együttműködése kooperatív magatartás

12 Programozás A cél, hogy a fejlesztés a terület egészének, vagy valamely meghatározott alrendszerének fejlődését befolyásoló célkitűzések összefüggő sorozata legyen, ne csak egy-egy projekt támogatása legyen Három fokozatú programkészítés: a./ nemzeti vagy regionális fejlesztési tervek b./ közösségi támogatási kerettervek c./ működési/megvalósítási programok (OP)

13 Addicionalitás Közösségi finanszírozás csak kiegészítő jellegű Kötelező önrész A Közösség csak az ország által támogatott célok társfinanszírozását vállalja

14 Koncentráció Alapelvei: 1. rendelkezésre álló pénzügyi eszközök koncentrációja és felhasználása 2. a közösségi támogatásoknak a rászoruló régiókba való eljuttatása 5 célkitűzésre való koncentrálás

15 Delors II. csomag és a Mastrichti Szerződés Európa Tanács 1991. dec. ülése 1.szakasz: 1990-93 2.szakasz: 1994-98 3.szakasz: 1999. Delors csomag: 1992-ben 66,6 milliárd ECU 1997-ben: 87,5 milliárd ECU Kohéziós Alap létrehozása: felzárkóztatás

16 AGENDA 2000. 1997. Amszterdam: Agenda 2000. Stratégia az Unió megerősítésére és kibővítésére Csatlakozni kívánó országok értékelése Csatlakozás lehetséges dátumai Bővítés költségei (2000-2006): 75 milliárd ECU – „II. Marshall segély”

17 AGENDA 2000. Unió megerősítése: kibővítésnek eleget tevő politikák, mely eleget tesznek a fenntartható fejlődésnek, a magas foglalkoztatásnak, s a javuló életszínvonalnak Csatlakozási tárgyalások megkezdése Finanszírozás megoldása bővítés esetén

18 2000-2006. Regionális politika célkitűzései 1.célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása 2.célkitűzés: Strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása 3.célkitűzés: Oktatási, szakképzési rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása

19 Az egyes célkitűzések finanszírozása az egyes alapokból 1. célkitűzés2. célkitűzés3. célkitűzés ERDF - ESF EAGGF-GS - FIFG-