EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Az előadások a következő témára: "EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ AZ EURÓPAI UNIÓBAN"— Előadás másolata:

1 EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ AZ EURÓPAI UNIÓBAN

2 Az egyéni védőeszközök jogszabályai
1993. évi XCIII. tv. előírásai 2004: XI. tv. módosította 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel módosítva 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 70/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelettel módosítva 11/2003. (IX. 23.) FMM rendelet (Alpintechnika)

3 Tanúsítás és használat
89/686/EEC irányelv A hatálya alá tartozó valamennyi védőeszközre EVE meghatározása vizsgálat tanúsítás ellenőrzés megjelölés 2/2002. II. 7.) SZCSM rend. 89/656/EEC irányelv Csak a szervezett munkavégzésre EVE meghatározása követelmények meghatározása a kiválasztás és a juttatás során 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

4 89/686/EK irányelv 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

5 Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelésének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet Megjelent Magyar Közlöny 2002/18. számában, Szociális és Munkavédelmi Közlöny évi 2. számában. A 89/686/EK számú irányelv tartalmát közvetíti és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

6 A kijelölés új FMM rendelete
13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

7 Szervezett munkavégzés
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

8 A 2/2002. II. 7.) SZCSM rendelet előírásai elsődlegesen
A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszközök használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeire vonatkozó 65/1999. (XII. 22.) EüM rendeletben foglaltak teljesíthetőségét szolgálják.

9 Jogszabályok kapcsolata
FvF PIACFELÜGYELET OMMF 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet Mvt. előírásai 18.§ - 56.§ Munkáltató 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet EU tagállami gyártó 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet OMMF 13/2004. (IV.19.) FMM rendelet FvF Gyártó, mint tanúsító Kijelölt szervezetek Nemzeti szintű jogosultság FvF EU-n kívüli gyártó 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 13/2004. (IV.19.) FMM rendelet OMMF 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet FvF Bejelentett szervezetek EU szintű jogosultság

10 EK megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK típustanúsítvánnyal.
1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI „Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.”

11 Szervezett munkavégzés fogalma
„Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelmi központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. Szervezet munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a 40. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is.” (Mvt. 87.§-ának 9. pontja )

12 Munkáltató szakembere
Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Mvt. 57. § (3) Az előző bekezdésekben meghatározott személy feladata különösen g) az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása (56. §).

13 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján
Egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából, nevezetesen (a, b, c, d)

14 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján
az olyan több elemből vagy eszközből álló együttes, amelyet a gyártó összefüggően épített egybe abból a célból, hogy az egy személyt egy vagy több egyszerre ható kockázat ellen megvédjen,

15 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján
az egy személy által a tevékenység végzése céljából viselt vagy használt, nem védőjellegű eszközre eltávolítható vagy eltávolíthatatlan módon erősített készülék vagy eszköz,

16 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján
a védőeszköz cserélhető része vagy eleme, amely annak megfelelő működőképességét biztosítja és kizárólag az adott védőeszköznél használható fel,

17 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján
a védőeszközzel együtt forgalomba hozott kapcsolórendszer, amely azt egy másik külső kiegészítő készülékhez kapcsolja, még akkor is, ha ezt a kapcsolórendszert a felhasználónak nem kell állandóan viselnie vagy használnia a kockázattal (kockázatokkal) járó expozíció teljes időtartama alatt,

18 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján
és amelyre az EK típusvizsgálat alapján a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv az EK típustanúsítványt, vagy a gyártó az EK - megfelelőségi nyilatkozatot kiadta.

19 Egyéni védőeszközök fogalma 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet alapján
és amelyre az EK típusvizsgálat alapján a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv az EK típustanúsítványt, vagy a gyártó az EK - megfelelőségi nyilatkozatot kiadta.

20 Egyéni védőeszköz fogalma 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá

21 Egyéni védőeszköz fogalma 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése

22 Katonai védőeszköz 21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet
Katonai védőeszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra kifejlesztett és gyártott – a veszélyforrás kiküszöbölésére vagy a veszélyforrás hatásának csökkentésére szolgáló – védő funkciójú eszköz. (2. §. g))

23 Katonai védőeszköz 21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet
Mvt. 21.§-ának(1) bekezdéséhez A veszélyes haditechnikai eszközöket, továbbá valamennyi katonai védőeszközt rendszeresíteni, szervezetbe állítani vagy alkalmazásba venni csak akkor lehet, ha a haditechnikai eszköz rendelkezik hadi-megfelelőségi tanúsítvánnyal, a katonai védőeszköz pedig hadi-minősítő bizonyítvánnyal

24 Katonai védőeszköz 21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet
Mvt. 23.§-ának(1) bekezdéséhez időszakos biztonsági felülvizsgálat …rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a személyi állomány..

25 Katonai védőeszköz 21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet
Mvt. 56. §-ához „A katonai védőeszköz ellátási rendjét a rendszeresítés, illetve az alkalmazásba vétel során kell meghatározni. Amennyiben a katonai védőeszköz haditechnikai eszköz részét képezi, akkor az ellátási rendről a haditechnikai eszköz rendszeresítése, alkalmazásba vétele során kell dönteni.”

26 Egyéni védőeszköz használhatósága
89/686/EK irányelvhez harmonizált szabványok Szervezett munkavégzés keretében Jól láthatóságot biztosító Védőruhák MSZ EN 471:1997 Lakossági használatra Nem szakmai használatú, láthatóságot biztosító kiegészítők. Vizsgálati módszerek és követelmények MSZ EN 13356:2002 89/686/EK irányelvhez nem harmonizált szabványok Katonai védőeszköz

27 Jogszabályok kapcsolata
FvF PIACFELÜGYELET OMMF 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet Mvt. előírásai 18.§ - 56.§ Munkáltató 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet EU tagállami gyártó 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet OMMF 13/2004. (IV.19.) FMM rendelet FvF Gyártó, mint tanúsító Kijelölt szervezetek Nemzeti szintű jogosultság FvF EU-n kívüli gyártó 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 13/2004. (IV.19.) FMM rendelet OMMF 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet FvF Bejelentett szervezetek EU szintű jogosultság

28 Jogszabályok összhangja
Mi egyéni védőeszköz és mi nem az?

29 Védőfunkciójú eszközök személyes használatra
Nem egyéni védőeszközök Egyéni védőeszközök a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet alapján A 89/686/EK hatálya, ezáltal a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet hatálya alá nem tartozó eszközök Például: normál utcai téli kabát, esernyő, katonai sisak Nem vagy nem teljes mértékben a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet szerint vizsgált és tanúsított Teljes mértékben a 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet szerint vizsgált és tanúsított Szervezett munkavégzés keretében a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerint használatra engedélyezett 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet alapján az ionizáló sugárzás elleni egyéni védőeszközök Magán használatra szánt, szervezett munkavégzésen kívül használt egyéni védőeszközök Például: sporteszközök

30 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet szerint nem minősül egyéni védőeszköznek
a) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelékében szolgálatot teljesítő személyek számára kifejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök (pl. sisakok, pajzsok); b) támadók elleni önvédelmi célra készült eszközök (pl. aeroszolos spray, támadásleszerelő eszközök); c) magánhasználatra fejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök, amelyek időjárás (pl.: időjárás elleni fejvédelem, ruházat, cipő, csizma, esernyő), pára és víz (pl. mosogató kesztyű), meleg (pl. kesztyű) hatása ellen kerültek kialakításra; d) a hajók és légi járművek utasai részére kifejlesztett védelmi és mentőeszközök, amelyek nem állandó viselésre készültek; és a vonatkozó külön jogszabályokban megállapított eszközök2. 2: Jelenleg a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdésében felsorolt további esetek

31 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szerint nem minősül egyéni védőeszköznek
A közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak; Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések; a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz; a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés; a sportfelszerelés és sporteszköz; az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz; a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.

32 MÁS RENDELET ALAPJÁN TANÚSÍTOTT EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK
Továbbra is külön jogszabály vonatkozik az ionizáló sugárzás ellen védő eszközök megfelelőségének a vizsgálatára és tanúsítására. Az Mvt. hatálya szerinti szervezett munkavégzés során a munkáltató köteles biztosítani, de minősítésére jelenleg a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az irányadó.

33 Az egyéni védőeszközök kategóriái
Az egyéni védőeszközöknek 3 kategóriája van. A kategóriába sorolás összetartozó szempontjai: a védelmi szint, a védelmi szint megítélhetősége, a védelmi szint és a rendeltetés összhangja, illetőleg a megjelenési forma. Az adott kategória - kisebb módosulással – meghatározza a vizsgálat, a tanúsítás és az ellenőrzés szintjét.

34 Kis védelmi szinttel rendelkező, egyszerűbb védőeszközök
1. Kategória Amelyeknél a gyártó vélelmezi, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt az előbbiek alapján megfelelően használni. (Megegyeznek a 2/1995. (I. 6.) MüM számú rendelet 4. számú mellékletében felsorolt egyéni védőeszközökkel.)

35 1. Kategória Kis védelmi szinttel rendelkező, egyszerűbb védőeszközök
felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (ide értve: a fejbőr védelmére tervezett fejvédőket, kertészkesztyűket, ujjvédőt); gyengén agresszív hatású tisztító- illetőleg karbantartószerek, melyek hatása minden nehézség nélkül visszafordítható (pl. higított tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó kesztyű); az 50OC-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése; veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény); nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl. fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli); gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fejvédők, kesztyűk, könnyű cipők); Napsugárzás (pl. napszemüveg)

36 Amelyek nem tartoznak a
1. kategóriába, vagy a 3. kategóriába 2. kategória minden védősisak, a sportsisakot is beleértve, arcvédők, szemvédők, és fényvédők, minden hallásvédő eszköz (fülbe vagy fülre helyezve), speciális használatra tervezett és gyártott védőruházat és/vagy a hozzátartozó (beépített vagy leválasztható) tartozékok minden fajtája, mindazok a védőeszközök és/vagy a hozzátartozó (beépített vagy leválasztható) tartozékok, amelyeket kifejezetten a kar és/vagy kéz védelmére terveztek és gyártottak. Megjegyzés: Ide tartoznak azok a ruhadarabok, amelyek a kezet vagy a kéz egy részét védik (ötujjas, ujjatlan vagy egyujjas kesztyűk, illetve csak az ujjakat vagy a tenyeret védő ruhadarabok, stb. mindazok a védőeszközök és/vagy a hozzátartozó (beépített vagy leválasztható) tartozékok, amelyeket kifejezetten a láb és/vagy lábfej védelmére terveztek és gyártottak, valamint a csúszásvédelemre terveztek és gyártottak.

37 2. KATEGÓRIÁBA TATOZÓ VÉDŐESZKÖZÖK
Sisakok, szemvédők, hallásvédők

38 Komplex tervezésű védőeszközök
3. kategória Amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni.

39 3. kategória Komplex tervezésű védőeszközök 1
a szűrőtípusú légzésvédőeszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetőleg folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetőleg radiotoxikus hatású gázok ellen védenek (pl. maszk, amely azt a célt szolgálja, hogy megóvja viselőjét a mikrobás és virusos fertőzéstől); a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is; azok a védőeszközök, amelyek kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak; azok a védőeszközök, amelyeket hő hatásának kitett környezetben használhatók, ahol a környezeti levegő értéke eléri, vagy meghaladja a 100OC-ot, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös sugárzás, láng, vagy nagyobb méretű olvadt anyagok fröccsenésének jelenléte fennáll-e vagy nem;

40 3. kategória Komplex tervezésű védőeszközök 2
a hideg környezeti hatás ellen védő eszközök, ha a környezeti hőmérséklet - 50OC alatt van, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak; mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetőleg a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják.

41 3. Kategóriába tartozó védőeszközök
Leesés ellen védő eszközök

42 Tanúsítás a kategóriák függvényében EK megfelelőség nyilatkozat
Az 1. kategóriájú védőeszközöket a gyártó tanúsíthatja. az EU országaiban, illetőleg nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén harmadik országban gyártott védőeszköz tekintetében esetében. Ellenkező esetben a védőeszközt legalább 2. kategóriába tartozónak kell tekinteni, és annak megfelelően eljárni.

43 Tanúsítás a kategóriák függvényében EK típustanúsítvány
Nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában harmadik országban gyártott 1. kategóriájú, a 2. és a 3. kategóriájú védőeszközök megfelelőségét bejelentett vizsgáló szerv vizsgálhatja, és ezekre bejelentett tanúsító szervtől EK típustanúsítvány beszerzése szükséges.

44 Egyéni védőeszközök megfelelőségértékelési eljárása a 89/686/EK irányelv szerint
Egyszerű EVE minta 8. Cikkely 3. bekezdés EK megfelelőség nyilatkozat a jelentős követelmények megfelelőségéről 12. Cikkely / A modul* Normál EVE EK megfelelőség nyilatkozat 12. Cikkely / C modul* GYÁRTÓ Műszaki doku- mentáció III. függelék Termék típusa EK megfelelőség nyilatkozat EK minőségbiztosítási rendszer Végtermék 11. A cikkely Termékvizsgálat a notifikált tanúsító szerv által C modul* Termék típusa * Ezeket az eljárásokat a megfelelőségi eljárásokról szóló (MODULOK) (93/465/EGK határozat) 90/683/EGK Tanácsi határozat elfogadása előtt szavazták meg. Ennél fogva ezeknek a határozatai esetenként nem azonosak azokkal, amelyeket a modulokban megneveztek. Gyártó választása Összetett EVE EK megfelelőség nyilatkozat Termék 11 B. cikkely notifikált tanúsító szerv értékeli és felügyeli a gyártó minőségbiztosítási rendszerét D modul* EK típusvizsgálat EK típustanúsítvány 10. Cikkely /B modul* Komplex EVE minta 8. Cikkely 4 a. bekezdés

45 Új fogalmak 2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 1.
Bejelentett (notifikált) szerv: Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) Bizottságának bejelentett és általa elfogadott, és ennek alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a feladata rögzítésével, az azonosító számával együtt közzétett szerv. Jelkép: a védőeszköz védelmi szintjének értelmezését elősegítő ábrázolás a honosított harmonizált szabvány szerint.

46 Új fogalmak 2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 2.
EK típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett (notifikált ) szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel e rendelet előírásainak.

47 Új fogalmak 2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 3
Védőeszköz védelmi fokozata: adott típusú kockázati tényező viszonylatában megvalósított védelem mértéke a védelmi osztályon belüli vagy attól független besorolás szerint. Védőeszköz védelmi képessége: annak a kockázati tényezőnek a típusa, amely ellen a védőeszköz védelmet nyújt.

48 Új fogalmak 2/2002. (II. 7. ) SZCSM RENDELET 4.
Védőeszköz védelmi osztálya: adott típusú kockázati tényezőnek jogszabályban, illetve honosított harmonizált szabványban vagy tagállami nemzeti szabványban meghatározott mértékével szemben a védőeszközzel megvalósítható védelem. Védőeszköz védelmi szintje: a védelmi képesség, a védelmi osztály és védelmi fokozat együttes figyelembevétele.

49 Bejelentett szervekre vonatkozó közös követelmények 13/2004. (IV. 19
Bejelentett szervekre vonatkozó közös követelmények 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet Rendelkezni kell jogszabályokkal, előírásokkal, illetve szabványokkal; vizsgáló helyiségekkel (terekkel), vizsgáló-, mérő- és egyéb berendezésekkel, eszközökkel és anyagokkal; feljogosított alkalmas személyzettel; a kijelölési kérelemben meghatározott tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítással.

50 Kijelölés követelményei 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet)
szervezeti felépítés, általános működés, szervezeten belüli minőségbiztosítási rendszer, kijelölési terület vonatkozó jogszabályok, szabványok; személyzet szakmai alkalmassága képzettségre és gyakorlatra is kiterjedő megvizsgálás, helyszíni szemle, Kijelölést Előkészítő Bizottság megállapításai. Alvállalkozó bevonható

51 Vizsgáló szervezet feladata 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet
Az egyéni védőeszközök megfelelőség-vizsgálata (típusvizsgálata): a védőeszköz dokumentációjának vizsgálata, a védőeszköz típusmintán végzett vizsgálat a megfelelőség megléte megállapítása céljából  típusvizsgálat , vizsgálati jegyzőkönyv kiállítása.

52 Tanúsító szervezet feladata 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet
EK típustanúsítvány kiadása (notifikáló szerv tájékoztatása). EK- jelölés és a jelkép védőeszközön való elhelyezéséhez hozzájárulás. Egyéni védőeszköz tájékoztatójának jóváhagyása. Egyéni védőeszköz mintájának hitelesítő jellel való ellátása. Ellenőrző vizsgálat végzése a tanúsítónál az egyéni védőeszköz védelmi szintjét érintő kifogás esetén: a védelmi szint megfelel-e az EK típustanúsítványban meghatározottaknak (a megfelelőség fenntartása megállapítása céljából végzett vizsgálat). EK típustanúsítvány visszavonása, ha az ellenőrző szerv intézkedése ellenére a védőeszköz védelmi szintjének helyreállítása nem valósul meg.

53 Általános tartalmú ellenőrző vizsgálatok (14. §)
Célja: annak megállapítása, hogy az adott védőeszköz védelmi szintje megfelel-e az EK típustanúsítványban meghatározottaknak. A tanúsító szerv végezi, ha a védőeszköz védelmi szintjével kapcsolatban bárki kifogást tesz, vagy a tanúsító szerv tudomására jut olyan tény, mely alapján valószínűsíthető, hogy a védőeszköz védelmi szintje csökkent, rendeltetésszerű használat esetén nem biztosította a tőle elvárható védelmet, illetőleg a használója, más személy vagy háziállat egészségét károsította. A tanúsíttató köteles a védőeszköz vizsgálatát kezdeményezni, ha bejelentés vagy hatósági intézkedés során tudomására jutott, hogy a védőeszköz a rendeltetésszerű használat során a munkavállaló életére, egészségére vagy testi épségére veszélyesnek bizonyult, illetőleg védelmi képessége csökkent vagy megszűnt. A tanúsító szerv a típusbizonyítványt visszavonja, amennyiben az ellenőrző vizsgálat során megállapítják, hogy a védőeszköz a hiteles mintapéldánytól olyan mértékben eltér, ami a használót vagy más személy biztonságát, egészségét veszélyeztetheti.

54 Ellenőrző szervezet feladata „A” 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet
A védőeszköz minőségét garantáló rendszer ellenőrzése keretében: Évente legalább egyszer, véletlenszerűen meghatározott időpontban ellenőrzést végez, ennek keretében: vizsgálatokat végez az általa kiválasztott mintán. A minta egyértelmű azonosítása érdekében egyeztet a az EK típustanúsítványt kiadó tanúsító szervvel. Szükséges intézkedések megtétele a védelmi szint helyreállítására, és a bejelentő szerv , illetőleg a tanúsító szerv tájékoztatása. Jelentés készítése a gyártónak.

55 Ellenőrző szervezet feladata „B”
13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet A védőeszközök gyártása minőségbiztosítási rendszerének ellenőrzése keretében: A minőségbiztosítási rendszer értékelése és felügyeleti ellenőrzése A GYÁRTÓNAK a gyártás tekintetében alkalmazott minőségbiztosítási rendszere keretében minden darab védőeszközt meg kell vizsgálnia. Az értékelés szempontja: a szabványok alkalmazása, a védőeszközre előírt vizsgálatokat a gyártó teljeskörűen elvégzi-e, hiteles mintapéldánnyal való egyezés). Nyilatkozás arról, hogy a minőségbiztosítási rendszer alkalmas-e a védőeszköz hiteles mintapéldánnyal azonos végtermék előállítására.

56 Ellenőrző szervezet feladata
„A” és „B” Időszakos ellenőrzés végzése Az „A” és a „B” típusú minőségbiztosítási rendszer esetében egyaránt. Ez lehet: Időszakos jellegű ellenőrzés Előzetes bejelentés nélküli ellenőrzés A gyártó által alkalmazott megoldások, a dokumentációkban foglalt adatok üzleti titokként kezelése.

57 Jelenleg kijelölt vizsgáló szervezetek elérhetősége

58 Terméktanúsítás és vállalattanúsítás. Megfelelőségértékelés
MSZ EN :1990 Laboratóriumakkreditáló szervekre vonatkozó általános feltételek MSZ EN :1995 Ellenőrzést végző testületek működésének általános feltételei MSZ EN :2000 Tanúsító/regisztráló szervezetek minősítésének és akkreditálásának általános követelményei MSZ EN :1999 Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények MSZ EN :2000 Minőségügyi rendszerek minősítését és tanúsítását/regisztrálását végző szervezetekre vonatkozó általános követelmények MSZ EN :1990 A személyzet tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek MSZ EN :2000 Gyártók megfelelőség nyilatkozatának általános kritériumai MSZ EN ISO/IEC 17025: Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei MSZ 25051:1996 A megfelelőség értékelési eljárásokban alkalmazható modulok

59 EK típusvizsgálat – EK típustanúsítvány 2/2002. (II. 7
EK típusvizsgálat – EK típustanúsítvány 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet Az EK típusvizsgálatot a kérelmezőnek kell kezdeményezni, és a kérelmet csak egyetlen vizsgáló szervhez lehet benyújtani Az EK típustanúsítvány kiadását a vizsgáló szerv típusvizsgálati jegyzőkönyve birtokában a kérelmezőnek a választása szerinti tanúsító szervnél kell kezdeményeznie.

60 EK típustanúsítvány kiadása 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 2
Az EK típustanúsítvány kiállításáról, kiadásának elutasítására, vagy visszavonására vonatkozó döntéséről a tanúsító szerv értesíti az őt bejelentő (notifikáló) szervet. A bejelentő (notifikáló) szerv értesítést küld az őt bejelentő szervnek (az EU tagállamainak és az EU Bizottságnak való továbbításra) Másolat kérhető  a vásárló is kérheti

61 Tájékoztató Felhasználói információ
Tartalma: A védőeszközök alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek megvalósulásához szükséges elemek (A rendelet 3. számú melléklete 1.4 pontjában előírtak alapján.) A védőeszközre vonatkozó reklám tartalma nem lehet ellentétes a tájékoztatóban rögzítettekkel. A tájékoztatót pontosan és érthetően kell megfogalmazni

62 Tájékoztató: Normaszöveg
Az EK típusvizsgálatok alapján a különféle típusú kockázati tényezők fokozatainak megfelelően megállapított védőeszköz védelmi képességet, a védőeszköz védelmi osztályát és az ez által biztosított teljesítményértékeket, a védelmi fokozatot a paraméterek megadásával (együtt értelmezve: védőeszköz védelmi szintje), továbbá azokat a körülményeket, amelyek között a védőeszköz nem használható, illetőleg használata nem engedélyezhető;

63 Az egyéni védőeszközök jelölése
Az EK - jelölést valamennyi védőeszközön kötelező elhelyezni. A védelmi képességre utaló piktogramokat a honosított harmonizáló szabványok tartalmazzák. A jelenleg alkalmazott típusszámok kötelező használata megszűnik.

64 Mit fejez ki az EK- jelölés?
A védőeszközökön feltüntetett EK- jelölés - néhány kivétellel- azt fejezi ki, hogy a védőeszköz megfelel a a rendelet 3. számú melléklete szerinti alapvető követelményeknek, a honosított harmonizált szabványoknak, illetőleg az alapvető követelményeknek megfelelő műszaki megoldásoknak.

65 EK- jelölés - eltéréssel
Külön jogszabályban meghatározott esetben az EK- jelölés azt fejezi ki, hogy a védőeszköz a külön jogszabály előírásának is megfelel. Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a választást közte és az SzCsM rendeletnek az alkalmazása között, akkor az EK- jelölés a választott előírásnak történő megfelelést fejezi ki.

66 EK- jelölés- CE jel Az EK-jelölés tartalmazza a "CE" kezdőbetűket.
A CE-jel arányosan csökkenthető vagy növelhető. A CE-jel betű-, illetőleg számjeleinek függőleges irányban ugyanazon méretűnek kell lenniük, és ez 5 mm-nél nem lehet kisebb. Kisméretű védőeszköz esetében a minimális mérettől el lehet tekinteni.

67 Valamennyi kategóriába tartozó egyéni védőeszközre vonatkozó követelmény
Az alapvető követelményeknek maradéktalanul eleget tegyen (3. számú melléklet), Gyártó műszaki dokumentáció (4. számú melléklet), EK megfelelőségi nyilatkozat a tájékoztató mellékleteként vagy abba beépítve (2. számú melléklet), Tájékoztató a forgalmazás helye szerinti hivatalos nyelven EK- jelölés és a jelkép elhelyezése a védőeszközön és feltüntetése a tájékoztatóban is.

68 A gyártói műszaki dokumentáció tartalma
A védőeszköz átfogó és részletes tervrajza; azok a számítási adatok és prototípus vizsgálati eredmények, amelyek lehetővé tették az alapvető követelmények betartásának ellenőrzését; az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek a modell tervezése során érintett része, valamint az alapul vett honosított harmonizáló szabványok, illetve tagállami nemzeti szabványok vagy egyéb műszaki dokumentumok; a gyártás során alkalmazott ellenőrző és vizsgálati módszerek leírása; a védőeszköznek az e rendelet 3. számú melléklete 1.4 pontja szerinti tájékoztatója.

69 Munkáltatók szempontjai
Az SZCSM rendelet hatása a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet végrehajtására

70 Minősítő Bizonyítványok érvénye
A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet hatályát veszti. A MüM rendelet hatályvesztésével nem jár együtt a minősítő bizonyítványok érvényének elvesztése.

71 Minősítő Bizonyítvány érvényvesztése-2
Az e jogszabály hatálybalépése előtt korlátozott érvényességgel kiadott „Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítvány”-ok érvényességi idejük lejártáig érvényben maradnak.” SZCSM rendelet 22.§ (4) bek. MÓDOSÍTÁSA VÁRHATÓ

72 Minősítő Bizonyítványok érvényvesztése-3
Ez a szabály a forgalmazók és a munkáltatók számára azt jelenti, hogy mindaddig megvásárolhatják az egyéni védőeszközöket, ameddig a minősítő bizonyítvány (időbeli) érvényessége nem járt le, visszavonásra nem került, érvényét nem vesztette.

73 Mit jelent a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet a munkáltató szempontjából 1.
Az egyéni védőeszközök nem kapnak típusszámot. A munkáltatónak az egyéni védőeszköz juttatás rendjéről nem feltétlenül kell új szabályozást készítenie. A munkáltató számára információ kell arról, hogy milyen egyéni védőeszközöket szabad megvásárolnia és a munkavállalók számára kiadnia a csatlakozást követően.

74 Mit jelent a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet a munkáltató szempontjából 2.
A munkáltatónak a csatlakozást követően az egyéni védőeszköz megvásárlásakor a következő dokumentációk meglétéről kell a meggyőződnie: EK megfelelőség nyilatkozat vagy EK típustanúsítvány Tájékoztató EK- jelölés Jelkép

75 Mit jelent a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet a munkáltató szempontjából 3.
Az SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségének elérésére és fenntartására a következő garanciákat tartalmazza: dokumentumok megőrzése, ellenőrző vizsgálatok, általános tartalmú ellenőrző vizsgálat, termékellenőrzés, teljes minőségbiztosítási rendszer

76 Mit jelent a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet a munkáltató szempontjából 4.
Új fogalmakkal kell megismerkedni az egyéni védőeszközök jellemzésére. Ismernie kell az egyéni védőeszközök időszakos felülvizsgálatai, jogosultságokat azok elvégzésére. Az egyéni védőeszközök ellenőrzése a munkáltatóknál nem változik.

77 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosítása
77/2003. (XII.22.) ESZCSM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról. 4.§-ánk (6) bekezdése kiegészült: „A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.” (Kihirdetést követő 30. napon.) 6.§-ának (1) bekezdése: „minősítő bizonyítványa” helyébe „típusbizonyítványa” (Csatlakozástól)

78 PIACFELÜGYELET „Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat a fogyasztói forgalmazás területén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a munkahelyi ellenőrzések során, saját hatáskörben látja el a piacfelügyeleti feladatokat. Az FVF és az OMMF a hatékony együttműködés érdekében megállapodást köt.”

79 PIACFELÜGYELET ELLÁTÁSA
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség- fogyasztói szempontból OMMF- munkahelyeken SZERVEZETT MUNKAVÉGZÉS

80 PIACFELÜGYELET SZEREPE
Piacfelügyeleti feladat-és hatáskörben tehető intézkedés célja (forrás: 89/686/EGK): A forgalmazás korlátozása A forgalmazás megtiltása A forgalomból való kivonás