Az RTM kialakulása és koncepciójának lényege

Az előadások a következő témára: "Az RTM kialakulása és koncepciójának lényege"— Előadás másolata:

1 Az RTM kialakulása és koncepciójának lényege
Településmarketing Az RTM kialakulása és koncepciójának lényege

2 RTM alkalmazásának dilemmája
Területfejlesztési eszköz Alkalmazásával kapcsolatosan számos kétség Marketingtől az RTM-ig marketing axiómák marketing európai fejlődése regionális politika változása

3 Marketing axiómái céltudatos, tervezett egész szervezetet átfogó
termékek, értékek teremtése és cseréje, értékesítése a lényege a csere piaci formájára született a piac szereplői közötti versenyre épül célja az alkalmazó egység törekvéseinek, sikerének elérése

4 Marketingtől az RTM-ig

5 Regionális politika változása
II. világháború hatásai eltérő gazdasági, politikai és társadalmi berendezkedés fejlettségi differenciák térszerkezeti átalakítások (Olaszo., Franciao., UK, Németo.)

6 Tradicionális regionális politika
fő cél: mennyiségi növekedés termelési tényezők mobilitása belső erőforrásokra nem fektetett kellő hangsúlyt vállalati funkciók térbeli elkülönülése erőteljes centrumtérségek előtérbe helyezése területi munkamegosztás egyoldalú fejlődése egyes térségek tényleges szükségleteit nem vették figyelembe

7 Struktúraváltást segítő regionális politika
a szolgáltató szektor fejlesztése (tercierizálódás) újraiparosítás (K+F, innováció, csúcstechnológia) ipari átalakítás (meglévő iparágak újjáélesztése, diverzifikáció) munkaerő-átképzés (felnőttoktatás, képzési központok) infrastrukturális fejlesztések (műszaki, üzleti, szociális infrastruktúra) pénzügyi újjászervezés (regionális és lokális pénzpiacok, vállalkozásélénkítés)

8 Az RTM értelmezése Elsőként USA-ban – „vállalkozó város”
Európa – 80-as évek társadalmi jólét előmozdítása kulturális, eü-i összetevők RTM = piacorientáció a települések működésében Nem csak funkciók  igényekhez alkalmazkodó megoldások

9 Az RTM értelmezése Sajátos településpolitikai, fejlesztési eszköz
szintetizál koordinál megjelenít (arculat, imázs) pozícionál kommunikál Vezetési, működési szemlélet Tervezési, működtetési eszközrendszer

10 RTM fogalma A régió- és településmarketing egy régió, egy település (vagy bármely más szintű területi egység) versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, fejlesztése, megvalósításának segítése, kommunikálása a sokoldalú, jóléti fejlesztési célok elérése érdekében, szolgálatában.

11 RTM fogalma „Közösségi típusú marketing, mely az adott közösség érdekében fejti ki tevékenységét, s a versenysemlegesség elve mellett támogatja az egyes szervezetek, intézmények, személyek saját sikerességének növelését.”

12 Közösségi marketing Az adott piac eladói oldalának közös érdekei alapján megvalósuló folyamat más, kínálati oldalt megtestesítő, csoportokkal szembeni helyzetének erősítése érdekében úgy, hogy a „képviselt” oldal egyes szereplőivel szemben verseny-semleges.

13 RTM főbb jellemzői piacorientáció sajátos megjelenése
felhasználói piac igényeihez alkalmazkodó megoldások terület- és településpolitikai jellemzők szintetizáló, koordináló jelleg

14 RTM alapvető feladata Versenyképességének növelése
Versenyképesség fogalma: Vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magasabb jövedelem és relatíve magas foglalkoztatási szint tartós létrehozására, miközben a nemzetközi (globális) versenynek vannak kitéve. /Európai Unió, CEC 1999/

15 RTM alapfogalmak Termék: maga a terület, a hely közjavak magánjavak
Területtermék komplex cserefolyamatok többszintűek kettős jellegű nehezen fejleszthető alapmegjelenése az imázsa

16 RTM alapfogalmak Célcsoportok (vevők): a lakhelyet választó emberek
ideiglenes tartózkodási helyet választók telephelyet választók a térséget, az adott települést döntéseikkel befolyásoló csoportok

17 RTM alapfogalmak Megvalósítók:
mindenki, aki az adott térségben, településen él és formálója az adott területről alkotott képnek

18 RTM szemléleti jellemzői
Szükségletorientáltság Társadalommal szembeni felelősség Környezettudatosság Hosszú távú felelősség Jövőorientáció Akcióorientáltság „Felhasználóbarát” szemlélet Autonómia, vállalkozó szellem Innovációs törekvés Politikai egyensúly, semlegesség