A Strukturális Alapok működése

Az előadások a következő témára: "A Strukturális Alapok működése"— Előadás másolata:

1 A Strukturális Alapok működése
A regionális politika céljai és alapelvei A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap feladatai Közösségi Kezdeményezések; előcsatlakozási alapok feladatai SA és KA költségvetésének értékelése Ponácz György Márk SAKK-tréner Győr 2005. november 9. A prezentáció készítéséhez felhasznált anyag szerzője: Pálinkás Péter, SZIE Gazdasági Integrációs Tanszék

2 A regionális politika célja és alapelvei
Az Európai Unió egyes részei, régiói közti különbségek mérséklése, az elmaradott, kevésbé fejlett régiók felzárkózásának elősegítése.

3 A regionális politika célja és alapelvei
A regionális politika alapelvei: Koncentráció: A támogatott területeken a különböző forrásokból, alapokból származó közpénzeket - mint például a különböző Strukturális Alapokból, az Európai Beruházási Bankból származó támogatásokat - egy-egy régió fejlesztési programjában a nemzeti forrásokkal együtt és koordináltan kell felhasználni. A kiemelten támogatandó célok meghatározása és az erőforrások koncentrált allokálása a kiemelt célokhoz és a legelmaradottabb területekre.

4 A regionális politika célja és alapelvei
A regionális politika alapelvei: Partnerség: A a partnerség elve a területfejlesztési programok előkészítésében, finanszírozásában, végrehajtásában és sikerében érdekelt szervezetek együttműködését, összefogását foglalja magában.

5 A regionális politika célja és alapelvei
A regionális politika alapelvei: Programozás: A programozás olyan szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat, amely magában foglalja a végrehajtás szakaszait a több éves időszakokon keresztül, a tagállamok és a Közösség együttműködésében től kezdődően az addigi projektfinanszírozásról áttértek a középtávú éves - komplex térségfejlesztő programok készítésére.

6 A regionális politika célja és alapelvei
A regionális politika alapelvei: Addicionalitás: Az addicionalitás mint alapelv azt tartalmazza, hogy a Strukturális Alapok támogatásai nem helyettesíthetik a tagállamok struktúrapolitikai kiadásait. A projekteket a tagállamok és az EU együtt finanszírozza (társfinanszírozás).

7 A regionális politika célja és alapelvei
A regionális politika további alapelvei: Szubszidiaritás: A döntéseket azokat a lehető legalacsonyabb területi szinten kell meghozni, ahol a szükséges képességek és kompetenciák még rendelkezésre állnak. („Ne döntsenek a fejünk felett!”) Decentralizáció: A döntéseket a központokból (centrumokból) alacsonyabb szintekre kell telepíteni. Szorosan összefügg az előző alapelvvel.

8 Strukturális Alapok 4 Strukturális Alap létezik:
(Zárójelben a magyar és az angol rövidítés.) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA, EAGGF) Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE, FIFG)

9 Strukturális Alapok és Kohéziós Alap létrehozásának időpontjai
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) /1975/ Európai Szociális Alap (ESF) /1960/ Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) Orientációs Része /1970/ Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) /1993/ Kohéziós Alap /1993/

10 Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):
Célja: a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása a regionális egyenlőtlenségek felszámolása révén, a régiók fejlesztésében és átalakulásában való részvételével. Az alap 1975-ben kezdte meg működését. Az alap feladatai: Új munkalehetőségek teremtése, illetve a meglévők megtartása. Az infrastruktúra fejlesztése.

11 Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):
Az alap feladatai: A helyi fejlődés elősegítése. Oktatás, egészségügy finanszírozása. Helyi kutatás és technológiai fejlesztés előmozdítása. Környezetvédelem elősegítése.

12 Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA):
Célja: az EU-n belüli elhelyezkedés megkönnyítése, a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitásának növelése, ill. az ipari változásokhoz és a termelési rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodását, különösen szakmai képzés és átképzés által. Az alap 1960-ban kezdte meg működését.

13 Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA): Az alap feladatai:
Szakképzés. Indítóképzés. Átképzés, alkalmazkodás a munkaerő-piaci változásokhoz. Egyenlő esélyek megteremtése. Oktatás, tanárképzés.

14 Strukturális Alapok Az EMOGA Orientációs Részlege:
Célja: A mezőgazdasági struktúrák alkalmazkodásának felgyorsítása a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának keretében, illetve a vidékfejlesztés és a gazdaságilag elmaradott régiók strukturális alkalmazkodásának támogatása. Az alap 1962-ben kezdte meg működését.

15 Strukturális Alapok Az EMOGA Orientációs Részlege: Az alap feladatai: Fenntartható fejlődés, rekonstrukció és környezetvédelem elősegítése. Új termékek, minőség, szaktanácsadás, pénzügyi tervezés. Talajjavítás, öntözés, csatornázás. Infrastruktúra, turizmus, kézművesipar fejlesztése. Kutatás és fejlesztés.

16 Strukturális Alapok Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): Célja: a halászati szektor életképes vállalkozásai versenyképességének javítása a halászati kapacitások és a természeti források közötti egyensúly megbomlása nélkül. Az alap 1993-ban kezdte meg működését önálló pénzügyi alapként az EU halászati politikájának intézményesítésére.

17 Strukturális Alapok Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): Az alap feladatai: A gazdaságilag életképes halászati vállalatok fejlődésének és versenyképességének erősítése. A halászati termékek hozzáadott értékének és kínálatának növelése. A csökkenő halászati tevékenység miatt csökkenő bevételekhez jutó, a tengeri halászatban jelentősen érdekelt térségek, települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása.

18 Strukturális Alapok A Strukturális Alapok szétosztása:
Az Európai Unió a társadalmi elmaradottsággal, a súlyos gazdasági és társadalmi válsággal, illetve munkanélküliséggel küszködő támogatásra javasolt területeket előre meghatározott statisztikai mutatók alapján választja ki és sorolja be a három célkitűzés egyikébe. A Strukturális Alapok a három célkitűzés valamelyikébe besorolt régiókban támogatják a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a versenyképesség növelését, a gazdasági innovációt (elsősorban a kis- és középvállalkozásokban), a foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztését, a környezet védelmét és javítását, az egyenlőtlenségek felszámolását, a férfiak és nők közötti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését.

19 A Strukturális Alapok 3 célkitűzése
I. Célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása. II. Célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása. III. Célkitűzés: oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása.

20 Strukturális Alapok költségvetése
A célkitűzések részesedése a Strukturális Alapokból és megoszlásuk ( ): I. Célkitűzés: ERFA, ESZA, EMOGA-O, HOPE. 135,9 Mrd €, az Alapok 69,7%-a. II. Célkitűzés: ERFA és ESZA. 22,5 Mrd €, az Alapok 11,5%-a. III. Célkitűzés: ESZA. 24,05 Mrd €, az Alapok 12,3%-a. Strukturális Alapok összesen: 195 Mrd € a közötti időszakban.

21 Közösségi Kezdeményezések
Közösség Kezdeményezésekre az Alapok 5,5%-a jut között az alábbi 4 programra: INTERREG: A transznacionális, határokon átnyúló és interregionális együttműködést és tervezést támogatja (ERFA). LEADER+: A munkahelyteremtést célzó gazdasági környezet fejlesztése, képzések és kapacitásnövelés révén vidékfejlesztés elősegítése (AVOP részeként vezetik be).

22 Közösségi Kezdeményezések
EQUAL: A kezdeményezés célja a munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és mindennemű egyenlőtlenség leküzdése (ESZA). URBAN: A válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődését igyekszik elősegíteni (ERFA). A Közösségi Kezdeményezésekben ’93-tól már a társult államok is részt vehettek, hogy megismerjék az uniós szabályozást. Az URBAN program Magyarországon csak 2006-ban indul el, a többi már 2004 óta elérhető, pályázható.

23 Előcsatlakozási Alapok
PHARE program: Feladata a rendszerváltó közép-európai országokban a piacgazdaság, valamint a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása. 1998-tól a Phare-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel.

24 Előcsatlakozási Alapok
ISPA program: Az ISPA a közlekedési infrastruktúra és környezetvédelmi beruházások támogatására, valamint a Kohéziós Alap majdani forrásainak igénybevételéhez szükséges programozási technikák elsajátítására hivatott.

25 Előcsatlakozási Alapok
SAPARD program: Célja a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése. Támogatásai lényegében a közös agrárpolitikára való felkészülést szolgálják a csatlakozásig hátralevő időszakban. Egyrészt segítséget nyújt a jelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott agrárstruktúra-, és vidékfejlesztési intézkedésekre. Másrészt hozzájárul egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez.

26 Kohéziós Alap A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani A os periódusra a Kohéziós Alap teljes költségvetése 18 milliárd euró.

27 Kohéziós Alap A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Ez a feltétel a csatlakozni kívánó országok mindegyikére, így hazánkra is teljesül.

28 A SA és KA költségvetésének értékelése
: 63 milliárd ECU : 143 milliárd ECU + 15 milliárd ECU Kohéziós Alap : 195 milliárd euró + 18 milliárd euró Kohéziós Alap az EU GDP-jének 0,46%-a  „áldozatvállalás” kérdése

29 Pénzügyi adatok A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Strukturális Alapok 29 430 28 840 28 250 27 670 27 080 26 660 Kohéziós Alap 2 615 2 515 2 510 Összesen 32 045 31 455 30 865 30 285 29 595 29 170

30 Köszönöm a figyelmet!